Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2018.08.15.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint hazaárulók a bírák, akik nem értenek egyet a kormány egyik régóta tervezett, és a gránitszilárdságú alaptörvény hetedik módosításával immár alaptörvénybe foglalt intézkedésével, a közigazgatási bíróságok szervezeti önállósításával.
Erős vád ez az igazságszolgáltatási rendszer egyik kulcspozíciójában lévő tisztviselőtől. Érdemes megvizsgálnunk, milyen hazafogalommal és milyen árulásfogalommal magyarázható ez a megbélyegzés, és mit fog jelenteni a Trócsányi László igazságügyi miniszter által „kétfejűnek”, nevezett, a jogállamiságot védőként aposztrofált igazságszolgáltatási rendszer, ami ellen az „árulók” tiltakoztak.
Ugyanitt képet kaphatunk a Fidesz jogállam-értelmezéséről is.
Közigazgatási ügyekben eddig is külön bíróságok hoztak döntéseket.
Jelen újítás lényege, hogy míg eddig a feljebbviteli szervek az általános bíróságok voltak, az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a közigazgatási rendszerrel összefüggő ügyeket tárgyaló hatóságokat teljesen leválasztják a meglévő rendszerről.
Magyarán rendes bíróságoknak és a Kúriának ezentúl nem lesz ráhatása ezen ügyekre, az új rendszer legfelsőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság. Ez a felállás több helyen működik szerte a világban az adott politikai rendszer jellegétől függetlenül, és ahogy korábban mi is írtuk, nem feltétlen rossz.
Nálunk azonban félő – bár nyilvánvalónak is tarthatjuk, mindenki válassza ki az ízlésének megfelelőt –, hogy azért hoznak létre új testületet, hogy amennyiben az államigazgatásban kétes döntéseket hoznak (miniszterelnöktől a martonfai jegyzőig) el lehessen sikálni az ügyeket, vagy a hatalmat birtoklók által favorizált döntést lehessen hozni bírósági eljárás címén. Hogy gyakorlatilag minden döntéshozó, minden hatóság a nagybetűs JOG-tól felvértezve tehessen meg bármit, aminek épp szükségét érzi az adott pillanatban, és fel se merülhessen a felelősségre vonás lehetősége – például minden közbeszerzés támadhatatlan legyen.
A közigazgatási bíróságok rendszerében nem fordulhat elő, hogy a feladatához még fel nem nőtt Kúria – melyet egyébként Orbánék hoztak létre – a Fidesz számára hátrányos döntést hozzon. Hiszen az olyan ügyet, aminek tétje van a hatalom birtokosai számára, eleve az új bíróságok fogják tárgyalni. Amelynek a tagjait kétségkívül a megfelelően lojális és megbízható káderek közül fogják kiválasztani, legalábbis erre enged következtetni hogy a bírói pályázatok elbírálásánál a közigazgatási rendszerből jelentkezők pluszpontot kapnak. Nekik eszükbe sem fog jutni, hogy például megkurtítsák egy mandátummal a Fideszt, vagy hogy jogértelmezésük során közvetlen kenyéradóik kezébe harapjanak.
Itt jutunk el első értelmezendő fogalmunkhoz: jogállam. Trócsányi László igazságügyi miniszter értelmezésében a jogállam nem a sokunk által ismert entitást takarja, amely polgárait azonos jogokkal és kötelességekkel ruházza fel, amelynek bíróságai előtt egyenlő módon ítéltetnek, és amelyek akár a hatalomgyakorlók érdekeivel ellentétes ítéleteket is hozhatnak. Az ilyen jellegű működést egy bekötött szemű alak, Justitia istennő szobrával szokták szimbolikusan kifejezni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.