ELINDULT A G7 ÚJ HÍRLEVELE

G7 REGGEL / G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2023.10.20.

G7 Reggel néven elindult az új hírlevelünk, amely egyelőre heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel küldünk ki a feliratkozóknak. A gazdaság legfontosabb eseményeitől személyes történetekig igyekszünk minél több különböző nézőpontból bemutatni a világ alakulását.

Az állandó tematikájú hírlevél hét pontból áll, amelyek a következők:összefoglaló az aznap reggeli vezető cikkünkből

- összefoglaló egy fontos gazdasági történésről

- négy-öt általunk ajánlott cikk, podcast vagy videó

- grafikon egy kevésbé ismert gazdasági jelenségről

- személyes perspektíva egy találomra megszólított emberen keresztül

- ajánlott olvasmány egy mindig változó szakértőtől

- történelmi visszatekintés egy régi újságcikkel

A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni (egér bal gombjával). A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:

G7 Reggel

2022. szeptember 20. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz az óvodapedagógusok fizetéséről, leálló állami beruházásokról, a magyar kukoricatermelésről, az orosz szankciók hatásairól és celldömölki tyúkokról.

1. Napi G7: Bérek az óvodában

A fővárosi óvodapedagógusok átlagjövedelme havi bruttó 432 ezer forint (ami kedvezmények nélkül nettó 287 ezer) + 30 ezer forint egyéb juttatás a G7 által kikért adatok alapján.

Kontextus: A bérek ötödét az önkormányzatok állják, és erre azért van lehetőségük, mert az iskolákkal ellentétben az óvodák és a bölcsődék nem kerültek állami fenntartásba. A szórás azonban nagy:

• Az országos átlag bruttó 353 ezer forint volt tavaly a KSH szerint, tehát Budapesten több önkormányzati támogatást kapnak.
• A pályakezdők nehéz helyzetben vannak: Az első négy évben minimálbért kapnak, és utána két évig diplomásként is csak bérminimumot, bruttó 260 ezer forintot.

Következmény: Döcögős az utánpótlás, az általunk kikért adatok alapján minden nyolcadik óvodapedagógusi státusz betöltetlen Budapesten.

Alulnézet: “Szinte minden kollegám másodállást kénytelen vállalni, mert nem él meg a fizetéséből, ami az amúgy is sok energiát felemésztő mindennapi munka mellett nagy teher. Látom a mindennapi életben a kifáradást” – mondta egy óvodavezető.

2. Erre odafigyeltünk: Leálló állami beruházások

Közel 300 tervezett beruházást halaszt el a kormány a dráguló hitelek és energiaárak miatt. (Hvg.hu)

Miért fontos ez? A 2025-2026-ig felfüggesztett projektekkel 2100 milliárd forintot spórol meg a kormány. Ez az idei állami kiadások nagyjából nyolc százaléka.

• Főleg utak, egészségügyi- és sportintézmények szerepelnek a listán, de számos iskolaépítést és -felújítást is érint a döntés.

Mi lesz a zajló építkezésekkel? A már elindult beruházások nem állnak le, viszont a 15-20 százalékos drágulás miatt “750 milliárd forint plusz forrás betervezése“ szükséges.

Kontextus: A magyar építőipar legnagyobb megrendelője az állam, a felfüggesztés így a kormányközeli cégek által dominált szektort is érzékenyen érinti. A 375 ezer embert foglalkoztató építőipar létszáma csökkenhet, ha nem pótolja a kieső munkálatokat.

3. Döntéshozatali csapda és Sinkó Ottó

• A magyar falvak csak állami segítségben bízhatnak az elszálló rezsiárak miatt (G7)
• Az egyik leggazdagabb magyar, Sinkó Ottó szerint Magyarország súlyos recesszió előtt áll (Portfólió)
• Palkovics László szerint a szél és a geotermikus energia teheti Magyarországot függetlenné és zölddé (Mfor)
• Augusztusban rekordmértékben esett vissza Kínában a chipgyártás (South China Morning Post)
• Adam Tooze szerint az Európai Központi Bank döntéshozatali csapdába került (Substack)

4. Magyarország, a kukoricanagyhatalom

A Flourish chart

Magyarország a hetedik legnagyobb kukoricaexportőr a világon az ENSZ élelmezési szervezete legfrissebb, 2020-as adatai alapján.

• A négy millió tonna kukorica 86 százalékát négy országnak értékesítettük. Az export 39 százaléka ment Olaszországba, 18 százaléka pedig Németországba.
• Az idei aszály miatt ugyanakkor Magyarország történelme során először importra szorul.

5. Száz tyúk és éjszakai pillangók

A celldömölki András egyedül neveli gimnazista lányát és tartja el édesanyját. Teljes munkaidőben dolgozik egy környékbeli gyár székgyártó részlegén és még havi tíz napot lehúz egy pékségben is.

Élete fordulópontja: tíz éve hazaköltözött Németországból, otthagyva jól fizető gyári állását, mivel a bíróság rábízta kislánya gondozását.

• Azóta leérettségizett, targoncavezető és cukrász képesítést szerzett, valamint lerakott egy német nyelvvizsgát.
• Pár éve földet is örökölt, így a két műszak mellett sokat kertészkedik is. Minden napot – ha nem reggeli műszakos – tornával és száz tyúkja megetetésével kezd.

Legfontosabb célja: találni egy megfelelő partnert, amúgy mindene megvan. “Az elmúlt években csak éjszakai és nappali pillangók jöttek. Minél több pénz van, annál magasabb igényű nő jön. Ahogy viszont elkezd emiatt fogyni a pénz, elmegy a nő is” – villantotta fel 43 év élettapasztalatát.

6. Oroszország és a szankciók

Tóth-Czifra András a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik, a vele készült podcastunk a hétvégén jelent meg.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? Az Oroszországgal foglalkozó Riddle folyóirat cikke a szankciók hatásáról.

Miért? “Egyszerre több mítosszal vagy hiú reménnyel is leszámol. Egyrészt azzal, hogy az orosz társadalom tűröképessége határtalan, hogy az oroszok mindent kibírnak, ha a vezetőik ideológiát költenek hozzá. Másrészt azzal, hogy a gazdasági szankciók egyből népfelkeléshez vezetnek majd. És teszi mindezt úgy, hogy a sokszor a gazdasági újságírók által is csak felületesen kezelt statisztikák (jelen esetben a munkanélküliség) mögé néz és kontextusba helyezi azt.”

7. Viktória angol királynő temetése

Mikor jelent meg? A Kert című kertészeti lap 1901. február 15-i számában.

Mi történt? “Viktória királynő temetése alkalmából London városa két napon át valóságos virágoskert volt. Bárhová nézett a szem, pompás virágot, koszorút látott, amely a királynő ravatalára volt szánva. Mesés összeget fizettek ki az angolok virágért, csak hogy kegyeletüket méltón kimutassák. Csupán fehér virágért körülbelül 1.200.000 koronát fizettek ki.” (Arcanum Adatbázis)

ITT OLVASHATÓ

IZRAEL, ORBÁN-PUTYIN TALÁLKOZÓ ÉS ALTERNATÍV NÉPSZAVAZÁS A HETESBEN

HETES STÚDIÓ / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.21.

A Hetes stúdióban szó volt az izraeli helyzetről, dezinformációs háborúról, az Orbán-Putyin találkozóról, a magyar kormány nemzetközi pozíciójáról a lengyel választások után és alternatív oktatási népszavazásról. A műsor második órájában szokás szerint megbeszéltük a hetet.

Ezekkel a témákkal várta Önöket a Hetes stúdióban Neuman Gábor műsorvezető és a szerkesztő, Csernyánszky Judit az októer 21-i Hetes stúdióban:

Izraelt sem kíméli a dezinformációs háború. A gázai kórház bombázásának körülményei még nem teljesen tisztázottak, ugyanakkor Izrael szolgált bizonyítákokkal, amik az Iszlám Dzsihád nevű szervezet felelősségére utalnak. Ennek ellenére világszerte a palesztinok melletti szimpátiatüntetéseket tartanak és közben úgy tűnik, erősebben jelenik meg az antiszemitizmus. Izrael válasza a Hamász tömegmészárlására és embertelenül esztelen gyilkosságaira hosszú háborúkat hozhat a térségben. Mi várható az elkövetkező napokban Izraelben és Gázában? Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.

Az Orbán-Putyin tárgyaláson a nemzetközi közvélemény is megütközött. A magyar miniszterelnök a hivatalban lévő európai uniós kormányfők közül egyedüliként vett részt a kínai Egy övezet, egy út program fórumán. A rendezvény kapcsán találkozott az orosz elnökkel, a nyugati világból elsőként nyilvánosan kezet fogva a mára tíz-, ha nem százezrek haláláért felelős , és aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ágh Attila politológust és Kusai Sándor volt kínai nagykövetet a pekingi történésekről Csernyánszky Judit kérdezte.

Miután Lengyelországban többségbe került az eddigi ellenzék a választásokon, Orbán uniós pozíciója jelentősen meggyengült. Mivel itthon már pénzosztással sem tud reagálni az elégedetlenségre, marad a nyugatellenes bűnbakképzés. Ez a vélemény körvonalazódott a pozsonyi GLOBSEC és a budapesti Political Capital közös rendezvényén, amelynek résztvevői a magyarok világképének egyes sajátosságait elemezték – Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Október 23-a mintha megszűnne nemzeti ünnepnek lenni, a politikusok mintha a hallgatást vagy legalábbis a visszahúzódást választanák ahelyett, hogy a választók értésére juttatnák, mekkora nagy bajban van hazánk mind a gazdaság, mind a nemzetközi megítélés terén. Az oktatás pedig különösen kényes kérdés, amikor annak lebutításán dolgozik a kormány. Erről kérdeztük az alternatív népszavazásra hívó aHangot és azoknak a fiatalok véleményét, akik a minap slam poetryben búsongtak és dühöngtek.

Március 15-én a Szabadságmenet címen meghirdetett oktatási demonstráción készült felvételünk, 3:45-től Pankotai Lili slammel.

Megbeszéltük a hetet!

Műsorunk második felében megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Gál Máriával a Népszava, Németh Andrással a HVG újságírójával és természetesen Bolgár Györggyel.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A MAGYAROK JOBBAN ELFOGADJÁK, HA EGYESEK FELETTÜK ÁLLNAK, DE A RENDSZER MEGDÖNTÉSÉHEZ ELÉGEDETLENEK KRITIKUS TÖMEGE KELL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.10.22.

Az egyik vezető ártalmas, önkényesen irányít rossz célok felé, mégis bízunk benne. A másik odafigyel ránk, meghallgatja a véleményünket, erőtlennek, tehetetlennek tartjuk. A harmadik sikert hoz a cégnek, intézménynek, de elviselhetetlenül durva. A negyedik az elsőt utánozza, de benne nem bíznak. Az ötödik demokratizmusát kedvelik. És így tovább. Úgy tűnik, kiszámíthatatlan, ki mivel éri el beosztottak vagy egy ország támogatását, vagy éppen miért szavazzák le. Vagy mégsem az? Czifra Julianna vezető- és szervezetfejlesztő pszichológussal igyekeztünk körbejárni a kérdéskört.

– Nemrég Nyáry Krisztián Horthyt és Kádárt összevető Facebook-bejegyzésére úgy reagált, hogy a jelenlegi hatalom „ugyan­olyan kárt okoz az országnak, hosszú évszázadra”, mint ők ketten a XX. században. ­Miért gondolja ezt?

– Mint vezetés- és szervezetpszichológus úgy vélem, azok a vezetők, akiknek a hatása alatt hosszú ideig élünk, nagy jelentőséggel bírnak az életünkre. És egyértelmű, hogy 2010-től, a kétharmadnak köszönhetően, ismét óriási hatalom került a politikai vezetőink kezébe. Ami jó ideig még bizonyára így is marad, mert Orbán Viktor nem államot kormányoz, hanem rendszert épít. A XX. században láttuk, hogy egy rendszer kiépülése több évtizedig is eltarthat, és generációkon át fennmaradhat.

– Sokak szerint jó rendszert épít. A nagy hatalom és a jó rendszer kizárja egymást?

– Jó évszázada zajló vita a vezetéstudományokban, mennyire van a rendszer működésébe kódolva a hatalomgyakorlás módja, és mennyire múlik az a vezető személyén. A lényeges elem itt inkább az, hogy Orbán nem egyszerűen egy országot irányít, hanem a hatalomgyakorlásához épít rendszert, ami nem választható el az ő személyes, hosszú távú ambícióitól.

– De mivel okoz kárt? Már önmagában ezzel?

– Igen, mert a cél egy autoriter hatalom erősítése. Olyan változtatásokat valósít meg az igazságszolgáltatásban, a médiavilágban, amelyek egyre inkább megnehezítik a társadalmi kontrollt. Ez fokozatosan egyeduralomhoz vezet, hiszen eltűnnek a rendszerből azok a fékek és ellensúlyok, amik a hatalomgyakorlásának az útjában állnak. Köztudott, hogy a hatalom korrumpál. Az abszolút hatalom pedig abszolút korrumpál. Papíron demokratikus az országunk, de működését tekintve egy autoriter rezsimben élünk. A kérdés csak az, hol helyezzük el a demokratikus-autoriter spektrumban, minek definiáljuk a jelenlegi berendezkedést. A szakemberek régóta vitáznak róla. Mindenesetre tudomásom szerint a világon a miénk az egyetlen „demokratikus” állam, ahol egy párt négyszer egymás után biztosított magának kétharmados többséget a törvényhozásban. Amikor tavaly, amerikai tanulmányutam során erről beszéltem nemzetközi fórumokon, először csak néztek rám, aztán elkezdtek nevetni a külföldiek. Mert ez felfoghatatlan, ilyen nincs! Mi zajlik nálunk? Minek a jele ez? – kérdezték...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN OLYAN CSÚCSON AKART KÍNA ÉS EURÓPA KAPCSA LENNI, AHOL TÖK EGYEDÜL MARADT AZ EU-BÓL

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.10.21.

- A héten lanyha vezetői érdeklődés mellett tartották meg Pekingben a harmadik Övezet és Út fórumot, amely Kína nemzetközi beruházási projektjének újrafazonírozásáról szólt.

- A kezdeményezés a fejlődő világ növekvő adósságproblémái, a beruházások gyakori megakadása és a világban szétszórható kínai tőke megcsappanása miatt sokat vesztett fényéből, ezért Peking most saját hibáiból tanulva kisebb, fenntarthatóbb és jobban előkészített projekteket ígér – a fogadóországoktól pedig több integritást és kevesebb korrupciót kér.

- A kezdeményezés sorsánál is nagyobb sajtót kapott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök először vett részt ilyen nagy nemzetközi találkozón az ukrajnai agresszió megindítása óta, és Orbán Viktor személyében először találkozott egy EU- és NATO-tagország vezetőjével.

- Orbán Viktor az egyetlen európai uniós vezető volt, aki részt vett az ankéton, és míg a magyar diplomácia azt hangoztatta Pekingben, hogy a Kelet és a Nyugat közti kapocs próbál lenni, Európa nyugati fele újabban inkább riválisként tekint a kínai projektre, és magyar közvetítés helyett ellenprogram indításával próbálkozik.

- Az orbáni alternatív valóságból közben az is kimaradt, hogy az Övezet és Út kezdeményezést részben pont ahhoz hasonló problémák miatt kell átszabni, mint amelyek a program hazai megtestesülését, a tragikomédiába fulladó Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását kísérik.

Bár egy-egy nagy (vagy pont a tervezettnél kisebb) csúcstalálkozóból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a világpolitika alakulásáról, a héten Pekingben megrendezett harmadik Övezet és Út fórum számos érdekességet tartogatott.

Az egyik nagy sajtót kapott jelenség Vlagyimir Putyin részleges nemzetközi rehabilitációja volt: az orosz elnök Ukrajna lerohanása óta (az ennél regionálisabb Sanghaji Együttműködési Szervezet tavalyi találkozóját leszámítva) először tudott személyesen részt venni egy nagy diplomáciai csúcson „kedves barátja”, Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár meghívására, és igyekezett a belső és külső közönség felé is azt közvetíteni, hogy még mindig a nemzetközi politika befolyásos szereplője...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MAGYARORSZÁG DÍSZPOLGÁRA, A SILÁNYSÁG SZIMBÓLUMA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.21.

Felcsút díszpolgári címet adott Mészáros Lőrinc gázszerelőnek, Orbán Viktor miniszterelnök strómanjának, az ország leggazdagabb orgazdájának. A díszpolgári cím nevében hordozza a lényegét: az a polgár részesül benne, aki dísze a közösségnek, kifejezi a közösség vállalt értékeit, akire büszkék lehetünk, aki szimbolizálja mindazt, akik vagyunk vagy szeretnénk lenni. E tekintetben Mészáros Lőrincet megilleti a díszpolgári cím, de miért csak Felcsúton?

Mert Mészáros Lőrinc nemcsak Felcsút, hanem az egész orbáni Magyarország szimbóluma. A félanalfabéta, híresen buta ember, aki a maga erejéből semmire nem volt képes, viszont a tolvaj miniszterelnök strómanjaként a nevére írt állami vagyon és közpénz révén a világ (!) egyik leggazdagabb embere, aki el is hiszi magáról, hogy tehetséges. Legfeljebb bátor, mert ha jogállam lesz, nem talál ki a börtönből, de annyira hülye, hogy még ezt sem tudja.

Ezért még csak nem is bátor, mert bátor akkor lenne, ha tudná, mit kockáztat. A „jótevője” belerángatta az ország történelmének legnagyobb bűncselekménysorozatába, ahol önmaga paródiájaként éli az életét, mintha álmodna. De az álom egyszer véget ér. Magyarországot a jelen korban semmi nem írja le jobban, mint ez az ember, aki a korrupció, a hazugság és a cinizmus jelképe.

Annak az embernek a cinizmusa ez, aki „Mészáros Lőrincet” csinált belőle. Mert „Mészáros” fogalom lett. A silányság, hamisság, tehetségtelenség, s a korrupció megtestesítője, amivel gúnyt űz a kiválóságból, az érdemből, a szorgalomból és a tehetségből, mindabból, amivel a normális világban érvényesülni lehet: emberi értékekből, igényességből, a színvonalból és az emberi minőségből. Mintha az ördög űzne gúnyt az ember Teremtőjéből.

Mészáros Lőrinc a NER jelképe, kifejez mindent erről az ocsmány, alantas, aljas és mocskos rendszerből, amit Orbán létrehozott. Minden benne van, amit erről a rendszerről tudni kell. Benne van, hogy mit gondolnak ők a tudásról, az érdemről, az egyenlőségről, az igazságról és az emberi nemességről, szépségről. A lefogyasztott és elegáns ruhákba öltöztetett senki, a jachttulajdonos, akit kipántlikáztak egy prostituálódott hírességgel is, aki a hab a tortán.

Ezért méltatlanul alulméretezett Mészáros felcsúti díszpolgári címe, aki lopásért kapta a szép elismerést (fájóan hiányzik a díszpolgárság a gazdája hajtókájáról, aki ezt a lopást intézte), mert Mészáros Lőrinc nemcsak Felcsút, hanem egész Magyarország dísze, jelképe és megtestesítője. Antitézise minden tisztességnek, becsületnek és igazságosságnak, ami kifejezi Orbán Viktor Magyarországát és annak értékeit. Mutatja, hogy itt mi a siker kulcsa...

ITT OLVASHATÓ

SÍKLAKI ISTVÁN: BÁR SZÉLMALOMHARCNAK TŰNIK, DE FONTOS A SZOLIDARITÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.21.

Az Iványi Gábor elleni támadásokból a társadalomra láthatja, így jár az, aki szembefordul Orbánékkal – állapította meg Síklaki István. A szociálpszichológus szerint a hatalom cinikusan embertelen, és egyáltalán nem érdekli, mi lesz a lelkész által ellátott hátrányos helyzetű gyerekek, hajléktalanok, betegek sorsa. A magyar társadalmat apátia és tehetetlenség jellemzi, amit – egy két generáció alatt – ki lehet nőni, de ha nem alakul ki az élhető társadalom, akkor egy kataklizmának kell bekövetkeznie. A kérdés csak az, melyik a kisebbik rossz – tette hozzá.

Október 15-én öt napot kapott Iványi Gábor MVM-től, hogy a MET intézményeinek a tartozását, 680 millió forintot megfizessen. Úgy tűnik, ezt nem tudják teljesíteni. Ezzel veszélybe kerül összesen 63 intézményük működése. Ha pedig a gyerekek, betegek, hajléktalanok nem kapják meg az eddigi segítséget, az milyen hatással lesz az ő életükre?

A kérdés teljesen akadémikus. Érdekli az a hatalmat, hogy ennek a segítségnek az elmaradása az ő életükre milyen hatással lesz? Egyáltalán nem. Ez egy demonstratív leszámolás, teljesen mindegy, hogy kivel. Ennyi. Ez egy embertelen társadalom, a kérdés egyszerűen irreveláns.

Ennyire embertelen lenne a magyar társadalom?

Az a rezsim, ami hatalmon van, az ennyire cinikusan embertelen, igen.

A hatalom igen, de a társadalom talán mégsem…

A társadalom viszont – mint látjuk – teljesen apatikus állapotban van. Nem lehet tudni, hogy mikor, mire, hogyan fog reagálni. Vannak furcsa dolgok. Itt van az Azahriah-koncert a Puskás Arénában, két teltház után a harmadikra reggel óta sorban álltak az emberek a jegyekért. Ilyen furcsa dolgok történnek. Egyébként meg egy eléggé fölfoghatatlan apátia, tanult tehetetlenség jellemzi a magyar társadalmat. Hogy ez meddig tart, én nem tudnám megmondani, de az nyilvánvaló, hogy ma ez a társadalmi valóság. Ebből az következik, hogy nem lesz tömegfelkelés amiatt, ha Iványiékat kinyírják, és még rettenetesebb állapotba taszítanak többezer embert, akik kikerülnek ebből a védelemből.

Iványi szerint népünk legszegényebb egy százalékának az életéről van szó…

Igen. A 99 százalék meg félrenéz.

De mi ennek az oka? Hisz valami okának mégis csak lennie kell…

Az atomizáltság és a szolidaritás hiánya azért elég huzamos ideje jellemzője a magyar társadalomnak. Úgyhogy okokat rengeteget lehet visszamenőleg keresni. Én inkább azt mondom, azzal sokra nem megyünk. Ez egy helyzet, ez egy állapot. Sajnos azt sem tudom, hogy ebben a helyzetben és ebben az állapotban mi lehetne sikerrel kecsegtető lépés.

Iványi – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt – október 18-ától, szerdától „Adj egy órát az életedből, naponta” mottóval meghatározatlan időre demonstrációt hirdetett és a Dankó utcába hívja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület ellehetetlenítése ellen tiltakozni kívánó állampolgárokat. Célt lehet ezzel érni?

Olyan értelemben lehet vele célt érni, ha ezt a picike kis lángot folyamatosan fenntartjuk, ha elkövetkezik egy olyan kritikus pillanat, amikor valamiért megmozdul ez a világ, és elkezd „felrobbanni a gulyás”, akkor nem a teljes semmiből indul a dolog. Bármennyire szélmalomharcnak tűnik, azért érdemes fenntartani a tanároknak, az egészségügyieknek, a diákoknak az akcióit, hogy ne legyen a teljes vak némaság. De azt lehet látni, hogy érdemi kritikus tömeget ezekkel az akciókkal a mai magyar társadalomban nem lehet elérni...

ITT OLVASHATÓ

BÉKESI LÁSZLÓ: ORBÁN VIKTOR FEJSZÉJE NEM ODACSAP, AHOVA KELLENE

MÉLYVÍZ / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.10.20.

Az infláció felzabálja a fizetőképes kereslet egy részét, klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság, hiszen lehetetlen egyszerre csökkenteni az inflációt és fenntartani a gazdasági növekedést – mondta a KLIKKTV Mélyvíz című műsorában Békesi László, korábbi pénzügyminiszter. 

A magas infláció miatt a lakosság ténylegesen rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt. Egyértelműen látszik, hogy a közgazdasági tankönyveket nem kidobni kellene, ahogy Orbán javasolta, hanem megtanulni és alkalmazni, amik ezekben vannak. A kormánynak fontosabb a gazdasági növekedés, még annak a kárára is, hogy az infláció magas marad. A kormány érdeke az, hogy legyenek beruházások, állami megrendelések, amelyeket a NER-nek oda lehet adni. Ez egy jövőt felélő gondolkodás. 

Orbán Viktor azt mondta fejszével kell odavágni a gazdaságnak, csakhogy az a fejsze nem odacsap, ahova kellene, a kormány az életképes ágakat vágja le, nem az elszáradt gallyakat” – szemléltette Békesi László azt, hogy a kormány fontos, a lakosság számára beruházásokat, kiadásokat eltöröl, miközben soha meg nem térülő beruházásokat viszont véghez visz.

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKAI ATACMS-RAKÉTÁKAT VETETT BE UKRAJNA – HELYZETKÉP A 603. NAPON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2023.10.20.

Két orosz katonai repülőtér ellen vetette be Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott, 165 kilométeres hatótávolságú rakétákat. A repülőtereken több mint egy tucat orosz helikopter megsemmisülhetett. Megérkeztek az országba az Abrams tankok is. A fronton a helyzet változatlan, Avdijivka tartja magát. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 603. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor...

ITT OLVASHATÓ

LAKNER ZOLTÁN: TANULHATNA A MAGYAR ELLENZÉK A LENGYELEKTŐL

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.20.

„Nem igazán látom azt a bázist, azt a politikai platformot, amiről kiindulva egy sikeres választást meg lehet vívni” – mondja Lakner Zoltán politológus. Szerinte a lengyel választás fő tanulsága, hogy sem az összefogás, sem a szétválás nem csodaszer. A lengyel és a szlovák választás hatásairól, az orbáni külpolitika irányairól, az önkormányzati kampányról és Sólyom László köztársasági elnök hagyatékáról beszéltünk az Elemzőben.

ITT OLVASHATÓ

A MÉLYBEN OTT A LAKODALMAS ÉS A BALKÁN – ÍGY NŐTT ÓRIÁSIRA AZAHRIAH

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.10.20.

Azahriah példátlan sikerének több oka is van, de a legérdekesebb, amit ez a siker rólunk, magyarokról mesél. Sejthettük persze korábban is, hogy ha valamibe mulatóst oltunk, az mindent visz, ennyire nyilvánvalóan azonban még sosem mutatkozott ez meg. Persze igazságtalan lenne csupán lakodalmas rapként letudni a 21 éves Baukó Attila produkcióját: sokkal színesebb és érdekesebb az annál zeneileg is – akár tetszik nekünk az eredmény, akár nem. Elemzésféle a magyar poptörténelem rég nem látott, nagy pillanatának – háromszor egymás után megtölti a Puskást – okairól...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ GYERMEKSÉG: A TISZTA FELEDÉS, FOG, SZEM, TAPINTAT ÉS MINDEN HÍJÁN

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.10.21.

Az időskori demencia az öregedő társadalmak gyógyíthatatlan népbetegsége, ami Magyarországon a gondozókkal együtt egymillió embert érint. A jó hír, hogy megfelelő terápiával a mentális leépülés sebesége megfékezhető – hangzott el a CEU Határtalan Tudás sorozatának péntek esti eseményén.

Népszerűnek bizonyult a héten az időskor: az öregedés evolúciós, viselkedésbiológiai és genetikai vetületeiről szóló szerdai Qubit Live #7 után a CEU Határtalan Tudás sorozatának legutóbbi rendezvényén az elöregedő 21. századi társadalmak népbetegsége, a demencia volt a téma.

Péntek este a Nádor utcában kiderült, hogy Magyarországon 250 ezerre tehető a demenciával diagnosztizáltak száma, de a személyiség fokozatos leépülésével leírható kórkép a gondozó családtagokkal, hozzátartozókkal együtt mintegy 1 millió ember mindennapjait nehezíti meg. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint míg a mai 65-70 éveseknél 1-2 százalék, a 70 év felettieknél 2-4 százalék, a 80-asoknál már 4-20 százalék a demenciával diagnosztizáltak aránya, 90 éves kor felett pedig már minden harmadik embert érint a jelenlegi módszerekkel nem gyógyítható tünetegyüttes.

Az Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője címen a Közép-európai Egyetem belvárosi épületének auditóriumában Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta és Czigler István pszichológus ismertette az öregedés mentális folyamatait, valamint az időskori személyiségvesztés okait és terápiás lehetőségeit. Az előadásokat követő pódiumbeszélgetéshez az ellátási, ápolási oldal képviseletében Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetője is csatlakozott...

ITT OLVASHATÓ

MOST MÁR EGYEDÜLIKÉNT MÉSZÁROS LŐRINC RENDELKEZIK A KÖZMÉDIA HIRDETÉSEI FELETT

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.10.20.

A Mészáros Csoporthoz tartozó Status MPE Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Atmedia és leányvállalatai felett – derül ki a Gazdasági Versenyhivatalhoz csütörtökön beérkezett összefonódás-bejelentésből.

- Az Atmedia felel többek között a közmédia reklámfelületeiért, és ez a cég kezeli a TV2-csoport csatornáinak reklámidejét is. Az Atmedia és a hozzá hasonló sales house-ok a médiában megjelenő hirdetéseket kezelik, miután a lapok, csatornák átadják nekik reklámfelületeiket, hogy azokat – jellemzően csomagokba rendezve – a hirdetőknek tovább értékesítsék.

- A Status MPE a Mészáros Lőrinc által száz százalékban birtokolt Status Capital Zrt. egyik magántőkealapja. A magyar magántőkealapokban elhelyezett vagyon mintegy 2700 milliárd forintot ért 2022 végén, ami a tavalyi 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.

Miért fontos ez? Az Atmedia már korábban is részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozott, de más kormányközeli üzletemberek is jelen voltak a cégben. A cég 2016-ban került a kormány közelébe, amikor Tombor András megvette. Később egyrészt Mészáros Lőrinc magántőkealapja, másrészt a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai álltak a cég mögött.

- Vida József Mészáros Lőrinc bizalmasa, a Status Capital felügyelőbizottságának elnöke. „Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk” – mondta 2018-ban a HVG-nek.

Számokban: az Atmedia látványosan sikeresebb lett, miután kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Az elmúlt két évben a cég bevételei ismét jelentősebben megnőttek...

ITT OLVASHATÓ

BUTÍTOTT B KATEGÓRIÁS JOGOSÍTVÁNY A KEZDŐKNEK, MEGÚSZHATATLAN BÍRSÁGOK ÉS AZ EURÓPAI JOGOSÍTVÁNYREFORM ELLENTMONDÁSAI

TELEX
Szerzők: MÁRTON BALÁZS, ZÁCH DÁNIEL
2023.10.21.

Bár a Vision Zero, vagyis az Európai Unió azon célkitűzése, hogy 2050-ben már senki ne haljon meg közlekedési balesetben az Unióban, egyelőre inkább idealista víziónak tűnik, a jogosítványszerzésre vonatkozó szabályokat hamarosan alaposan átdolgozhatják, hogy ezzel is javítsák a közlekedésbiztonságot, egységesítsék a tagországok jogosítványszabályait, egyúttal csökkentsék szabálysértések megúszásának esélyét. Azért is fontos téma ez, mert jelenleg évente mintegy 20 ezren veszítik életüket és 120 ezren sérülnek meg súlyosan az Unió közútjain.

Kezdőjogosítvány minden országban

Az Európai Bizottság márciusban nyilvánosságra hozott irányelv-tervezete szerint úgy frissítenék a jogosítványszerzés követelményeit, hogy az EU összes tagországában azonos feltételek mellett juthassanak vezetői engedélyhez a fiatalok. A digitális jogosítvány bevezetésétől az engedély kiváltásának és cseréjének egyszerűsítését várják, és ezt a nem uniós országokból érkezők számára is kötelezővé tennék. Az elektronikus ügyintézésre való átállás apró jele Magyarországon, hogy ettől az évtől senkinek nem kell magánál tartania az itt megszerzett jogosítványát, illetve a magyar nyilvántartásban szereplő járműve forgalmi engedélyét, mert ezeket a rendőrök elektronikus eszközzel is le tudják ellenőrizni.

Az elképzelés szerint a jövőben akár 17 éves koruktól volán mögé ülhetnének a kezdők, majd egy évig kísérővel, ezután pedig egyedül vezethetnének személy- vagy teherautót. A sofőrképzést azért forszírozza az Unió, hogy a fiatalok bevonásával próbálja meg enyhíteni a szállítmányozási szektorban jellemző munkaerőhiányt. Kezdővezetői engedély Magyarországon is létezik, a B kategóriás megszerzését követő két évben nem lehet olyan autót vagy teherautót vezetni, amely utánfutót vontat. Más korlátozás viszont nincs.

Az EU elképzelése szerint a jogosítvány megszerzése után mindenhol kétéves gyakorlóidőszak következne, és a kezdővezetőknek megtiltanák az alkoholfogyasztást. Jelenleg csak a tagországok egy részében, például Magyarországon érvényes a zéró tolerancia, Franciaországban, Belgiumban és Németországban nem jár büntetés az egy pohár sör vagy bor elfogyasztásának megfelelő véralkoholszintért. A felvetés azért született, mert bár a fiatalok az összes járművezetőnek csupán 8 százalékát teszik ki, öt halálos balesetből kettőt 30 év alatti motorosok vagy autósok okoznak.

Nemcsak a peremfeltételeken változtatna a Bizottság, hanem a tananyagon is. Megtanítanák a kezdőket, hogy miként reagáljanak a gyalogosok, kerékpárosok, valamint az egyre nagyobb számban terjedő mikromobilitási eszközök (rollerek, önegyensúlyozó járművek) használóinak felbukkanására a forgalomban. A frissjogosítványosokat arra is ösztönöznék, hogy utánképzésre járjanak, hogy – mint a tervezetben írják – lépést tartsanak a technikai fejlődéssel. Beemelnék a tananyagba a fejlett vezetéstámogató rendszerekkel működésével kapcsolatos ismereteket, valamint a helyi károsanyagkibocsátás-mentes típusok műszaki részleteit, de szó esne arról is, hogy a vezetési stílus milyen hatással van a hagyományos autók károsanyag-kibocsátására. A tervezet egyéb pontjai közt olyan ötletek is szerepelnek, amelyek szintén járműipar átalakulásához igazodnának, de a legellentmondásosabb részlet később került elő...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN 

GÁBOR GYÖRGY: BARBÁROK A KAPUKON BELÜL

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.21.

Mindenekelőtt pillantsunk bele az 1988. augusztus 18-án napvilágot látott, angolul hivatalosan Covenant of the Islamic Resistance Movement (Az Iszlám ellenállási Mozgalom Szövetsége, röviden Hamas Covenant – Hamász Szövetség vagy Hamas Charter – Hamász Charta, a továbbiakban CM) elnevezésű dokumentumba, amely a Hamász létrejöttének történelmi és politikai okait és a mozgalom célkitűzéseit cikkelyekbe szedve foglalja össze, s helyezzük mellé ennek a dokumentumnak a 2017 májusában publikált, „korszerűsített”, revideált változatát, a Document of General Principles and Policies (Általános Elvek és Politikai Alapvetések Dokumentuma, továbbiakban DP) pontokból álló szövegét.

A CM 31. cikkelye leszögezi, hogy „az Iszlám Elenállási Mozgalom egy humánus mozgalom, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat. Elkötelezett az iszlám toleranciája mellett más vallások követőivel szemben”, hozzátéve, hogy a zsidóság és a kereszténység kizárólag az iszlám égisze alatt élhet teljes biztonságban. A DP a 16. pontban mintha a fentieket egészítené ki, kiemelve, hogy a Hamásznak konfliktusa kizárólag „a cionista szándékkal van, s nem a zsidókkal, a vallásuk miatt. A Hamász nem a zsidók ellen vívja a harcát, azért, mert zsidók, hanem a Palesztinát megszálló cionisták ellen.” S ennek nyomatékot adva a következő, 17. pontban az alábbiakat deklarálja: „A Hamász elutasítja bármely emberi lény üldözését vagy jogainak nacionalista, vallási vagy felekezeti alapon történő csorbítását.”

A fenti dokumentumok olvastán az ember eltöpreng: vajon milyen cionista kötődéseket érhettek tetten a Hamász terroristái az általuk lefejezett csecsemőknél?

Ha – mint a dokumentum mondja – a Hamász elutasítja minden ember vallási vagy felekezeti alapon történő üldözését vagy jogainak csorbítását, akkor vajon milyen magasabb rendű okok és célok vezérelhették azokat a barbár emberszabásúakat, akik terhes nők hasát vágták fel? S ha a Hamász – mint olvasható – tiszteletben tartja az emberi jogokat és elkötelezett az „iszlám toleranciája” mellett, akkor vajon mit követhettek el azok a vidáman bulizó tinédzserek, avagy a magatehetetlen idős emberek, akiket a terrorkülönítményes keretlegények lemészároltak vagy túszul ejtettek. S egyáltalán: ha ezt a „teljes biztonságot” garantálja zsidóknak és keresztényeknek a Hamász toleranciája, akkor mi lehet az a bizonytalanság, amivel szemben védelmet remélhetnek a monoteista vallás hívei az „iszlám égisze alatt”?

A fenti kérdésekre ne keressük a választ, minthogy a két dokumentum idézett cikkelyeinek komolyan vétele semmiképpen sem lehetséges, s ennek okát maga a két dokumentum adja meg. Ugyanis a fennen hangoztatott nézetek kizárólag egy szekuláris államban vehetők komolyan, s csak ott kaphatnak értelmet, ahol államnak és egyháznak a szeparációja megtörtént, s ahol az egyházak nem közjogi testületek, hanem magánjogi szervezetek. Következésképp csak ott, ahol az állam szuverenitásából adódóan szó sincs egyenjogú vagy mellérendeltségi státuszról, vagyis a világi jogelvek, köztük a nemzetközi jogi vagy az emberjogi irányelvek minden további nélkül elvárható és gyakorolható célkitűzések maradhatnak.

Ám a Hamász két dokumentuma világossá teszi, hogy az ő irányelveikben erről szó sincs, épp ellenkezőleg: az iszlám „organikus vallás”, politikai és vallási közösség, vagyis vallás és állam teljes szimbiózisa a jellemzője, politikai ideológia és normatív rendszer, ahol a törvények, azaz a vallásjog egésze, a saría isteni eredetűnek minősül, következésképp minden ember alkotta törvényt felülír, valamennyinél magasabb rendű, s azt megreformálni nem lehetséges. S csak a példa kedvéért ugyanígy, még a katonai-stratégiai kifejezések is vallási kontextusba illeszkednek, mint például a hudna (tíz évre felajánlott taktikai fegyverszünet) vagy a tahadiye (ugyancsak taktikai okokból alkalmazott ideiglenes tűzszünet), amelyek – ellentétben a nyugati gyakorlattal, ahol a fegyverszünetek legtöbbször a béketárgyalások reményében és egy megállapodás kilátásában köttetnek meg – az iszlám hagyományban kizárólag időhúzásra, megerősödésre, az erők egyesítésére szolgáló intézmények. Vagyis az élet egésze, a politikától és a jogalkotástól a hadviselésen és az oktatáson át a kultúráig és a mindennapi viselkedést illető szigorú elvárásokig minden csakis „az iszlám doktrináinak megfelelően” történhet, sehogy másként...

ITT OLVASHATÓ

KÉTEZERHÉTSZÁZ MILLIÁRD FORINT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.21.

Vajon merre pihenhet, mely egzotikus kikötőben Mészáros L. jachtja, amely a nyáron kis időre annyira izgalomban tartotta a közvéleményt. Illetve ennek azt a részét, amely még fogékony a lopásra. Nos viszont, kérdésünk költői volt, ahogyan a lírai nevű jószág (Rose D’or) bármerre is kotyog, mint elhagyott csolnak, itt, az őszön már szinte senkit nem érdekel. Minden csoda három napig tart, hogy ezzel a jachttal huszonhét milliárdnyi közpénz ellopása vált megfoghatóvá úgy, hogy annak szimbóluma lett, már ez is feledésbe merült.

Lehet, hogy belefáradtunk, ahogyan napra-nap olvashatni a NER új és még újabb vagyonátcsoportosításairól, közbeszerzéseiről, MVM támogatásairól etc., etc., ahogyan az orrunk előtt lopják el a komplett országot. Magam régóta tervezem, hogy a sok mocsokból, amit a Fidesz rendszer szünet nélkül, mint valami szállítószalag kitermel, egy nap mással nem foglalkozom, csak huszonnégy óra híreiből azokat rakom egy kisebb csokorba, amelyek a lopásokról szólnak, bár belátom, ez nem olyan szenzációs, mint ha azt írom: Orbán elmebeteg.

Az eltelt néhány napban azt láthattuk, ahogyan a mi kedves vezetőnk Kínában Putyinnal találkozván, mintegy egy kupacba rakva az ország ideológiai és anyagi kiárusítását, s egyben szembe menve EU-val és NATO-val csinál hülyét magából és hoz szégyent a komplett országra, s az emberben fölvetődött a gyermeki s filozófiai miért. És tegnap jött el, hogy ennek okát meglássuk, ha nem is teljes mélységében, de azért elég alaposan ahhoz, hogy kinyíljon a bicska a zsebünkben, ahogyan voltaképp tehetetlenül nézzük a maffia tomboló működését.

Mészáros L. most épp azzal került be a hírekbe, hogy övé lett a közmédia reklámfelületeinek felügyelete, értékesítése, ami amúgy elég nagy falat, de Mészárosnak csupán csilingelő, vagy J. A. nyomán kuncogó krajcárok ezek. Mégis szinte szimbolikus, hogy tényleg nincsen megállás, a gázszerelő – mögötte vagy épp benne Orbánnal – mindent felfal, s ha eleddig azt hihettük volna, hogy eljön az az idő, amikor ő – illetve a helyette gondolkodó valaki – kimondja, most már köszönöm szépen, elég, nagy hiba volt ilyet tételezni. Ez az idő a jelek szerint nem jő el.

Ilyen kishalas hír volt az elmúlt huszonnégy órából az is, hogy tavaly több mint hárommilliárd forintot fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok embereinek, kurátoroknak, felügyelőbízottsági tagoknak, mert mindig is tudtuk, hogy ezek ilyen Fidesz pénztárak, ahová az út szélén nem hagyott elv-, vagy haszontársak járulhatnak némi aprópénzért. Ez is okot adhat a fölháborodásra, de nagy valószínűség szerint már senkinek nem üti át az ingerküszöbét, s nem rohan miatta a kamrába kaszát egyenesíteni, hogy induljon a Karmelitába...

ITT OLVASHATÓ

SZALAI ERZSÉBET: A MESTERSÉGES REGÉNY

MÉRCE / HÉVÍZ FOLYÓIRAT
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2023.10.21.

A mesterséges intelligenciáról (az AI-ról) szóló viták kapcsán gyakorta felmerül az a kérdés, hogy az AI megjelenése hogyan fogja befolyásolni a művészeteket. Sőt, mint többek között a hollywoodi forgatókönyvírók esete – akik a fenyegetettségük miatt még sztrájkba is léptek – mutatja, ez már velejéig a jelen kérdése is. Mit várhatunk az AI-tól, mint a műalkotásgyártás aktorától? A profitérdekeken túl milyen társadalmi szükségleteket elégítenek ki – ha egyáltalán kielégítenek valamit is – az AI kulturális termékei? Milyen új szükségleteket teremt, és hogyan hat a befogadókra, a műélvező közönségre? És hogyan tükrözi mindez a mai kapitalizmus állapotát, és milyen összefüggésbe hozható a jövő kapitalizmusával? Ezek a kérdések merültek fel bennem, amikor a Hévíz folyóirat szerkesztősége kérdést intézett hozzám: milyen irodalommal álmodnak az androidok és algoritmusok? Válaszom alább olvasható.

Az írás eredetileg a Hévíz folyóirat 2023/2-es számában jelent meg.

A mesterséges intelligencia tud irodalmat csinálni, tud regényt írni. Amit ír, annak van eleje, vége, cselekménye – csak éppen katarzist nem tud kiváltani. Mert azt csak a művész, a művészet tud.

Mi kell egy művészi alkotáshoz? Legelőször is múzsa, akinek az arcát látom írás közben, akihez beszélek. Az AI-nek annyi múzsája lehet, amennyit csak akar, akár pár másodpercenként is váltogathatja őket – vagyis egy olyan sem lehet, akihez érzelem köti – így nem lehet egy sem.

Ha nincs érzelem, akkor nincs kreativitás sem. Az érzelem a bármely, de különösen a művészi alkotáshoz elengedhetetlen intuíció berobbanásának, vagyis az isteni szikra kipattanásának alapfeltétele, mely a részekből új, létrejötte után csak erőszakkal szétbontható egészet, egy új minőséget kreál. Az AI ezt nem tudja, ő csak mennyiségeket, részeket képes egymás mellé rendezni.

Mert az AI-nek nincs tudattalanja. Mi történik a tudattalanban alkotás közben? Itt történik meg többek között a művész korábbi szenvedéseinek, traumáinak, elfojtott érzelmeinek feldolgozása, mely aztán az alkotás során új érzelmek és gondolatok formájában robban be a tudatosba. Az AI-nek azonban nemcsak hogy tudattalanja nincs, de hogy szenvedni tudna, az meg egyenesen képtelenség. Ha meg a szenvedés betáplálható a gépbe, nos, akkor az már nem az igazi, hiszen onnan akár mechanikus úton is bármikor kivehető. A cserélhető szenvedés protézisek sose közelíthetik meg az egyetlen egyén egyetlen, más által át nem élhető, máséhoz nem hasonlítható szenvedését.

A művészi alkotáshoz, a regényíráshoz sok-sok idő kell. Hogy legyen mód átélni a megtorpanásokat, az átmeneti alkotói válságokat, az elgyengüléseket. Hogy legyen mód élni a bumeráng hatással, amikor a művész akár ösztönösen is leküldi tudattalanjába kibogozhatatlannak érzett problémát, dilemmáit, hogy aztán egy idő elteltével agya egyszer csak kidobja a megoldást. Az AI ezt nem ismerheti, a másodperc törtrésze alatt megoldásokkal szolgál.

Jó művész, író csak szabad ember lehet, aki maga fogalmazza meg feladatát és kérdéseit, és semmilyen formában nem tűri az alkotói tevékenységébe való külső beavatkozást. Gondolatait, azok szerkezetét nem lehet satuba szorítani, vagyis nem lehet elemeit szabványosítani. Az AI viszont csak előre gyártott panelekkel képes dolgozni, működési módja így kizárja a spontaneitást, az egyediséget és eredetiséget. Feladatait, kérdéseit az őt programozó ember határozza meg – persze eljöhet az idő, amikor önálló életre kél majd, de az ember uralma alóli felszabadulása egyben az emberiség végét jelentheti.

Most pedig fordítsuk meg gondolatmenetünket, és vessünk egy pillantást a művészi alkotást, a regényt befogadó közönségre, tágabb értelemben arra a társadalomra, mely a műalkotást inspirálja, és élvezi azt, vagy kiveti magából!

...

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZEFOG-E ORBÁN ÉS FICO? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: ÉS
2023.10.20.

A Politico cikke szerint Fico valószínűleg támogatni fogja Orbánt a jogállamiság kérdésében, de Ukrajnát illetően nem fogja rombolni az EU egységét, mert ahhoz azért túlságosan pragmatikus.

A demokráciák nyomás alá kerültek, terjedőben van a magyarhoz, illetve a törökhöz hasonló vezérdemokrácia, de Ausztriában is fenyegetnek antidemokratikus trendek, negyven százalék a politikai rendszer alapvető megváltoztatását akarja – így vezeti fel Hans Rauscher a bécsi Der Standardban arról szóló írását, hogy mit lehet tenni a demokrácia fenntartása érdekében. Hogy a szerző véleménye még világosabb legyen, ebben a szövegkörnyezetben a „vezér” a Führer szót fedi, tehát Führerdemokráciáról van szó.

Az ilyen, demokráciára hasonlító, de mégsem demokrácia, hanem autoriter berendezkedések közé sorolja Rauscher Magyarország és Törökország mellett Oroszországot, Indiát és Izraelt. Választások vannak, és az erős vezért viszonylag sokan támogatják, de már alig nyílik esély a demokratikus váltásra. Az osztrák elemző kitér arra, hogy Donald Trump is szívesen rendezkedne be ilyen módon remélt második hivatali ciklusában, az olasz Giorgia Meloni pedig alkotmánymódosítással törekedne az államelnöki hivatal domináns szerephez juttatására. Rauscher emellett azt az egyébként téves állítást is hangoztatja, hogy az illiberális demokráciát Orbán Viktor találta fel, és nem az amerikai Fareed Zakaria, de ebben nincs egyedül, immár a fél világ a magyar kormányfőnek tulajdonítja a copyrightot. Hazai vizekre evezve a Der Standard szerzője kitér arra, hogy ilyesmit akar, úgymond népi kancellár szeretne lenni Herbert Kickl is, akinek a Szabadságpártja csaknem egy éve a legerősebb párt az országban a felmérések szerint. Németországban pedig a szélsőjobboldali mellett akár a neonáci minősítésre is rászolgáló Alternatíva a második legerősebb párt. Mindezekkel szemben az eddig az illiberális demokrácia felé tartó Lengyelországban megmutatkozott, hogy azt meg lehet állítani.

Rauscher kiemeli, hogy a valódi demokrácia nem tiszta többségi diktatúra, hanem a kisebbségek védelmét is jelenti. Az a demokrácia, amely egyben liberális demokrácia is, védi az egyén jogait a többségi türannisszal szemben, és ez teszi vonzóvá. A mértékletességen, a világra való nyitottságon, a türelmen és a pluralizmuson alapul – miközben az illiberális demokrácia gyűlölködéssel működik, nacionalista, népi abban az értelemben, ahogy a német völkisch szó értendő, ellene van a pluralizmusnak és Európának. Ellenségekre van szüksége – Orbánnak Soros Györgyre, Putyinnak a romlott Nyugatra, Kicklnek a külföldiekre.

Rauscher a cikkben utal arra, hogy Christoph Hofinger szociológus és politológus a demokrácia megmentésének a kulcsát abban látja: a demokráciának teljesítenie kell a jobb élet ígéretét. Ha nem képes ellensúlyozni a növekvő egyenlőtlenségeket, akkor az emberek meg fogják kérdezni, mivégre a demokrácia. Európának meg kell tudnia akadályozni, hogy a hirdetési bevételek nagy része a Szilícium-völgybe vándoroljon – ha ez nem sikerül, akkor elveszítjük a médiaszerkesztőségeket, a demokratikus viták tartóoszlopait. Szintén kulcsfontosságú, hogy a demokrácia folyamatosan továbbfejlődjön, az nem elég, ha időnként elmegyünk választani, a polgári részvétel új formáit is meg kell találni. Hans Rauscher felidézi, hogy Nádas Péter magyar író nemrég a Der Standardnak adott nyilatkozatában azt mondta: ha nem működik a demokrácia, akkor azt nem a rasszistáknak vagy a fasisztáknak, hanem saját magunknak köszönhetjük – ha nincs rendben a demokrácia, akkor nincs elég demokrata.

Összefog-e Orbán és Fico?

Most pedig ereszkedjünk le a napi aktualitások közé. Összefog-e Orbán és Fico? Ezt a kérdést boncolgatja a Politico amerikai portál európai kiadása, miután a lengyel választások nyomán várhatóan Európa-barátabb kormány alakul Varsóban, de Szlovákiában a baloldali nacionalista Robert Fico győzelme nyomán a magyar kormányfő új szövetségesre lelhet az Európai Tanács asztalánál. Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsa vezető elemzője szerint Orbán megpróbálja maga mellé felsorakoztatni Ficót a migráció, a jogállamiság, valamint Oroszország ügyében. Ha sikerül időben letennie Ficónak a hivatali esküt, már a jövő heti brüsszeli találkozón kiderülhet, hogy az új páros kierőlteti-e a migrációs vita újranyitását. Milan Nič úgy véli: Fico valószínűleg támogatni fogja Orbánt a jogállamiság kérdésében, de Ukrajnát illetően nem fogja rombolni az EU egységét, mert ahhoz azért túlságosan pragmatikus. „A választási kampányban túlságosan elment a szélsőségek felé” – vélekedik az elemző, aki szerint egyébként öngólt rúgtak az európai szociáldemokraták, amikor az új szlovák vezető kormánypárt tagságát már most felfüggesztették a pártcsaládjukban, amikor Fico még meg sem kezdte a kormányzást. Az új szlovák miniszterelnöknek egyébként nincsenek olyan külpolitikai ambíciói, mint Orbánnak, mindig a hazai ügyekre figyelt, és Brüsszelben inkább gyakorlatiasnak bizonyult.

Demonstrációk Palesztina mellett Európában

Végül nagyon röviden arról, hogy a Reuters részletesen ismerteti azokat a vitákat, amelyek Európában dúlnak a közel-keleti fejlemények nyomán meghirdetett palesztinpárti tüntetések – azok engedélyezése, illetve betiltása – körül. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország és Ausztria megakadályozta október hetedike óta az ilyen demonstrációkat, míg Európa többi részében – kevés korlátozás mellett – meg tudták azokat tartani.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ