2022. december 2., péntek

AZ ÉS 2022/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.12.02.


F E U I L L E T O N

Halász László
Változásaink és a korszellem

I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek
„Az agy nagyon könnyen befolyásolható”
Interjú Somogyi Péter agykutató biológussal




K R I T I K A

Huszár Ágnes
Tárgyilagosan a tébolyról

► Kováts Eszter: Genderőrületek Németországban és Magyarországon. Napvilág Kiadó, 2022, 400 oldal, 3900 Ft

Az oktatás szabadsága elleni támadások száma is eltérő. Németországban ez alig megy túl az újságok véleményrovatában megjelenő morgolódásoknál a túl sok “genderprofesszor” ellen. Magyarországon viszont a kormánypártiak 2018-ban elérték a társadalmi nemek tanulmánya című mesterképzés megszüntetését, függetlenül attól, hogy ez a döntés ellentétes az Alaptörvénnyel, amely garantálja a tudományos vélemény szabadságát. Kováts Eszter könyve arról győz meg bennünket, a genderellenesség nem egyszerűen téves hiedelmeken alapuló nézetrendszer, amely ellen racionális érvek sorakoztathatók fel, hanem az emberekbe beépült, érzelmileg átélt populista világkép szerves része.Tovább

A szerző további cikkei

Erdős László
Szereti Ön az állatokat?

► Péntek Csaba: A hamburgered ára. Luna Blanca Könyvműhely, Bu­dapest, 2022, 224 oldal, 5390 Ft

A szerző, aki nemrég még maga is húsevő volt, sokak számára kínos témához nyúlt, könyve mégsem lesz kellemetlen egyetlen olvasó számára sem. Péntek Csaba nem prédikál, nem ítélkezik, nem győzköd az igazáról, és még csak nem is siránkozik. A hamburgered ára tulajdonképpen beszámoló egy személyes utazásról, amelynek elején a szerző egészségügyi gondjai miatt kezdi el csökkenteni húsfogyasztását. Az út végére pedig nemcsak egészségesebb emberré válik, hanem boldogabbá is, aki az állatokat társainak, önmagát pedig a Föld bolygó egyik polgárának (és nem uralkodójának) tartja.Tovább

A szerző további cikkei

Gyürky Katalin
„Felette nagy titok ez”

► Ketten egy új könyvről – Csehov: A szerelemről és más történetek. Válogatta és fordította Morcsányi Géza. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 338 oldal, 4499 Ft

Csehov, miközben folyamatosan a szerelmi érzéssel operál, tisztában van vele, hogy a szerelemről mindeddig „egyetlen elvitathatatlan igazságot mondtak ki, mégpedig, hogy »felette nagy titok ez«” (283.). S mivel ezt igen jól tudja, ez a megfejthetetlenség nemcsak a szerelmes hőseinek okoz főfájást, hanem az erről értekező szerzőnek is. Aki, miután A szerelemről Aljohinjával kimondatja, hogy „ha egy magyarázat érvényesnek látszik valamely esetre, már nem érvényes tíz másikra, és szerintem a legjobb minden esetre külön magyarázatot keresni, anélkül, hogy általánosítani próbálnánk. Minden egyes esetet, ahogy az orvosok mondják, individualizálni kell” (uo.), orvos végzettségű íróként – bár a megfejtés továbbra sincs a kezében – egy természettudós analitikus képességével képes elénk tárni az individualizált eseteket.Tovább

A szerző további cikkei

Kácsor Zsolt
Kortársunk, Csehov

► Ketten egy új könyvről – Csehov: A szerelemről és más történetek. Válogatta és fordította Morcsányi Géza. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 338 oldal, 4499 Ft

Morcsányi csak az 1883-1900 közötti évek terméséből válogatott, de például az 1885-ös esztendőből, amikor Csehov mintegy 80 (!) novellát írt, egyetlen darab sincs a kötetben. Ezt nem azért mondom, mert probléma, hanem éppen ellenkezőleg: számomra az a nagyszerű ebben a válogatásban, hogy egy új, modernebb Csehovra látok rá, aki Morcsányi újító nyelvi ereje révén válik a „kortársunkká”.

Miben rejlik ennek a válogatásnak az újdonsága és izgalmassága? Nemcsak abban, hogy hitelesen visszaadja a mai magyar olvasónak, hogy Csehovot milyen társadalmi problémák izgatták, s mik voltak azok az „örök kérdések”, amelyeket egy szerelmi kapcsolatban lényegbevágónak látott (függetlenül attól, hogy férfi-nő vagy férfi-férfi szerelemről van-e szó, e kötetben ugyanis az utóbbira is találunk példát, lásd: Nagyszombat éjén). Hanem abban is, hogy Morcsányi finoman ugyan, de radikálisan belenyúlt a szövegekbe, s teletűzdelte olyan XXI. századi nyelvi fordulatokkal, amik közelebb hozzák hozzánk Csehovot és remekül megformált alakjait.Tovább

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Godot vár?

(Szabó Károly: Várni, Art9 Galéria, a kiállítás december 9-ig tekinthető meg.)

A mostani, különösen letisztult – egyszerű állítást evidens gesztusokkal megfogalmazó – projektben Szabó felszeletelte a betonkenyeret. Pontosabban minden egyes kenyér közepéből kivágott egy szeletet, és abba belegravírozta a várni ige egy-egy ragozott alakját – kijelentő, feltételes és felszólító módban. Így 18 szelet kenyér állt elő, amelyeket posztamensekre installált, s melléjük, a földre helyezte a cipók kettéhasított darabjait. A megtört kenyér a kereszténységben a feltámadó Krisztus testének allegóriája. A várni valamely igealakjával feliratozott kenyérszelet viszont éppenséggel a feltámadás elmaradására utal.Tovább

A szerző további cikkei

Perneczky Géza
Alkotóelemük a csend

Ha beletekintünk Verebics Katalin művészetébe, és – ne adj’ isten – az a benyomásunk támad, hogy egy forgószél tölcsére lehet az, ami a szemünk előtt ragadja most magával a képmotívumokat, akkor azt is könnyen megállapíthatjuk, hogy ezek az egymást tépő és szabdaló, vagy egymásra torlódó és meglepő formákba összeakadó törmelékek nem abból származtak, hogy egy település romjait emelte a vihar a magasba, hiszen oszlopok, gerendák vagy bútordarabok helyett csak emberi testrészeket látunk, igen, főleg női testrészeket, amiknek a közelébe sodródva, vagy szorosan rájuk tapadva visz magával a szél kendőket és hímzett párnákat, kinyílt kagylókat meg combokon feszülő fekete harisnyákat, és még olyasmit is, mint ami dallamosan fodrozódó trombitaszóra emlékeztethetne, fehéren fodros, gyöngéden hullámzó körgallérokat.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Kapcsolódások

(Kapcsolódások. A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye – Zeneakadémia, november 24.)

Évtizedeken át hallgattam budapesti koncertjein, és persze lemezeken is a francia-ciprusi zongoraművész, Cyprien Katsaris játékát, és az igazat megvallva produkcióinak minden mutatós, vonzó vagy akár hódító jellegzetessége ellenére sem voltam soha egészen biztos abban, hogy virtuozitásában jelen van a liszti transzcendencia vagy a heroizmus mozzanata. Inkább úgy éreztem, ő is egy az ünnepelt „Liszt-virgások” közül – hajdan a Zeneakadémián zongorista berkekben így nevezték azokat különösebb szellemi mélység nélküli Liszt-előadókat, akik jó gyorsan tudtak Lisztet játszani.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Tükörjáték

(Veszélyes lehet a fagyi. Magyar film. Rendező: Szilágyi Fanni.)

Ikertörténet a Veszélyes lehet a fagyi, mint volt Enyedi debütáns tündérjátéka, Az én XX. századom. Ismerős dramaturgiai séma, két egypetéjű ikerlányról, akik merőben ellentétes utat járnak be. Az egyszerű szövésminta, amely a tükörjáték szabályait követi, csábítana a felszínességre, ám az egyszerűség Szilágyi filmjében erénnyé lesz: áttetszően tiszta narratív struktúrát eredményez. Lányi Zsófia mértanian megszerkesztett forgatókönyve, amely a filmidő felénél kesztyűként kifordítja a történetet, hajlékonyan játszik a kétféle nézőponttal.Tovább

A szerző további cikkei

Molnár Zsófia
Agytorna

(Nick Payne: Inkognitó, Pesti Színház, október 22.)

A cselekményt, vagy inkább helyzeteket nem érdemes itt tovább boncolgatni, mert azzal csak óhatatlanul leegyszerűsítenénk és igazságtalanul közhelyessé degradálnánk őket. Kár is túlagyalni, mert nem az a lényeg, amit a szerző elmesél, hanem ahogyan meséli: ugrásokkal, kihagyásokkal, kitérőkkel, visszakanyarodásokkal, helyenként kellemesen morbid humorral (lásd: az agytolvaj professzoréknál velő lesz vacsorára), szerteágazó barázdák mentén, amelyekből a liquor a végén mégiscsak egy helyre csatornázódik.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Szóljon a cimbalom!

(Tárkány Trió: A cimbalomprímás – Fonó, 2022)

A cimbalomprímás egyértelműen forrásértékű mű, olyan, amilyet ma egy, a hangszere iránt elkötelezett zenész létrehozhatott. Sok mindent átad a zenekultúra feledésbe hajló fejezetéből, a hallgatót hangulatok ragadják meg, azonosságokra és különbözőségekre lesz figyelmes, és bár a lényegében ciklussá összeálló anyag bizonyára sikeresen bemutatható koncertkörülmények között is, összességében sugárzik belőle a spontaneitás ereje; érezni, hogy bárhol, bármikor érvényesen előadhatóak a számok ebben a felfogásban.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Mennybe mennek

(Händel: Theodora – Warner, 2022)

Ami Lisette Oropesát és Theodorát illeti, enyhe, de nem különösebben fájdalmas a csalódás. A lényeg nem sikerült, az a húzás, ami valaha John Eliot Gardinernél bevált a Theodorához időben egyébként elég közel álló másik oratórium, a Salamon lemezfelvételekor. A lényeg, ha jól értem, az lett volna, hogy egy némileg idegen hangszínt és hangképzést kevernek a régi zenészek közé, egy vibrátóban gazdagabb hangot, ami jelzi, hogy ez a nő más, ez az alak hangban is elválik a környezetétől. Oropesa ugyan leválik a többiekről, de nem ragyog eléggé, nem ragyog annyira, hogy rögtön értse az ember: ez valami ős-Turandot, aki meglátja, a mennyek kapuján néz be, és mást sem akar, mint Theodora után masírozni a boldog lelkek közé.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Tanult parasztok

(„Miért van az ökrök orrában karika?”, „Szántás”, videók Sahin Gábor csatornáján, YouTube, 2022. okt. 27.)

Azok a fiatalok, akiknek van ökrük, lovuk, birkájuk, kecskéjük és így tovább, felveszik magukat, mert tudják, hogy egzotikus tevékenységet végeznek, hogy különcök, mások, és erre büszkék. A paraszti élet a végletekig kemény fizikai munka, a kert meg a jószág felelősség, és nem vár, sohasem vár, szóval van is mire büszkéknek lenniük, de az öntudat narrálása szerintem nem csak a lehetőség hozzáférhetőségével magyarázható. Igaz, hogy a mobiltelefon a tehenet is felveszi, de biztos vagyok benne, nem azért rögzítik az emberek, hogyan élnek mellettük az állatok, miként lehet ökörrel vontatni vagy szántani, mert olyan mozgókép még nincs.Tovább

A szerző további cikkei

Károlyi Csaba
Olvasóország

(Élt egyszer egy Olvasó, #24 Nádas Péter: Évkönyv, Mészáros Márton és Neszlár Sándor beszélgetéssorozata)

A sorozatban Mészáros Márton és Neszlár Sándor beszélget mindig egy-egy műről, legutóbb Oravecz Imre 1972. szeptember című nagyszerű kötete volt terítéken. A bevezető szolgálati közleményben elhangzik, hogy a leghallgatottabb eddig a Szabó Magda Az ajtó című regényéről szóló rész volt, de közelít hozzá az Utas és holdvilágról szóló. Megtudtam, ebben a hónapban elérték az ezres hallgatottságot. Persze tisztában vannak vele, hogy ha valaki csak éppen belehallgat, az is egynek számít, és avval is, nem attól függ, melyik részt hányan hallgatják, hogy az mennyire jó, hanem attól, hogy miről szól.

I R O D A L O M

Kiss Noémi
Holle anyó, gyere le az égből

Anyám adventkor vette elő a könyvet. És mikor elővette, mi, gyerekek holleanyóztunk. Holleanyó azt jelentette, a könyvről felszáll a plafonra a vastag por. Száll, mint a hópihe. Ez egy évben csak egyszer fordult elő velünk, mindig ugyanakkor, ugyanabban az órában, felkelés és ajándékozás után. Különben a lapok folyton téli álmot aludtak a könyvespolcon. Hárman a testvéreimmel körbeálltuk anyut, letettük egy szűk, apró dohányzóasztalra a könyvet, és lefújtuk a port. Egyszerre együtt. Viharos, örvénylő fújással. Ez volt a születésünk napja, havazott a meleg szobában.Tovább

A szerző további cikkei

Jenei László
„A lány a dupla randiról”

Azzal, hogy nézem, hogy beszállnék, én is csalok, kurválkodnék? Ráadásul egy ilyen rémesen hazai kontextusban? Idevetve a bűzbe, koszba, a rendellenes sötétségbe, az áldozat belenyugvásának botrányához asszisztálva. Egyelőre, ma még, nem. Megvolt ugyan a dupla randi, de semmi érdemi nem történt, nem folytunk bele visszafordíthatatlanul egymás életébe. Talán nem ott kellett volna találkoznunk – úgy látszik, ez a mai nap a rosszul választott helyszíneké. Bent a hegyek közt, közel az északi határhoz, ahol – és ezzel mindnyájan tisztában voltunk – az ország legszegényebb emberei élnek, zsákfalvakban, elhagyott szellemházakkal teli településeken, veszélyes nagyközségekben. Ezt találták ki a lányok, legyünk ott, távol a vizslató tekintetektől. Bent a hegyek közt, ahová szörnyen felhasadt utakon lehet csak eljutni, rengeteg életveszélyes kanyar után, egy hosszan elnyúló, egyenes útszakasz végén: a régi kúriában kialakított és működtetett panzióban. Az étteremmel kapcsolatban ne legyenek nagy elvárásaink, mondták a lányok.Tovább

A szerző további cikkei

Beck Tamás
Sötétség

Talán az a baj, hogy Anna látóterével együtt tudatállapota is egyre jobban beszűkül. Magára kell vonatkoztatnia azt a szóösszetételt, hogy gyengénlátó. Behatóan megismerkedett az emberi szem felépítésével, tűrhetően beszéli már az orvosi latint. Persze ki tudja fejezni ő magát csoda szép magyar nyelven is. Cukorbetegség. Retinaleválás.Tovább

A szerző további cikkei

Kutas József
Tündöklő baglyok lobbanása

Etike, akinek kiskorában ráült mellére a ludvérc, hajlamos rossz napjaiban égő testrészeknek látni a közönséges természeti jelenséget, a szikrakő és a tapló szülöttét; s amikor sikoltozva, kóchaját tépve megkezdi ámokfutását, bizony, nemcsak az ijedőseknek szorul össze a szívük, mert Etike hangjára az erdő, az ég, a patak lényei is felelnek. Ő képes beszélgetni a Holddal, és a Hold néha hallgat rá, elhesseget egy villámot a falu feje fölül, ami alulról sárkánynak látszik, és megtiltja a denevéreknek, hogy a házak között vacsoráljanak, terített asztalnál.Tovább

A szerző további cikkei




Gellén-Miklós Gábor
Ne legyen a fény

Gellén-Miklós Gábor
És merre, milyen ajtón át

Ozsváth Zsuzsa
Kutyák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.