Szerző: OROSZ R. ZOLTÁN
2023.03.15.
Magyarország megannyi falujának főutcája Petőfi, és biztos, hogy nincs az országban olyan település a fővárostól a legkisebb zsákfaluig, ahol ne lenne elnevezve jelentősebb közterület a Nemzeti Dal költőjéről. Tiszteljük a lenagyobb magyarként számon tartott Széchenyit és a talán leghíresebbet, Puskás Ferencet is, de vitán felül a kétszáz éve született, mindössze huszonhat évesen meghalt költő-forradalmár a magyar kollektív emlékezet legnagyobb hőse. De mikor és hogyan alakult ki Petőfi Sándor kultusza és mennyi belőle a mítosz? Katona Csaba történészt, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársát kérdeztük.
A nyolcvanas évek még éppen létező szocializmusát megélő emberként elgondolkodtatott, hogy Petőfi legendája vajon mennyire a második világháborút követő rendszerek terméke. Magyarországon nem forradalommal jutott hatalomra Rákosi proletárdiktatúrája, a tanácsköztársaságba torkolló őszirózsás forradalom emlékezete pedig már akkoriban meglehetősen ellentmondásos volt, a negyvenes-ötvenes években pedig bőven éltek még élő szemtanúi. Vagyis a kommunista vezetők kénytelenek voltak egészen 1848-ig visszatekinteni hősökért.
A Kádár-korban a karácsony és a húsvét mellett március 15. volt a legnagyobb kollektív ünnep, már kiscsoportban, társas lénnyé válásunk legkorábbi szakaszában megtanultuk, mit jelent, ha a kokárdaviseléssel egy eszme történetében válik közösséggé egy csoport. Hamarabb tanultuk meg a „Talpra magyart” elszavalni, mint elolvasni. Hamarabb tanultuk meg, mint a Himnuszt.
Katona Csaba azt mondja, mindez igaz, de Petőfi kultuszát nem a pártállami évtizedek teremtették meg, csak nagyon ráerősítettek.
A pártállam születése lényegében egybeesett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójával. Nem tartott sokáig felismerni, hogy Petőfi, az alulról jövő tehetség, aki a népies versezetet beviszi a magyar irodalomba, aki életét áldozza a szabadságharcban, aki költeményeiben a világforradalmat hirdeti, nagyon belepasszol a mindent uraló szocialista ideológiába, főleg, ha a személyét és az életét kissé hozzáigazítják.
Ebben az időszakban kezdődött a közterületek Petőfire nevezése, az emléktáblák avatása...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.