ELKEZDTÉK KISZORÍTANI A SZEGÉNYEKET AZ OKTATÁSBÓL, MOST MEG RÁJUK MUTOGATNAK, HOGY NEM AKARNAK TANULNI

444.HU
Szerző: erdélyip
2017.02.03.

„(...) nagyon magas azon gyerekek aránya, akik azért nem jól teljesítenek a méréseken, mert a családi háttérindexük alacsony. Vagyis ezekben a családokban nem a tanulás az első”

Ezt Palkovics László oktatási államtitkár mondta pár napja.

Amikor az államtitkár azt mondja, hogy "alacsony családi háttérindex", akkor a szegényekről beszél. A PISA-ban és az ahhoz hasonló oktatási felmérésekben számon tartják, hogy a tanulóknak milyen háttere van, pont azért, hogy minél pontosabb képet kapjanak egy ország oktatási rendszeréről. Ha a felméréseket csak a belpesti elitgimnáziumokban töltenék ki, akkor jobbnak tűnne a magyar közoktatás, ha csak vidéki kisiskolák hátrányos helyzetű tanulói csinálnák meg, akkor rosszabbnak.

Hogy Palkovics miből gondolja, hogy a szegényebb családokban nem a tanulás az első, azt sajnos nem fejti ki. Ezzel szemben az elmúlt évek változásaiból azt elég pontosan lehet látni, hogy mit gondol az állam a szerényebb körülmények között élő családok gyerekeinek tanításáról.

2012-ben 18-ról 16 éves korra szállította le a tanköteles korhatárt a kormány.

„Feleslegesen hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket. Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18‐ról 15 éves korra szállítjuk le. A fiatalok választhassanak: folytatják tanulmányaikat, vagy inkább munkába állnak.”

Ez a három mondat Orbán Viktor miniszterelnök által készített Széll Kálmán Tervben, a Fidesz 2011-es kormányprogramjában szerepelt. (A nemzetközi trend egyébként pont a tanköteles korhatár emelése.)

Nem nehéz belátni, hogy a korhatár leszállítása nem a Radnóti vagy a Fazekas diákjait érintette, hanem pont a szegényebb családok gyerekeit, akik az államtitkár szerint nem akarnak tanulni. Az iskolák lehetőséget kaptak, hogy a hátrányos helyzetű, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő diákokat 16 éves korukban kiszórják a rendszerből...

ITT OLVASHATÓ