ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.02.23.
„Ami a »sorosozást« illeti, annak szerintem a választásokkal nem lesz vége. Orbán Viktor kormánya ugyanis eszközként használja a menekülteket és Soros Györgyöt saját antidemokratikus, illiberális intézkedései igazolására, és mivel ezek az intézkedések minden valószínűség szerint folytatódnak, sőt, egyre kiterjedtebbé és durvábbá válnak, erre az »eszközre«, ennek a fegyvernek a bevetésére neki továbbra is szüksége lesz” – mondja Krekó Péter, aki az ELTE és a Political Capital közös, a roma- és zsidóellenesség háttértényezőit vizsgáló kutatása zárásaként rendezett konferencián az ilyen típusú előítéletek politikai kontextusáról tartott előadást.
– Mi állhat a magyar társadalom átlagosnál erősebb idegengyűlöletének, előítéletességének a hátterében? Elegendő magyarázat erre a kormány évek óta zajló menekültellenes kampánya, vagy máshol, mélyebben kell keresnünk az okokat? Van-e ennek köze másfajta előítéleteinkhez, például az antiszemitizmushoz és a romaellenességhez?
– A magyarországi extrém méretű idegenellenesség – amit az elmúlt egy-két évtizedben lezajlott összehasonlító kutatások egyébként jeleztek – nem újkeletű fejlemény. A lakosság ilyen típusú előítéletessége azelőtt is erős volt, hogy a kormány erre menekültellenes kampányával ráerősített volna, jóval erősebb az európai átlagnál, beleértve ebbe a szintén idegenellenes kelet-közép-európai régiókat is.
Ami az előítéletek különböző típusait illeti, a frankfurti iskola kutatásainak máig erős hagyománya szerint ezeknek hasonló a természetük, valamiképpen egy tőről fakadnak, amennyiben közük van a tekintélyelvű személyiségtípushoz, és alkalomadtán össze is kapcsolódnak egymással. Tehát a cigányellenesség, a zsidóellenesség és az idegenellenesség összefügg. És valóban, az ELTE és a Political Capital közös, az emlékezetpolitikával és előítéletekkel foglalkozó német EVZ megbízásából készült kutatása is azt találta, hogy az antiszemitizmus és a cigányellenesség hátterében van egy fontos közös vonás: a sértett nemzettudat és az ebből fakadó kényszer, hogy helyreállítsuk a megtépázott nemzeti nagyság érzetét. Annyira erősen azonban nem függnek össze ezek a tényezők, hogy ne lenne érdemes rájuk külön-külön is magyarázatokat keresni.
– A magyar társadalom tekintélyelvűbb, mint mondjuk a szomszédai?
– A nemzetközi összehasonlító kutatások nem mutatnak kirívó tekintélyelvűséget, ha körbenézünk a tágabb régióban. A posztceaușescui Romániában vagy Bulgáriában, általában azokban az országokban, ahol az ortodox egyház domináns, a tekintélyelvű hagyományok még erősebbek is, ebből a szempontból Magyarország nem számít különlegesnek. Ahogyan a zsidóellenesség és a cigányellenesség szintjét tekintve sem, az idegenellenesség tehát kivétel. Mert ebben tényleg kilógunk az egyébként is erős mezőnyből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.