Szerző: Azénpénzem
2022.04.20.
Az egészségpénztárak mára gyakorlatilag pénzügyi szolgáltatókká váltak. Az Azénpénzem.hu áttekintette, hogy pénzügyi konstrukcióként vizsgálva mennyit díjat szednek le a kasszák az egyéni számlákról, mekkorák a piaci szereplők közötti eltérések.
Az elmúlt két évben elképesztő mértékben, közel 20 százalékkal (44 százalékról 63 százalékra) bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya – tettük korábban közzé az EY kutatása alapján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2021-es évben az egészségpénztári költések 32,5 százaléka ment a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére.
A képet némiképp árnyalja, hogy tavaly az első félévben még egyharmados arányról lehetett beszélni. A második félév ezek szerint visszaesést hozott. Nem mellékes az sem, hogy az összes éves kiadás nem érte el a 19,5 milliárd forintot (közben a magyarok egészségpénztári számlájukról közel 23,4 milliárdot adtak ki gyógyszerre). Érdemes felidézni, hogy az MNB korábban jelezte: 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték. Ehhez a számhoz képest pedig végképp elenyésző az, amennyit az egészségpénztárakból finanszíroztak.
Egyre több szakember veti fel, hogy nincs ez így jól. Sokan nem a magánzsebek aránytalan terhelését kifogásolják, hanem azt, hogy a szolgáltatás színvonalában súlyosodnak a gondok. Az egészségpénztáraknál maradva: ezek a kasszák egykor a szolgáltatóknál jelentős kedvezményeket érhettek el tagjaiknak, ráadásul különböző segítséget (például szűrőprogramok, orvoshoz irányítás) is adtak. Mostanra – tisztelet a kivételnek – inkább csak pénzügyi szolgáltatóknak tekinthetjük ezeket a kasszákat, amiben persze a szabályozói elvárások is szerepet játszottak...
Az elmúlt két évben elképesztő mértékben, közel 20 százalékkal (44 százalékról 63 százalékra) bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya – tettük korábban közzé az EY kutatása alapján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2021-es évben az egészségpénztári költések 32,5 százaléka ment a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére.
A képet némiképp árnyalja, hogy tavaly az első félévben még egyharmados arányról lehetett beszélni. A második félév ezek szerint visszaesést hozott. Nem mellékes az sem, hogy az összes éves kiadás nem érte el a 19,5 milliárd forintot (közben a magyarok egészségpénztári számlájukról közel 23,4 milliárdot adtak ki gyógyszerre). Érdemes felidézni, hogy az MNB korábban jelezte: 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték. Ehhez a számhoz képest pedig végképp elenyésző az, amennyit az egészségpénztárakból finanszíroztak.
Egyre több szakember veti fel, hogy nincs ez így jól. Sokan nem a magánzsebek aránytalan terhelését kifogásolják, hanem azt, hogy a szolgáltatás színvonalában súlyosodnak a gondok. Az egészségpénztáraknál maradva: ezek a kasszák egykor a szolgáltatóknál jelentős kedvezményeket érhettek el tagjaiknak, ráadásul különböző segítséget (például szűrőprogramok, orvoshoz irányítás) is adtak. Mostanra – tisztelet a kivételnek – inkább csak pénzügyi szolgáltatóknak tekinthetjük ezeket a kasszákat, amiben persze a szabályozói elvárások is szerepet játszottak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.