Szerző: ÁDÁM PÉTER
2019.10.31.
Sokan hitték, hogy a Macron-jelenség, ez a francia tradícióktól idegen „kakukktojás” aligha tud hosszú távon meghonosodni a politikai életben. Csakhogy a Macronra és pártjára nézve korántsem sikertelen európai választások meg az 2017 óta átvészelt krízisek tükrében ma már világos: a „rendszernek” sokkal nagyobb a szakítószilárdsága, mint gondolták, és a köztársasági elnöknek nemcsak képessége, de komoly esélye is van az ország politikai térképének tartós átrajzolására.
Az európai választások nemcsak megerősítették a francia köztársasági elnök pozícióját, de – ezzel egyidejűleg – a bal- és a jobboldal két hagyományos nagypártjának szétesettségét is élesebb reflektorfénybe állították: míg a jobboldali Les Républicains (LR) 8,48 százalékot, a Szocialista Párt 6,19 százalékot kapott. Hogy a Yannick Jadot vezette francia környezetvédőknek 13,48 százalékkal sikerült több fejhosszal a Mélenchon-féle La France insoumise elé vágniuk (6,31 százalék), szintén arra vall, hogy a bomlás azokat a formációkat sem kímélte, amelyek pedig új politikai építkezésnek vethették volna meg az alapjait.
A bomlási folyamat – ugyancsak az európai választások kapcsán megfigyelhető – másik következménye nem egyéb, mint a köztársasági elnököt támogató tábor részleges kicserélődése. Akik eredetileg Macron támogatóinak derékhadát alkották, vagyis a balközép szavazói, igaz, elpártoltak tőle, sikerült viszont maga mellé állítania a jobbközép szavazóit, akik 2017-ben még bizalmatlanok voltak iránta. François Fillon egykori támogatói közül 2019. május 26-án legalább másfél millióan szavaztak Emmanuel Macron pártjára, ez pedig bőven ellensúlyozta azt az egymillió baloldali szavazót, akik az államfőnek hátat fordítottak, és vagy visszatértek a Szocialista Párthoz, vagy a zöldekre adták szavazatukat. Az IFOP-Fiducial felmérése szerint Fillon 2017‑es szavazóinak 27 százaléka a La République en Marche ! (LREM) európai listájára, 17 százaléka a Marine Le Pen-féle RN-ra voksolt; Macron 2017-es szavazói közül pedig 20 százalék adta voksát Yannick Jadot zöld pártjára. Mintha a „sárga mellényesek” sokat hangoztatott szlogenje hallatán a hagyományos jobboldal jómódú szavazói észbe kaptak volna: utóvégre Franciaországban közel sem végzetes az államfőre nézve, ha kiderül, hogy a „dúsgazdagok köztársasági elnöke”. Nem csoda, hogy az LREM valósággal tarolt a francia főváros előkelő negyedeiben (Párizs VII. kerületében 48 százalékot, a XVI. kerületben pedig 53 százalékot kapott).
Hála többek közt az európai választásokon elért viszonylag jó eredmény hátszelének (22,42 százalék), Macronnak – úgy látszik – sikerült megtalálnia a kiutat a sorozatos botrányok meg a társadalmi elégedetlenség viharzónájából. Kiderült, hogy a „rendszer”, a várakozásokkal ellentétben, nagyon is ütésálló. Mindez, legelőször is, a köztársasági elnök pártjának köszönhető. Lehet, hogy az LREM színtelen, lehet, hogy híjával van a rátermett, kiugróan tehetséges és tapasztalt személyiségeknek, de kiszámíthatóan működik és fegyelmezett. Macron minden körülmények közt számíthat a mögötte álló kényelmes parlamenti többségre, amely alighanem az eddigieknél nagyobb válság és népszerűségcsökkenés esetén is ki fog tartani az államfő mellett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.