FACEBOOKSzerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ2025.0519.
2026-ban Magyar Péterre fogok szavazni. Elutazok 186 kilométert csak oda, be fogok állni Londonban a sorba, és nagy, egyértelmű és letagadhatatlan ikszet teszek a neve mellé.
Nem azért, mert teljesen azonosulok vele, nem azért, mert úgy gondolom, ő a legjobb jelölt minden magyar ember közül, hanem azért, mert lehetőség a változásra.
Lehet, hogy nem nagy esély, lehet, hogy nem azt hozza, amire vágyunk, de felőlem lehet az orosz titkosszolgálat ügynöke is, ha megtöri ezt a rohadt status quot.
Jövőre 40 leszek és még nem tapasztaltam meg mást Magyarországon az Orbán-Gyurcsány, FIDESZ-MSZP tengelynél.
Nekem még az SZDSZ is olyan régen volt, hogy csak foltokban emlékszem.
A Harcosok Klubja meggyőzött. Orbán Viktor olyan elsöprő marketinget épít Magyar Péternek akarata ellenére, aminek egyszerűen lehetetlen ellenállni.
Ha lesz szavazás, egyszerűen honfi kötelességből fogom kivenni egy nyolcmilliomod részemet abból, hogy ez a rémálom eltűnjön.
Úgy gondolom, külföldön élő ne szavazzon. De ez nem szavazás, ez lázadás.
Egyelőre vértelen, egyelőre demokratikus, egyelőre európai típusú lázadás. És én a vértelen lázadást támogatom.
Tartozom Magyarországnak azzal, hogy legalább ennyivel segítsem nem belesüllyedni a neosztalinizmus mocsarába.
Magyarország pedig tartozik nekem azzal, hogy egyszer lássam a talpnyalókat köpönyeget forgatni és fennen hirdetni, hogy ők mindvégig belülről bomlasztották a rendszert.
Magyar Péter nem az a vezető, akire szüksége van Magyarországnak, hanem az, akit megérdemel.
De Magyarország minden bűne, tévelygése és árulása ellenére sem érdemli meg Orbán Viktor és "harcos klubja" uralmát.
Ez az a pont, amikor azt mondom, megbűnhődte már e nép a múltat, és ez az utolsó utáni utáni pillanat, hogy megváltoztassa a jövőt.
Aki követ, nagyon jól tudja, hogy mi a személyes véleményem Magyar Péterről, mennyire taszít sokminden, leginkább a múltjában, de egyszerűen nem látok olyan forgatókönyvet (beleszámitva a legvadabbakat is), amelyben nem az ő támogatása a helyes döntés.
Akkor, amikor Orbán "harcosok klubját" alapít a honfitársai, az én rokonaim, barátaim, ismerőseim, volt osztálytársaim, egykori szerelmeim, tanáraim, focicsapat-társaim, énekes kollégáim ellen, mennie kell.
Nem tudom, milyen titkosszolgálati játszmák zajlanak a háttérben, Orbánékon kívül nem tudom ki áll ki mögött, nem ismerem a gazdasági háttérfolyamatokat, ki ugrott már át, hogy mentse a bőrét, nem érdekel, milyen suta-buta beszédet mondott a Tisza képviselője Brüsszelben, a gyerekeink megérdemlik, hogy adjunk nekik egy esélyt.
És ha nem sikerül, ha kiderül, hogy ugyanazt választottuk meg újra, akkor is a szemükbe nézhetünk majd, mert nem rajtunk múlt.
Ez nekem bőven megér 186 kilométer utazást és azt is, hogy minden eddigi nézetemet fenntartva úgy álljak nyilvánosan valakinek az oldalára, ahogyan nem sokszor tettem.
Mert attól félek, most nincs más, és ha újra Oroszország helytartója győz, nem is lesz már más választás.