2018. október 10., szerda

AMIKOR A KUTYA IS HÁROM NYELVEN ÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.10.


A szülői szótár nyelvtől és kultúrától függetlenül meglehetősen hasonló, a „menj fürdeni!”, „pakolj el a szobádban!” és a „hagyd békén a testvéredet!” alighanem a világ minden családjában jelen vannak. Azoknak a szülőknek mégis nehezebb dolguk van, ahol teljes a kavalkád, hiszen más az anyanyelve mondjuk az anyának, mint az apának, miközben a gyerekek a suliban (és otthon egymás között) leginkább egy harmadik nyelvet használnak.

Nagy-Britanniában például minden ötödik alsó tagozatos gyerek édesanyjának nem angol az anyanyelve, ami komoly kihívások elé állítja a szülőket is. Legalábbis ezt mondta az Edinburgh-i Egyetem professzora, Antonella Sorace korábban a Guardiannak.

Erről alighanem a külföldön élő magyar szülők is sokat tudnának mesélni (és mesélnek is szerencsére, sokszor itt, a Határátkelőn is). A professzor szerint ők azt szokták tanácsolni a szülőknek, hogy semmiképpen se várjanak a második nyelvvel az iskolakezdésig csak azért, hogy a gyerek jól elsajátítsa az elsőt, mert ez a stratégia gyakorlatilag garantálja, hogy a kicsi kevésbé fontosnak tartja majd a később megtanult nyelvet.

Szinte mindenhol az „egy szülő egy nyelv” módszert javasolják ilyen esetekben (azaz mindkét szülő a saját anyanyelvén beszéljen a gyerekkel), azonban ez nem működik mindenkinél és minden esetben.

Nem feltétlenül működik akkor, ha az egyik szülő nyelve sokkal dominánsabb, mint a másiké, különösen, ha valamelyiket mindkét felnőtt beszéli. De az sem ritka, hogy miután iskolás lesz, a gyerek egyszerűen nem hajlandó más nyelven megszólalni.

Öt dolog, ami jó, ha van otthon egy többnyelvű családban

Ha már itt tartunk, belefutottam egy listába, ami öt olyan dolgot sorolt fel, ami jó, ha minden többnyelvű család otthonában megtalálható. A listát végignézve speciel ez szerintem nem csak rájuk igaz, de lássuk!

Szótár

Mármint sima és értelmező, és nyilván 2018-ban nem kell ennek a maga fizikai valójában meglenni, de egyrészt nem árt, ha az ember pontosan tisztában van egy szó jelentésével, másrészt így elég jól bővíthetjük a másik két nyelv ismeretét is.

Többnyelvű könyvtár

Hogy kicsit komolyabbra fordítsuk a dolgot, az olvasás önmagában is fontos és jó dolog, különösen az a többnyelvű családokban. Fontos az is, hogy a gyerekek minden nap olvassanak és a szülők is felolvassanak nekik. Lehetőleg mindegyik, a családban használt nyelven.

Többnyelvű zene

A zene fantasztikus erő a nyelvtanulásban is, hiszen énekelve könnyebben jegyzünk meg szövegeket és kedvet csinálhat az adott nyelv elsajátításához is, nem beszélve arról, hogy élővé varázsolja a nyelvet. Az sem baj, ha csak a háttérben zörög, csak szóljon. Jó esetben a kedvünket is feldobja...

Mozik és rajzfilmek

Az én tapasztalatom az, hogy a zenénél talán még hasznosabbak a filmek a nyelvtanulás, illetve adott nyelv hangzásának, kiejtésének elsajátítása terén. Igaz, jórészt passzív tudás, de az is tudás, amit aztán persze a szülőknek kell életre kelteni.

Nyilván egy ismeretlen nyelvet nem tanít meg a gyereknek, de segíthet egy már valamennyire beszélt fejlesztésében. Arról nem beszélve, hogy ha a leggyengébb nyelven nézhet filmeket a gyerek, azzal segítünk is neki.

Beszélgetés

Ez talán annyira természetes, hogy említeni sem kellene, de sajnos sok esetben nem az. A hétköznapi rohanásban ugyanis sokszor megfeledkezünk a beszélgetés fontosságáról. Akár már napi 20 perc megszakítatlan beszélgetés sokat segíthet, és nem csak a gyerek nyelvtanulásában...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.