MAGYARORSZÁGON ÉPPEN EGY MODERN AUTOKRÁCIA JÖN LÉTRE

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.01.26.

- Tóth János István közgazdász, a CRCB (Korrupciókutató Központ Budapest) igazgatója, és a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóközpontjánál (KRTK) működő Közgazdaság-tudományi Intézet főmunkatársa. 

- A CRCB kutatásait külföldön számon tartják, bár itthon a közbeszerzési hatóság tavaly kétszer is beperelte.

- Szerinte ki lehet mondani, hogy Magyarországon egy modern autokrácia épül, nem pontosak a „hibrid rezsim” vagy a „vezérdemokrácia” kifejezések.

- Azt mondja, hogy a modern autokrácia a propagandát használja az elnyomás nyílt formái helyett, mert ez költséghatékonyabb. A módszert a 20. század diktatúrái is alkalmazták, most jobb technológia áll rendelkezésre.

Sokszor idézik Lánczi András Magyar Időknek adott nyilatkozatát, miszerint amit korrupciónak neveznek, az valójában a Fidesz politikája, és a párt politikai ellenfelei mitizálni próbálják a korrupció szót, pedig valójában egy elitváltásról van szó. Mit gondol erről?

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó meghatározás. Világos és egyszerű, mivel a NER egyik központi mozzanatát ragadja meg, ellentétben, hogy mást ne mondjak, az olyan érdekes fogalmi konstrukciókkal, mint a „hibrid rendszer”, vagy a „vezérdemokrácia”. Ezek, ahogy Kornai János is írja, félrevezetők és alkalmatlanok a helyzet leírására.

Nyilvánvalóan két malomban őrlünk, két világban vagyunk a definíció megfogalmazójával: miközben egy modern, a piacgazdaság talaján álló kormányzat számára teljesen legitim cél lehet a nemzeti burzsoázia, a hazai vállalkozó réteg erősítése, aközben egy piacelvű, modern kormány nem vállalhatja, hogy erre a korrupciót, mint eszközt kellene megragadni. Ugyanis ez azt is jelenti, hogy egy így definiált kormány végső soron letér a szabadpiac, a vállalkozási szabadság, és az ezt megalapozó joguralom útjáról, és a középpontba a szuverén vezetőt, az ő világlátását, az ő döntéseit állítja.

EGY ILYEN RENDSZERBEN A VEZETŐ DÖNTI EL, HOGY KI LEHET KEDVEZMÉNYEZETTJE AZ ELITCSERÉNEK, TAGJA A NEMZETI BURZSOÁZIÁNAK, ÉS KI NEM. NEM RACIONÁLIS, NEM PIACI, ÉS NEM MERITOKRATIKUS SZEMPONTOK, HANEM A VEZÉR SZAVA DÖNT.

Ezért ódzkodik egy ilyen rendszer a számoktól, a tényektől, és a tényekre alapozódó elemzésektől, és az efféle elemzések nyilvánosságától. „Hagyjad a számokat, én másképp látom a világot” - mondja egy ilyen rendszer vezetője. Egy ilyen rendszert építő kormányzat célja már nem a racionális-legális uralom, hanem ehelyett a vezér karizmatikus tulajdonságaira is alapozva már másféle uralomra törekszik.

Biztos vagyok benne, hogy nem a korrupcióra, a járadékvadászatra épülő haveri rendszer a módja annak, hogy Magyarországon a magyar állampolgárok erős vállalkozói rétege alakuljon ki, hogy aztán erre is alapozva Magyarország jólétben is felzárkózzon a fejlett országokhoz.

Mondok egy példát. Egyik interjúalanyom mesélte, aki egy nyugati elitegyetemen végzett nemrégiben, és haza akart jönni. Volt egy jó ötlete, egy startup-ot akart csinálni. Jelentkezett egy ilyeneket támogató kormányzati programra. Az első egyeztetések valamelyikén azt mondták neki, hogy nagyon tetszik az ötlete, meg is lehetne kötni a szerződést, csak éppen azt is mondták neki, hogy meg kellene bíznia ezt és ezt a céget egy viszonylag magas összegért. Azaz vissza kéne osztania a kapott pénz egy részét.

Ezt a módszert, amikor a korrupt szereplő egy szolgáltatás megrendelésére kötelezi a vállalkozót, már mi is elemeztük egyébként. A szóban forgó fiatal vállalkozónak meg nem volt gyomra ehhez, úgyhogy inkább elment, és aztán nem Magyarországon alapított vállalkozást, hanem Hollandiában. A vállalkozása, ha sikeres lesz, tehát nem Magyarország GDP-jét fogja növelni. Ez is egy következmény.

Véleményem szerint egy ilyen rendszer csak nagyon korlátozott ideig és nagyon korlátozott körben képes jólétet teremteni. Közgazdászként mélyen piachívő vagyok. A piacgazdaság, a vállalkozók számára a jog és nem az önkény uralma a kívánatos...

ITT OLVASHATÓ