Riporter: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.04.07.
Egy magára valamit is adó, komoly tematikájú podcastnak nemigen lehet eltekinteni a vasárnapi országgyűlési választások eredményeinek értékelésétől. Különösen, ha ilyen nem várt, az előzetesen prognosztizált adatoktól nagyban eltérő eredmények születtek.
Ebben a mostani podcast-ban, amit április 6-án este rögzítettünk, Böcskei Balázs politikai elemzővel, az Idea Intézet kutatási igazgatójával minden fontos kérdést végig beszélünk: például azt, hogy az ellenzéki pártszövetségnek a továbbiakban van-e még létjogosultsága, egyáltalán, mennyire volt ez a hatpárti szövetség elhibázott stratégia, ha egyszer azt szinte biztosan lehetett tudni, hogy a baloldali-liberális választók nem szavaznak a „náci múltú” Jobbikra, a jobbikosok meg nem hajlandók egy olyan ellenzéki szövetségre adni a voksukat, amelyben például Gyurcsány Ferenc is ott szerepel. De azt is fontosnak tartjuk szétszálazni, hogy milyen okok vezettek el odáig, hogy az ellenzéki pártvezér, Márki-Zay Péter mögött a választási kudarc éjszakáján, a színpadon nem voltak teljes létszámban jelen a pártelnökök, még ha Márki-Zay azt is kérte, hogy inkább csak a családja legyen mellette. Aztán az is felmerül majd ebben a mostani értékelő beszélgetésben, hogy miért kellett az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kikacsintania az állítólag elcsábítható fideszesekre, akik - mint aztán a választási eredmény megmutatta - nem is léteznek. Vagy: mennyire idegenkedhettek a baloldali, liberális tábor tagjai Márki-Zay nyilvános imádkozásától, az Isten, Jézus Krisztus és a kereszténység rendszeres emlegetésétől?
És akkor Orbánt meg az ő kiemelkedő választási sikerét még nem is emlegettük, noha az is megér majd néhány kört az interjúban: például az, hogy a rászavazók tisztában vannak-e vele, hogy Orbánnal a szélsőjobboldali politikára szavaztak, még ha ez az egész a demokrácia álarcában is jelenik meg? Vagy arról is elgondolkodunk, van-e még Orbán rendszerének hova keményednie, és ehhez a magyar lakosság vajon milyen mértékben lesz hajlandó asszisztálni vagy a többségre már nemigen lehet számítani, csak az Európai Unióra. És vajon az EU-ban előbb-utóbb nem úgy fognak-e gondolkodni, hogy ilyen választási eredmények nyomán Magyarországgal már nincs mit kezdeni. Végezetül - akármennyire furának is hat - azt is szóba hozzuk: létezhet-e boldogság az Orbán-i rendszerben, és ha ez még el is képzelhető, a politikai boldogságunkra vajon mennyit kell várni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.