Szerző: ÉBER MÁRK ÁRON
2018.09.22.
Akit foglalkoztatnak a társadalmi viszonyok, a társadalmi struktúra, az osztályviszonyok kérdései, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című kiváló könyvét (Budapest: Napvilág, 2017). Különösen érdemes elolvasnia, ha a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását kívánja mélyebben megérteni.
A szerzőt talán nem kell bemutatnunk: Az igazságos növekedés nyomában címmel az Új Egyenlőségen is olvashattunk már tőle remek elemzést. Itt tárgyalt könyvében egy „régi” kérdést tett fel és fogalmazott újra: hogyan formálja az állam (azon belül is az állami újraelosztás) a társadalom szerkezetét, osztályviszonyait? Mit tudunk a mai magyar társadalom osztálystruktúrájáról, és milyenné alakítja ezt az állami redisztribúció (17–19. old.)?
Ennek a szövegnek az eredeti változata az Új Egyenlőség oldalán jelent meg.
Az Új Egyenlőség rendszeresen közöl olyan társadalom-, politika-, gazdaságelméleti írásokat, amelyek hasznos szempontokat, kereteket nyújtanak a közéleti gondolkodáshoz, vitákhoz. A lap öndefiníciója szerint „a gazdasági demokrácia alapértékeit – egyenlőség, szabadság, igazságosság és szolidaritás – képviseli”. A Mérce – az Új Egyenlőség szerkesztőivel egyeztetve, olykor szerkesztve – rendszeresen közli újra a magazin szövegeit.
Könyve elején Vastagh Zoltán érdekes megfigyelést tesz: úgy látja, hogy a korábbi struktúrakutatások nem szenteltek kellő figyelmet az állam és a politika osztályszerkezetet formáló szerepének. Mintha e társadalomszerkezet-vizsgálatok túlságosan is gazdaságközpontúak lennének: az osztályszerkezetet elsősorban − vagy kizárólag − a gazdasági természetű „alapra” (a termelési viszonyokra, a termelőmódra, a piaci helyzetre) vezetnék vissza, s eközben elfeledkeznének az állam újraelosztó és szabályozó szerepéről. Vissza kell hát térni az állam társadalomformáló, az osztályszerkezetet alakító hatásainak vizsgálatához – érvel Vastagh Zoltán. Az állami újraelosztás ugyanis – mint írja – olyan osztálypozíciókat is létrehoz, amelyek sehogyan sem következnek a termelési viszonyokból, a piaci helyzetekből, vagyis nem vezethetők le közvetlenül a gazdasági „alap” marxi koncepciójából...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.