Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05.18.
2025. május 18., vasárnap
ÖRÖMÜNNEP: NICUȘOR DAN SIMÁN GYŐZÖTT, SIMION VESZTETT
VÁLASZ ONLINE / GYORSHÍR
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05.18.
Egyértelmű győzelmet aratott Nicușor Dan bukaresti főpolgármester a romániai elnökválasztáson. George Simion pedig szélsőjobboldali jelölt veszített: az erdélyi magyar szavazók sem hallgattak Orbán Viktor miniszterelnökre, aki kiállt a korábban magyarellenes jelölt mellett. Sőt, zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi beszéde. Erről már az RMDSZ elnöke beszélt lapunknak a megismételt romániai államelnök-választás második fordulóján. Kelemen Hunor azt is elmondta, ki kezdeményezte kettejük „tisztázó beszélgetését”. Villámtudósítás Kolozsvárról...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05.18.
NEM TÁNTORÍTOTTA EL ORBÁN A SZÉKELYEKET: ÓRIÁSI ARÁNYBAN SZAVAZTAK SIMION ELLEN A MAGYAROK
444.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2025.05.18.
96 százalékos feldolgozottságnál már nemcsak az látszik, hogy ezúttal pontosak voltak az exit pollok, és Nicusor Dan valóban több szavazatot szerzett a román elnökválasztás második fordulójában, mint George Simion, a területi adatokból az is körvonalazódik, hogy hol jött össze ez az elképesztő fordítás.
Mindenekelőtt Erdélyben.
A magyarlakta megyékben pedig Erdélyen belül is kiugróan sokan szavaztak Danra. Annak ellenére is, hogy a két választási forduló között Orbán Viktor egy Simion mellett kiálló beszéddel borzolta a kedélyeket, ami után a Fidesz szoros szövetségesének számító RMDSZ vezetésében is elismerték, hogy a magyar miniszterelnök megszólalása sokakat "megzavart".
Az RMDSZ a második forduló előtt STOP Simion, STOP magyarellenesek kampánnyal igyekezett mozgósítani Dan mellett. Már a részvételi adatokból is látszott, hogy sokkal többen mentek el szavazni, mint két héttel korábban: Kovászna megyében például az akkori 38 százalék után most 56 százalékos volt a részvétel, de más magyarlakta megyékben is jelentős volt az emelkedés.
Most már az is világos, hogy a magyarok elsöprő többséggel a bukaresti főpolgármesterre szavaztak. Annak ellenére, hogy korábban ő sokaknak távolinak tűnt, és az első forduló előtt még az RMDSZ is azt kommunikálta, hogy Dannak nem lenne sok esélye Simionnal szemben.
Bár a szavazók etnikai hovatartozását egyénileg természetesen Romániában sem rögzítik, a népszámlálások nemzetiségi adatai alapján látszanak már az alapvető mintázatok: a nagy magyar többségű településeken elsöprő többséggel választották Nicusor Dant, annyira kiugró arányban, mint talán sehol máshol az országban.
Néhány példa:
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2025.05.18.
Mindenekelőtt Erdélyben.
A magyarlakta megyékben pedig Erdélyen belül is kiugróan sokan szavaztak Danra. Annak ellenére is, hogy a két választási forduló között Orbán Viktor egy Simion mellett kiálló beszéddel borzolta a kedélyeket, ami után a Fidesz szoros szövetségesének számító RMDSZ vezetésében is elismerték, hogy a magyar miniszterelnök megszólalása sokakat "megzavart".
Az RMDSZ a második forduló előtt STOP Simion, STOP magyarellenesek kampánnyal igyekezett mozgósítani Dan mellett. Már a részvételi adatokból is látszott, hogy sokkal többen mentek el szavazni, mint két héttel korábban: Kovászna megyében például az akkori 38 százalék után most 56 százalékos volt a részvétel, de más magyarlakta megyékben is jelentős volt az emelkedés.
Most már az is világos, hogy a magyarok elsöprő többséggel a bukaresti főpolgármesterre szavaztak. Annak ellenére, hogy korábban ő sokaknak távolinak tűnt, és az első forduló előtt még az RMDSZ is azt kommunikálta, hogy Dannak nem lenne sok esélye Simionnal szemben.
Bár a szavazók etnikai hovatartozását egyénileg természetesen Romániában sem rögzítik, a népszámlálások nemzetiségi adatai alapján látszanak már az alapvető mintázatok: a nagy magyar többségű településeken elsöprő többséggel választották Nicusor Dant, annyira kiugró arányban, mint talán sehol máshol az országban.
Néhány példa:
- Székelyudvarhelyen 17500-an szavazták Danra, és alig 600-an Simionra (96%-os győzelem)
- Csíkszereda 86%
- Gyergyószentmiklós 91%
- Sepsiszentgyörgy 89%
A legmagyarabb romániai megyében, Hargitában, ahol 80%-os a magyarok aránya, 90% szavarott Danra. Ez messze a legmagasabb arány az összes megye közül...
- Csíkszereda 86%
- Gyergyószentmiklós 91%
- Sepsiszentgyörgy 89%
A legmagyarabb romániai megyében, Hargitában, ahol 80%-os a magyarok aránya, 90% szavarott Danra. Ez messze a legmagasabb arány az összes megye közül...
ÉLŐBEN A KOSSUTH TÉRI TÜNTETÉSRŐL | MA IS EGÉSZ NAP ÉLŐ ADÁSSAL JELENTKEZÜNK
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.05.18.
Maratoni adássorozatunk ötödik napja: Orbánék Harcosok Klubja, Lengyel és Román választások, Szondi utca, tüntetés a Kossuth térről és még sok minden más.
Meghívott vendégeink:
Jandó Zoltán újságíró, G7
Szerző: PARTIZÁN
2025.05.18.
Maratoni adássorozatunk ötödik napja: Orbánék Harcosok Klubja, Lengyel és Román választások, Szondi utca, tüntetés a Kossuth térről és még sok minden más.
Meghívott vendégeink:
Jandó Zoltán újságíró, G7
Roznár Levente Szondi utca
Rácz Béla elnök, 1Magyarország Egyesület
Lengyel Tamás színész
Hrubi Zita szóvivő,
Pride Roznár Gyöngyi, Nyugat.hu
Babos Attila, Szabad Pécs
Szalay Dániel főszerkesztő, Média1
Nádasdy Ádám író, költő, nyelvész
Dull Szabolcs újságíró Magyari Péter újságíró,
Válasz Online Kiss Tamás, szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója
Toró Tibor, politológus
Kovalcsik Tamás, a Választási Földrajz és a Partizán szakértője
Zeöld Zsombor, külpolitikai szakértő
Bukovics Martin, a Gemist alapító-szerkesztője
Zgut-Pzybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének adjunktusa
Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója
ÉLŐ: AZ "ÁTLÁTHATÓSÁGI" TÖRVÉNY ELLENI TÜNTETÉS A KOSSUTH TÉREN
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.05.18.
Civil kezdeményezésre tüntetést tartanak a fideszes Halász János "A közéleti átláthatóságról" című törvényjavaslatának elfogadása ellen a Parlament előtt. A tüntetés szervezői szerint "a szabad sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítése korlátozza a szólásszabadságot és a lehetőségünket, hogy objektívan tájékozódjunk a közéletről, valamint abban, hogy támogassuk egymást. A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy a kormány a neki nem szimpatikus médiumokat és szervezeteket cenzúrázza, ezzel még jobban teret adva a propagandájának, akaratának."
Az esemény meghirdetett felszólalói: Szabó Márton (Csoki, Jólvanezígy), Pankotai Lili, Mérő Vera, Osváth Zsolt, Hodász András, Lengyel Tamás, Kovács Vera, Móra Veronika Műsorvezető: Tóth Jakab
Szerző: KONTROLL
2025.05.18.
Civil kezdeményezésre tüntetést tartanak a fideszes Halász János "A közéleti átláthatóságról" című törvényjavaslatának elfogadása ellen a Parlament előtt. A tüntetés szervezői szerint "a szabad sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítése korlátozza a szólásszabadságot és a lehetőségünket, hogy objektívan tájékozódjunk a közéletről, valamint abban, hogy támogassuk egymást. A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy a kormány a neki nem szimpatikus médiumokat és szervezeteket cenzúrázza, ezzel még jobban teret adva a propagandájának, akaratának."
Az esemény meghirdetett felszólalói: Szabó Márton (Csoki, Jólvanezígy), Pankotai Lili, Mérő Vera, Osváth Zsolt, Hodász András, Lengyel Tamás, Kovács Vera, Móra Veronika Műsorvezető: Tóth Jakab
LÍTIUMBÁNYÁVAL BIZNISZELNE ORBÁN ÉS DODIK, AZ OTT ÉLŐKRE KITELEPÍTÉS ÉS ERDŐIRTÁS VÁR //FELIRATTAL//
ÁTLÁTSZÓ
Szerző:
2025.05.18.
Zűrös bányászati projektbe szállna be az Orbán-kormány Boszniában, Milorad Dodik elnök bábáskodása mellett. A környék polgármesterei és lakosai fizikai ellenállásra is készek, hogy megakadályozzák a bányanyitást. Helyszíni riportunk Bosznia-Hercegovinából.
Szerző:
2025.05.18.
Zűrös bányászati projektbe szállna be az Orbán-kormány Boszniában, Milorad Dodik elnök bábáskodása mellett. A környék polgármesterei és lakosai fizikai ellenállásra is készek, hogy megakadályozzák a bányanyitást. Helyszíni riportunk Bosznia-Hercegovinából.
„ZAVART OKOZOTT” – ÍGY GYŐZTE MEG AZ RMDSZ ELNÖKE A SIMIONT TÁMOGATÓ ORBÁNT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05.18.
Zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi beszéde. Erről az RMDSZ elnöke beszél lapunknak a megismételt romániai államelnök-választás második fordulóján. Kelemen Hunor azt is elmondja, ki kezdeményezte kettejük „tisztázó beszélgetését”. A választáson egyelőre kiemelkedő a részvétel, a szélsőjobb már csalást emleget. Villámtudósítás Kolozsvárról.
Zajlik Romániában a megismételt elnökválasztás második fordulója. A két állva maradt jelölt, a szélsőjobboldali AUR-os George Simion és Bukarest – ugyancsak establishment-kritikus – főpolgármestere, Nicușor Dan a legutóbbi felmérések szerint fej-fej mellett állnak; elolvadt Simion első fordulós, behozhatatlannak hitt 20 százalékpontos előnye. A mérések szerint legalábbis.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már az első forduló másnapján Nicușor Dan támogatására szólított fel – a magyar párt eredetileg a közös szociáldemokrata–nemzeti liberális jelölt, Crin Antonesu mellett kampányolt, aki szoros versenyben végül lemaradt a második körről. Az RMDSZ dolgát Orbán Viktor is megzavarta május 9-i tihanyi beszédével, amelyben nyíltan állást foglalt Simion mellett. Az apátságban a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „A román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.« Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk.”
A politikai árkokon átívelő felháborodásra reagálva másnap Orbán és Kelemen megtelefonálták a dolgot, a magyar kormánytagok pedig azóta azt ismételgetik: azt a jelöltet támogatják, akit az RMDSZ is. Kelement, miután ma leadta szavazatát a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, a Válasz Online arról kérdezte, mivel hatott a magyar miniszterelnökre az ominózus beszélgetésben: „Érvekkel. Nem volt olyasmi abban a telefonbeszélgetésben, ami az eddigi beszélgetéseinktől eltért volna. Egyszerűen azt mondtam el, miért az az érdeke az erdélyi magyar közösségnek, hogy Nicușor Dan nyerjen, és miért nem lehet megbízni Simionban. Az elmúlt években mindig eljutottunk arra a következtetésre, hogy a romániai politikában a magyar kormány azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselete jónak tart. A miniszterelnök azt mondta: azt támogatják ők is. Ezzel én ezt a történetet nagyjából le is zárnám – visszafelé az időben úgysem tudunk menni – fogalmazott az RMDSZ elnöke, és azt is elmondta, ki hívott kit. – Orbán Viktor hívott engem. Elmondtam az érveimet, ő ezeket megértette, és ezzel lezártuk. Nem féltem attól, hogy lesz ezután [a tihanyihoz] hasonló nyilatkozata.
A sürgős cselekvésre azért is szükség volt, mert az RMDSZ-nek másfél hete volt arra, hogy Simion ellen mozgósítson – egy új jelölt mellett. „Ez nem újdonság. Romániában az elnökválasztás mindig ilyen nekünk. 1990 óta, amikor Iliescu első körben győzött, mindig két forduló van. Az RMDSZ-nek pedig a második fordulóig mindig néhány napja van, hogy a két bent maradt jelölt közül valakire valamit mondjon, és arra kérje a közösségét – mert csak kérni tudjuk őket, és ajánlani jelölteket –, hogy valamelyikre szavazzon. 10-12 nap mindig kevés. A különbség most annyi volt, hogy – mivel megismételt választás van – az első fordulóban nem volt jelöltünk” – mondta erről Kelemen Hunor...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05.18.
Zajlik Romániában a megismételt elnökválasztás második fordulója. A két állva maradt jelölt, a szélsőjobboldali AUR-os George Simion és Bukarest – ugyancsak establishment-kritikus – főpolgármestere, Nicușor Dan a legutóbbi felmérések szerint fej-fej mellett állnak; elolvadt Simion első fordulós, behozhatatlannak hitt 20 százalékpontos előnye. A mérések szerint legalábbis.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már az első forduló másnapján Nicușor Dan támogatására szólított fel – a magyar párt eredetileg a közös szociáldemokrata–nemzeti liberális jelölt, Crin Antonesu mellett kampányolt, aki szoros versenyben végül lemaradt a második körről. Az RMDSZ dolgát Orbán Viktor is megzavarta május 9-i tihanyi beszédével, amelyben nyíltan állást foglalt Simion mellett. Az apátságban a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „A román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.« Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk.”
A politikai árkokon átívelő felháborodásra reagálva másnap Orbán és Kelemen megtelefonálták a dolgot, a magyar kormánytagok pedig azóta azt ismételgetik: azt a jelöltet támogatják, akit az RMDSZ is. Kelement, miután ma leadta szavazatát a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, a Válasz Online arról kérdezte, mivel hatott a magyar miniszterelnökre az ominózus beszélgetésben: „Érvekkel. Nem volt olyasmi abban a telefonbeszélgetésben, ami az eddigi beszélgetéseinktől eltért volna. Egyszerűen azt mondtam el, miért az az érdeke az erdélyi magyar közösségnek, hogy Nicușor Dan nyerjen, és miért nem lehet megbízni Simionban. Az elmúlt években mindig eljutottunk arra a következtetésre, hogy a romániai politikában a magyar kormány azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselete jónak tart. A miniszterelnök azt mondta: azt támogatják ők is. Ezzel én ezt a történetet nagyjából le is zárnám – visszafelé az időben úgysem tudunk menni – fogalmazott az RMDSZ elnöke, és azt is elmondta, ki hívott kit. – Orbán Viktor hívott engem. Elmondtam az érveimet, ő ezeket megértette, és ezzel lezártuk. Nem féltem attól, hogy lesz ezután [a tihanyihoz] hasonló nyilatkozata.
Sokféleképp tekinthetünk arra a beszédre, de zavart okozott. Ez érződött mindenfelé. És az a legfontosabb, hogy azt akkor kellett tisztázni. Nem szabadott hagyni, hogy több nap elteljen.”
A sürgős cselekvésre azért is szükség volt, mert az RMDSZ-nek másfél hete volt arra, hogy Simion ellen mozgósítson – egy új jelölt mellett. „Ez nem újdonság. Romániában az elnökválasztás mindig ilyen nekünk. 1990 óta, amikor Iliescu első körben győzött, mindig két forduló van. Az RMDSZ-nek pedig a második fordulóig mindig néhány napja van, hogy a két bent maradt jelölt közül valakire valamit mondjon, és arra kérje a közösségét – mert csak kérni tudjuk őket, és ajánlani jelölteket –, hogy valamelyikre szavazzon. 10-12 nap mindig kevés. A különbség most annyi volt, hogy – mivel megismételt választás van – az első fordulóban nem volt jelöltünk” – mondta erről Kelemen Hunor...
ÉLŐ: MAGYAR PÉTER ÉS TÁMOGATÓI VASÁRNAP SZOLNOKRÓL INDULNAK TÖRÖKSZENTMIKLÓSRA
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.05.18.
Tovább folytatódik az "Egymillió lépés" néven meghirdetett akció. A Tisza Párt elnöke és a hozzá csatlakozók vasárnap Szolnokról Törökszentmiklósig gyalogolnak tovább a nemzeti összefogásért és a békéért. Magyar Péter a tervek szerint szombaton éri majd el útjának végső célját, Nagyváradot. Kövesse velünk élőben a Kontrollon ma is a vonulást!
Szerző: KONTROLL
2025.05.18.
Tovább folytatódik az "Egymillió lépés" néven meghirdetett akció. A Tisza Párt elnöke és a hozzá csatlakozók vasárnap Szolnokról Törökszentmiklósig gyalogolnak tovább a nemzeti összefogásért és a békéért. Magyar Péter a tervek szerint szombaton éri majd el útjának végső célját, Nagyváradot. Kövesse velünk élőben a Kontrollon ma is a vonulást!
MATEKLECKE 5726. - NEM ZÉRÓÖSSZEGŰ JÁTÉKOK 33.: A RENDSZER EMBEREI
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.05.18.
A legtöbben nem Orbán Viktorok vagy Rogán Antalok, hanem iktatnak, listáznak, jelentést készítenek. A kormány nem személyesen zaklatja a civileket, a törvénytervezeteket nem Sauron diktálja a Parlamentnek. Van, aki csendben betölti a rendszer által kijelölt szerepét, és van, aki szerepet kér magának benne. Ez a rész róluk szól. Nem a csúcson lévő hatalomról, hanem azokról, akik működtetik a rendszert, önként. De vajon miért?
A szétkent felelősség (diffused agency) modellje megmagyarázza, hogyan épül fel egy félelemalapú rendszer kis döntésekből, passzív alkalmazkodásból. Ez jellemezheti a hivatalnokot, aki "csak iktat", a rendőrt, aki "csak teljesíti a parancsot", a referenst, aki "csak visszavon egy pályázatot". Ezek az emberek nem választják a játszmát, csak nem állnak félre.
A fiatalok többsége jelenleg teljesen apolitikus. Vannak magas képzettségű, több nyelvet beszélő diplomások, akik a nernek dolgoznak. Nem feltétlenül politikai meggyőződésből, hanem mert olyan fizetésekkel és lehetőségekkel találkoznak, amelyekkel más szektorok nehezen versenyeznek. De van egy másik csoport is. A rendszer arc nélküli arca.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem véletlenül kapta ezt a nevet. Nem biztonsági hivatalnak hívják, hanem „szuverenitásvédőnek", hogy erkölcsi igazolást adjon a megfigyelésnek és ellenőrzésnek. Ez a fogalmi keretezés (24. rész: Visszakeretezés) nem a valóság új megértését szolgálja, hanem a viselkedés átformálását.
A Megafon nem a vitáról szól, hanem a megszégyenítésről. A Kubatov-lista nem véleményt mér, hanem ellenőriz. A magyar példák nem egyediek. Hasonló mechanizmusok működtek a történelem során minden autoriter rendszerben.
A náci Németországban a "népbíróságok" nevében a jogszerűséget imitálva hoztak törvénytelen ítéleteket. A szovjet rendszerben a "nép ellenségei" ellen folytatott harc morális kötelességként jelent meg. A kínai kulturális forradalom során az ideológiai tisztaság nevében léptek fel sajátjaik ellen is. Aki ezekben részt vesz, az már nem passzív végrehajtó. Ő stratégiai szereplő egy zéróösszegű politikai játszmában. Nem csak működteti, hanem építi a rendszert.
"Itt biztos a helyem. Jól fizet. Nem kell gondolkodni." Ez egyéni racionalitás. Játékelméleti szempontból lokális optimum: a játékos úgy maximalizálja a saját hasznát, hogy közben a rendszer egésze stabil marad. Gyakran olyanok választják, akiknek nincs másik tere, vagy akik sikerre vágynak, bármilyen rendszerben.
"Magyarországot meg kell védeni a hazaárulóktól." Ez már nem stratégia, hanem meggyőződés. A barát-ellenség logika belsővé válik, a lojalitás erkölcsi alappá válik. Itt jelenik meg erősen a kognitív disszonancia: ha a rendszer visszaél a hatalmával, az nem lehet igaz, mert "mi vagyunk a jók". Ezért az ellentmondásokat racionalizálják, vagy tagadják.
"Én nem vagyok olyan, mint a többiek. Én csak a szakmámat végzem." A legveszélyesebb csoport. Elhatárolják magukat a nyílt elnyomástól, de közben ők is hitelesítik a rendszert. A felelősségük szétoszlik, de a lojalitásuk működteti a játszmát.
A különbség nem pozíció, hanem szándék és tudatosság. Ha végrehajtasz, mert félsz – az kényszer. Ha végrehajtasz, mert együtt hiszel benne – az döntés. Ha végrehajtasz, mert érdemi hasznot húzol belőle, és semmi bajod nincs az elvekkel – az szerepvállalás.
Az egyéni felelősség kérdése éppen a választás lehetőségében rejlik. A Nürnbergi per alapelve, hogy a "parancsra tettem" nem mentesít a személyes felelősség alól
Hannah Arendt "a gonosz banalitása" koncepciója rámutat, hogy a legnagyobb bűnöket gyakran hétköznapi emberek követik el, akik "csak a munkájukat végzik". Az egyén mindig rendelkezik bizonyos fokú autonómiával, és ennek tudatosítása az első lépés a rendszerből való kilépés felé.
Mi tartja bent őket? A kognitív disszonancia és a tanult tehetetlenség (és a csoportkohézió, megerősítési torzítás, jelentéskeresés,... az érvelési hibák sorozatban írtam ezekről). A rendszer hibái egyre nyilvánvalóbbak. De a szereplőknek már túl nagy a befektetett identitása, hogy kiszálljanak. Ezért tagadnak, relativizálnak, támadnak. "A másik oldal is ezt csinálná, ha hatalomra kerülne." A morális kétségeket megélt szereplők gyakran passzivitásba menekülnek. "Úgysem lehet semmit tenni. Legalább én nem vagyok a legrosszabb." Gyakran elég informáltak ahhoz, hogy lássák az árnyalatokat, de nem elég szabadok ahhoz, hogy lépjenek. Ez a "túlinformált, de döntésképtelen" pozíció tipikus példája az önfenntartó hatalmi rendszereknek.
A rendszer egyik legnagyobb ereje, hogy képes lehet az ellenállókat magányossá tenni. A kollégák elfordulnak, a barátok eltávolodnak, a karrierlehetőségek beszűkülnek. Az egyénnek választania kell a morális integritás és a társas kapcsolatai között.
Ha belülről szeretne valaki változtatni, az gyakran felőrli a szereplőt, és ritkán hoz rendszerszintű változást. A nyílt szembefordulás viszont személyes kockázattal jár, de egyben felszabadító hatású is lehet. A legtöbben a csendes távozást választják, apolitikus szakmai szerepbe húzódnak (vagy külföldre költöznek), ez a legkisebb konfliktussal járó út, de nem változtatja meg a rendszert. És persze még mindig vannak sokan, akik maradnak fogaskerekek.
Egy autoriter játszma nem csak felülről épül, hanem belülről stabilizálódik. Nem azok tartják fenn, akik gyűlölik az ellenzéket, hanem azok, akik egy kicsit sem szeretik a kockázatot. Nem azok, akik parancsokat adnak, hanem azok, akik aláírják őket. A rendszer nem fog összeomlani, míg a rendszer emberei magukat meg nem kérdőjelezik. Minden rendszer annyira stabil, amennyire elhiszik, hogy nincs alternatíva.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.05.18.
A szétkent felelősség (diffused agency) modellje megmagyarázza, hogyan épül fel egy félelemalapú rendszer kis döntésekből, passzív alkalmazkodásból. Ez jellemezheti a hivatalnokot, aki "csak iktat", a rendőrt, aki "csak teljesíti a parancsot", a referenst, aki "csak visszavon egy pályázatot". Ezek az emberek nem választják a játszmát, csak nem állnak félre.
A fiatalok többsége jelenleg teljesen apolitikus. Vannak magas képzettségű, több nyelvet beszélő diplomások, akik a nernek dolgoznak. Nem feltétlenül politikai meggyőződésből, hanem mert olyan fizetésekkel és lehetőségekkel találkoznak, amelyekkel más szektorok nehezen versenyeznek. De van egy másik csoport is. A rendszer arc nélküli arca.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem véletlenül kapta ezt a nevet. Nem biztonsági hivatalnak hívják, hanem „szuverenitásvédőnek", hogy erkölcsi igazolást adjon a megfigyelésnek és ellenőrzésnek. Ez a fogalmi keretezés (24. rész: Visszakeretezés) nem a valóság új megértését szolgálja, hanem a viselkedés átformálását.
A Megafon nem a vitáról szól, hanem a megszégyenítésről. A Kubatov-lista nem véleményt mér, hanem ellenőriz. A magyar példák nem egyediek. Hasonló mechanizmusok működtek a történelem során minden autoriter rendszerben.
A náci Németországban a "népbíróságok" nevében a jogszerűséget imitálva hoztak törvénytelen ítéleteket. A szovjet rendszerben a "nép ellenségei" ellen folytatott harc morális kötelességként jelent meg. A kínai kulturális forradalom során az ideológiai tisztaság nevében léptek fel sajátjaik ellen is. Aki ezekben részt vesz, az már nem passzív végrehajtó. Ő stratégiai szereplő egy zéróösszegű politikai játszmában. Nem csak működteti, hanem építi a rendszert.
"Itt biztos a helyem. Jól fizet. Nem kell gondolkodni." Ez egyéni racionalitás. Játékelméleti szempontból lokális optimum: a játékos úgy maximalizálja a saját hasznát, hogy közben a rendszer egésze stabil marad. Gyakran olyanok választják, akiknek nincs másik tere, vagy akik sikerre vágynak, bármilyen rendszerben.
"Magyarországot meg kell védeni a hazaárulóktól." Ez már nem stratégia, hanem meggyőződés. A barát-ellenség logika belsővé válik, a lojalitás erkölcsi alappá válik. Itt jelenik meg erősen a kognitív disszonancia: ha a rendszer visszaél a hatalmával, az nem lehet igaz, mert "mi vagyunk a jók". Ezért az ellentmondásokat racionalizálják, vagy tagadják.
"Én nem vagyok olyan, mint a többiek. Én csak a szakmámat végzem." A legveszélyesebb csoport. Elhatárolják magukat a nyílt elnyomástól, de közben ők is hitelesítik a rendszert. A felelősségük szétoszlik, de a lojalitásuk működteti a játszmát.
A különbség nem pozíció, hanem szándék és tudatosság. Ha végrehajtasz, mert félsz – az kényszer. Ha végrehajtasz, mert együtt hiszel benne – az döntés. Ha végrehajtasz, mert érdemi hasznot húzol belőle, és semmi bajod nincs az elvekkel – az szerepvállalás.
Az egyéni felelősség kérdése éppen a választás lehetőségében rejlik. A Nürnbergi per alapelve, hogy a "parancsra tettem" nem mentesít a személyes felelősség alól
Hannah Arendt "a gonosz banalitása" koncepciója rámutat, hogy a legnagyobb bűnöket gyakran hétköznapi emberek követik el, akik "csak a munkájukat végzik". Az egyén mindig rendelkezik bizonyos fokú autonómiával, és ennek tudatosítása az első lépés a rendszerből való kilépés felé.
Mi tartja bent őket? A kognitív disszonancia és a tanult tehetetlenség (és a csoportkohézió, megerősítési torzítás, jelentéskeresés,... az érvelési hibák sorozatban írtam ezekről). A rendszer hibái egyre nyilvánvalóbbak. De a szereplőknek már túl nagy a befektetett identitása, hogy kiszálljanak. Ezért tagadnak, relativizálnak, támadnak. "A másik oldal is ezt csinálná, ha hatalomra kerülne." A morális kétségeket megélt szereplők gyakran passzivitásba menekülnek. "Úgysem lehet semmit tenni. Legalább én nem vagyok a legrosszabb." Gyakran elég informáltak ahhoz, hogy lássák az árnyalatokat, de nem elég szabadok ahhoz, hogy lépjenek. Ez a "túlinformált, de döntésképtelen" pozíció tipikus példája az önfenntartó hatalmi rendszereknek.
A rendszer egyik legnagyobb ereje, hogy képes lehet az ellenállókat magányossá tenni. A kollégák elfordulnak, a barátok eltávolodnak, a karrierlehetőségek beszűkülnek. Az egyénnek választania kell a morális integritás és a társas kapcsolatai között.
Ha belülről szeretne valaki változtatni, az gyakran felőrli a szereplőt, és ritkán hoz rendszerszintű változást. A nyílt szembefordulás viszont személyes kockázattal jár, de egyben felszabadító hatású is lehet. A legtöbben a csendes távozást választják, apolitikus szakmai szerepbe húzódnak (vagy külföldre költöznek), ez a legkisebb konfliktussal járó út, de nem változtatja meg a rendszert. És persze még mindig vannak sokan, akik maradnak fogaskerekek.
Egy autoriter játszma nem csak felülről épül, hanem belülről stabilizálódik. Nem azok tartják fenn, akik gyűlölik az ellenzéket, hanem azok, akik egy kicsit sem szeretik a kockázatot. Nem azok, akik parancsokat adnak, hanem azok, akik aláírják őket. A rendszer nem fog összeomlani, míg a rendszer emberei magukat meg nem kérdőjelezik. Minden rendszer annyira stabil, amennyire elhiszik, hogy nincs alternatíva.
HARCOSOK KLUBJA
SAJTÓKLUB HÍRTV
Szerző: SAJTÓKLUB HÍRTV
2025.05.18.
Új lendületet, világos irányt és erőt mutat a kormánypártok vasárnapi nagy-rendezvénye, a Harcosok Klubja.
Szerző: SAJTÓKLUB HÍRTV
2025.05.18.
BESZÉLGETÉS TECHET PÉTER TÖRTÉNÉSSZEL A ROMLÁS ÉS PUSZTÍTÁS KORSZAKÁRÓL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 118.
FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.05.15.
Erre a mostani podcastra egy nézői levél inspirált bennünket, a levelet pedig a jelenlegi, konfliktusokkal teli világ ihlette.
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.05.15.
Erre a mostani podcastra egy nézői levél inspirált bennünket, a levelet pedig a jelenlegi, konfliktusokkal teli világ ihlette.
Kérdések ebből az e-mailből: "Az emberiség jellemének, a csoportoknak, társadalmaknak van egy előre determinált, meghatározott kezdő és végpontja, ahová most elértünk? Mivé válunk? Vademberré? Tévedtem, hogy az emberiség folyamatosan fejlődik, az intelligencia egyre magasabbra emelkedik, a demokrácia, az emberség, az empátia segíti a normális, békés életünket? Lehetséges, hogy belénk van kódolva, hogy most fordulnia kell a világnak, és a közöny, a gyűlölet, a hazugság, mások letiprása, semmibe vétele, a pénz, a gyarmatosítás uralma jön? Be van építve a génjeinkbe, hogy a többség azoknak higgyen, azok után menjen, akik szájából bántalmazó, cinikus gúnyolódás, kisstílű hazugságok, a valóság szándékos deformitásai jönnek elő?”
Ezekről, és ezek kapcsán sok egyéb kérdésről, témáról beszélget Techet Péter történésszel, jogásszal, újságíróval Friderikusz Sándor.
AZ IROMÁNY AMÚGY JÓ SZÓ, ÁM ÉN A SZINONIMÁK KÖZÜL INKÁBB A FIRKÁLMÁNY VAGY FÉRCMUNKA SZÓT HASZNÁLTAM VOLNA A BENYÚJTÓ HALÁSZ JÁNOS HELYETT
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.05.18.
„A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat („Iromány száma: T/11923” – az iromány amúgy jó szó, ám én a szinonimák közül inkább a firkálmány vagy fércmunka szót használtam volna a benyújtó Halász János helyett, vesd össze Magyar szókincstár, Rokon értelmű szavak… szótára, Tinta Kiadó, Bp. 1998. 389.) egy helyén, a Részletes indoklás 3. §-a alatt az alábbi, eddig méltatlanul figyelmen kívül hagyott szóömleny olvasható: „A törvény rendelkezései szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely a) Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét; b) a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget; c) a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét; d) a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést; e) Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.”
Én itt most kizárólag az e) pontban foglaltakra koncentrálnék.
Csak megjegyzem: XIV. Leó pápa 2022-ben, még Robert Prevost püspökként írt egy előszót barátjának, John Joseph Lydon McHugh atya La doctrina social de la Iglesia (Az egyház társadalmi tanítása) c. könyvéhez, amelyben – egyebek mellett – az indoktrinációt erkölcstelennek tartja, amely megakadályozza az ítélőképességet és megsérti a lelkiismeret szabadságát. Az egyház társadalmi feladatának azt tekinti, hogy erkölcsi és nem politikai elvek mentén közelítsen a társadalmi kérdésekhez s – mint írja – „a kritikai lelkiismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi tanítás alapelveit alkalmazzuk a mai társadalomra.” Példaként a nők elleni erőszakot, a gyermekbántalmazás megalázó valóságát, a hatalommal vagy lelkiismerettel való visszaélést, az elváltak és újraházasodottak vagy az LMBT közösség tagjainak helyzetét, végül az ökológiai problémákat hozza fel. Az egyház feladata – írta három évvel ezelőtt a jelenlegi pápa – a személy méltóságának, a közjónak, a szolidaritásnak és a lelkiismereti szabadságnak a biztosítása, s ezzel az egyház nem a politika és a hatalom eszközévé lesz, hanem a társadalom lelkiismeretévé válik.
Ugye, mennyire más hang?
Ha Lánczi Tamás nem ismerné a címemet, ahová rám küldheti fogdmegjeit, pribékjeit, csatlósait, verőembereit, talpnyalóit és bérenceit, forduljon bizalommal az édesapjához, aki viszont ismeri. Hacsak nem törölte ki a nevemet a telefonkönyvéből – ahogy ez azokban a körökben szép szokás – midőn súlyosan konfrontálódtam vele.
Márpedig az, aki egy Lánczival konfrontálódik, a magyar szuverenitás legfőbb veszélyeztetője, an sich.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.05.18.
Én itt most kizárólag az e) pontban foglaltakra koncentrálnék.
Ha a „Magyarország alkotmányos önazonosságát” és a vesszőt követő „keresztény kultúráját” szerkezetet értelmezőként (appozícióként) fogjuk fel, akkor a szerző Magyarország alkotmányos önazonosságát tartalmi értelemben a keresztény kultúrával azonosítja. Ha azonban a két mondatrészt egy felsorolás részeiként tekintjük, akkor nem értelmező, hanem egyenrangú, halmozott szerkezetet kapunk. Ám akár így, akár úgy, az állítás súlyosan téves, hamis és hazug: a kereszténység történelmi állammegtartó szerepe természetesen megkérdőjelezhetetlen, ám ma semmiféle nemzetmegtartó ereje nincs, minthogy a jelenlegi magyar nemzetet az eltérő vallású, világnézetű és kultúrájú állampolgárok összessége alkotja, ahol – legalábbis papíron – „az állam és az egyházak… különváltan működnek.” Vagyis még ez a roggyant, ezer sebből vérző, agyonfarigcsált Alaptörvény is tételezi az állam világnézeti semlegességét, következésképp nem juttatható egyetlen vallási vagy világnézeti hagyománynak sem bármiféle privilégium. A jelenlegi Magyarország önazonosságához – tetszik, nem tetszik – hozzátartozik – csak hogy néhányat említsek – a zsidóság, éppen úgy, mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a racionalizmus vagy mondjuk az emancipáció hagyománya, a magyar kultúra és tudomány eredményei és így tovább. Ezt nem is kellene magyarázni, talán még a jóképességű Halász Jánosnak sem.
Másfelől: akkor tehát mostantól Magyarország szuverenitását veszélyeztetheti az, aki szót emel – teszem azt – a vallások, egyházak és felekezetek közötti jogi különbségtétellel szemben; az egyházaknak (legfőképp a keresztény egyházaknak) biztosított anyagi vagy jogi természetű kedvezmények juttatása és a politikai szavazatszerzés reményében végrehajtott anyagi befolyásolási szándéka ellenében, ahol az egyes egyházak (legfőképp a keresztény egyházak) a fennálló politikai rend hű támaszai és politikai legitimációs forrásai; akik kritikával illetik azon egyházakat (legfőképp a keresztény egyházakat), amelyek egyfajta ideológiai autoritás szerepét töltik be; akik támadják azt az állami paternalizmust, ahol az egyházaknak (legfőképp a keresztény egyházaknak) a közfunkciók ellátásán túli anyagi függőségét és direkt pártpolitikai szolgáltatásait az állam azzal hálálja meg, hogy újra egyfajta közjogi tényezőként számít a politika fegyverhordozóivá devalválódott egyházaikra (nem csak keresztény egyházakra); ahol a minden csapból kizúduló állami indoktrináció révén a felekezetnélküliség a bűn legfőbb forrása lesz; ahol az ország szuverenitását veszélyeztetőnek minősül az, aki a vallási hitelvek által megalapozott jogrendszer és a vallási hitelveket egyfajta normatívának tekintő hatalom ellen szólal fel; az, aki ellenzi a vallás intézményének a politika erőterébe való beemelését; s aki ellene van a keresztény morális állam eszményének, vagyis annak, hogy az államot mint legfőbb morális instanciát a politika transzcendens legitimációja biztosítsa.
Csak megjegyzem: XIV. Leó pápa 2022-ben, még Robert Prevost püspökként írt egy előszót barátjának, John Joseph Lydon McHugh atya La doctrina social de la Iglesia (Az egyház társadalmi tanítása) c. könyvéhez, amelyben – egyebek mellett – az indoktrinációt erkölcstelennek tartja, amely megakadályozza az ítélőképességet és megsérti a lelkiismeret szabadságát. Az egyház társadalmi feladatának azt tekinti, hogy erkölcsi és nem politikai elvek mentén közelítsen a társadalmi kérdésekhez s – mint írja – „a kritikai lelkiismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi tanítás alapelveit alkalmazzuk a mai társadalomra.” Példaként a nők elleni erőszakot, a gyermekbántalmazás megalázó valóságát, a hatalommal vagy lelkiismerettel való visszaélést, az elváltak és újraházasodottak vagy az LMBT közösség tagjainak helyzetét, végül az ökológiai problémákat hozza fel. Az egyház feladata – írta három évvel ezelőtt a jelenlegi pápa – a személy méltóságának, a közjónak, a szolidaritásnak és a lelkiismereti szabadságnak a biztosítása, s ezzel az egyház nem a politika és a hatalom eszközévé lesz, hanem a társadalom lelkiismeretévé válik.
Ugye, mennyire más hang?
Mindenesetre ezekért a sorokért Lánczi Tamás – akár visszamenőlegesen is – már rég bejegyezhette besúgói noteszkájába az idegen pénzekből a magyar szuverenitást támadó püspököt.
Lánczi viszont számíthat arra, hogy a fenti kérdéseket továbbra is napirenden fogom tartani. Természetesen idegen pénzből, mert például voltam már ebédvendége olasz teológusnak, továbbá francia kollégáknak, mi több, sokszor előfordult, hogy eurón vásárolt könyvet kaptam tőlük ajándékba.
Ha Lánczi Tamás nem ismerné a címemet, ahová rám küldheti fogdmegjeit, pribékjeit, csatlósait, verőembereit, talpnyalóit és bérenceit, forduljon bizalommal az édesapjához, aki viszont ismeri. Hacsak nem törölte ki a nevemet a telefonkönyvéből – ahogy ez azokban a körökben szép szokás – midőn súlyosan konfrontálódtam vele.
Márpedig az, aki egy Lánczival konfrontálódik, a magyar szuverenitás legfőbb veszélyeztetője, an sich.
A KIRÁLYNÉT MEGÖLNI NEM KELL...
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.05.18.
Komolyan mondom: nem tudom féljek-e attól, amit hallok, vagy féltsem-e azt, aki beszél? A magyar politika és a magyar politikai vezetés egyre szürreálisabb irányba fordul, élén a miniszterelnökkel. Aktivitása már nem mások meggyőzésére irányul, és nélkülöz is minden logikát, de ha csak a logikát nélkülözné, még nem lenne baj.
Úgy tűnik, mintha Orbán Viktor végképp elfelejtené, mit mondott tegnap, de azt is hiszi, hogy senki nem emlékszik rá. Vannak kijelölt partnerei, a médiában és a kormányban egyaránt, olyanok, akik lehetőleg nem is emlékeztetik a két nappal korábbi állításaira, hűségesen tartják a mikrofont, kérdeznek alá, vagy tolmácsolják szavait – más köntösben.
A miniszterelnök legutóbb – ha azóta meg nem szólalt, ami elkerülte a figyelmemet – Tiranában nyilatkozott, mégpedig úgy, hogy vitte magával a TV2 riporterét (macskaköröm). A riporternek (megint macskaköröm) ilyenkor lényegében annyi a dolga, hogy tartsa a mikrofont, és kérdésekkel – valódiakkal – ne zavarja meg a kormányfőt. De hát ez mindegy is, minden kornak megvannak a hűséges kiszolgálói, mindig voltak önkéntes rabszolgák, minden kornak megvannak a maga haszonélvezői. Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy vannak bőven olyanok – szakmában, politikában egyaránt –, akik zokszó nélkül, hűségesen követik a Vezért a maga kacskaringós útján, bármerre is kanyarodjon az...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.05.18.
Úgy tűnik, mintha Orbán Viktor végképp elfelejtené, mit mondott tegnap, de azt is hiszi, hogy senki nem emlékszik rá. Vannak kijelölt partnerei, a médiában és a kormányban egyaránt, olyanok, akik lehetőleg nem is emlékeztetik a két nappal korábbi állításaira, hűségesen tartják a mikrofont, kérdeznek alá, vagy tolmácsolják szavait – más köntösben.
A miniszterelnök legutóbb – ha azóta meg nem szólalt, ami elkerülte a figyelmemet – Tiranában nyilatkozott, mégpedig úgy, hogy vitte magával a TV2 riporterét (macskaköröm). A riporternek (megint macskaköröm) ilyenkor lényegében annyi a dolga, hogy tartsa a mikrofont, és kérdésekkel – valódiakkal – ne zavarja meg a kormányfőt. De hát ez mindegy is, minden kornak megvannak a hűséges kiszolgálói, mindig voltak önkéntes rabszolgák, minden kornak megvannak a maga haszonélvezői. Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy vannak bőven olyanok – szakmában, politikában egyaránt –, akik zokszó nélkül, hűségesen követik a Vezért a maga kacskaringós útján, bármerre is kanyarodjon az...
SZÉKELYFÖLDI MAGYAROK A ROMÁNIAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL
KONTROLL
A Kontroll szerkesztő-riportere, Sipos Betti Csíkszeredán és Gyimesben kérdezte meg az ott élő magyarokat és csángókat a romániai elnökválasztásról.
Szerző: KONTROLL / SIPOS BETTI
2025.05.18.
A Kontroll szerkesztő-riportere, Sipos Betti Csíkszeredán és Gyimesben kérdezte meg az ott élő magyarokat és csángókat a romániai elnökválasztásról.
MATEKLECKE 5700.
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.05.11.
A közpénzt magánvagyonná alakította, fociakadémiákra cserélte az MTA-t, MCC-re a CEU-t, türk tanácsra az EU-t, ispánokra a hivatalnokokat, huszonegyedik századi oktatást középkori hittanra, egyetemi autonómiát kuratóriumi hűségre, tudást hűbéri ösztöndíjakra, kritikus gondolkodást kántált tananyagokra, tanárt rendfenntartóra, tanulót alattvalóra, egészségügyet emberkísérletre, vezetőket pártkatonákra, a hivatást lojalitásra, a szakértelmet személyi kultuszra, államelnököt egy szatyor fingra, alkotmányt tákolt alaptörvényre, nyugatot keletre, jogállamot rendeleti kormányzásra, sajtót propagandára, színházakat agitációs központokra, a művészeket statisztává, emlékműveket hazugságokká, a történelmet legendává változtatta, a választást színjátékká, a parlamentet biodíszletté züllesztette, a versenyt előre leosztott lapokra, a fejlődést stadionokra, a jogokat kötelezettségekre váltotta, a szabad hangot hallgatásra ítélte, a bizalmat félelemre, a jövőt múltra, az embereket számokra, a közösségeket szektákra, a kérdéseket fenyegetésre, a válaszokat gyanakvásra, az állampolgárt alattvalóra cserélte, a vitát árulássá, a tényeket hiedelemmé, a szolidaritást bűntudattá, a civil kurázsit nemzetbiztonsági kockázattá minősítette, az országot díszletté, a valóságot narratívává silányította, visszacserélnénk, csak már nincs mire.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.05.11.
MOST ÉPP MINKET AKARNAK KIÜTNI ORBÁNÉK | MA IS EGÉSZ NAP ÉLŐ ADÁSSAL JELENTKEZÜNK
PARTIZÁN / EGÉSZ NAPOS ADÁS
Szerző: PARTIZÁN
2025.05.18.
Maratoni adássorozatunk ötödik napja: Orbánék Harcosok Klubja, Lengyel és Román választások, Szondi utca, tüntetés a Kossuth térről és még sok minden más.
Meghívott vendégeink:
Szerző: PARTIZÁN
2025.05.18.
Maratoni adássorozatunk ötödik napja: Orbánék Harcosok Klubja, Lengyel és Román választások, Szondi utca, tüntetés a Kossuth térről és még sok minden más.
Meghívott vendégeink:
Jandó Zoltán újságíró, G7
Roznár Levente Szondi utca
Rácz Béla elnök, 1Magyarország Egyesület
Lengyel Tamás színész
Hrubi Zita szóvivő,
Pride Roznár Gyöngyi, Nyugat.hu
Babos Attila, Szabad Pécs
Szalay Dániel főszerkesztő, Média1
Nádasdy Ádám író, költő, nyelvész
Dull Szabolcs újságíró
Magyari Péter újságíró, Válasz Online
Kiss Tamás, szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója
Toró Tibor, politológus
Kovalcsik Tamás, a Választási Földrajz és a Partizán szakértője
Zeöld Zsombor, külpolitikai szakértő
Bukovics Martin, a Gemist alapító-szerkesztője
Zgut-Pzybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének adjunktus professzora
Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója
RÖHEJES A FIDESZ, DE MOST MÁR FEGYVERREL HŐBÖRÖG
NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2025.05.18.
Egyre többen nevetik ki a kormányzati kommunikáció lehetetlen kombinációit a közösségi médiában, olykor még annál is többen, mint ahányan tetszikelik. Ezt a megfigyelést tettük a héten, és mi tagadás, meglepődtünk. A magyar kormány posztjai alatt olykor kétszer-háromszor annyi röhögő emojit regisztráltunk, mint egyetértőt, de Orbán Viktor és alázatos szolgái is egyre több kikacagást számlálhattak. Ez eddig nem járta. Bátrabban lettek a választók a virtuális térben? Nem kaptak fizetést a kormánypárti trollok? Már a fideszesek is vállalhatatlannak tartják a hol szemforgató, hol alattomos, hol eszement (olykor mindegyik) propagandaérvelést? Az, hogy a valóság nem a kormány barátja, ismert. De mintha minden eddiginél túltolnák a tébolykerékpárt. A főnök a héten elhatározta, hogy csőre tölti a régóta lóbált fegyvert, hiszen mostantól bármikor előveheti a szuverén lövöldözhetnék.
Éppen a groteszk ukrán–magyar kémügy jól megérdemelt hétvégi kinevetéséhez gyűjtött anyagokat és háttérbeszélgetéseket értékeltük, amikor szerdára kelve egy beélesített jogszabálytervezet híre érkezett. A legkorábban Polyák Gábor médiajogász ébredt, temérdek egyetemi restancia mentette a fél ötöt. „És erre mi fogad ma hajnalban? Lánczi Tamás hamarosan listára tesz a barátaimmal együtt, a kínkeservesen megszerzett pályázati forrásoknak lőttek, a magyar civil társadalom és a független média nagy része megy a kukába. Legalábbis ma hajnalban ez látszott a benyújtott törvényjavaslatból… Ja, és azoknak üzenem, akik tegnap voltak médiajogórán, hogy a papírtigris fogat növesztett” – értékelte az egyetemi oktató bizonyos Halász János fideszes képviselő éjszakai ármányát a Facebook-oldalán. A kormány továbbra sem egyeztet, ne adj’ isten vitatkozik az ország levegőjét szennyező elképzeléseiről, hanem egyéni képviselői indítványként forgalmazza azokat. Bátorság, netovább...
Szerző: BALASSA TAMÁS
2025.05.18.
Éppen a groteszk ukrán–magyar kémügy jól megérdemelt hétvégi kinevetéséhez gyűjtött anyagokat és háttérbeszélgetéseket értékeltük, amikor szerdára kelve egy beélesített jogszabálytervezet híre érkezett. A legkorábban Polyák Gábor médiajogász ébredt, temérdek egyetemi restancia mentette a fél ötöt. „És erre mi fogad ma hajnalban? Lánczi Tamás hamarosan listára tesz a barátaimmal együtt, a kínkeservesen megszerzett pályázati forrásoknak lőttek, a magyar civil társadalom és a független média nagy része megy a kukába. Legalábbis ma hajnalban ez látszott a benyújtott törvényjavaslatból… Ja, és azoknak üzenem, akik tegnap voltak médiajogórán, hogy a papírtigris fogat növesztett” – értékelte az egyetemi oktató bizonyos Halász János fideszes képviselő éjszakai ármányát a Facebook-oldalán. A kormány továbbra sem egyeztet, ne adj’ isten vitatkozik az ország levegőjét szennyező elképzeléseiről, hanem egyéni képviselői indítványként forgalmazza azokat. Bátorság, netovább...
AZ 🥸ÁTLÁTHATÓSÁGI🥸 TV.-RŐL MÁSKÉPPEN | BETILTHATJÁK A TISZÁT?
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.05.18.
Orbán Viktor; Magyar Péter; Lánczi Tamás; átláthatósái törvény; Szuverenitásvédelmi hivatal; külföldi támogatások; uniós források; ukrán ügynök...
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.05.18.
Orbán Viktor; Magyar Péter; Lánczi Tamás; átláthatósái törvény; Szuverenitásvédelmi hivatal; külföldi támogatások; uniós források; ukrán ügynök...
NAGYTAKARÍTÁS: KISÖPÖRJÜK, KICSINÁLJUK, BETILTJUK 🚫 ⛔ ❌
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.05.17.
Nagyon sokan elmondták mi a khm, "probléma" a betiltási törvénnyel. Azzal, amit a kormányzat átláthatóságinak nevez, de a valósága az, hogy ellehetetlenítik vele a sajtó és a civil szféra működését, létét. Arról viszont talán kevesebben beszéltek, hogy mit is lehet csinálni, mi a te feladatod most. És persze az enyém is.
Ezért Lázár szavainak kommentálásával indítok, mert azon keresztül a legegyszerűbb bemutatni, hogy akarják átverni az embereket, de utána elmondom azt is, mi a feladat mindannyiunk számára.
-----------
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.05.17.
Nagyon sokan elmondták mi a khm, "probléma" a betiltási törvénnyel. Azzal, amit a kormányzat átláthatóságinak nevez, de a valósága az, hogy ellehetetlenítik vele a sajtó és a civil szféra működését, létét. Arról viszont talán kevesebben beszéltek, hogy mit is lehet csinálni, mi a te feladatod most. És persze az enyém is.
Ezért Lázár szavainak kommentálásával indítok, mert azon keresztül a legegyszerűbb bemutatni, hogy akarják átverni az embereket, de utána elmondom azt is, mi a feladat mindannyiunk számára.
-----------
00:00 "Átláthatósági törvény"
02:47 Lázárra reagálok
37:10 Mi Orbán érdeke?
46:30 Mit tudunk tenni?
47:53 Magyar Péter stratégiája
50:03 Mit mond Hadházy?
53:25 Ez az üzenetem
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE MEGMUTATJUK, MI TÖRTÉNIK AZ ÚTON
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Szerző: TISZA PÁRT
2025.05.18.
Itt követheted, hol és mikor találkozunk – a lista folyamatosan frissül.
Szerző: TISZA PÁRT
2025.05.18.
Az Egymillió lépés útvonala során nap mint nap új településekre érkezünk...
Az Egymillió lépés útvonala során nap mint nap új településekre érkezünk...
EZ EGY ÁRULÓ KORMÁNY I MÉLYVÍZ
MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.05.18.
A határontúli magyarok sorsa nem számít Orbanéknak, csak a szavazatuk érdekli a Fideszt- mondta Szabó Tímea a Párbeszéd országgyűlési képviselője, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Úgy gondolja van értelme a parlamenti munkának, mert nehezítik a Fidesz dolgát és nyilvánosságot kapnak ügyek. Arról is beszélt, egyéni képviselőként pedig el lehet érni sikereket.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.05.18.
A határontúli magyarok sorsa nem számít Orbanéknak, csak a szavazatuk érdekli a Fideszt- mondta Szabó Tímea a Párbeszéd országgyűlési képviselője, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Úgy gondolja van értelme a parlamenti munkának, mert nehezítik a Fidesz dolgát és nyilvánosságot kapnak ügyek. Arról is beszélt, egyéni képviselőként pedig el lehet érni sikereket.
CENZÚRATÖRVÉNY: A BUKÁS SZAGA / MAGYAR PÉTER BESZÁNTJA A FIDESZT / LÁZÁLOM INFÓ
L1
Szerző: L1
2025.05.17.
Cenzúratörvény: A BUKÁS szaga / Magyar Péter BESZÁNTJA a Fideszt / LÁZÁLOM Infó...
Szerző: L1
2025.05.17.
Cenzúratörvény: A BUKÁS szaga / Magyar Péter BESZÁNTJA a Fideszt / LÁZÁLOM Infó...
POLITIKAI GYILKOSSÁG VOLT, AMI A NÉPSZABADSÁGGAL TÖRTÉNT
KLIKKTV
Szerző: BALOGH JUDIT
2025.05.18.
Politikai gyilkosság volt, ami a Népszabadsággal történt...
Szerző: BALOGH JUDIT
2025.05.18.
Politikai gyilkosság volt, ami a Népszabadsággal történt...
BESÜLT A REZSITRÜKK, AZ MVM TÉNYLEG PIACI ÉS NEM A SZÁMLÁK NARANCSSÁRGA REZSIBOKSZÁNAK VISZONYÍTÁSI ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ CSÚCSÁRAKON VESZI A GÁZT ÉS AZ ÁRAMOT
NÉPSZAVA
Tovább erősíti a lakossági közműszámlák „rezsibokszával” szemben főképp az MSZP által táplált átverésgyanút, hogy az MVM pénzügyi jelentésein alapuló számításaink szerint az állami energiacsoport gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy tavalyelőtt köbméterenként átlag 106, tavaly pedig 86 forintért szerezhette be a nyersanyagot.
Az MVM-beszámolók alapján az MVM kiskereskedelmi vállalkozása, az MVM Next pedig, a belföldi kitermelésen kívül, 2023-ban köbméterenként 92, tavaly pedig becsülhetően 66 forint körüli áron vehette meg az MVM Ceenergytől a lakossági értékesítésre szánt gázt – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Ezek a piaci szinteknek nagyjából megfelelő értékek még sajátosabb fénytörésbe helyezik az MVM által kiállított gázszámla narancssárga úgynevezett rezsibokszát, amelyben az alacsony lakossági tarifánkon elérhető megtakarítást – saját magyarázójuk szerint – három éve a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci árcsúcsból vezetik le. (Bár ez áfát és rendszerhasználati díjat is tartalmaz, a nettó érték e tételek levonása után sem becsülhető köbméterenként 750 forintnál kevesebbre.) Pedig a rezsiboksz tartalmát szabályozó rendelkezés szerint a megtakarítást „a földgáz versenypiaci egységárához” kell viszonyítani. A nettó tőzsdei árak 2023 eleje óta köbméterenként 100-200 forint között mozognak.
Bár a jogszabály meglehetős tág értelmezési teret biztosít, Tóth Bertalan már 2023 közepén hangot adott abbéli felháborodásának, hogy a piacon nettó 100-200 forintért beszerezhető gázt a rezsibokszban bruttó 1020 forintosként tüntetik fel, vagyis az MVM a tényleges beszerzési költségeknél jóval magasabb árakhoz viszonyítva mutatja ki a rezsicsökkentett díjakon elérhető, ekképp a valóságosnál jóval nagyobb megtakarítást. Szerinte a megtévesztő tájékoztatás államin kívüli lakossági szolgáltató híján is sérti a versenyjogot. Az MVM akkori közleménye az ilyen megkereséseket szakmaiatlan támadásnak minősítve, a beszerzési szerződések hosszú távjára, a számlázásnál jóval korábbi, „előre fixált”, „magas árakon fedezett” beszerzésekre, rugalmassági, pénzellátási, árfolyamkockázati költségekre hivatkozva, a végfogyasztói ár és „a napi tőzsdei jegyzések” összevetését félrevezetőnek nevezve, visszautasította. Tóth Bertalan így a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, amely 2023. novemberében először azzal utasította vissza a részletes vizsgálatot, hogy „nem valószínűsíti” a rezsiboksz valótlanságát. A szocialista képviselő ezután bírósággal köteleztette a hatóságot alapos munkára. Bár a szerv meg is kezdte az úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást, novemberben arra jutottak, hogy a rezsiboksz tartalmáról jogszabály és nem az MVM dönt, így az ügy nem tartozik sem a kereskedelmi szabályok, sem a GVH hatáskörébe. A képviselő fellebbezésére a GVH ilyenkor illetékes Versenytanácsa ez év januárjában a hivatalnak adott igazat, amit az ellenzéki képviselő újfent bíróságon támad...
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2025.05.15.
Az MVM-beszámolók alapján az MVM kiskereskedelmi vállalkozása, az MVM Next pedig, a belföldi kitermelésen kívül, 2023-ban köbméterenként 92, tavaly pedig becsülhetően 66 forint körüli áron vehette meg az MVM Ceenergytől a lakossági értékesítésre szánt gázt – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Ezek a piaci szinteknek nagyjából megfelelő értékek még sajátosabb fénytörésbe helyezik az MVM által kiállított gázszámla narancssárga úgynevezett rezsibokszát, amelyben az alacsony lakossági tarifánkon elérhető megtakarítást – saját magyarázójuk szerint – három éve a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci árcsúcsból vezetik le. (Bár ez áfát és rendszerhasználati díjat is tartalmaz, a nettó érték e tételek levonása után sem becsülhető köbméterenként 750 forintnál kevesebbre.) Pedig a rezsiboksz tartalmát szabályozó rendelkezés szerint a megtakarítást „a földgáz versenypiaci egységárához” kell viszonyítani. A nettó tőzsdei árak 2023 eleje óta köbméterenként 100-200 forint között mozognak.
Bár a jogszabály meglehetős tág értelmezési teret biztosít, Tóth Bertalan már 2023 közepén hangot adott abbéli felháborodásának, hogy a piacon nettó 100-200 forintért beszerezhető gázt a rezsibokszban bruttó 1020 forintosként tüntetik fel, vagyis az MVM a tényleges beszerzési költségeknél jóval magasabb árakhoz viszonyítva mutatja ki a rezsicsökkentett díjakon elérhető, ekképp a valóságosnál jóval nagyobb megtakarítást. Szerinte a megtévesztő tájékoztatás államin kívüli lakossági szolgáltató híján is sérti a versenyjogot. Az MVM akkori közleménye az ilyen megkereséseket szakmaiatlan támadásnak minősítve, a beszerzési szerződések hosszú távjára, a számlázásnál jóval korábbi, „előre fixált”, „magas árakon fedezett” beszerzésekre, rugalmassági, pénzellátási, árfolyamkockázati költségekre hivatkozva, a végfogyasztói ár és „a napi tőzsdei jegyzések” összevetését félrevezetőnek nevezve, visszautasította. Tóth Bertalan így a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, amely 2023. novemberében először azzal utasította vissza a részletes vizsgálatot, hogy „nem valószínűsíti” a rezsiboksz valótlanságát. A szocialista képviselő ezután bírósággal köteleztette a hatóságot alapos munkára. Bár a szerv meg is kezdte az úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást, novemberben arra jutottak, hogy a rezsiboksz tartalmáról jogszabály és nem az MVM dönt, így az ügy nem tartozik sem a kereskedelmi szabályok, sem a GVH hatáskörébe. A képviselő fellebbezésére a GVH ilyenkor illetékes Versenytanácsa ez év januárjában a hivatalnak adott igazat, amit az ellenzéki képviselő újfent bíróságon támad...
BARTUS LÁSZLÓ: TÁJKÉP GYURCSÁNY UTÁN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2025.05.16.
Kezdhetnénk azzal a triviális közhellyel, hogy Gyurcsány Ferenc szerepét, teljesítményét és jelentőségét az utókor és a történészek ítélik meg. Tegyük hozzá, azok is irányultságuk és aktuális érdekeik szerint. Objektív ítéletre a tudománytól sem számíthatunk, tudományból is kettő van, mint minden másból. Mindennek van hamisított mása.
Gyurcsány formátumát azonban az a tény mutatja, hogy tévedései, hibái és bűnei ellenére az utókor és a történelem elemzésre méltónak tartja a politikai szerepét, szemben azokkal, akik a baloldalon és liberális kortársai közül ádáz módon gyűlölték, s kizárólag miatta, képesek voltak egy nárcisztikus populista mellé állni, aki gyűlöli őket és a jogállamot.
A történelemtudomány számára megkerülhetetlen feladat lesz, hogy Gyurcsányt értékelje, leginkább azért, ami Gyurcsány után, s Gyurcsány nélkül következik. Gyurcsány szimbólum lett. Nemcsak abban a negatív értelemben, amit részben maga idézett elő, részben elvadult gyűlölői, irigyei és ellenségei hordtak rá. Méghozzá – ha úgy tetszik – az áruló „testvérei”.
Gyurcsány a fasizálódó Magyarországon jelképe lett a demokratikus elveknek, normáknak és értékeknek, még akkor is, ha azokat időnként saját pártjában sem tartotta be, melyeket a szektásodó magyar politikai életben szintén egy vezérelvű párt élén képviselt, melyekhez csak addig maradt hű, amíg azok nem veszélyeztették a párt anyagi helyzetét és létezését.
Ez utóbbival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon 15 év alatt kiépülhetett a fasiszta diktatúra, amelynek csíráit és várható következményeit egyedül ő látta már 2010 után. Az okokról később ejtünk szót, de az biztos: Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen és utolsó a magyar közéletben, aki a felvilágosodás, a demokrácia, a liberalizmus elveit nem adta fel.
Gyurcsány jelentőségét leginkább ez adja, s Magyarország kimondhatatlan vesztesége az, hogy Gyurcsánnyal együtt ezek az elvek is eltűnnek a nemzetiszocialista jövő felé robogó magyar közéletből. Emlékezzünk erre a pillanatra, amikor Orbán, a volt SZDSZ politikusai, Gyurcsány egykori szoci elvtársaival kiutálták ezt az embert ezekkel az értékekkel együtt.
Gyurcsánnyal együtt ezek is eltűnnek. Nem lesz kihez csatlakozni, mert senkitől nem lehet hallani ezeket, olyan tisztán, mint tőle. Ezzel megerősödik az a hazug narratíva, hogy vége a liberális demokrácia és a liberális világrend korának, amit felvált a „populista demokrácia” kora. „Populista demokrácia” nincs, csak demokrácia. A „populista demokrácia” a fasizmus.
Amikor ennek a blődségnek tudományos igénnyel adnak hangot felelőtlen tudós emberek (ideológiát szolgáltatva a fasizmus és a nácizmus újabb térhódításának), Gyurcsány után nem marad senki, aki a felvilágosodás, a liberális demokrácia, a jogállam valódi értékeit képviselné, hangoztatná és jelképezné. A személyes tragédián túl ez az igazi veszteség...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2025.05.16.
Gyurcsány formátumát azonban az a tény mutatja, hogy tévedései, hibái és bűnei ellenére az utókor és a történelem elemzésre méltónak tartja a politikai szerepét, szemben azokkal, akik a baloldalon és liberális kortársai közül ádáz módon gyűlölték, s kizárólag miatta, képesek voltak egy nárcisztikus populista mellé állni, aki gyűlöli őket és a jogállamot.
A történelemtudomány számára megkerülhetetlen feladat lesz, hogy Gyurcsányt értékelje, leginkább azért, ami Gyurcsány után, s Gyurcsány nélkül következik. Gyurcsány szimbólum lett. Nemcsak abban a negatív értelemben, amit részben maga idézett elő, részben elvadult gyűlölői, irigyei és ellenségei hordtak rá. Méghozzá – ha úgy tetszik – az áruló „testvérei”.
Gyurcsány a fasizálódó Magyarországon jelképe lett a demokratikus elveknek, normáknak és értékeknek, még akkor is, ha azokat időnként saját pártjában sem tartotta be, melyeket a szektásodó magyar politikai életben szintén egy vezérelvű párt élén képviselt, melyekhez csak addig maradt hű, amíg azok nem veszélyeztették a párt anyagi helyzetét és létezését.
Ez utóbbival hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon 15 év alatt kiépülhetett a fasiszta diktatúra, amelynek csíráit és várható következményeit egyedül ő látta már 2010 után. Az okokról később ejtünk szót, de az biztos: Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen és utolsó a magyar közéletben, aki a felvilágosodás, a demokrácia, a liberalizmus elveit nem adta fel.
Gyurcsány jelentőségét leginkább ez adja, s Magyarország kimondhatatlan vesztesége az, hogy Gyurcsánnyal együtt ezek az elvek is eltűnnek a nemzetiszocialista jövő felé robogó magyar közéletből. Emlékezzünk erre a pillanatra, amikor Orbán, a volt SZDSZ politikusai, Gyurcsány egykori szoci elvtársaival kiutálták ezt az embert ezekkel az értékekkel együtt.
Gyurcsánnyal együtt ezek is eltűnnek. Nem lesz kihez csatlakozni, mert senkitől nem lehet hallani ezeket, olyan tisztán, mint tőle. Ezzel megerősödik az a hazug narratíva, hogy vége a liberális demokrácia és a liberális világrend korának, amit felvált a „populista demokrácia” kora. „Populista demokrácia” nincs, csak demokrácia. A „populista demokrácia” a fasizmus.
Amikor ennek a blődségnek tudományos igénnyel adnak hangot felelőtlen tudós emberek (ideológiát szolgáltatva a fasizmus és a nácizmus újabb térhódításának), Gyurcsány után nem marad senki, aki a felvilágosodás, a liberális demokrácia, a jogállam valódi értékeit képviselné, hangoztatná és jelképezné. A személyes tragédián túl ez az igazi veszteség...
ORBÁN MEGSZÉGYENÍTETTE AZ ERDÉLYI MAGYAROKAT IS! MK PODCAST 09.
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MK
2025.05.15.
Orbán Viktor elárulta az erdélyi magyarokat? Miért támogatja a magyar miniszterelnök a romániai szélsőjobb, magyargyűlölő vezetőjét, már a lehetséges megválasztása előtt? Az utca emberét kérdezte a Magyar Közöny Podcast gyorsreagálású habteste.
Riporter: Verebes Károly
Szerző: MK
2025.05.15.
Orbán Viktor elárulta az erdélyi magyarokat? Miért támogatja a magyar miniszterelnök a romániai szélsőjobb, magyargyűlölő vezetőjét, már a lehetséges megválasztása előtt? Az utca emberét kérdezte a Magyar Közöny Podcast gyorsreagálású habteste.
Riporter: Verebes Károly
Operatőr/Vágó: Illyés Zoltán
Rendező: Most sem volt
PINTÉR BÉLA: MEGDÖBBENTŐ, HOGY AZ EMBEREKNEK MENNYIRE NINCS PÉNZE MOSTANSÁG
PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.05.17.
Pintér Béla drámaíró, rendező, színész volt a vendégünk, akivel a cenzúratörvényen túl a kiszolgáltatottságról, kritikusságról, vigaszról, túlélésről, a piacról és a NER-ről, Magyar Péterről, valamint a nevetésről beszélgettünk.
0:00 – Mit hoz a jövő?
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2025.05.17.
Pintér Béla drámaíró, rendező, színész volt a vendégünk, akivel a cenzúratörvényen túl a kiszolgáltatottságról, kritikusságról, vigaszról, túlélésről, a piacról és a NER-ről, Magyar Péterről, valamint a nevetésről beszélgettünk.
0:00 – Mit hoz a jövő?
3:14 – A színház mint vigasz
5:49 – A NER mint ihletforrás
11:20 – Túlélés és piac
20:27 – A magyar színház esztétikai nívója
24:52 – Ihlet
29:02 – Fejben folytatott veszekedések
36:56 – Politikai szerepvállalás?
38:20 – Miért van szükség a kritikus színházra?
45:52 – Magyar Péter
44:13 – „Jézus segíts”
A TÖRTÉNÉSZ ÉS A GYANÚS GARZONLAKÁS – VASÁRNAP ELNÖKÖT VÁLASZTANAK A LENGYELEK
NÉPSZAVA
Szerző: MIKÓS GÁBOR
2025.05.17.
Összesen tizenhárman indulnak a posztért, de csak a jogosultak 50,5 százaléka mondja biztosra, hogy elmegy szavazni a megméretés első fordulójában, amelynek a két esélyese Rafał Trzaskowski varsói polgármester és a hivatalosan független Karol Nawrocki, akit a Jog és Igazságosság (PiS) támogat.
Vasárnap elnököt választanak a lengyelek. Az államfő mandátuma öt évre szól, a megméretésnek világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak. Jellemző, hogy a jobboldali/konzervatív szárny kiválasztottjának együtt szurkol Donald Trump és a román szélsőjobb AUR párt elnökjelöltje, George Simion.
Szerző: MIKÓS GÁBOR
2025.05.17.
Vasárnap elnököt választanak a lengyelek. Az államfő mandátuma öt évre szól, a megméretésnek világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak. Jellemző, hogy a jobboldali/konzervatív szárny kiválasztottjának együtt szurkol Donald Trump és a román szélsőjobb AUR párt elnökjelöltje, George Simion.
Összesen tizenhárman indulhatnak az államfői hivatalért, de a poszt elnyerésére komoly esélye csak két jelöltnek van. A legerősebb kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelöltje Rafał Trzaskowski varsói polgármester. Ő öt éve liberális kihívója volt Andrzej Dudának, de pár százalékkal akkor lemaradt. A legutóbbi közvélemény-kutatás az IBRIS-é, amely szerint Rafał Trzaskowski a szavazatok 32,6 százalékára, Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje 26,4 százalékra számíthat az első fordulóban. A harmadik helyen a szélsőjobb Konföderáció párt jelöltje Slawomir Mentzen áll 10,8 százalékkal. Őt követi Magdalena Biejat szenátor, a koalíciós Új Baloldal jelötje. Szymon Holownia, a centrista Harmadik Út pártszövetség jelöltje, a szejm elnöke 5,3 százaléknál tart. Önállóan indul Adrian Zandberg, az alternatív baloldali Együtt párt elnöke, s 3,4 százalékot kaphat. Az antiszemita, ultrakatolikus Grzegorz Braun EP-képviselőnek 2,7 százaléka lehet az IBRIS szerint. Nyolc százaléknyian még nem döntöttek. kire szavaznak, a részvétel alacsonynak ígérkezik, csak a jogosultak 50,5 százaléka mondja biztosra, hogy elmegy szavazni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)