A MAGYAR POLITEIA

NÉPSZAVA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2023.02.05.

Képzeljünk el egy országot, ahol a törvényhozásnak nincs második kamarája, az államfőt nem közvetlenül választják (hanem az egykamarás parlament által), minden fontosabb közjogi tisztségviselőt az egykamarás országgyűlés választ (többnyire az államfő jelölésére), a legfontosabb normákat, a sarkalatos törvényeket is ez a testület hozza, és magát az alkotmányt is ez az országgyűlés alkotja meg. Őrültség? Igen.

Vegyük ehhez hozzá az ebben az országban egyedül alkalmazott garanciát: komoly ügyekben e testület csak kétharmados többséggel dönthet.

Akármilyen képtelenségnek tetszik is, e néhány mondattal nagyjából leírtuk a magyar közjogi rendszert. Ha az előzményeket nem számítjuk is (noha közjogilag számíthatnánk), ez a rendszer működik Magyarországon az 1989-90-es rendszerváltás óta...

ITT OLVASHATÓ

BUDAPEST IDŐGÉP

HUNGARICANA
Szerző: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA
2023.02.

Megújult a Budapest Időgép felülete

Pest Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Főváros Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folyamatban van a Budapest Időgép ( https://www.hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/) fejlesztése, amelynek keretében új felülettel találkoznak a felhasználók. Az Időgép immár egy felületen nyújtja különböző térkép rétegeket. A térképek listáját a bal felső részen lévő Rétegek gombbal tudják megnyitni. Az egyes ingatlanokhoz kapcsolt adatokhoz és forrásokhoz úgy tudnak eljutni, hogy a megnyitott oldalsó böngészősávban kiválasztják a „Georeferált adatok” elemet. Ezzel megjelennek a térképeken a mai helyrajzi számok, ezekre kattintva tudja előhívni az érintett ingatlan adatlapját. A régi Időgép/Térkép felületről hozzáférhető adatok a listában szereplő Vektoros térképeket megnyitva érhetők el. A fejlesztés nem zárult le. Ehhez várják a tisztelt felhasználók észrevételeit is javaslatait is az új felülettel kapcsolatban, amelyeket az Időgép nyitó oldalán ( https://www.hungaricana.hu/hu/adatbazisok/budapest-idogep/) található Kapcsolatfelvétel gombra kattintva tehetnek meg...

ITT TEKINTHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY: A NAGY KÖZÖS PISZOÁR - SZABAD ÉSSZEL 1.

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.05.

Rákay Philip udvari filmgyártó nagyiparos a minap a mohácsi csatáról készülő filmje apropóján kedélyesen viccelődve azt találta üzenni a „fanyalgóknak”, hogy mindenkit megnyugtat, „nem fogunk győzni a végén”. Ritkán adódó pillanat, amikor önnön ars poeticáját ily magabiztos dilettantizmussal önti szavakba valaki, másfelől viszont a fenti alkotói önvallomás a NER működési mechanizmusának műszaki pontosságú leírásába enged bepillantást.

Különös, hogy a szakmányban filmeket előállító Rákaynak két forgatás közben eddig vajon miért nem volt érkezése eltöprengeni azon, hogy mondjuk a dokumentumfilm műfajával ellentétben egy történelmi játékfilmben miért is ne győzhetnének a valóságos vesztesek? Miért ne juthatna szerep egy műalkotásban a fantáziának, a képzeletnek, a reménynek, az álomnak és megannyi, a valóság reáliájával ellentétes elemnek? Arisztotelésznek igaza volt, amikor azt mondta: nem az a költő, a művész feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek. A történetírót és a költőt – folytatta – nem az különbözteti meg, hogy az egyik versben, a másik prózában beszél, hanem az, hogy az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének.

Shakespeare antik tragédiáinak vagy királydrámáinak alakjai, így például III. Richárd nem attól hitelesek, hogy történetileg pont úgy esett meg velük minden, ahogy azt Shakespeare megírta – ráadásul a valóságban nem is úgy estek meg velük a dolgok –, hanem attól, hogy ezek a figurák akár létezhettek is volna. Hamlet hitelességét nem az adja, hogy tényleg volt egy ilyen nevű dán királyfi, s a Téli rege hitelességét cseppet sem csorbítja, hogy a műben Shakespeare a cseh tengert emlegeti. De a Brian élete című film sem attól válik hitelessé, ha a vonatkozó korszakot és Jézus életét kutató történész a Monty Python-féle értelmezést tekinti tudományos vizsgálódása alapvető történeti forrásának.

Vagyis, ha Rákay a közpénzszerzés légiesre érlelt rutinján túl egy parányi művészi invencióval is rendelkezne, akkor a filmjében akár le is győzhetnénk a törököket, a mű hitelességét nem ez befolyásolná. Ugyanakkor Rákay

a történelem valóságának és a művész alkotói fantáziájának, vagyis a fikciónak az összekeverésével a NER működésének leglényegét ragadta meg.

Azt a világot, ahol a történelmi múlt valóságát a jelen ideológiai érdekeinek szolgálatába állított politikai akarat satírozza át. Ahol a sűrűn hangoztatott kereszténység egyetemes üzenetére naponta húznak bohócsipkát, és ahol Jézus nem e világból való országának méltóságát luxuspüspökök evilági tobzódásának ricsaja háborgatja. Ahol az ország szuverenitásának elvét az orosz energiaforrásoknak való teljes kitettség és a kínai befektetésekhez nélkülözhetetlen pénzkölcsönök teszik látszattá. Ahol a megőrzendő és ápolandó nemzeti kultúra Győzikében és mindenféle elborzasztó köztéri szoborban szökken szárba, ahol a tudományt propagandisztikus célok szolgálatába állított pszeudo-intézetek képviselik, s ahol az egyetemi oktatók fokozatait hozomra adják-veszik. Ahol az Alaptörvénybe iktatott homofóbia egy ereszcsatornán át fogja menekülőre. Ahol az ártatlanság báránybőrbe bújt hatalmasai soha nem vetemednek semmire, mindössze elhallgattatják azokat, akik nem értenek velük egyet. S ahol a zéró tolerancia látszatát játszi könnyedséggel dekódolható politikusi beszédek fordulatai és jelzői teszik felismerhetővé.

Megannyi látszat és valóság...

ITT OLVASHATÓ

GYURCSÁNY FERENC AZ ÉVÉRTÉKELŐJÉBEN: ORBÁN VIKTOR KISZOLGÁLÓJA AZ OROSZ HATALOMNAK

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2023.02.05.

A DK elnöke szerint törékennyé tette a kormány a magyart. Mint mondta: Orbán Viktor egy háborús bűnössel működik együtt.

Egyperces csenddel búcsúztak a napokban elhunyt Kordás Lászlótól a párttársai a DK XIII. kongresszusán, majd meghallgatták az Európai Unió himnuszát. Ezt követően bejátszottak egy szpotot, amiben végigvették a DK történetét. Ebben elhangzott: újra és újra bebizonyították, hogy egyre többen és többen lesznek, és így váltak a legerősebb ellenzéki párttá 15 ezer taggal és 20 százalékos támogatással.

Még az esemény elején felsorolták mindazokat, akik a közelmúltban léptek át a DK-ba más ellenzéki pártokból.

Ezután érkeztünk el Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédéhez...

ITT OLVASHATÓ

DOLGOZÓ NÉPÜNK ELLENSÉGEI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.06.

„Aki az akkumulátorgyártás ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd.” – Tudatta velünk az egyes számú axiómát Szijjártó Péter, a nagy gondolkodó. Másodjára a tegnap megkapott csokorban a Belügyminisztérium – mint Pintér Sándor szellemi terméke – jelentette ki, hogy a magyar „orvosok megtámadták a betegeket”, s mint kitetszik, ez már egyáltalán nem tréfadolog. Mint tudjuk mindannyian, az orvosok (mint olyanok) komoly hadigépezettel felszereltek, tankok, tengeralattjárók, rakéták és egyebek vannak náluk, ilyképp a belügy szerint ezekkel irtják immár dolgozó népünket. Fröcsög a vér és omlanak a belek.

Visszatérve azonban még Szijjártó professzorhoz, azt is megtudtuk tőle, hogy az akkumulátorgyárak ellen küzdők egyben a nemzetgazdaság ellen is harcolnak. S így – folytatva a Szijjártó axiómát –, mivel a nemzetgazdaság közkeletűleg kizárólag és csakis dolgozó népünk, a proletariátus javára működik, ezért aki a gyárak ellen hadakozik, az népünk ellen is egyben, de erősen. Az első ficak ott van a lenyűgöző gondolatmenetben, hogy Debrecenben a két halmaz (a gyár ellen demonstrálók és a dolgozó nép maga) egybeesik, s ebből fakad a következtetés, hogy a cívisek utódai voltaképp önmaguk ellen tüntetnek.

Elnézhető, mert ismeretes, hogy a Fidesz filozófiájában népünk nem tudja, mi neki a jó, azt meg kell mondani neki. Hogyan szaporodjon és mennyit, kit szeressen, kit ne, mit gondoljon egyáltalán a világról, mindezt megmondja neki a párt, aki szerint az aksigyár annyira klafa, hogy tiltakozni ellene öngyilkosság. Ez azonban az olvasatnak csak a megengedő része, mert a népet ezek szerint nagyon könnyen a nép ellenségének lehet titulálni. Tudjuk azonban, hogy a népnek önmagától való gondolata a Fidesz szerint nem lehet, így máris fölfedezhetjük a történetben a bizonytalan – de untig ismert – háttérhatalmakat.

Tovább tekerve azonban agyunk ujjszorítóját, a végén kikristályosodik az egy igazság a gondolati sorban. Virág elvtársat hívjuk segítségül, mint a Fidesz felfogásához oly sokszor: “Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” Nos tehát, lássuk a tanítványt, Szijjártót, aki szinte szó szerint mondja ugyanezt: aki az elektromos akkugyár ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd. Aki a környezetvédelem ellen küzd, az a magyar emberek ellen küzd. És aki a magyar emberek ellen küzd, az áruló...

ITT OLVASHATÓ

MÁR NEM KELL SOKAT ALUDNI, ÉS A MINDENTUDÓ MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MEGBUKTATJA AZ ORBÁN-RENDSZERT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.02.06.

Jó reggelt! Viharos szombat és napos vasárnap után hidegen indul a hét. Napindítónkban - amire itt lehet feliratkozni - ezúttal a szépen egymásra szervezett ellenzéki rendezvényekről, illetve az orvosi kamara akciójáról számolunk be, utána jönnek klasszikus hétvégi cikkeink és podcastjeink.


4 fontos cikk:

- Hogyan lett világbotrány a katolikus papok molesztálási ügyeiből?

- Ungváry: Oroszország lerakataként viselkedünk

- Rácz András: Tartósan leépül ugyan Oroszország hadereje, az összeomlására azonban nem indokolt számítani

- Nyolcvanas éveikben járó unatkozó milliárdosok indítottak proxyháborút a Disney legendás vezérigazgatója ellen

ITT OLVASHATÓ

VAGYONNYILATKOZATOK, KORRUPCIÓBAN AZ ELSŐK❗| SOMOGYI ANDRÁS |

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.02.04.

Vagyonnyilatkozatok, korrupcióban az elsők...

ITT NÉZHETŐ MEG

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS DÉMÓNIÁJA HIÁNYOZNI FOG NEKÜNK

MÉRCE
Szerző: LOSONCZ ALPÁR
2023.02.05.

Hogyan kapcsolódnak össze bennem az életmű motívumai egy előre-hátra mozgó távlatban?

Emlékeim között keresgélek: 1977-ben ötlött fel először a neve. Akkor még az Új Symposion szerkesztősége az újvidéki Ifjúsági Tribünön volt: ott történt, hogy a főszerkesztő a félszeg zöldfülű kezébe nyomott egy megjelentetésre szánt, ám még szerkesztendő TGM-szöveget. Egykor tapintható anyagi valósággal rendelkeztek a fehér papírra vetett írások, és fel tudom azt is idézni, hogy milyen sok, a gépelt szöveget javító, piros betű, áthúzás tömörült ezeken a lapokon. Olyan volt az írás, mint egy túlzsúfolt térdarabka  ̶  a szerző a legépelés után sok mindent újragondolhatott (amúgy: milyen kerülőutakon is juthatott el Kolozsvárról Újvidékre az írás?  ̶  persze akkortájt Újvidék volt a fogadó területe mindannak, ami elhajlott a hivatalos kurzustól).

1977  ̶   Ernst Bloch halála okán jött létre az írás. Az utópia szellemének írója, az utópikus impulzusok/moccanások rendszerezője, aki a lehetőségfilozófia kidolgozásával tett nagyszabású kísérletet arra, hogy meglelje azokat az aspektusokat, amelyek a valóság „megmerevedését” akadályozzák, vonatkoztatási pont volt a baloldali reflexivitású szerző számára.

Hogyan lehet taglalni azt, ami még-nincs, de úgy, hogy kritikai potenciált hordozzon a jelennel szemben?

Lázadó-misztikába hajló spiritualitás, középkori rebbelis eszmék, amelyek az emberi méltósággondolatot firtatják, lüktető forradalomfilozófia, amely vallási távlatban mutatkozik meg, párosulva valamelyest a kapitalizmus társadalmi anyagának feldolgozásával. Mindez nélkülözhetetlen volt a szerző számára, aki később is visszatér Blochhoz, mint kiapadhatatlan forráshoz  ̶  apokrif baloldalisága rengeteget merített belőle. Így rövid publicisztikával reagál akkor, amikor megjelenik Az utópia szellemének magyar fordítása, nyilván kevésbé virtuóz formában a Symposionban megjelentekhez képest.

Még inkább figyelmet érdemlő, hogy (kimondatlanul) is Bloch fogalmait idézi 2020-as Az új aszkézis című írásában, mármint a „vallásos ateizmust”, valamint a „vallásos várakozást”. Azt magyarázza, hogy bár baljós tendenciák vegyülnek a politikai korrektség gyakorlásába, mindez a cselekvést igénylő „radikális fiatalság” (azaz belföldi és nemzetközi fellépései/írásai valódi befogadójának) felizzott türelmetlenségét jelzi, amely most, rögtön, késedelem nélkül kíván „jó lenni”  ̶  magára vállalva a gyorsított megváltás és a tolerancia félretevésének kockázatát. A megváltás szempontjából ugyanis a tolerancia amúgy is ingatag ügye tizedrangú dolog. Mondjuk ugyanezen fiatalokat irritálja, hogy miközben gyűlnek a felderengő katasztrófa jelei, hogy miközben zöld retorikát harsognak világszerte, vagy halmozódnak az olyan ígéreteket szajkózó rendezvények, mint a COP-27, lényegében minden marad a régiben. Nem véletlen, hogy a kapitalizmus keretein belüliek (a „halálkultusz”[1] áldozatai) elszabotálják saját megmentésüket, a rájuk testált világ megőrzését. Szerkezeti kényszerek késztetnek erre, amelyek közepén ott a barlanglétezés, a lényeg-vakítottak élete  ̶  a fiataloknak mindközönségesen ezért van elegük mindebből.

Bloch az ateizmusra utaló tételével arra utalt, hogy hagyjuk a túlnan lévő istent, aki hagyományosan belenyúl a történelem forgatagába ― egyébként is mellétalál a gyakori fordítás, mert az isten országa még csak nem is „bennünk”, hanem „köztünk” találtatik. (Ezt a „köztünket” rabolja/hajlítja/idomítja a kapitalizmus, amely folytonosan kikezdi az emberi viszonyokat). Ugyanakkor tudni kell, hogy a „messiási” mozzanat, mint a történelem eseménye, minden forradalom valódi, ám rejtett kulcsa  ̶  mindez kihagyhatatlan TGM vonatkozásában. És milyen jellegzetes, hogy a kései TGM ugyanezt az ateizmust gondolja ismét, miközben a még megrontatlan, és elkötelezettségi formákat kereső fiatalság felújult radikalizmusának jelentéseit boncolgatja!

Vibrálnak itt kétségkívül régi dimenziók, akadhat akár olyan értelmező is, aki a hatvanas évek észjárásának utórezgéseire gondol. Ám figyelemre méltó, hogy a gondolkodó, aki korábban óva intette a baloldalt, hogy belevesszen a megváltás előremozdítására (eleve) rendeltetett alanyiság kétségbeesett keresésébe[2] (munkások, migránsok, szubalternek, ki tudja), itt egy körülhatárolt szubjektivitást rögzít, amelyet meg lehet szólítani. Az sem lényegtelen, hogy sűrűn szőtt publicisztikájában kitapinthatók a pedagógiai célzatú gesztusok, amelyekkel megpróbált lehajolni közönségéhez, és az elfecsérelt rendszerváltás tapasztalatköreinek birtokában sugallni, tanácsokat adni – talán valaki megszívlel valamit, talán mindez hoz valamilyen eredményt. Fellépéseiből egy valóságos pedagógiai gesztuscsokrot lehetne kiállítani.

Jegyezhetjük a tényt, hogy írásait/előadásait, performatív aktus gyanánt, gyakran egy-egy szóval zárta   ̶   illett ez hozzá. Például, „Marx”, „forradalom” – utóbbit Újvidéken mondta így, azaz poentírozva, talán tizen-egynéhány évvel ezelőtt. Emlékeznem kell erre, hiszen akkoriban meg-meg történt, hogy az alkalmi szimultán fordító szerepében tetszelegtem (akinek a szemszögéből TGM az eszményi tempójú Konrád György, és a vesszők, pontok nélküli, pergő retorikával, és hát kibírhatatlanul gyors beszéddel élő Heller Ágnes közé helyezhető)...

ITT OLVASHATÓ

3+1 PONT DAVOSRÓL ÉS A HÁTTÉRHATALOMRÓL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.02.04.

Tényleg egy maroknyi gonosz ember irányítja a svájci Alpokból a világot, ahogy rengeteg összeesküvés-elmélet állítja? Milyen kritikák hozhatók fel a világ leggazdagabbjait tömörítő elittel szemben? Van bármi jelentősége a davosi Világgazdasági Fórumnak vagy csak egy fényűző PR-esemény? Szélmalmok elleni harccal demokratikusabbá tehető-e a világ? 

Ebben az adásban 3+1 pontban beszélünk Davosról és arról, mit árul el a rendezvény a kortárs világ működéséről.

ITT NÉZHETŐ MEG

TRAUMATIZÁLVA

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.03.

Sokszor mondtam már, hogy szerintem a legtöbb gyerek, aki generációs szegénységben él, traumatizált. Maga a lakhatási szegénység önmagában is előidézi ezt, és akkor még nem beszéltem azokról az átörökített hatásokról, amelyek a családon belüli erőviszonyokban, kommunikációban, szokásokban, viszonyulásokban érik a gyerekeket. A szegénység és annak összes hozadéka kiszámíthatatlanná teszi a gyerekek életét. A bizonytalanság beépül a kis lelkekbe, és meghatározza a működésüket a közösségben, a tanulásukat az iskolában, olyan mentális sérüléseket okozva, ami képes szervi tüneteket is kiváltani.

Persze a traumatizálódás szintje más és más. Mint ahogy az is, melyik gyerek milyen reakciókat produkál. Nagy kihívás, hogy tudunk-e és ha igen, hogyan, hatni rájuk?

Sokat szenvedünk attól, hogy érezzük, nem tehetünk semmit, és gyakran még az ártalomcsökkentés illúziójában sem tudjuk ringatni magunkat.

A traumatizált gyereknél a szakemberek szerint a legfontosabb lenne a biztonságos környezet megteremtése, a bizalom, a kiszámíthatóság. De hogy tudjuk ezt megteremteni? A művészeti iskola heti két találkozása elégséges lehet? Vagy a tanoda egyéni foglalkozásai? A semminél több, nyilván, de utána hazamennek, ugyanabba a közegbe, ahonnan érkeznek. És ez a hatás nagyobb lesz. Időben és erősségben is.

Iszonyatosan nehéz ez. A család élete, a gyerek helyzete, és az intézményrendszer valahogy mind más vágányon megy. Mindnek megvan a saját működése, tele ellentmondásokkal, határokkal, és megoldásokat alig találni. A nehézségeket pedig tovább növeli a lehetőségek hiánya: pénzben, tudásban, szolgáltatás-elérésben.

Az ilyenek amortizálnak le leginkább, mikor nem tudunk mit tenni, csak nézni, ahogy fordul egyre rosszabbra minden. Amikor látjuk,hogy a próbálkozások eredménytelenek és végül mindenki széttárja a karját: nincs mit tenni. Mert minden messze van, nincs szakember, nincs pénz, nincs kapcsolati háló, nincs semmi, ami olyan erős lehetne, hogy bemozgassa a többi tényezőt is…

A fiúcska, akiről írok, most harmadikos. A legjobb volt a csoportban, rajzban is, és tanulásban is, ösztöndíjat is adtunk neki, örültünk, hogy mellé állhattunk az ígéretes gyereknek.

Hárman vannak testvérek, az anyuka közmunkás, és egyedül neveli őket. A történet ettől az infótól vett rossz irányt. A kisfiú rajongott az apjáért, aki azonban úgy döntött, elhagyja őket, és új családot alapít. Erről a részről nem sokat tudunk, nem tudjuk, milyen volt a kapcsolatuk, csak ennyit, hogy a legkisebb által rajongva szeretett apa, az utolsó látogatásnál átnézett rajta, félretolta és elment.

Bár biztosan voltak számunkra nem látható előzmények is, de tény, hogy ettől kezdve a gyerek szorongani kezdett, fájlalta a hasát, rosszullétet produkált az iskolában, napról napra, egyre gyakrabban. Vitte az anyukája orvoshoz is, de nem derült ki szervi probléma. Egyre ritkábban jött hozzánk is, a művészetibe, ott, amikor csak rá irányult a tanár figyelme, még elvolt, ha a csoportra, azonnal tüneteket produkált, és haza akart menni. Egyre nehezebben ment reggelente az elindulás is, a kis faluban nincs iskola, busszal járt át a másik településre. Végül magántanulói státuszba került, már nem is lehet otthonról kimozdítani. Az anyja mellett akar maradni, mindig, retteg, ha valaki érkezik hozzájuk.

Kézenfekvő lenne, hogy foglalkozzon vele iskolapszichológus, ha lenne. Bár ahhoz jelen kellene lennie az iskolában, és kérdés az is, a hetente maximum egyszeri beszélgetés elégséges lenne-e? A leszakadó térségek iskolái jellemzően szakemberhiányosak, ezen a területen is. Szinte minden szegregált, vagy szegregálódó iskola teljes állásban tudna foglalkoztatni iskolapszichológust, annyi a traumatizált gyerek. Mennyi probléma megelőzhető lenne egy prevenciós munkával…. De hol vagyunk ettől!

Az egészségügyi rendszeren belül sem sok a lehetőség, gyermekpszichiátria csak a megyeszékhelyen van, a beutazás is nehéz, a lakóhely épp a megyehatáron van, nem egy megyében van tehát az iskolával, ami bonyolítja a hatások egységesítését. No meg ott van az is, hogy van még két gyerek, és az anya egyedül van.

Vajon ebben a helyzetben mit lehet tenni? Mindentől távol, leszakadva, elszigetelten, nehéz megélhetési helyzetben, a segítségnyújtási lehetőségek elérése előtt álló nehézségekkel hogyan lehet megbirkózni?

Most, a legfrissebb információk szerint van egy időpont, amikor az egészségügyi rendszer fogadja, és az önkormányzat vállalta, hogy elviszi őket. De vajon hogy lesz majd tovább? Nyilván nem tudja vállalni egy kistelepülési önkormányzat, hogy ezt a szállítást folyamatossá tegye. Kórházi ápolást nem szeretnének, nagy a félelem, a szorongás ebben is, félnek, hogy csak tovább romlik a helyzet. Itt meg kellene birkózni azzal a viszonyulással, ami a mentális betegségeket nem úgy értelmezi, mint egy szervi bajt, aminek a kórházi kezelésére mindenki könnyebben rábólint. No és meg kellene birkózni az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlansággal is, ami az utóbbi időben nagyon felerősödött.

Mi, civil szervezetként mit tudunk tenni? Hogy hidalhatók át ezek a hiányok, amelyek rátelepülnek a megoldásra? Vajon meddig fokozódik még a trauma a gyerekben? Milyen más hatások érik még, ami tovább ront a helyzetén? Mi lesz így vele?

Három mondattal zárom, összegzésképp:

· Tömegesen élnek a társadalmi leszakadásban traumatizált gyerekek.

· A társadalmi leszakadásban élő szülők maguk is traumatizáltak, nem képesek a problémákkal megfelelően szembenézni, megoldást nyújtani.

· A társadalmi leszakadásban érintett települések szolgáltatás- és szakemberhiányosak, nem tudnak megbirkózni a helyzettel.

Megoldást nem látni. A felelősség érzése nyomasztó. A tehetetlenség érzése dühítő.

ITT OLVASHATÓ

TARTÓSSÁ VÁLTAK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK MAGYARORSZÁGON, ÉS NEM LÁTSZIK A KIÚT

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.02.03.

Hogyan kerültek Magyarországon a szakmunkások és betanított munkások a legfelső jövedelmi ötödbe, és hogyan kerültek ki onnan különböző értelmiségi csoportok? A Válasz online szerdán megjelent cikke azt mutatja be, hogy milyen komoly átrendeződés tapasztalható az utóbbi években a hazai bérviszonyokban, és konkrét példákkal szemlélteti, hogy egyes szakmunkások bére már rég meghaladta az állami szférában dolgozó értelmiségiek bérét.

A cikk Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatójának tanulmánya alapján készült, ami a TÁRKI kétévente kiadott Társadalmi Riportban olvasható ( a legújabb, 2022-es kötet tavaly decemberben jelent meg; a tanulmány címe: Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között). Huszár Ákossal arról beszélgettünk, hogy

- mi az az osztályszerkezet;

- miért volt korai meghaladottnak tekinteni az osztályviszonyokat és azok kutatását;

- mi változott 2015 után a magyar osztályszerkezetben;

- hogyan lehetséges, hogy egy összetettebb munkát végző szakmunkás már többet keres, mint egy egyetemi tanár;

- hol tart most a társadalomtudomány a folyamatok vizsgálatában;

- és mi ennek az egésznek a politikai, hatalmi kontextusa...

ITT OLVASHATÓ

HETI MUTYIMONDÓ: ORBÁN VIKTOR ÖSSZESPÓROLT 14 MILLIÓT, LAZÍTJÁK AZ AKKUGYÁRAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁST

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.02.03.

444: Orbán 14 millió forintot spórolt össze a feleségével közösen

Havi 4,9 millió forintból már Orbán Viktor is tud spórolni. A miniszterelnök az elmúlt három alkalommal nem tüntetett fel megtakarítást a vagyonnyilatkozatában, a kedden éjfélkor nyilvánosságra kerül bevallásban viszont 14 millió forint szerepel, ami a feleségével közös bankszámlán van.

Portfolio: A kormány fellazítja az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályozást

Szerdán tette közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt a jogszabálytervezetet, amely a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat könnyített területkijelölési szabályozáshoz köti. A változtatást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, két elemet pedig külön kiemelnek: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építési projekteket.

Hvg.hu: Varga Mihály végre megvette a gyenesdiási házat és tetemes adósságot halmozott fel

Varga legfrissebb – január végén leadott – vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett annak a gyenesdiási családi háznak, amelyről az Átlátszó írta meg tavaly, hogy áron alul bérli. A vételár nem ismert, de a miniszter vagyonnyilatkozata szerint 59 millió forint tartozást halmozott fel az előző bevallása óta.

24.hu: Nagycsaládosok autóvásárlása: titkolózik a kormány, pedig luxus Mercedesre is járt az állami pénz

Bár luxuskategóriás autókat – Audit, BMW-t és Lexust – is vettek a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával, ezek pontos számát nem árulja el a Pénzügyminisztérium. Az viszont kiderült, hány nagycsaládnak kellett visszafizetnie részben vagy egészben a felvett 2,5 millió forintos kedvezményt.

Telex: Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kormány egy budapesti török magániskola épületének felújítását

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a VII. kerületi Hernád utca 52. száma alatti ingatlan felújítását és átalakítását, amibe a török Maarif alapítvány magániskolája költözne be. A Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz közel álló szervezet először 2019-ben nyitott iskolát Budapesten, a IX. kerületi Ifjúmunkás utcában.

ITT OLVASHATÓ

HETI ABSZURD: HUN A HAJAD?

NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2023.02.05.

Őszintén, kinek van még kedve politikusi vagyonnyilatkozatokat olvasgatni, egyre dagadó zsebükben turkálni, lakásaik, nyaralóik és földjeik körül szaglászni, kedvenc hobbijaikról és abszurd vagyontárgyaikról értesülni? Ha van eltitkolni valójuk, el is titkolják könnyű szívvel, csak beteszik a ner-felsőelit által kezelt több tucat magántőkealapból a legszimpatikusabba, és huss!, már el is tűnt a kíváncsi népek szeme elől.

Bevallás szempontjából kétféle politikus létezik, az egyik, aki lázasan listáz minden hóbelevancot, hogy úgy tűnjön, ő aztán mindent felsorolt heveny őszinteségi rohamában. Egy idő után úgyis elkezd az ember feje pörögni a nyakán, és már csak annyit észlel, halványlila fogalma sincs az illető pénzügyi terebélyességének határairól, lásd Szalay-Bobrovniczky Kristóf kacsalábon forgó birodalmát. A másik típus, akinek a hónap végéig kajára se elegendő a bankszámláján feltüntetett pénze, húszéves autóval vagy biciklivel jár, és harminc éve tartozik a szüleinek egy egyszobás alagsori lakás árával, ami szintén ad okot némi gyanakvásra. Utolsó felvonásként következik a kínos magyarázkodás, miből vette, miért tüntette, vagy miért nem tüntette fel, „elfelejtettem” és „nem tűnt fontosnak”, végül úgyis kiderül, hogy nincs itt semmi látnivaló.

A magyar ember történelmileg amúgy is úgy szocializálódott, hogy a vagyont dugdosni kell az irigyek meg a hatóság elől. Különösen a furmánnyal szerzett milliókat, nehogy még úgy járjanak, mint a Völner–Schadl jómadárduó, akiknek folytatásos podcastját naponta hallgatva a fél ország azon tűnődhet, vajh’ hogy kerülhettek ezek ilyen fontos és befolyásos pozíciókba, mert nem az agyafúrtságukkal vívták ki maguknak. A hallgatóságnak legalább megadatik némi schadl­freu­de (tudom, már én is elsütöttem, de ebből sosem elég), hogy bukhatják a fasza kis tengerparti nyaralót, ha már a Porschét, a luxusórákat meg az ékszereket is elvitték ugye, és benne van a pakliban (benne kéne lennie, de már nincsenek illúzióink), hogy járulékos veszteségként Varga Juditot is magukkal rántják a kiszivárogtatott felvételeken elhangzó komiszságok...

ITT OLVASHATÓ

MÁR LÁTSZIK, HOGY NAGY BAJBAN VAN A LAKOSSÁG - ZUHAN A LAKÁSHITELEK FELVÉTELE, CSÖKKEN A BANKI MEGTAKARÍTÁS

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.02.02.

Szabályosan bezuhant a lakáshitelezés 2022 végére, miközben a lakosság bankban tartott megtakarítása is csökken. Az MNB legfrissebb adataiból jól látszik, hogy nem egyszerűen a kiugróan magas hitelkamatok ijesztik el az embereket, hanem fogy a lakosság pénze, sokan már a megtakarításaikat élik fel.

Az év eleji, még a választások előtti osztogatások (nevezzük egyszerűn szavazatvásárlásnak, ami be is jött a kormánynak) még megpörgették egy kicsit a gazdaságot az év első felében. Nőtt a fogyasztás, nőtt a hitelfelvételi kedv és még a bankban tartott pénz is emelkedett. A nyár azonban már fordulatot hozott a gazdaság és a lakosság életében. A drasztikusan emelkedő infláció, és augusztustól a rezsicsökkentés csökkentése, azaz a háztartási energiaárak váratlan, brutális emelése elvitte a lakosság jövedelmét. Mindezzel párhuzamosan a hitelkamatok is annyira megnőttek, hogy csökkent a hitelfelvételi kedv, ráadásul a kamatok miatt emelkedő törlesztőrészletek a hitelképesség romlásával is jártak. (Ugyanakkora jövedelem már csak kisebb kölcsön felvételére elég.)

Az MNB tegnap napvilágot látott, legfrissebb statisztikái szerint már júniustól kezdve havonta egyre kevesebb lakáshitelt vettek fel az emberek. Decemberre aztán annyira bezuhant a piac, hogy mindössze 41 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést, ami 61 százalékkal kevesebb, mint 2021 decemberében. A májusi 154 milliárd forintos csúcshoz képest pedig 74 százalékos a visszaesés. Azaz a lakáshitelpiac a tavasz végéhez képest a negyedére zsugorodott össze. A decemberinél alacsonyabb havi szerződéses összegeket utoljára 2017 tavaszán és az azt megelőző években láthattunk...

ITT OLVASHATÓ

A NEMZETI LOPÁSÜGYI FŐISPÁNSÁG - AVAGY MIT HISZÜNK EL MI, ÉS MIT AZ EURÓPAI UNIÓ

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2023.02.03.

Itt, természetesen, az úgynevezett Integritás Hatóságról írok, amelynek neve, később majd látjuk, miért, félrevezető. És, majd elfelejtettem említeni – noha ennek mértéke, ahogy nekem, gondolom, az olvasó számára felfoghatatlan –, az inflációval növekvő mértékű 3000 milliárd forint megszerzésére irányuló manőverről.

„Nem várt király, glancolt király / Érdek takart lován / Feszít – nép hátán is megél / Sok tarha tartomány (...) Jer, Szőr, tanácsi szolga, gyűjts / Gyuvatlan bárdokat – / Tálent, ki egy tálból velünk / Hatalmat mártogat! (...) Nagyúr, ne hős időd rabold, / De lelket rekvirálj! / A honni költés fölvirágz! / Te tetted ezt, király!”1 (Kovács András Ferenc: A nyelszi bárdolatlanok)

Ami újbeszélül Integritás Hatóság...

...az lényegében és tömören, úgynevezett semmisem, duplablöff. Orbán rendszerének újabb és egyre átizzadtabb jelmeze, a pávatáncban viselt új báli ruhája. Másképp szólva, az autokrácia undok és szürke betonhomlokzata elé tett színes paraván, mely mögött a költés felvirágz, és ahol glancolt király szolgáival hatalmat mártogat.

Tavaly október 4-én adta hírül a Magyar Nemzet nevű kormányközlöny, hogy a Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét fenyegető korrupció miatt folyó eljárásra válaszul az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a parlament 150 igen szavazatával, 12 ellenében és 19 tartózkodással autonóm államigazgatási szervként jön létre az Integritás Hatóság, amelynek feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása. Az Integritás Hatóság alapításának dátuma 2022. november 4-e.2

Ezzel, szögezzük le, napsugaras kormányzatunk elismerte, hogy keze enyves, rutinszerűen dézsmálja a német, holland, svéd, francia stb. adófizetők kárára Európa közpénzeit. De azt is, hogy a magyarországi korrupció mérséklése iránti elkötelezettsége nem teljesen őszinte. Mutatja ezt a vonatkozó törvény bevezetője, amely szerint a tekintetes karok és rendek, kurátorok, püspökök és főispánok, nemzeti tőkésosztály stb. „az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszert” hoznak létre. Bármennyire léha és őszintétlen is a deklarált lopáskorlátozó cél, az a hazai adófizetők védelmére a mégoly üresen kongó deklaráció szintjén sem terjed ki. Már itt el kell oszlatnom azt az esetleg felmerülő olvasói aggodalmat, miszerint a NER említett zászlósurainak a jövőben esetleg be kellene érniük az általuk itthon beszedett régebbi és újmódi adók eltulajdonításával. A bemutatandó törvény és annak hatóságeszménye a nemzeti oligarchiánk iránt megértő, irányukba kötelezően bőkezű. Aligha tehetne másként. A szelvényvagdosó nemzeti tőkésosztály és a NER fizetési listáján lévő kiterjedt kaszt saját bevételeiből önmagát fenntartani soha nem tudná, folyamatos tőketranszfer hiányában – se jacht, se privát jet, se Marbella, de még tán saját tihanyi uszoda se – felkopna az álla...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

BREXIT, HUXIT, UKRÁN CSATLAKOZÁS

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.02.04.

A Hetes Stúdió e heti vendégei Hegedűs István, Dunay Pál, F. Szabó Emese és Rostoványi András voltak.

Orbán állandóan az Európai Uniót szapulja, mert nem csinálhat kedvére való diktatúrát. Vajon ez csak egy kommunikációs trükk, hogy a választókat maga mellé állítsa vagy tényleg ki akar lépni az uniós közösségből? Külföldi újságíróknak őszintén beszélhetett arról, hogy nem jó neki ez a mostani felállás. Mi lehet a következménye annak, ha hosszú távon Huxitra rendezkedik be? Ezt kérdeztük Hegedűs Istvántól, a Magyarországi Európa Társaság elnökétől.

A brit politikusok felelőssége vitathatatlan, hisz átverték a Brexit-kampányban az embereket. Három év után a kilépés egy igazi katasztrófának látszik. Tényleg ez a helyzet? - erről kérdezte Csernyánszky Judit az utca emberét, és egy szakértőt az Egyesült Királyságban.

Ukrajna viszont egyre inkább közeledik az Unióhoz. Hisz pénteken a brüsszeli vezetés Kijevben tárgyalt. Merre az előre? És miért fenyegetőzik Putyin a háború első éves évfordulójához közeledve? – megbeszéltük Dunay Pállal, a berlini Marshall Center kutató-elemzőjével.

Noha az uniós pénzekért ácsingózunk, de a korrupció mértéke nemhogy javult, de ég romlott is. A Transparency International elkészítette éves jelentését erről, Bodnár Barna küldött helyszíni beszámolót.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

„MEGMUTATJUK A KORMÁNYNAK, HOGY MENNYI EMBERTŐL KELL FÉLNIE” – DIÁKMOZGALMI VEZETŐK AZ OKTATÁSI TÜNTETÉSEKRŐL

G7.HU
Szerző: SZABÓ MILÁN
2023.02.05.

A Szombathelyen élő tizedikes gimnazista, Bozai Ákos hirtelen felindulásból jelentkezett az év oktatási tüntetésein fontos szerepet játszó Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) nevű diákszervezetbe.

„Egyik este pörgettem a Facebookot, bejött egy adomos hirdetés, megtaláltam a jelentkezési felületet és kitöltöttem az űrlapot” – mondta. Először az informatikai csapatban kezdett dolgozni, ám idővel egyre több feladatot vállalt, és szeptember óta elnöki asszisztens.

Ákos családjával tavasszal költözött Budapestről Szombathelyre, és ekkor szembesült azzal, hogy itt nehezebb aktivizálni az embereket. Az október 23-i budapesti tüntetés egyik főszervezője volt, ahol fel is szólalt, valamint november 26-án és a december 3-án a második hullámos kirúgások után is ott volt a színpadon...

A Székesfehérváron tanuló Sorok Tamás szintén tizedikes gimnazista. Azt követően kezdett el tüntetésekre járni, hogy szeptemberben öt tanár kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, ami váratlanul érte és felháborította őt. Ennek hatására lépett be október közepén az ADOM mozgalomba.

Tamást mindig is érdekelte a közösségszervezés, így kezdetben szervezőként vett részt több élőláncban és tüntetésen. A Belügyminisztérium előtti decemberi virrasztáson is részt vett, majd reggel ment vissza Székesfehérvárra az első órájára.

Bár a mintegy egy éve tartó oktatási tüntetések az elmúlt hetekben kevésbé voltak intenzívek, mint az ősz nagy részében, a konfliktus továbbra sem rendeződött. Ebben a cikkben a két diákszervezeti tag nézőpontján keresztül mutatjuk be az oktatási tüntetések hátterét, és lesz szó személyes élményekről, a vidéki iskolák szerveződéséről, valamint a stratégiai különbségekről az ADOM és az Egységes Diákfront között...

ITT OLVASHATÓ

„AKI CSAK ÉRETTSÉGIT SZEREZ, DE NINCS MÖGÖTTE NYELVTUDÁS, AZ MEGNÉZHETI, HOGYAN TUD MAJD ELHELYEZKEDNI”

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.02.05.

Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert amiatt kritizálták a tavalyi országgyűlési választás előtt, hogy nem beszél angolul. A másik oldalról a kormánysajtó azzal fényezte Orbán Viktort, hogy angolul tart sajttájékoztatót. Ez is azt mutatja, hogy cikinek tartjuk, ha valaki politikusként, állami vezetőként nem tud megszólalni egy idegen nyelven.

Ehhez képest a magyarok alig beszélnek nyelveket, az uniós összevetésekben rendre a sereghajtók között találjuk Magyarországot. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint a magyarok 57 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel csak az Egyesült Királyságot és Romániát előztük meg. Azóta némileg javult a helyzet, főleg a 30 évesnél fiatalabb korosztálynál, de még így is a rangsorok végén kullogunk. Egy 2018-as EU-s felmérés pedig azt mutatta, hogy az egész unióban a magyar fiatalok akarnak legkevésbé nyelveket tanulni, ami szintén nem túl szívderítő adat.

Lehet, hogy sok diák lélegzett fel tavaly nyáron, amikor Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, és a diploma megszerzésének sem lesz feltétele az elvileg a nyelvtudás szintjét igazoló bizonyítvány. Az egyetemek ezentúl maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet.

Ezzel együtt a felvételi pontszámok számítása is változik, nagyobb lesz az egyetemek beleszólása: eltörlik az eddig központi többletpontokat, a felvételin maximálisan szerezhető 500 pontból százról az egyetemek dönthetnek, ők határozhatják meg, hogy mire adnak pontokat. Ez lehet akár a nyelvvizsga is, tehát a módosítás nem azt jelenti, hogy ezután egyáltalán nem számít majd a nyelvvizsga a felvételinél, hiszen pluszpontokkal honorálhatják az egyetemek, ha valakinek egy vagy több nyelvből nyelvvizsgája van. (A maradék 400 pont a középiskolai tanulmányi eredményekből és az érettségin elért eredményekből adódik össze.)

A módosítás több tízezer fiatalt érint: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 80 ezren nyelvvizsgáztak, igaz, ez a szám 2013-ban még bőven 120 ezer felett volt. Továbbra is az angol a népszerűbb idegen nyelv, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle.

De el lehet helyezkedni használható nyelvtudás nélkül frissen végzett diplomásként, miközben már a netezés, az okostelefonok használata is megkövetel minimális angoltudást? Egyáltalán, mennyiben feleltethető meg egymásnak a nyelvvizsga és a nyelvtudás?

...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A KILÉPTETŐ RENDSZER: EURÓPÁBÓL MÁR KIVEZETETT ORBÁN VIKTOR, AZ EU-BÓL IS KI FOG?

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.02.05.

Az ellenzéki politika, a demokrata szellemű, kormánykritikus közvélemény és média valamiért különösen érzékeny Orbán Viktor azon kijelentéseire, amelyekben szkeptikus hangon bírálja az Európai Unió intézményét, vagy távolságtartást jelez vele szemben. Méghozzá nem éppen diplomatikus stílusban. Ilyenkor rendre kigyulladnak egy időre a nagy gyanakvások, felismerések lámpái: „Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból, huxitra készül, úgy bizony!” Akit „ütnek, vernek, rúgnak, harapnak” – amiként ezt a kormányfő érzi –, miért is akarna pofonálló lenni (és nem legény a gáton), amikor az unió már nem állja tovább a ner-cechet?

Pár napig a csapból is ez folyt, a kormányfő nemrég egy konzervatív külföldi újságírókkal folytatott beszélgetésen mosolygott ki sokértelműen efféle mondatokat magából. Egyik vendége úgy érezte, jól emlékszik rájuk, és beírta a The American Conservative-nek készített beszámolójába, hogy arra a kérdésére, hogy a miniszterelnök szeretné-e, ha Magyarország az EU-ban maradna, Orbán így válaszolt: „Egyértelműen nem!” Hozzátéve, hogy ugyanakkor nincs más választás, mert a magyar export 85 százaléka az unióba megy. Aztán az újságíró elbizonytalanodott, és változtatott a szövegen, persze-persze, finomabban fogalmazott a vendéglátó. Egy biztos, Orbán nem lelkesedett az EU-tagság miatt.

Kérdés, hogy infláció, háború, energiaválság, tanársztrájkok idején, amikor megállapodásra várunk létfontosságú uniós pénzekről, az Erasmus programról, miért kerül a fókuszba a kilépés esetleges távlati szándéka. Egy hivatalosnak nehezen tekinthető beszélgetésen elhangzott mondatok alapján, ahol egy populista, népszerűséghajhász politikus nyilván saját imázsát is erősíteni kívánja a laza fogalmazással. De a felfokozott izgalom más miatt is furcsa. Mert hiszen Orbán Viktor már kivezette Magyarországot Európából. Abból a típusú polgári demokráciából, amely az európai országokat bizonyos szinten gazdasági-politikai közösséggé tudta formálni. A folyamat itt zajlott az orrunk előtt, a demokratikus oldal összevont szemöldökkel szépen végignézte...

ITT OLVASHATÓ

BODNÁR ZOLTÁN: A HUXIT KATASZTROFÁLIS LENNE MAGYARORSZÁGNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.05.

A britek többsége már bánja, hogy a nemzeti szuverenitást fetisizáló, azt hangsúlyozó, demagóg, populista kalandorokra hallgatva, Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Így reagált Bodnár Zoltán közgazdász arra, a héten nyilvánosságra került felmérésre, amely szerint a brit választók 54 százaléka hibának tartja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az unióból. Az MNB korábbi alelnöke úgy látja, ezek szerint rájöttek, a Brexit semmilyen előnyt nem hozott, ezzel szemben rendkívüli gazdasági károkat okozott nekik. Hozzátette, a magyar kilépés itthoni pedzegetésének gyökere ugyanaz a populista, népbutító, felelőtlen szöveg, 

a Huxit pedig katasztrofális lenne Magyarország számára.

Három éve szűnt meg a brit EU-tagság. Mára azonban csaknem az összes nagy-britanniai választókörzetben a szavazásra jogosultak többsége hibának tartja a kilépést. Végül is mit hozott a Brexit az angoloknak?

Előnyt nem, ezzel szemben rendkívüli gazdasági károkat igen. Jelentősen gyengítette az egész brit gazdaságot, és világgazdasági pozíciójukat. Ennek többféle eleme is van. Kikerültek a vámunióból, ami egyrészt azt jelentette, hogy komplett gyárak, vállalatok települtek át Nagy-Britanniából a kontinensre, ennélfogva munkahelyek szűntek meg. Például autógyártásban a Toyotának az egyik legfőbb európai bázisa ott volt, a gyárat egyszerűen bezárták, és a kontinensen valahol újra nyitották. Így bizonyos szempontból munkanélküliség keletkezett. Megszűntek vállalatok, kisebb cégek is, boltok például a londoni Cityben, amelyek a nagyon pénzes, felsőosztályba tartozó bankárvilágnak a kiszolgálói voltak mindenféle luxuscikkekkel. Miután a bankszektor – főleg a befektetési banki üzletágban – üzleti tevékenységének jelentős részét szintén áttelepítette a kontinensre, így ez a réteg is erősen megcsappant. Egyrészt tehát a vállalatok áttelepülése miatt a reálgazdaságban volt egy jelentős visszaesés, másrészt az, hogy a vámunióból kikerült Nagy-Britannia, jelentős részben megnövelte az importárú árát a megnövekvő szállítási költségek miatt, amit a vámeljárás önmagában okoz, és természetesen a fizetendő vám miatt. A brit export versenyképességét kifejezetten rontotta megint csak a megemelkedett szállítási költségek, és a fizetendő vám okán. A kilépés szaldója ebben az értelemben is negatív volt. Vagyis meggyengült London történelmi okokból kialakult, hagyományos pénzügyi központ szerepe...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ ALKONYA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.05.

Egy egészen friss felmérés szerint a hatvan év felettiek körében a Fidesz népszerűsége hatvannégy százalékon, a harminc év alattiaknál azonban csupán tizennégy százalékon áll. Ha Fidesz volnék, kétségbe esnék ezen, de szerencsére nem vagyok az. Ugyanakkor egy elemzés szerint maga a NER, ami egyenlő a párttal, a Fidesszel, nem leváltható, és két dolog okozhatja csupán a bukását, valami óriási kataklizma, vagy Orbán halála. Ebből fakad, hogy mostani elmélkedésünk sem csűrdöngölés a várható csodálatos jövendőn, hanem Spengler terminológiáját és következtetési módszertanát alkalmazva a Fidesz morfológiája, ha nem is tudományos alapossággal, hanem a szív látásával kizárólag és csakis.

Harminc év alatt a fiatal demokraták vén kommunistákká vagy fasisztákká váltak gusztus szerint. Más vélekedések alapján soha nem is voltak mások, csak a gúnyájuk volt másféle, és az álarcuk ártatlanabb, ugyanakkor a szemünk előtt és az orrunk alatt váltak történelmi léptékkel friss, tavaszi illatúból avasszagúvá. Illetve más szemszögből a protkó savanykás gőzölgése érződik rajtuk, amit a szenteltvíz sem tud lemosni. Hogy mikor ment végbe a metamorfózis, pontosan nem dátumozható, viszont a hatalom kizárólagos akarásával történt meg, morálisan pedig a székház eladásával, ami üggyel kezdődött a következménynélküliség Magyarországon, pedig akkor még Polt sem volt sehol. A felelős tehát máshol keresendő.

Mindemellett és ezzel együtt is azt látjuk így visszatekintve és a jelent is felmérve, hogy pártként azt az utat járták és járják majd be, amit Spengler a kultúráknál alkalmaz, azaz, a kialakulás, a fejlődés és csúcspont, majd az elaggás, a hosszú alkony és végül a megszűnés. A Fidesz működésében, a valósággal, a társadalommal való kapcsolatában, hasznosságában illetve haszontalanságában – vagy károsságában -, személyi politikájában és utánpótlásában ott tart, mint az MSZMP a bukás előtt, vagy, mint még előbbről az MDP ugyane stádiumában. Ha Spenglerre hallgatunk, akkor ez nem véletlen, hanem törvényszerű, s ha arra gondolunk, hogy a NER Orbán halálával szűnik meg, akkor igaz is egészen. Csak sajnálatos.

Mindemellett ami számunkra ezeken felül és kívül lényeges, hogy a Fidesz, mint párt életútjában eljutott az alkonyig, s ami viszont még lényegesebb, sorsának beteljesedéséért vajmi keveset lehet tenni kívülről – de belülről is –, egészen egyszerűen csak ki kell várni. Az alkonyodást, illetve annak beteljesültét nem kizárólag az mutatja, hogy a fiatalok nem kérnek belőle, míg az úgynevezett szocializmusban szocializálódtak meg igen, hanem az, ez azért lehet így, mert mondanivalója, olyan, amelyik el is jut a címzetthez, a fiatalok számára nincsen, a másik korosztálynak pedig van. Őket pedig azzal lehet megszólítani, amit megszoktak ifjúságukban, ami viszont Kádár hangja és szövege sztaniolban.

Más szemszögből, ezt azért el ne feledjük. Ugyanakkor ahogyan a Fidesz – és tagjai – egyedfejlődésében illetve egyedfejlődésükben – a liberalizmustól (vagy annak álcájától) a szélsőjobbig jutottak, azt is mutatja, nincs már hová menniük, ennél jobbra csak a nácizmus áll, amivel ugyan kacérkodnak, de a mai Európában ebbe belevágniuk nem lehet. Elfogyott a mozgástér, és fogyóban van az a társadalmi réteg – ha korosztályi, ha más besorolás miatt -, akit, illetve amelyet meg tudnak szólítani. Ezért van az, hogy most már mindig ugyanazt mondják csak más alakban, mindig újabb ellenséget kell találni, amivel riogatni lehet. De a jelek szerint fogyóban van az a bázis, aki meg is ijed, és ez is törvényszerű...

ITT OLVASHATÓ 

A NAGY-MAGYARORSZÁG TÉRKÉP IRREDENTA, AZ ÁRPÁDSÁVOS ZÁSZLÓ NYILAS JELKÉP

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.02.03.

...A horthysta revizionizmust és a nyilaskeresztes antiszemita gyilkosok ideológiáját nevezi ártalmatlannak Orbán Viktor és rendszere, ehhez akar európai jóváhagyást szerezni, előbb a stadionokban, majd az élet minden területén. A nemzetiszocialistákat idézi mindez, ők is így készítették elő a második világháborút és a holokausztot, a népirtást. Akik ezt teszik, szellemi örököseik azoknak, akik a náci népirtásban is résztvettek és meghatározó szerepet játszottak benne.

Kíváncsian várjuk, hogy ahol majd ezeket a jelképeket lengetik, ott a politikán kívül lesz-e más is, például futballoznak-e. Ha igen, csak mellékes körülmény lesz ahhoz képest, hogy minden magyar válogatott meccs, vagy nemzetközi kupameccs egy irredenta, revizionista, fasiszta demonstráció lesz, ahol a Nagy-Magyarország térkép úgy függ össze az árpádsávos nyilas zászlóval, hogy a zsidók bűnének tartják azt, hogy Magyarország elveszítette azokat a területeket, amelyekről a mai napig nem mondtak le, és amelyet követelnek vissza.

A kettő együtt egy náci, fasiszta, antiszemita és rasszista demonstráció lesz. De ebben nincs semmi politika. Semmi. Csak abban van, ha a játékosok letérdelnek, hogy elítéljék a rasszizmust.

ITT OLVASHATÓ

RÉGI TÉVEDÉSEKET ÖNTENEK BETONBA – A VÁRI ÉPÍTKEZÉSEK ÚJ HULLÁMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.02.03.

Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem...

ITT OLVASHATÓ

"A LEGROSSZABB ÁLLAPOTÁBAN VAN A KORMÁNY, MOST KELLENE CSELEKEDNI." - LAKNER ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.02.02.

A Reggeli személy 2023. február 2-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Lakner Zoltán politológus, a Jelen hetilap főszerkesztője volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

BOKROS LAJOS A CSŐCSELÉK URALMA MAGYARORSZÁGON - AZ URALKODÓ ELIT ERKÖLCSI ROMLÁSÁNAK TERMÉSZETRAJZA A HUSZONEGYEDIK SZÁZADBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2023.02.03.

Nehéz leírni a súlyos szavakat: emberöltővel a kommunista rendszer széthullása után először a magyar államot, majd növekvő mértékben a hazai társadalmat, mindenekelőtt az értelmiséget, a vállalkozók rétegét és a vidék kiszolgáltatott népességét, a határon belüli és kívüli magyar nemzet vaskos csoportjait lépésről lépésre foglyul ejtette, megrontotta, szétzüllesztette és a világ szégyenévé tette egy mindenre elszánt, gátlástalan, erőszakos, hazug és tolvaj uralkodó csoport. A nemzeti-keresztény jelszavak – isten, haza, család – hamis álarca mögött a csőcselékre oly nagyon jellemző módon érzéketlen embertelenség, szenvtelen kegyetlenség, vigyorgó műveletlenség és ordító faragatlanság, azaz teljes erkölcsi romlás mutatkozik. Ez a helyzet messze rosszabb, mint pusztán egy mély gazdasági-pénzügyi válság, vagy akár egy nagyobb társadalmi megrázkódtatás, pártok acsarkodása, öntelt értelmiségiek öncélú kultúrharca. Ha a nemzetvesztő és társadalomromboló oligarchia uralma valami csoda folytán a közeljövőben véget ér, és a gazdasági, társadalmi károkat okos politikával egy évtized alatt esetleg felszámoljuk, a mérhetetlen erkölcsi kár akkor is legalább egy évszázadra velünk marad, és akadályozza majd a magyar állam újjáépítését, a magyar társadalom meggyógyítását és a magyar nemzet becsületének helyreállítását.

Az értelmező szótár szerint a csőcselék fegyelmezetlen, erkölcsi felelősség nélküli, minden rosszra kapható emberek alkalmilag összeverődött tömege. Nem szoktuk ezt a fogalmat egy országot kormányzó csoport, uralkodó elit vagy pénzzel, anyagi vagyonnal viszonylag jól ellátott társaság jellemzésére használni. Magyarországon immár több mint egy évtizede állunk döbbenten és bénultan az előttünk felmagasodott szörny előtt; nem tudjuk jól leírni, szemléletesen, netán megkapóan jellemezni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy képtelenek vagyunk egységesen és eredményesen fellépni ellene, netán legyőzni a tomboló fenevadat. A magyarországi társadalom végletesen megosztott és megbénított. A hazai oligarchia jelentős rétegeket, csoportokat és szervezeteket fűzött a saját járszalagjára, állami kedvezményekkel megvette, megvesztegette őket, erkölcsi érzéküket eltompította, másokat pedig eredményesen eltaszított, elüldözött és tehetetlenségre kárhoztatott. A valamikori jogállam kezdetleges építményei képtelenek voltak ellenállni a vihar pusztításának – hazánk immár emberöltőre mély társadalmi-erkölcsi válságba süllyedt. A leszakadás be van programozva.

Ebből a cikkből tudatosan kihagyom mind a kormány gazdaságpolitikájának, mind pedig a magyar gazdaság helyzetének elemzését. Nemcsak azért, mert ezt már számos alkalommal megtettem, hanem elsősorban azért, mert föl akarom hívni a figyelmet arra, hogy az önkényuralmi rendszert ma már mindenekelőtt teljes erkölcsi romlottsága miatt kell felszámolni, mert ez – hasonlóan az 1944-es nemzetvesztéshez – totális erkölcsi csődbe taszítja immár az egész országot. Egyrészt azt gondolom, hogy a társadalom megmaradt, ép erkölcsi érzékű tagjait leginkább az mozgósíthatja, ha összefoglaljuk a rendszer végtelen gonoszságát és mély romlottságát, másrészt az egészséges erkölcsi érzékkel nem rendelkező állampolgárokat talán mégis ez figyelmeztetheti igazán. Noha minden hihetően megmagyarázható objektív, külső tényezőkkel, a gazdasági válság, a leszakadás, a szegénység, a kultúra elsivatagosodása, de az erkölcsi romlás mindig rátapint az egyén felelősségére. Ebben a tekintetben nem lesz majd mód azzal takarózni, hogy hiszen mások is loptak, csaltak, hazudtak, még mindig jobb, hogy én voltam ott, és védtem, amit lehetett. A félelemre, az irigységre és a gyűlöletre tudatosan építő, azt hatalmi céljai érdekében újra meg újra felkorbácsoló, viselkedési mintaként folyamatosan felmutató, műveletlenségét fennhéjázva hordozó csőcselék oligarchia velejéig megrontja a társadalmat is, előle nincs menekvés. Akarom, hogy nekik se legyen menekvés, amikor majd eltávoznak a hatalomból. A valamikori újjáépítés sikere végett már most ki kell jelenteni, hogy az erkölcsi bűnök elévülhetetlenek, a felelősség örökre megmarad...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

A SZERZŐ TOVÁBBI CIKKEI AZ ÉLET ÉS IRODALOMBAN