2025. augusztus 27., szerda

MAGYAR PÉTER: 80 NAP MAGYARORSZÁG KÖRÜL 32.NAP

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.08.27.




MATEKLECKE 2400. - AZ OKTATÁSÜGY LEGNAGYOBB PROBLÉMÁI

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.27.


"A magyar köznevelés rendszere egy 19. századi nevelési koncepcióra építve, a diktatúrák világát idéző szabályozási környezetben, egy meghaladott tartalmi követelményrendszer alapján brutálisan szelektív iskolarendszert szinte minden elemében centralizált-uniformizált óvodai-iskolai gyakorlatot fog eredményezni" - mondták el a közoktatás átalakítása ellen tüntetők 11 éve. A jóslat bejött.

Harmincöt éve tanítok felnőttoktatásban és főiskolán, húsz éve középiskolában. Három gyermekem van, akiket taníttattam óvodától egyetemig. Nem látok rá az oktatás minden területére, de mondhatom, hogy belülről élem meg a magyar oktatás leépülését. Nem ma kezdődött, de ma már tényleg a napi működés került veszélybe. Sokat beszélnek most a tanárok fizetéséről, de kevesebb szó esik arról a további rengeteg problémáról, amely az oktatást sújtja. Összeszedtem a szerintem legfontosabbakat (kicsit hosszú lesz, de sok van), biztos maradt ki (majd kommentben pótoljátok), vagy lesz olyan, ami ugyanarról szól csak más megfogalmazásban, és persze a sorrenden is lehetne vitatkozni. Ez az enyém:

36.) Mindennapos testnevelés
Nem az a baj, hogy a gyerekek mozognak, hanem hogy nincsenek meg a feltételei. Az nem testnevelés, ha rossz időben négy-öt osztály nyomorog a folyosón, vagy elméleti órán olimpiai győzelmeket tanulnak egy tanteremben. Az pedig nonszensz, hogy az órarend elkészítését a testneveléssel kezdjük, mert az a szűk keresztmetszet.

35.) Hittan oktatás

Az erkölcstan oktatása a szülők dolga lenne, de azt még meg lehet magyarázni, A hittan viszont egyáltalán nem az iskolákba való. De a kettő közötti választás is sántít, a tárgyak értékét egyenlőnek állítja be, pedig a vallás nem egyenlő az erkölccsel.

34.) Egyentankönyvek
"Ez a választék messze túlmutatott azon a mennyiségen, ami kívánatos. Az új köznevelési rendszerben, egyértelművé tettük, hogy a rendszer irányítása, kontrollja, tartalmi szabályozása az állam feladata." - mondta Hoffmann Rózsa. Ha viszont egy közül választhatsz, az még akkor is baj, ha az jó. De a jelenlegi tankönyvek [öncenzúra] számos hibát tartalmaznak, nyelvezetük nehezen érthető. Számos jó digitális tankönyvet lehetne használni, ha a tanárok újra választhatnának, és nem az lenne a harmadik évezredben a házi feladat, hogy az állami tankönyvből egy nyomtatott linket bepötyögve a számítógépbe utánanézzenek valaminek (true story).

33.) Túlterhelt diákok
Ha nem lenne öt testnevelés óra egy héten, hanem csak három, vagy ha az erkölcstant, hittant délutáni, fakultatív foglalkozásként oldanák meg, már érezhető lenne a javulás. De többi tantárgynál is sok a tananyag, a kevesebb többet érne: el lehetne mélyíteni a megértést, meg lehetne találni az összefüggéseket is, ha nem kellene végigrohanni a tanterven. Nyolc (van ahol kilenc) órát még végigülni is sok egy nap, nemhogy odafigyelni.

32.) Túlterhelt tanárok
20 éve, amikor kezdtem a középiskolai tanári pályám, 18 órát kellett egy héten tartani. Emellett természetesen az órákra felkészülés, dolgozatírás, dolgozatok javítása, adminisztráció, értekezletek, szülőkkel való kapcsolattartás, felzárkóztatás, versenyre felkészülés, kötelező továbbképzések, stb. bőven kiadták a heti 40 órás munkaidőt. Most 22-26 a kötelező óraszám, de a tanárhiány miatt szinte mindenki a felső határt kapja, helyettesítésekkel volt olyan hetem, amikor 30 órát adtam le. Nyilván más minőségben, mint amikor 18-at.

31.) Adminisztráció

Ezt külön is kiemelem, mert sokszor tapasztalom, hogy a papírmunka sokszor már fontosabb, mint a gyerekek. Az hagyján, hogy a kötelező órák feletti felkészülést, értékelést stb. úgy kell beírni a Krétába, hogy pontosan heti 32 óra legyen, ha többet dolgozik valaki, akkor sem lehet több, ha kevesebbet, akkor is be kell írni valamit. De amikor nem az számít, hogy az osztályban én milyen módon szeretnék értékelni, hanem hogy minél jobb legyen az a statisztika, hogy hányféleképpen értékelem őket, mert ezt mérik, iskolai szinten is összevetik, azt már túlzásnak tartom.

30.) Munkavégzés feltételei
Sok helyen a tanároknak maguknak kell biztosítani a munkavégzés feltételeit. Az online oktatás bevezetésekor szinte minden tanár a saját eszközeivel kellett, hogy megoldja a távoktatást. Normális munkahelyeken biztosítják azokat az eszközöket, amelyek a munkához kellenek.

29.) Közbeszerzés az eszközökre
A közbeszerzések lényege az lenne, hogy olcsóbban, nagy tételben vásárolhatnak az iskolák, tankerületek. De kicsiben is az van, mint az országban nagyban: kicsit drágább, de legalább rossz. Számítógépek, berendezések vásárlása esetén minimum a kétszeres szorzó (és a rosszabb minőség). Egészen szürreális viszont, hogy jogszabályi kötelezettség miatt WC-papírt, gyerekbilincset vagy lábujj-címkét (hulláknak) csak börtönökből vásárolhatnak az iskolák (280 másik tétellel).

28.) A társadalom polarizáltsága
Arra a kérdésre, hogy szükséges-e házi feladatot adni délutánra a gyerekeknek, a kormánypárti szavazók 66%-a mondott igent, 34% nemet, míg az ellenzéki szavazók 43-57 arányban elutasították azt. Nyilván nem ez a fő megosztó vonal (sokkolt a hír, miszerint a kormánypárti szavazók 3 (három) százaléka szerint felelős Oroszország az Oroszország indította háborúért, Ukrajna 12%, USA vezet magasan 49%-kal, tudtam, hogy a közmédia oroszpropagandája jól működik, de ezt nem gondoltam volna), de ez is mutatja, hogy mennyire mást gondol egy liberális-szociáldemokrata és egy keresztény-konzervatív az oktatásról. Egy kormánypárti-ellenzéki vitán csak kormánypárti közönség előtt az ellenzéki képviselő megkérdezte, ki hisz abban, hogy a baloldal tényleg propagálná a nemváltoztatást az óvodákban-iskolákban. A többség feltette a kezét.

27.) Esélyegyenlőtlenség
Abban a családban, ahol nincs informatikai eszköz és internetelérés, a másfél év online oktatás gyakorlatilag kiesett a gyerekek taníttatásából. Pedig az oktatás egyik legfontosabb funkciója az esélyteremtés: a hátrányosabb társadalmi-vagyoni helyzetből érkező tanulóknak megadni a lehetőséget a továbblépésre. Magyarországon azonban a társadalmi befogadási index az egyik legalacsonyabb: a szegény szülők gyermekei szegények, az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei pedig maguk is alacsonyan képzettek maradnak. Ennek egyik (de nem kizárólagos) oka a következő pont.

26.) Szegregáció
Nagymértékben elkülönítjük egymástól a társadalmilag különböző pozícióban lévő gyerekeket. Az iskolák államosításánál pont ennek az elkerülése volt a kitűzött cél: ugyanolyan szintre hozni az iskolákat. Mondjuk ez majdnem sikerült, a legjobbakat sikerült lerontani. De a roma gyerekek jelentős része még mindig szegregált iskolákban tanul, törvénytelenül, konkrét jogszabályokat nem érvényesítenek. Egyelőre igény sincs egy olyan monitoringrendszerre, ami felderíti ezeket az eseteket, és megteszi a szükséges lépéseket. Eközben a magasabb társadalmi státuszú szülők kimenekítik a gyerekeiket az állami iskolákból, ami persze nem új jelenség, de egyre erősödik.

25.) Tankötelezettség korhatárának leszállítása
Jelentősen növekedett az iskolai lemorzsolódók száma azzal, hogy 18-ról 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát. Az iskolák persze így "megszabadulnak" jó pár problémás tanulótól, de ez a legrosszabb megoldás. A jobb megoldásokhoz pénz és szakemberek kellenének, egyik sincsen. Konkrét, 2030-ig európai szinten elérni kívánt cél a korai iskolaelhagyók arányának 9% alá csökkentése. Az elmúlt tíz évben az EU-ban 13,8%-ról 9,7%-ra csökkent az átlag. Magyarországon az oktatásból idő előtt kikerülők aránya 10,8%-ról 12%-ra nőtt.

24.) Kötelező beiratkozás hatéveseknek
Korábban a szülők, 2014-től az óvodavezető döntött, hogy iskolaérett-e az óvodás, 2020-tól már minden hatévesnek kötelező beiratkoznia, ez alól csak a gyermeket legjobban ismerő Oktatási Hivatal adhat felmentést. Mindezt csak azért, mert nem volt elég hely az óvodákban, azaz nincs elég óvodapedagógus. Hogy mennyire jól sikerült ez a törvény is: míg minden más évfolyamon 1% körül van a bukási arány, a 21/22-es tanévben 4686 főnek, az elsősök 4,8%-nak kellett megismételnie az első osztályt.

23.) Kompetenciaalapú oktatás helyett biflázás

A gyermeket gondolkodni kell megtanítani. A pedagógia mindenhol egyre inkább a kompetencia-központú oktatás felé fordult, nálunk is, de ez az irány 2013 szeptemberében megtört, amikor új Nemzeti Alaptanterv és kerettantervek léptek érvénybe. Korábban volt egy tendencia, de most már a szándék sincs meg. A 2024-től érvényes új típusú magyarérettségi mintafeladatsorában bibliai fogalmakat, mássalhangzó-törvényeket kérdeznek, és Csokonai arcképét kell felismerniük a diákoknak. Amikor bármilyen ismeretet pillanatok alatt meg lehet szerezni az interneten, még mindig a lexikális tudás átadása a cél. Azt viszont nem tanulják meg, mennyire jó dolog beülni a fotelbe, és órákon keresztül olvasni egy könyvet, majd elgondolkodni rajta, vagy megbeszélni valakivel.

22.) A modern eszközök ellenségnek tekintése
Ma az órán szaktanárit kap, aki az okostelefonját használja. Pedig az okostelefonnal és az internettel is lehet tanulni, csak a pedagógiát szinkronba kellene hozni a modern eszközökkel. Az összes tanulónak fejenként egy jó tabletet venni a Vodafone megvásárlásának hatodából kijönne (és az is a 4iG-t gazdagítaná). A digitális oktatási stratégiát már be kellett volna vezetni 2018-ban, mert már akkor régen készen volt, de nem illett a NAT középkori szellemiségéhez. A digitális oktatásra átállás is sokkal könnyebb lett volna a járvány alatt. Inkább kidobtuk az EU-tól erre kapott milliárdokat az ablakon.

21.) Poroszos tekintélyelvűség
A tanár leadja az anyagot, a diák úgy-ahogy megtanulja. A számonkérés csak a lexikális ismeretek felhalmozását célozza, mindez pedig a kreativitás és a készségek fejlesztésének rovására megy. Ezzel szemben a nyugati, angolszász iskolákban a tananyag elsajátítása mellett a gyerekek tehetségének, készségeinek kibontakoztatása is a cél. Például megtanulnak a gyerekek kiállni az emberek elé, érvelni a véleményük mellett, elmondhatják (el is kell mondaniuk) a gondolataikat, a tanárok ebben partnerek, együttműködnek velük. Persze miért pont az iskola lenne demokratikusabb, amikor az ország demokráciaindexe 12 éve romlik. Nem véletlen, hogy az alternatív iskolákat, ahol a gyerekközpontú hozzáállás a jellemzőbb, egyre jobban ellehetetlenítik.

20.) Tananyag-központúság
A 21. században a legfontosabb készségek az autonómia és a kreativitás, az együttműködő-készség és az empátia, a tanulni tudás és a gondolkodni akarás, valamint a világra való nyitottság. A poroszos, tananyag-központú oktatás viszont nem ezt támogatja.

19.) Sajátos nevelési igény
Egyre több sajátos nevelési igényű tanuló van. A mai gyerekek harminc százaléka nem tud hatévesen beszédhangokat megkülönböztetni, pedig erre korábban már háromévesen képesek voltak a kicsik. Közben az oktatási rendszer erre nem készül fel, szidják a családokat, mert a gyerek a tévé meg a kütyük előtt ül, de ez csak egy része a dolognak, nem ez az egyetlen probléma. Fiziológiai okai is vannak, a különböző vegyületek, anyagok, amelyekkel kölcsönhatásba lép a fejlődő emberi agy, befolyásolják annak működését, fejlődését. Elég, ha várandósan szénsavas üdítőitalt isznak, az megnövelheti a gyerek hiperaktivitás szintjét, beszédzavart okozhat.

18.) Kevés gyógypedagógus

58 ezer általános iskolai tanuló sajátos nevelési igényű, és 68 ezer beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd, és ezek csak azok, akiknél diagnosztizálták ezt, ennél többen lehetnek. Négyezer gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, valamint nyolcszáz fejlesztőpedagógus segítheti az ellátásukat. Az előbbi számokból érthető, hogy nem egyedi eset, ha egy SNI-s tanulónak heti két foglalkozást írtak elő, de azt a fejlesztő- és gyógypedagógus-hiány miatt nem kaphatja meg.

17.) Kevés iskolapszichológus
A magyar jogszabályok szerint 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott pszichológust kell alkalmazni, ami pláne a covid-lezárások után megnövekvő igényekhez képest nagyon kevésnek tűnik, de még ezt sem sikerül mindenhol teljesíteni (nem találtam nyilvános adatot országos szinten).

16.) Túl sok iskolaőr
A bruttó 260–270 ezres fizetés persze nem sok, de mégis több, mint amit egy kezdő diplomás tanár kap. A két év alatt 500 intézkedés pedig azt mutatja, hogy volt, akinek csak sétálnia kellett a szünetekben (az országban eddig háromszor került elő a bilincs, egyszer a gumibot, gázspray-t még nem kellett alkalmazni). Igaz, hogy csak azok az iskolák kapnak iskolaőrt, akik kérik, de ha oda lehet állítani a porta elé, és nem tűnik fel, hogy már portás sincs, akkor miért ne kérnének.

15.) Sztrájkjog elvétele

Pár éve, még amikor lehetett, a negyven fős tantestületből nyolcan sztrájkoltunk. Most is lehet, persze, csak meg kell tartani az órák felét, a végzősöknek pedig az összeset. Ezért sokan polgári engedetlenségbe kezdtek, ezek valószínűleg szeptemberben is folytatódnak. Mivel ez nem törvényes, és a közoktatást most a belügyminisztérium irányítja, nem biztos, hogy most is az elhallgatás lesz rá a válasz, mint tavasszal.

14.) Iskolai autonómia hiánya
Az oktatást a túlbürokratizáltság és a teljesítményromboló lassúság jellemzi. Elvileg az iskolák vezetői felelnek a szakmai irányításért, de az ezekhez szükséges gazdasági-pénzügyi forrásokat és hatásköröket elveszítették. A normális ügymenetet ellehetetlenítő, átgondolatlan (és eleve elhibázott) túlközpontosításról már 2016-ban elismerte az oktatásért is felelős miniszter, hogy "túltoltuk a biciklit", de a központi KLIK tankerületi központokká szétszedése, vagy a szakképzési központok nem rendelkeznek elég önállósággal most sem, nem beszélve az iskolákról.

13.) Tanári autonómia hiánya
Minden tekintélyelvű rendszerre jellemző, hogy a független értelmiséget, a tudósokat, a szakembereket gyanúsnak, megbízhatatlan elemeknek tartják, akiket nehéz kontrollálni. Aki a valóságot a maga komplexitásában mutatja be ahelyett, hogy a rendszer által megkövetelt egyszerű érveket (vagy ha már érvek sincsenek, emodzsikat, lásd plakátkampányok) támasztaná alá. A kultúra, tudomány mellett az oktatási ügyeket is rendészeti kérdésként kezelő kormány a belügyminiszter alá rendelte a pedagógusokat. Már most vannak jelei, hogy aki nem parancsszóra cselekszik, az akármekkora a tanárhiány, mehet, így az autonóm, lelkiismeretes, elkötelezett tanárok fognak először felállni. Pedig csak a jól képzett, megbecsült és kellő szabadsággal felruházott pedagógus képes támogatni az egyes diákokat a saját alkatuknak megfelelő tanulási élmények megszerzésében.

12.) Kevés pályakezdő
Nagyon kevesen jelentkeznek a pedagóguspályára, egyes területeken egészen vészjósló a helyzet, például a természettudományos tantárgyak esetében. És ha kevesen jelentkeznek, azok általában a rosszabb középiskolai eredményekkel rendelkező tanulók közül kerülnek ki.

11.) Visszajelzések figyelmen kívül hagyása
A PISA-teszteken mért készségek tekintetében (szövegértés, matematikai és természettudományos készségek) az uniós és a visegrádi régiós átlag alatt teljesítünk, idegennyelv-ismeretben pedig hátulról a harmadik helyen vagyunk az EU-ban. Még sincs példa arra, hogy bármilyen oktatáspolitikai változás vagy döntés azzal lett volna kapcsolatos, hogy Magyarország milyen eredményeket ért el.

10.) Jövőképhiány
Az oktatásnak évtizedek óta nincs koncepciója, nincs megfogalmazva egy hosszú távú cél, amire fel szeretnénk készíteni a gyerekeket. Rövid távú elképzelések vannak, kb. kétévente írjuk az új és új tanterveket, a szakképzésben volt olyan vizsga, amit még nem tartottunk meg (felmenőrendszerben még nem értek el oda a diákok), de már a kilencedikeseknek más vizsgarendszerük volt (tehát meg sem várták a tapasztalatokat, már azelőtt változtattak). A középiskola, ahol dolgozom, húsz év alatt négy különböző minisztériumot, négy fenntartóváltást ért meg, kilenc különböző neve volt, az egy dolog, hogy a pecséteket mindig cserélgetni kell, az nagyobb probléma, hogy más a tanterve a kilencedikeseknek, a tizenegyedikeseknek és a végzősöknek, mert kétévente változik a vizsgakövetelmény.

9.) Hatékonysághiány
A magyar közoktatás problémája nem csak a kevés forrás, hanem a kiszámíthatatlan, rossz szerkezetű és pazarló finanszírozás. A GDP-arányos ráfordításaink általában az európai uniós átlag környékén mozognak, de költéseink összege hosszú távon igen ingadozó és kiszámíthatatlan, ami megnehezíti a hosszú távú stratégiaalkotást. Ha egy 1600 fős községben 6 milliárdért felújítanak egy iskolát, az szép dolog, de nem várhat minden település arra, hogy születik ott egy miniszterelnök. Ha 13 milliárdot elköltünk az Öveges-programra, akkor beírhatjuk a költségvetés oktatás rubrikájába az összeget, de ha ugyanezt lopás nélkül 13 millióból is megvalósíthattuk volna, biztos nem az oktatás gazdagszik, hanem a közbeszerzés nyertese.

8.) Alulfinanszírozottság
Mint írtam az előző pontnál, az oktatás GDP-arányos ráfordítása átlagos, de az egyházi iskolák négyszer annyi pénzt kapnak a tanulók után, mint az államiak. Az átlag tehát úgy jön ki, hogy az egyházi iskolák felszereltsége jobb, az állami iskoláké sokkal rosszabb, mint az uniós átlag (a tanárok fizetése mindenhol a bértábla szerinti, ezért már az egyházi iskolákban sem kell hívőnek lenni, hogy ott taníthass, akkora a tanárhiány náluk is). Nem csak interaktív táblákra kell gondolni, az állami iskolákban sokszor a nyomtatópapírt, vagy a krétát is be kell osztani. (Az egyházi iskoláknak egyébként érdekes módon olyan szabályokat sem kell betartaniuk, mint a megengedett só- és fűszermennyiség, annyit tesz a szakács az ételekbe, hogy azok finomak legyenek, és az ételek változatosak.)

7.) A tanárok elöregedése
2013-ban minden harmadik pedagógus volt ötven év feletti, ma már minden második (a nyugdíjasok visszahívásával idén az arány tovább romlik). A harmincéves vagy annál fiatalabb tanárok aránya eközben a közoktatásban 17,5%-ról 10%-ra csökkent.

6.) Megalázó tanárbér
Finnországban jóval a társadalmi átlag fölött keresnek a pedagógusok, ez az egyik legkeresettebb szakma, négyszeres, ötszörös túljelentkezések vannak a képzésben, pedig nem a finn pedagógusok keresnek a legjobban a fejlett országok közül. A magyar tanári átlagfizetés a diplomás átlagbér 60%-a.

5.) Sikerpropaganda
Nem elég, hogy a tanárok fizetése a diplomás átlagbér 60%-át sem éri el, azok, akik kormánypropagandát fogyasztanak, azt hiszik, hogy a világtörténelem legnagyobb pedagógusbér-emelése ellenére tiltakoznak a tanárok. A miniszterek, államtitkárok minden tanárbért firtató kérdésre azt válaszolják, hogy 2013-tól 50%-kal, idén és tavaly 10-10%-kal nőttek a bérek. Azt nem teszik hozzá, hogy az övék kétszer ennyivel, az elmúlt két évit az infláció rég elvitte, és nem csak a kezdő tanár, hanem több év tanítás után is minimálbért visz haza a pedagógus. Ráadásul már a közoktatásban dolgozó pedagógusokat és a szakképzésben dolgozó oktatókat is sikerült egymásnak ugrasztani (az oktatóknak két éve 30%-nak mondott, nekem 16%-os emelésért kellett lemondaniuk közalkalmazotti jogviszonyukról), egy iskolaigazgató rácsodálkozott arra, hogy én a szakképzésben most 6%-kal kevesebbet keresek, mint ha közoktatásban tanítanék.

4.) Tudományellenesség
Óriási paradoxon, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, ezzel párhuzamosan a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. Az ember azt gondolná, hogy a hatalmon levők ezt igyekeznek feloldani ahelyett, hogy ráerősítenének: "Az elindult erjedés az úgynevezett felvilágosodásban illetve annak ideológiájában folytatódott" - mondta az akkor még a közoktatásért felelős miniszter, "A korunkban tapasztalható relativizálás egyik forrása a modern természettudomány" - írja a kormány egyik legfőbb ideológusa, és lehetne sokáig folytatni a sort. Sajnos nem csak beszélnek róla, elvették a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit, betiltanak egyetemi szakokat, elüldözik az ország legjobb egyetemét, és még az OMSZ élére is ideológiai alapon neveznek ki vezetőt. Ahol az értelmiségtől lojalitást várnak el teljesítmény helyett, ott a tudomány nem fejlődik.

3.) Kontraszelekció
A magukat eddig ideológiai okokból félreállítottaknak hirdető [öncenzúra] félműveltek térnyerése az oktatáspolitikában egyre inkább perspektívátlanná teszi a közeget azok számára, akik 21. századi közoktatásban gondolkodnak. A pedagógusok jogainak nyílt és arcátlan semmibe vétele, a cinikusan tárgyalásnak minősített bohózat a sztrájktárgyalásokon, ahol minden alkalommal elismétlik, hogy kilenc éve mekkora fizetésemelést kaptak a tanárok, a legjobbakat is pályaelhagyásra kényszeríti. Az, hogy nincs oktatási minisztérium, a felelős miniszter lelkész, orvos, vagy rendőr, meg egy vicc.

2.) Kilátástalanság
Sok ismerősöm hagyta ott idén a pályát, nem csoda, amikor a kormány ajánlata a pedagógusoknak az, hogy az infláció felével növeli a béreket, tehát csak a másik felével csökken reálértékben. Az oktatóknak pedig még ennyi sem, örüljünk, ha nominálisan nem csökken jövőre a bérünk. Viszont 2027-re vállalná a kormány a pedagógus bérek felzárkóztatását a diplomás átlagbér 80%-ára, ha megkapja az uniós támogatásokat. Már csak kétezret kell aludni addig.

1.) Pedagógushiány
Természetesen az előző pontok közvetlen következménye, de az lesz a legnagyobb probléma az oktatásban, hogy nem lesz tanár. Jóval több tanár hagyja el a pályát, mint ahány az egyetemről kikerül, vagy nyugdíjasként visszajön, nő a képesítés nélküli tanárok aránya, a kiégett, motiválatlan pedagógusokat sem küldik el, hisz nincs helyettük senki, előbb-utóbb összeomlik a rendszer. Pedig az oktatás lenne a legjobb befektetés a jövőbe, nem egy mobilszolgáltató.

A 3 SZÁZALÉKOS LAKÁSHITEL CSAK EGY SZŰK GAZDAG RÉTEGNEK SEGÍT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.08.27.



Meddig lehet egy országot az orránál fogva vezetni? Erről beszélgetett Sebes György Katona Tamás közgazdász professzorral, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökével, volt pénzügyi államtitkárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Katona Tamás a kérdésre válaszolva csak annyit jegyzett meg, hogy „tizenhat évig biztos, azt látjuk”. A gazdaság nagyon rossz állapotban van. A kormány az elmúlt két évben a háborúra hivatkozott, ezért nem lehet fejlődni és ezért lett a repülőrajtból merülőrajt. Az elmúlt években dobogósok voltunk Európában az inflációt tekintve, most már lecsúsztunk az ötödik helyre, ami így is elég rossz és az sem vígasztal minket, hogy van négy ország, ahol még rosszabb.

Az elmúlt években 70 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ezért most mondhatjuk, hogy már csak 6 százalékkal nő, de az a 70 százalékra jön rá, amit megéreznek az emberek. A gazdasági növekedés megállt és 2022 első félév vége óta, azaz a választás előtti nagy osztogatás lecsengésétől számítva, a gazdaság stagnál. Ez az előző tizenöt évnek a katasztrofális gazdaságpolitikájának tudható be. „Csodák nincsenek, az unortodox gazdaságpolitika, a magasnyomású gazdaság, meg az összes őrültség, amit kitaláltak, visszaütnek” – mondta Katona Tamás.

A beszélgetés további részében még szóba került többek között a most induló 3 %-os fix lakáshitel program, az árrésstop, a 10 ezer milliárdos országépítő terv, illetve az, hogy lehet-e még ígérgetéssel választást nyerni?

„ANYÁM LELKI SZEMETESLÁDÁJA LETTEM” – ALKOHOLISTÁK GYEREKEI SEGÍTENEK EGYMÁSON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.08.27.


Különös közösség életébe nyertünk bepillantást a hétvégén. Országos találkozót rendeztek az ACA (Adult Children of Alcoholism), azaz az alkoholista családban felnőtt gyerekek traumafeldolgozó csoportjai, amelyekbe olyan felépülők járnak, akik már megkóstolták a józanságot, mégsem működnek a családi kapcsolataik. Meg olyanok, akik sosem voltak függők, de mivel függő szülőktől származnak, átvették rossz mintáikat. Ha abból indulunk ki, hogy ma kétmillió alkoholista él Magyarországon és szinte mindnek van családja, az ország elég nagy hányada lehet érintett a kérdésben. Nem véletlen, hogy már 21 magyar városban működik ilyen önsegítő csoport. Riport testközelből, nevek és arcok nélkül.


„Amikor először voltam ACA gyűlésen, azonnal éreztem, hogy itt a helyem. Valami mély szomorúság volt a levegőben. Rögtön befogadtak, félszavakból megértettük egymást már az elején.” Ezeket a szavakat egy olyan férfi mondja nekünk, aki öt éve hagyta el a feleségét, hogy nyomába eredjen eltűnt érzéseinek. Őt is, ahogy sokakat, a házasságuk zátonyra futása késztette arra, hogy elinduljon azon az önismereti úton, amelyen rádöbbent, milyen nehéz transzgenerációs traumákat cipel. – Kétségbeesetten próbáltam megtalálni az együttműködés módjait, de egyre kevésbé sikerült. Pedig a házasságunk megmentéséhez mindenféle segítséget igénybe vettünk. Egyházit is, világit is. Mediátorhoz, családterapeutához fordultunk, részt vettünk kapcsolaterősítő tréningen, közös lelkivezetőnk volt, de semmi nem segített. Sokat tanultunk belőle, de minél többet tudtunk, annál fájdalmasabb volt a jó dolgok nélkülözése. Végül elvesztettem minden reményemet abban, hogy ez valaha működni fog – mondja István, aki 26 év házasság és a négy közös gyerek felnevelése után költözött el a feleségétől. A beszélgetésünk gyónáshoz hasonlít. A kanapé szélén ülünk, egymáshoz közel, de nem nézünk egymás szemébe. Hagyom, hogy beszéljen. Látszik, hogy egyfajta penitenciaként tekint a nyilvánosság elé helyezett vallomásra.

A férfi mérgező családi légkörben nőtt fel, ahol a gyerekek hamar átvették a felnőtt szerepeket. Az alkoholista apa és az anya manipulatív, kettős kommunikációját, amelyben a látszólagos jószándék mögött mindig rejtett motiváció lapult, a gyerekek nem látták át, csak nagyon rosszul érezték magukat tőle. Azt tanulták meg belőle, hogy a szükségletet nem kifejezni kell, hanem úgy kielégíteni, hogy a másik ne tudjon róla. – A szüleim felnőtt gyerekek voltak, nem gondolták, hogy nekik kellene irányítani a családot, amely így nem adott biztonságot. Mi kezdtünk el felnőtt feladatokat ellátni. A húgom hamar megtanult főzni, támogatta a szüleink kommunikációját, anyámnak szaktanácsot adott az én nevelésem ügyében,

én pedig anyám lelki szemetesládája lettem.

Olyan dolgokat kötött az orromra, amiket nem kellett volna, például azt, hogy abortusztúlélő vagyok. ‘92-ben meggyóntam, hogy gyűlölöm a szüleimet. Már akkor tudtam, hogy segítségre szorulok, de hogy létezik-e segítség, arról fogalmam sem volt – vallja be...

KÁLMÁN GRÓF

FACEBOOK
Szerző: BOJÁR IVÁN ANDRÁS
2025.08.27.


Na, itt van az uborkafára kapaszkodó műgróf is. Most, hogy kiadták NERberkekben, hogy meg kell védeni apuka lopott Hatvamilliárdpusztáját, minden NERnyiknek el kell mesélnie, hogy az voltaképp egy dolgos élet tisztességes munkájával összegürizett agrárközpontja, egy valóságos munkateremtés templom, áldás a vidéknek, sőt, nem is Orbáné, hanem a papájáé, akitől majd cselesen megörökli, jogilag nem lopja tehát, szóval így aztán ez a szánalmas Kálmán is eltörténelemhamisította magát egy kicsinyég. Ellopta a HVG egyik fotóját, majd hihhhhetetlen fifikásan az első keze ügyébe kerülő grafikai programot felhasználva - a mai állapot történelmi mivoltát bizonyítandó - régi-régi rézkarcot varázsolt a fotóból. Gondolta, ha már egyszer csinálhatott hétmilliárdból kungfuzó Petőfit, miért ne csinálhatna fotóból metszetet? Kálmán, ugyebár, gróf. Persze úgy gróf, ahogy a Kálmán lett Filip. Bemondásra. Állítólag mIndene a magyar múlt, a história, a történelem értékei. Ezért hagyta magára a visszanemtérítendő hitelnek becézett ingyenpénzből szétépített Lengyel-Tarányi kúriát, a Balaton-Felvidék egyik legszebb népi barokk épületét a Szent György-hegyen, spalettáit évek óta újra a szél csapkodja, míg ki nem szedheti belőle a könnyen jött zsetont, és ezért hagyja évtizede esőázva rohadni az egykori nagyformátumú Ranolder püspök, Tiborcztól a Kálmán ölébe pottyantott badacsonyi villáját. Vegytisztán hozza tehát a tökéletes NERnyik formáját: vagy ellopja, vagy elrontja, ha igazán kaliberes fideszes, akkor mindkettő. Kálmán gróf persze időnként beül az immáron megérdemelt vári lakásába, és onnan grófoskodik a jobbágykodásban gyönyörűséget lelő aranyos fidesz hívek számára. Kálmán gróf akkor költözött be a Várba, hárommal a szülőházam mellé, amikor én onnan fél évszázad után eljöttem. Ezért aztán nyilván én vagyok a fideszesek szóhasználatában a proli, a kommunista meg a libernyák, meg mittomén, amit épp kiizzadnak magukból, szóval én ezek vagyok mind, ő meg már három hete gróf, amit még az is magyaráz, hogy nyálcsurgatva nézi, ahogy vasbetonból emelkednek a Budai Vár sosemvolt régiszép épületei, apuka disney landja, ami a felcsúti parasztház kertjébe rittyentett Makoveczszentély focistadion, a szintén helyi műtó közepén álló műszigetecskére ívelő hattyúhíd és a kisvasút után a pedofilmentegető Bicskén túl, Hatvanpuszta gagyiverszáján át, a szarrácsicsászott diósgyőri váron, eltorzított nagyvázsonyi váron át egészen a Budai Várig hosszabbítja meg a tolvaj-nemzetrontó rezsim röhejesen úrhatnám rosszízlését.

„AUTORITER RENDSZEREK IS SZERETIK MAGUKAT MORÁLISAN FELSŐBBRENDŰNEK TEKINTENI”: BALÁZS ZOLTÁN A REALISTA POLITIKÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.08.27.


Legalább illúzió szintjén a realista politikának is meg kell teremtenie azt a hitet, hogy a vezetők a köz érdekét szolgálják, mondja a politikai filozófus, aki szerint a szinte kizárólag a hatalmi érdekek által vezetett, realistának nevezett politikán is - amit a magyar kormány is büszkén hirdet – számonkérhetőek normatív, például erkölcsi szempontok. Balázs Zoltán arról is beszél interjúnkban, hogy egy kétpártrendszerre kialakított választási struktúrában hajszálakon múlhat a végeredmény, és hogy a magyarok jelentős része egy kiismerhető, nem föltétlenül jóindulatú, de nem is bántalmazó vezetőt igényel, aki képes üzemeltetni egy többé-kevésbé elviselhető államot.


Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az ELTE TK Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora. Kutatási területe a politikaelmélet, a morálfilozófia, az egyetemes és magyar politikai eszmetörténet egyes fejezetei.

Főleg Putyin és Trump miatt, de mintha triumfálna a politikai realizmus, vagyis a szinte csak hatalmi érdekek által definiált politika – hogyha a szűkebb, hagyományosan a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó értelmében nézzük. Belpolitikai vezérelvként viszont mintha Magyarországon elege lenne belőle a kormányzottaknak. A normatív szempontokat is figyelembe vevő, tehát a nem realista politika érvényét vesztette, amikor világszerte terjednek az önkényuralmi mechanizmusok?


A realizmus mint politikai felfogás a kül- és belpolitikát tekintve egyaránt népszerű. Az elmúlt húsz évben terjedt el – tegyük hozzá: újra – az a felfogás, amely a moralizmusnak nevezett politikával szemben azt vallja, hogy a politika 'törvényei' között nem szerepelnek erkölcsi előírások.

Nagyon komplikált, gyakorlatilag az ókorig visszavezethető kérdés, hogy a politikát valóban autonóm törvényszerűségek alakítják-e. További kérdés, hogy még ha így is van, akkor következik-e belőle bármi normatív értelemben. Lehet azt mondani, hogy a dzsungelben a dzsungel törvényei érvényesek, de ebből nem feltétlenül következik, hogy nekem ezekhez alkalmazkodnom kell. A kereszténység elég radikálisan tagadja ezt – s mint vallás azért elég tartósnak bizonyult, és aligha azért, mert kétezer éve konzekvensen mást csinál, mint amit tanít.

A moralisták éppen ezért mondják, hogy ők sem naivak, csak szerintük a politikát jobban alá kell vetni az erkölcsi követelményeknek. Néha komikus olyan realista politikusokat olvasni, akik szerint a moralisták egyrészt túl sok hatalmat szereztek, másrészt hazudnak, hiszen ők is a hatalmat akarják, csak éppen más eszközökkel.

Hiszen ha a moralistákat azzal vádolja a realista, hogy ők valójában nagyon ügyes realisták, akkor nincs semmi gond, hiszen pont abban a világban vagyunk, amiben a realisták jól érzik magukat. Továbbá mivégre az erkölcsi fölháborodás a moralisták képmutatása miatt? Megfordítva: ha a moralisták azt gondolják, hogy a realisták csak leplezik az erkölcsileg helytelen vágyaikat - mert mondjuk ki akarnak zsákmányolni másokat, pusztán a hatalomra törnek -, akkor ők érezhetik magukat jól, hiszen egyik fő tevékenységükben, az erkölcsi rossz leleplezésében buzgólkodhatnak. Én ezt az egész vitát eléggé terméketlennek gondolom, fenntartva, hogy a politikában pontosan ugyanazok az erkölcsi parancsok, de ugyanazok a dilemmák is érvényesek, amelyek az élet bármely más területén...

MIVÉ LETT A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN? | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.08.27.



A Másrészről 2025 augusztus 21.i adásába Rózsa Péter vendége dr. Soós János címzetes egyetemi tanár volt.


JÁRNI NEM TUDTAK, DE AZT GONDOLTÁK, A ROLLEREZÉS RÉSZEGEN IS MENNI FOG NEKIK

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2025.08.26.


A 17 éves Mana júliusban egy posztban üzent a Bethesda Gyermekkórház sebészeti osztályáról a kortársainak. „Ne legyél te a következő! Nem éri meg megvárni, hogy valami történjen, és majd utána veszek bukót. Utána megyek lassabban. Én is így gondoltam, és majdnem rámentem.” Azt írta, az elektromos rollerjának kereke egy teljesen üres, sima és egyenes úton hirtelen kifordult, az esés miatt pedig megsérült a válla, a könyöke, a térde, a kormány beleállt a hasába, amitől zúzódott a veséje és beszakadt a lépe.

A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika pár héttel később egy látványos fotonszámláló CT-felvétel 3D rekonstrukcióján mutatta meg, hogyan néz ki egy darabos koponyaalapi, illetve egy halántékcsonttörés, amelyek „egy ittas, bukósisak nélküli elektromos rollerezés következményei”. Hasonlóan borzalmas rolleres balesetek miatti súlyos sérülésekkel ők is egyre gyakrabban találkoznak.

De nem csak figyelemfelhívó posztok születtek az elmúlt időszakban, a Magyar Traumatológiai Társaság tavalyi kongresszusán többen is a mikromobilitási eszközökkel összefüggő balesetek témájában tartottak előadást. Egyikük, dr. Pomucz Gábor traumatológus munkahelye, az Észak-budai Szent János Centrumkórház statisztikáin keresztül szemléltette a rolleres baleseti tendenciákat. Pomucz szerint a kórházukban

2019-ről 2022-re több mint duplájára nőtt az e-rolleres balesetek száma.

2019-ben még évi 110 sérült volt, három évvel később már 260. A következő két évben nem változott jelentősen a tendencia, az idei számokból viszont arra következtethetünk, hogy várhatóan az esetszám növekedni fog: augusztus közepéig már nagyjából 180 beteget regisztráltak. A sérültek kb. kétharmada férfi volt, átlagosan 16 és 50 év közöttiek, de döntően inkább fiatalok érkeztek...

Átlagban 150 gyerek sérül meg havonta

Mana azóta felépült, és maradandó sérülés nélkül megúszta az ügyet, de a Bethesda gyermeksebész-gyermektraumatológus szakorvosa, dr. Bóta Balázs beszámolója szerint idén nyáron volt olyan kiskorú betegük, aki a rollerbalesete miatt elvesztette az egyik veséjét. Neki a hátralévő életét egy vesével és rendszeres orvosi kezelésekkel kell leélnie. Az orvos szerint a Bethesdába ügyeletenként sokszor 3-5 elektromos rollerrel balesetet szenvedő gyerek is érkezik, és az elmúlt hónapokban több súlyos, életveszélyes sérült is volt közöttük. Becslése szerint a budapesti ellátásban havonta átlagban 150 gyerek fordulhat meg ilyen balesetek miatt.

A felnőtt- és a gyerekellátásban részt vevő orvos is azt mondta, a leggyakoribb balesetfajták a végtagok és a fej sérülései. Pomucz Gábor szerint a Szent János kórházban az elmúlt években vizsgált 705 regisztrált páciens 30 százaléka valamilyen törést szenvedett el, 9 százaléka pedig ízületi ficamot. A rolleres balesetekben jellemzően a felső végtag sérül, mivel az esés közben kitámasztással próbálják tompítani a becsapódást. A végtagsérülések döntően meggyógyulnak, de sokszor csak műtéti beavatkozás után, és több hónapos rehabilitáció, rendszeres gyógytorna vár még a betegre. És bizonyos esetekben a végtag később sem lesz a régi: érzékeny és kevésbé terhelhető marad.

Gyakori a még kritikusabb fej- és arcsérülés is, ami szerencsés esetben lehet egyszerűbb agyrázkódás, súlyosabb esetben koponyán belüli vérzés is. Bóta Balázs szerint sokszor előfordul az is, hogy a rolleres szerencsétlen módon a kormányra esik, ami így tompa hasi- és mellkasi sérüléseket okozhat, ennek következtében roncsolódhat a máj, a lép vagy a vese is, ezek súlyos belső vérzéssel járhatnak. A jelenségre az angol szakirodalomban külön traumatológiai fogalom is létezik: handlebar injury, azaz kormánysérülés, amit bicikliseknél írtak le először, de úgy tűnik, hogy a rollereseknél akár még gyakrabban is előfordul...

A FIDESZ STRATÉGIÁT VÁLTOTT - ORBÁNT KITOLTÁK A FÉNYRE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.08.27.



A Fidesz lebecsüli, hogy mennyire dühösek az emberek. A korábbi években kevésbé érdekelte az embereket Orbán nyaralása, a luxusrepülő, a luxusjacht, most viszont szélsőséges érzelmeket szabadít fel a választókból – mondta Milbacher Dániel, a Polémia Intézet elemzője, politológus a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.

Milbacher Dániel elmondta, hogy szerinte Orbán Viktor kihagyott egy lehetőséget azzal, hogy nem belföldön, például a Balatonnál töltötte a szabadságát, hanem a horvát tengerpartot választotta ismét, erősítve a „luxizást”, amitől a fapados utazásaival láthatóan megpróbált szabadulni. A szakember szerint a Fidesz és a NER-elit úgy érzi, hogy mindent megtehet, pedig ez most már nem így van. Ez látszik a támogatottsági adataikon is, de ennek ellenére Orbán Viktornak nincs veszélyérzete.

Felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor láthatóan startégiát váltott az elmúlt hetekben, hónapokban. A miniszterelnököt „elbulvárosítják”, kitolják a fényre és olyan beszélgetésekben vesz részt, ahol - korábban nem jellemzően – érdekességeket, pletykákat dob be, mint például az MCC Feszten, hogy miként próbálta rábeszélni Áder Jánost, helyette legyen ő a miniszterelnök. Orbán Viktor 2010 és 2025 nyara között egy elérhetetlen figura volt, presztízs volt vele találkozni, most pedig sokkal közvetlenebbé vált a megjelenése, a kommunikációja. Milbacher Dániel szerint ennek az a veszélye, hogy ha valakiről kialakul egy normális kép, egy kedves karakter, akkor azzal, hogy fogják eladni a választás előtti gyűlöletkampányukat?

A beszélgetés során a két politikai tábor kommunikációja is górcső alá került, valamint Balogh Judit és a vendége kísérletet tett arra is, hogy megfejtse, mi volt annak az asztal közepére tett tabletnek az üzenete, amin „Győzelmi terv 2026” felirat olvasható egy kitátott szájú, nemzeti színű oroszlán képe fölött.

KITÖRHETNEK MÉG OLYAN BOTRÁNYOK A VÁLASZTÁSIG, AMIT MOST EL AKARNAK TUSOLNI

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.08.27.



Ha ez így folytatódik, akkor szép lassan visszatérünk a tanácsrendszerhez – hangzott el a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, amelynek vendége Györfi Mihály, Szolnok ellenzéki polgármestere volt, akinek végül sikerült bejutnia abba a helyi gyermekvédelmi intézménybe, ahova elsőre nem engedték be. 

Az RTL számolt be arról, hogy a szolnoki befogadó otthonban milyen áldatlan állapotok vannak, bántalmazásról, elhanyagolásról szóltak a hírek. 

A polgármester elmondta, hogy az egykori gyermekváros területén két intézmény működik, neki a gyermekvédelmi szakszolgálathoz sikerült bejutnia. Hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem nem tartozik az önkormányzatokhoz, Szolnok városának nincs ráhatása az ott történtekre, de mint az intézménynek helyt adó település vezetőjének, erkölcsi kötelessége tájékozódni. 

Németh Péter műsorvezető és Muhari Judit újságíró kérdéseire válaszolva Györfi Mihály a beszélgetés során részletesen beszámolt arról, hogy mit tapasztalt az intézményben, például arról is, hogy milyen trükkel próbálják palástolni a zsúfoltságot, amikor vendég érkezik az otthonba. 

A Mélyvíz felvételének napján volt az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármestereinek találkozója Érden. Györfi Mihály ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2024. június 9-én polgármesternek választották, de lehet, hogy a következőnek 2029-ben nem lesz értelme, ugyanis addigra tanácselnökké válnak. Ez azt jelenti, hogy akkorra megszüntetik az önkormányzatiságot, azaz, a központból fogják megmondani, hogy mit csinálhatnak. 

A költségvetésben 1300 milliárd forint van az önkormányzatokra, amelyből 950 milliárdot használnak fel önállóan. A kormány elképzelése szerint a következő években ebből még 250 milliárdot fognak elvonni. Györfi Mihály szerint innentől kezdve, azon kívül, hogy átadják a beruházásokat, illetve elmennek a rendezvényre, több feladatot – mint egy tanácselnöknek – nem akarnak adni. „Sose gondoltam volna, hogy 2026. április 12-én egy polgármesternek azért kell küzdenie, hogy ezt a rendszert eltakarítsa, mert ennek az önkormányzatok felszámolása a vége” – jelentette ki. Hozzátette: az Orbán-kormány ezzel az ellenállási gócokat szeretné felszámolni, hiszen a tízezer fő feletti települések több mint felében legutóbb már ellenzéki vagy független polgármestert választottak.

TEGNAP VÁRADI ANDRÁS, HOLNAP HADHÁZY?

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.08.27.



Hadházy Ákos folytatta azt, amit Váradi András és Ferenczi Krisztina 2011 környékén elkezdett. Úgy tűnik, fizikai veszélynek is ki van téve az, aki Orbán megalomán építkezéseinek körülményeit tárja fel. Így volt ez tíz éve is, amikor egy helyi juhász, Váradi András szállt szembe a hatalommal. Ő ma már nem él. Elmesélem a történetet, hogy észrevedd a párhuzamot azzal, ami mostanában Hadházy Ákossal történik. 
----------- 
00:00 Tegnap Váradi András, holnap Hadházy? 
01:11 Először "csak" kiszúrták Hadházy kerekét 
02:29 Felborult az üldöző, metszőollóval 
06:35 Dave világa adta a mai témát 
08:21 Váradi András, az igazmondó juhász 
12:03 Orbán kiröhögte Váradit 
15:22 Ami ott ment kicsiben, az lett nagyban 
18:08 Aztán jött Mészáros 
22:51 A saját bőrén tapasztalta a rendszert 
24:27 Váradi András nem félt 
25:33 Halálra gázolták Alcsútdoboz környékén 
30:11 Mit üzen Váradi András története?

PALOTÁS JÁNOS: TUDOD TE, MIT TESZEL?

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2025.08.24.


A címben szereplő kérdést tettem fel magamban, amikor nekiültem a mai írásomnak. Az a szomorú, hogy már a kérdés feltevése pillanatában is biztos voltam a válaszban, de az nem hangzik jól.


Mert biztosra veszem, hogy egyetlen demokratikus elkötelezettségű politikai párt, társadalmi szervezet vezetője sem tudatosan rombolja ma Magyarországon a rendszerváltás esélyeit, és nem szándékosan gátolja Orbán rendszerének ma még csak várható összeomlását. Pedig nem bonyolult annak felismerése, hogy az a kommunikáció, amely nem az Orbán-rendszer kritikájára fordítja az összes lehetséges megjelenését, hanem az Orbán Viktor által oly sikeresen megosztott demokratikus ellenzék többi tagját ekézi, becsmérli, alázza és küld feléjük számukra kéretlen tanácsokat akkor is, ha azokat a másik fél már százszor elutasította, az éppen ezt teszi. Írásom során itt megálltam egy kicsit, mert szerettem volna egy pozitív kivételt nevesíteni, egyetlen kivételt, akit a kritikám nem jellemez, de nem találtam ilyet. Az arányok persze eltérőek.

Pedig nem lenne szabad, hogy így legyen. Annak megértése, hogy a legjobb stratégia többnyire nem az, amely arra épít, hogy milyen jó lenne, ha mások megtagadnák önmagukat, és úgy cselekednének, ahogy mi javasoljuk, hanem az, amelynek sikerül a legpontosabban felmérni, hogy milyen tényszerű feltételekre lehet alapozni, és azok elfogadása mellett keresni a leghatékonyabb megoldást saját magunk számára.

Orbán utolsó reménye

Megdöbbentő állításként hangzik, de szinte biztosan igaz, hogy a demokratikus ellenzék legismertebb, legtámogatottabb, ugyanakkor egymásnak is ellentmondó kampánystratégiáiról csak egy dolog állítható nagy biztonsággal, hogy azok mindegyike Orbán utolsó esélyét jelenti arra, hogy annak ellenére is megtarthassa a hatalmát, hogy ez ma már nem rajta múlik.

Orbán az elmúlt 16 év alatt szinte az összes lehetséges hatalmi eszköz (média, pénz, közhatalom, jogalkotás) területén kialakította a maga kizárólagos befolyását annak érdekében, hogy akár dinasztiákon is átívelő módon megtarthassa a politikai és gazdasági egyeduralmát. Ezért természetesen az Orbán jelentette veszélyt ma sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor a társadalom elégedetlensége már olyan kiterjedt mértékűvé vált, hogy a társadalmi többség cselekvéseit Orbán ma már külső segítség nélkül nem képes uralni, és ezt maga is tudja. Orbán már régen nem próbál saját maga melletti kampányt felépíteni. Minden eszközével, és az van neki bőven, a hatalmát veszélyeztetők hibáira építi a napi reflexióit. És sajnos ki kell mondani, hogy ezekből a hibákból is van bőven. Sajnálatos az is, hogy e veszély felismerése, és tudatosítása sem a magyar értelmiségnek, sem az érintett politikusoknak nem az erőssége...

KARÁCSONY GERGELY: A FIDESZ EGY KICSIT VISSZAJÖTT A PÁLYÁRA | 24.HU

DELLA
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.08.27.



Benne van a pakliban, hogy a mostani ellenzék kétharmaddal nyer a választáson, de messze van még a választás, és a Fidesz kezd visszajönni a pályára - mondja a Dellában Karácsony Gergely főpolgármester, akivel beszéltünk a kiégett török buszról, a Mesterterv-pályázat kiírásáról, és arról, mit hallott Magyar Pétertől, ami megnyugtatta.

SÉRÜLÉKENY AZ OROSZ OLAJIPAR, RÉMÁLOMMÁ VÁLHAT A HÁBORÚ FOLYTATÁSA AZ UKRÁN CSAPÁSOK MIATT

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2025.08.27.


Az elmúlt két hétben, az alaszkai Putyin–Trump találkozót követően jelentősen erősödtek az ukrán dróntámadások. Az ukrán hadsereg többhavi szünet után újra támadni kezdte az orosz olaj-infrastruktúra kényes pontjait, ráadásul sokkal jobb, saját gyártású eszközökkel, mint korábban. Az FP-5 Flamingó robotrepülőgép már 3000 kilométeres hatótávolsággal és 1000 kilogrammnál nagyobb robbanótöltettel rendelkezik, amivel jelentős károkat tud okozni, ráadásul egyelőre Oroszország nem tud hatékonyan védekezni ellene.


A Barátság vezetéket kiszolgáló unyecsai és nikolszkojei szivattyúállomás mellett féltucatnyi, Oroszország európai területén lévő finomító kapott találatot, és sikerült a Balti-tenger mellett Uszty-Lugában, a Gazprom tulajdonában lévő Balti-LNG terminálra is csapást mérni. A hírek szerint az orosz finomítói kapacitások minimum 10 százaléka megsérült, az orosz nagykereskedelmi üzemanyagárak pedig szárnyalni kezdtek. A novosahtyinszki finomító a támadást követően öt napon keresztül égett.

Kérdés, hogy vajon az amerikaiak rábólintottak-e az orosz energiainfrastruktúra elleni támadásra. Ez logikusnak tűnik, mivel Trump amerikai elnök ilyen módon is nyomás alatt tarthatja Putyint. Az orosz olaj-infrastruktúrának ugyanis több érzékeny pontja is van – ezek megsemmisülése kevésbé okozna gondot a világnak, de annál többet Oroszországnak.

Például a világgazdaság nem rendülne meg a napi 2,4-2,5 millió hordónyi orosz finomított termék hiányától, főleg úgy, hogy az oroszok valószínűleg kénytelenek lennének emiatt fokozni a napi 5,9 millió hordós nyersolajexportot, amennyire lehet. A világban van ugyanis bőven finomítói szabad kapacitás.

Oroszország számára viszont tragikus és logisztikai rémálom lenne, ha az európai országrészen lévő finomítói leállnának.

Az oroszországi benzinhiányról és hosszú, benzinre váró autósorokról már most is látni képeket a világhálón...

ORBÁN VIKTOR MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJA LEHET? | CSERCSA BALÁZS | REGGELI SZEMÉLY

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.08.26.



A Reggeli személy 2025. augusztus 26-i adásában Dési János Csercsa Balázs történésszel beszélgetett.

A SZÍJJ LÁSZLÓ-FÉLE JACHT, A LADY MRD MELLETT A MÉSZÁROS LŐRINCHEZ KÖTHETŐ ROSE D'OR IS FELTŰNT AZ ADRIÁN - ARRAFELÉ HAJÓZNAK, AHOL ORBÁN VIKTOR NYARAL

TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2025.08.26.


A Lady Mrd után a NER másik ikonikus luxusjachtja, a Mészáros Lőrinchez köthető Rose d’Or is az Adriai-tenger felé vette az útját. A VesselFinder hajókövető oldal adatai alapján a hajó augusztus 25-én indult útnak a máltai Marsamxett-öbölből, jelenleg pedig az Otrantói-szorost elhagyva északra tart az Adrián. A Rose d’Or pontos úti célja nem ismert, de nem lenne meglepő, ha valamelyik horvát szigetnél, a Lady Mrd közelében kötne ki.

Orbán Viktor a múlt csütörtöki kormányülés után megkezdte horvátországi nyaralását. Egy olvasónk Brač szigetén, Milna város kikötőjében fotózta le a miniszterelnököt, majd nem sokkal később Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke osztott meg friss képeket Orbánról, amint egy bérelt vitorlás fedélzetén pihen.

Ezután sorra bukkantak fel a NER-hez köthető járművek a környéken: kiderült, hogy a Schmidt-Ungár család cégének magángépe épp ekkoriban repült Budapestről Bračra, majd a szigetnél kikötött a Lady Mrd nevű jacht. Ez az a hajó, amelyik a milliárdos vállalkozó Szíjj László érdekeltségébe tartozott, és amelyen korábban látták már Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági minisztert is a családjával nyaralni. A Lady Mrd jelenleg a Pelješac-félszigetnél, Orebić falu közelében horgonyoz. A miniszterelnök idei horvátországi nyaralásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A most az Adrián hajózó, több mint 60 méter hosszú Rose d’Or néhány hete még a francia Riviéránál járt Mészáros Lőrinccel és feleségével, Várkonyi Andreával a fedélzetén. A jacht a Cannes–Saint-Tropez–Monte-Carlo vonalon mozgolódott, és amikor kikötött Monacóban, a Telex újságírója is megpróbálta megnézni közelebbről. Ennek az lett a vége, hogy civil ruhás, magyarul beszélő férfiak kezdték akadályozni a fotók készítését.

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Több mint négy és fél millióba kerülhet kibérelni azt a magánrepülőgépet, amellyel Orbán Viktor Horvátországba repült

MI A LUXUS A MAGYAROK SZERINT? MUTATJUK. NAGYJÁBÓL AZ, AMIHEZ KÉTHARMAD SOSEM JUT HOZZÁ

24.HU
Szerző: 24.HU
2025.08.26.


Nem kevesen gondolják azt egy felmérés szerint, hogy a luxizás menő. Jóval többen, mint akik szerint kifejezetten elítélendő.


Mi a luxizás? Lázár János szerint Mészáros Lőrinc 22 milliárdos magánrepülős utazása luxizás. De mit gondolnak a luxizásról a hétköznapi emberek? Az Europion legfrissebb országos felmérése megpróbálta feltérképezni, hol húzódnak a luxus határai a magyar társadalomban, legyen szó termékekről, szolgáltatásokról vagy életmódbeli döntésekről. Az 1200 fős reprezentatív mintán, mobil- és webalkalmazás-alapú adatfelvétel segítségével végzett kutatásból kiderült: a luxus egyszerre vonzó és megosztó jelenség, de (szinte definíciószerűen) a mindennapokban inkább csak keveseknek elérhető kiváltság.

Menő vagy erkölcstelen a luxus?

A magyarok relatív többsége (40%) nem különösebben rajong a fényűzésért, de elfogadja, ha másokat vonz. A megkérdezettek 25 százaléka szerint viszont a luxuséletmód kifejezetten menő – és szívesen így élne, ha megtehetné. Érdekesség, hogy a nők jóval nagyobb arányban (30%) tartják menőnek a luxust, mint a férfiak (20%). Nemcsak a nemek, hanem a generációk között is látszik különbség: a 16–29 évesek 29 százaléka rajong érte, míg a 60 felettieknél már csak 22% gondolja így.

A társadalom több mint egyharmada ugyanakkor inkább elítéli a „luxizást”. 12% szerint egyenesen erkölcstelen és elítélendő, további 23% pedig gyarló emberi esendőségnek tartja. Meglepő módon a leginkább elutasító vélemények sokszor éppen a magas jövedelműek (17%) és a diplomások (19%) körében fogalmazódtak meg, tehát olyan társadalmi csoportok részéről, amelyek tagjai nagyobb arányban engedhetik meg magukat a fényűzést...

HATVANPUSZTA LEHET ORBÁN WATERLOO-JA | ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ

KLIKKTV
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.08.26.



Hatvanpuszta lehet Orbán Waterloo-ja...

120 MILLIÓ FORINTOT KÖLTHET A SÁNDOR-PALOTA A 49 AUTÓBÓL ÁLLÓ FLOTTÁJUK KARBANTARTÁSÁRA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2025.08.26.


A köztársasi elnök hivatala maximum 3 éves és 120 millió forint értékű keretszerződést kötne egy olyan autójavító céggel, amely többek között 24 órás rendelkezésre állást is vállal. A most kiírt tender nyertesének jelenleg 49 autót kellene karbantartania és javítania, de ez a szám a jövőben változhat. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján Sulyok Tamás hivatalba lépése óta nagyjából 80 milliót költött autók vásárlására a Sándor-palota, míg Novák Katalin beiktatása után 185 millió forintot.


Gépjármű-javítási és karbantartási szolgáltatásokra írt ki közbeszerzési eljárást a Sándor-palota. A nyertes ajánlattevő feladata lesz a javításon és karbantartáson túl a teljes körű karambolos javítások és az ehhez tartozó biztosítási ügyintézések végrehajtása, a műszaki vizsgára felkészítés és vizsgáztatás, 24 órás rendelkezésre állás, autómentési lehetőség biztosítása Magyarország és az Európai Unió területén, illetve a gumizási feladatok ellátása és a gumitárolás biztosítása is...

HATVANPUSZTA BELÜLRŐL: LUXUS VAGY JUHAKOL? – EXKLUZÍV MEZŐGAZDASÁGI SÉTÁNK

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2025.08.27.



Besétáltam Hatvanpusztára. Tárva-nyitva volt a hátsó nagykapu, senki meg sem próbált megállítani (akkor, később a földúton már jött a Suzuki Vagyonőr+). Magánlaksértés ugye nem jön szóba, hiszen az ország miniszterelnöke szerint ez egy félkész mezőgazdasági üzem (nem az). A tulajdonost kerestem, hogy megkérdezzem: ha Pusztaverszáj műemlék (papíron az, valójában alig maradt belőle valami), akkor milyen módon biztosítják, hogy a nagyközönség is láthassa.

Nos, a tulajdonost sajnos nem találtam ott. A rózsakertet és a robotfűnyíróval nyírt füvet ápolgató kertészek voltak bent, kérésükre távoztam. A látogatásomnak azonban így is volt haszna:

1. Ha eddig szemernyi kétségem lett volna, hogy Pusztaverszáj nem egy félkész mezőgazdasági üzem, hanem egy luxus kastélykomplexum, akkor ez a kétség eloszlott volna. Talán az “üzemben” készített videó segít eloszlatni a kétséget abban, akiben még van. Küldjék el fideszes ismerőseiknek is!

2. Saját szememmel győződtem meg, hogy a két műemlék juhakol nem műemlék juhakol többé.

3. Néhány ablakon bepillantva meggyőződhettem róla, hogy az általam megszerzett tervrajzok a valóságot tükrözik. Egy általam kapott (és már bemutatott) a 193+143 négyzetméteres étkező+társalgó hodályt a bazi nagy kandallóval ábrázoló képet is hitelesítette a látogatás.
sztori

4. Orbán sunyin előretolt apja a látogatás és a megszerzett tervek hírére mindent bevallott (még azt is, amit nem tudtam: a “könyvtár” tervrajza nincsen meg, így nem tudtam, hogy az is rejt lakószobákat (“diákszállás” :)). Nyilvánvaló, hogy a bizarr “interjú” azért született kényszerűen, hogy előre, az ő magyarázatával értesüljenek a hívek arról, hogy mi van odabent.

Mi látható a felvételen? Nagyjából az, ami a drónvideókon, a légifelvételeken és a létrákról: műemlék nuku, mezőgazdasági üzem nuku, mérhetetlen luxus viszont dögivel. Az objektum teljesen készen van, de a két nagyobb épület még nincs bebútorozva (ott dolgozók szerint azért már érkeznek a holmik).

Ami nem látható: az Orbánék által már lakott tisztilak és a könyvtár beltere (azonban egy vicces bizonyítékot láttam, hogy már nagyon is használják a kecót. Ez egy apró részlet a filmen, erről majd külön posztolok). Talán érthető, hogy siettem, és ahogy a kertészek felszólítottak a távozásra, távoztam (a videó azért is készült, hogy bizonyíthassam, semmilyen erőszakos behatolásról, magánlaksértésről nem volt szó – mondjuk utóbbi nem is jöhetett volna szóba, ugye, egy félkész üzem esetén. Valójában birtokháborítást sem követtem el, de ha igen, Orbánék az alcsúti jegyzőhöz fordulhatnak birtokvédelemért, egy éven belül). Így ne várjanak dokumentumfilm-minőséget. Azért néhány dologra felhívnám a figyelmet:

– a bejárat melletti fedett “szérű” nem utal nagy gazdálkodásra: kis kerti traktort, egy mini ekét (ne kelljen már ásnia miniszterelnök úrnak, ugye), fűnyíró adaptereket láttam ott.

– jártam a fűtőszálas méregdrága kockaköveken (lerakással együtt kb. 50 ezer/négyzetméter), az utat ízléses világító faboják szegélyezik – gondolom, hogy a hazatérő tehéncsorda megtalálja az istállót. Én mondjuk nem találtam, de egyrészt nem vagyok tehén, másrészt nincsenek istállók, mert azt lebontották, ugye.

– közelről még bizarrabb volt az archaizáló üvegház (“orangerie”) és a fáradt parasztok pihenését szolgáló napvitorlák.

– bepillanthattam a “keleti szárny” “műhelyépületébe – drága falambériát, bár kissé gány burkolási minőséget láttam ott (hogy a tervek mit rejtenek, arról majd későbbi posztban).

– látható MINDKÉT elegáns úszómedence – közelről elég egyértelmű, hogy nem birkafürdető 
–, de ezt azóta Orbán papa is beismerte. Kettő kell, mert sok a gyerek – egy mélyebb a felnőtteknek, masszírozó sugárral, egy sekélyebb a gyerekeknek.

– van igazi tűzivíztározó, legalábbis a tűzoltócsapok látszanak (a medencék nem azok, és amúgy nem értem, hogyan kaphattak engedélyt).

– láthatjuk a levendula ültetvényt és a hatalmas rózsakertet. Nem Anikó, hanem három kertész dolgozott rajta (előbbit utóbbiak állítólag utálják, mert mindig kitalál valami fölösleges munkát).

– bepillanthatunk a 193 négyzetméteres, kandallós egyik hatalmas ebédlőbe (van még belőle minimum négy), és az egyik apartman (csak a “vendégházban” tíz van ilyenből) előterébe.

Ahogy mondtam, a könyvtárat és Orbánék már használt luxuskúriáját (“tisztilak”) nem láthatják. Egyelőre.

MAGYAR TÁMOGATÁSSAL, 5,2 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN ÉPÜLHET FOCIAKADÉMIA KASSÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2025.08.25.



Úgy tűnik, ezúttal sikerült kivitelezőt találni a Kassai Labdarúgó Akadémiai központ kialakítására. A megismételt közbeszerzési eljárás bírálati összegzése szerint a szlovák AVA-stav s.r.o. lehet a kivitelező, amely 13 125 511 euróért vállalta a munkát. Az első tender eredménytelen lett tavasszal, mert nem volt elegendő a forrás, amit a magyar Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosít vissza nem térítendő támogatás formájában.


Márciusban írtuk meg, hogy eredménytelenül zárult az a tender, amit a Borsodsport Invest Kft. és a Slovak Sport Development s.r.o. írt ki év elején a Kassai Labdarúgó Akadémiai központ kialakítására. Ennek oka az volt, hogy a beruházók rendelkezésére álló forrást a legolcsóbb árajánlat is meghaladta. A tendert újra lefolytatták, és ezúttal sikerült olyan ajánlatot kapni, ami már belefér a büdzsébe. A központ 13 125 511 euróba (azaz nagyjából 5,2 milliárd forintba) kerülhet, és a szlovák AVA-stav s.r.o. lehet a kivitelező.

A sportkomplexum a leírás szerint egy 78 626 m2-es területen kap helyet. A kivitelező feladata lesz többek között a négyszintes, lapos tetős főépület, a légkupola csarnok illetve a lelátós centerpálya tervezése és engedélyeztetése, valamint a járdák, terek, utak, parkolók, továbbá 5 szabadtéri futballpálya, technológiai raktár és egy transzformátorállomás tervezése (és adott esetben kivitelezése) is.

Ez már egy csökkentett műszaki tartalom az előző verzióhoz képest.

Az első kiírásban ugyanis még 6 futballpálya szerepelt például, és 120 helyes parkoló (most csak 60 db a cél).

Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárásnak nem része a bútorbeszerzés, valamint a konyhatechnológia sem, és hogy a tervezéssel és a kivitelezéssel érintett projektelemek között nincs teljes átfedés, azaz nem minden tervezéssel érintett projektelem kerül kivitelezésre. A kivitelezőnek így például csak a főépület első és második szintjét kell kulcsrakész állapotban átadnia, a harmadik és negyedik szintet pedig elég szerkezetkész állapotba hoznia. De a focipályák közül is csak kettőt (egy füvest és egy műfüvest) kell kialakítania. Opciós tételeket is meghatároztak, ezek esetleges lehívását a szerződéskötést követő 12 hónapon belül jelzik majd a kivitelezőnek...

BOJÁR IVÁN ANDRÁS: TELJES KÁOSZ URALKODIK A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.08.25.



A Reggeli személy 2025. augusztus 25-i adásában Szénási Sándor Bojár Iván András művészettörténésszel beszélgetett.

MEZŐTÚR - 80 NAP MAGYARORSZÁG KÖRÜL 31. NAP

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.08.26.



Kunszentmárton - 80 Nap Magyarország Körül 31. nap

GÁBOR GYÖRGY: A KÉPMUTATÁS LEVELE – AVAGY HUMANIZMUSNAK ÁLCÁZOTT TUDATLANSÁG

SZOMBAT
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.08.25.


Újra előkerült a jól ismert forgatókönyv: önjelölt „humánus” magyar zsidók megírták a szokásos nyilatkozatukat, amelynek egyetlen valódi célja van: tisztára mosni a lelkiismeretüket azáltal, hogy elhatárolódnak attól a közösségtől, amelyhez állítólag tartoznak. És persze közben megpróbálnak belépőt váltani a „jó zsidó” szerepébe, akit a környező világ végre hajlandó szeretni, mert készségesen átveszi a környezet narratíváit.

Az első mondatban már elárulják önmagukat: „hiányzik itthon egy véleménynyilvánítás”. Hol éltek az elmúlt évtizedekben? Az utcákon, egyetemeken, sajtóban folyamatosan halljuk a palesztinpárti narratívát. Ami hiányzik, az nem a vélemény, hanem a tisztesség.

A szöveg a „humanizmus” látszatát kelti, de minden sora ordít a történelmi tudatlanságtól. Mert miről hallgatnak? Arról, hogy Izrael 1948 óta állandó támadás alatt áll. A függetlenségi háborúban öt arab állam (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon, Irak) indult neki az újszülött államnak azzal a jelszóval, hogy a zsidókat „a tengerbe kell hajtani”. A háborúban közel 6000 zsidó halt meg – egy frissen megalakult ország lakosságához mérten ez óriási veszteség volt. Vajon akkor hol voltak ezek a „humanisták”?

1967-ben a Hatnapos háború előtt Nasszer egyiptomi elnök világosan kijelentette: „Célunk Izrael megsemmisítése.” És valóban: egyetlen nap leforgása alatt izraeli városok, kibucok, repülőterek kerültek volna tűz alá, ha az IDF nem lép elsőként. Vajon a levélírók szerint Izraelnek akkor sem volt joga az önvédelemhez?

1973-ban a Jom kippuri háborúban – a zsidó nép legszentebb ünnepén – Egyiptom és Szíria indított váratlan támadást, miközben Izrael a teljes pusztulás szélén állt. Vajon akkor is relativizáltak volna ezek a „békeharcosok”, mondván, hogy „minden oldalon emberek élnek”?

És mi történt később? A ’80-as és ’90-es évek intifádái: öngyilkos merénylők robbantották fel magukat jeruzsálemi kávéházakban, tel-avivi buszokon, családokat mészároltak le, gyerekeket, anyákat daraboltak szét a piacokon. 2001-ben a Sbarro pizzéria elleni támadásban 16 ember halt meg, köztük hét gyermek és egy terhes nő. 2002-ben a Netanyában tartott pészachi széder estén 30 zsidót robbantottak fel és 140-et sebesítettek meg. Vajon akkor miért nem született ilyen levél? Miért nem szólaltak meg a „humanizmus” bajnokai, amikor kisgyerekek véres cipőjét szedték össze a romok között?

És az elmúlt két évtized? Több ezer rakéta zúdult Dél-Izraelre a Gázai övezetből: Sderot, Askelon, Asdod lakói évek óta légiriadókban élnek. Gyerekek nőnek fel úgy, hogy az első szavuk nem „anya” vagy „apa”, hanem „miklat” – óvóhely. Ez a mindennapi valóság. Erről azonban a levél szerzői mélyen hallgatnak.

És elérkezünk 2023. október 7-hez: a Hamasz által elkövetett bestiális tömegmészárláshoz, ahol több mint 1200 zsidót gyilkoltak le válogatás nélkül, nőket erőszakoltak meg, csecsemőket vágtak le, idős embereket hurcoltak el túszként. A támadók élő közvetítésben mutogatták, hogyan égetnek el családokat a saját otthonukban. Vajon ezek a „humanisták” is csak annyit tudtak hozzáfűzni: „de hát Gázában is vannak áldozatok”? Ez nem humanizmus, hanem erkölcsi vakság...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

GÁBOR GYÖRGY FACEBOOK BEJEGYZÉSÉT (2025.08.26.)

Nem kívánok többet foglalkozni azzal a körlevéllel, amelyről korábban már kifejtettem a véleményemet. Régi tapasztalatom, hogy idehaza, de a világ más részein is sokan, akik saját szakmájukban kiválóan teljesítenek, több nyelvet beszélnek, világot látott emberek, amikor vallási–civilizációs kérdésekről esik szó, meglepő módon bizonytalanná, olykor félműveltté, vagy félanalfabétákká válnak. Ennek okai messzire vezetnek: a felvilágosodás vulgárateista olvasatától a szocialista országok világnézeti indoktrinációjáig. Amikor tehát „mély elfogultsággal” illetnek, azt nem ismeretből, hanem előítéletből és sztereotípiából fakadó minősítésnek tekintem.

Nem most kezdtem, hanem hosszú évek óta mondom – nem egyedül, hanem kollégákkal és vitapartnerekkel együtt – mindazt, amit Izraelről, az iszlámról, a világ, benne Európa, valamint a zsidó–keresztény kultúra állapotáról gondolok. Könyvekben, tanulmányokban, esszékben, interjúkban, előadásokon és kerekasztal-beszélgetésekben szóltam erről itthon és külföldön egyaránt. Most, visszatekintve, azt kell mondanom: mindhiába.

Sokszor elmondtam: a helyzet a nyugati gondolkodás megszokott és „konyhakész” paneleiből félreérthető. A vallásokat a „szeressük egymást” típusú humanisztikus intézményekre leszűkítő nézőpont eleve mellőzi a valóságos és összetett vallás- és civilizációtörténeti dimenziókat. Az adott konfliktus nem puszta területvita, hanem súlyos és meghatározó vallási konfliktus. Az iszlám militáns diskurzusa – saját transzcendens önértelmezéséből következően – az igazhitűek és a hitetlenek (gyaurok – Gárdonyi szóhasználata pontos) végső szembenállását látja, s ebben a keretben a Nyugatot és Izraelt diabolikus, „ördögi” erők eszközeként írja le és értelmezi. Ilyen keretezésből nem nyílik út a kölcsönös megértés felé: aki a másikat metafizikai rosszként definiálja, azzal nem vitázik, hanem harcol. Éppen ezért a sokszor hangoztatott „kettős államiság” gondolata sem kínál valódi megoldást. Ez csupán délibábos nyugati elképzelés: olyan koncepció, amely kívülről tekint a térségre, figyelmen kívül hagyva a vallási és civilizációs konfliktus mélyszerkezetét. Ami Európa szemében politikai kompromisszum lehetne, az a valóságban csupán illúzió marad, mert ott, ahol az egyik fél a másikat nem partnerként, hanem hitetlenként és vallási értelemben legyőzendő, azaz megsemmisítendő ellenségként definiálja, nem létezhet tartós államközi együttélés.
Zárszóként egyetlen pontra kívánok reflektálni: arra, ami a bírált levél elején olvasható. A mondat így hangzik: „Sok mindenben különbözünk, de egyvalamiben egyetértünk: a jelenlegi izraeli kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik a véleményünket.”

Ez a felütés nem párbeszédet nyit, hanem minősít: vannak a „szélsőségesek” és „egyoldalúak”, s velük szemben állnak az „objektívek”, a moralitás talaján álló „háromszázak”. Innentől a vita esélytelen: az erkölcsi felsőbbség igényével megfogalmazott állítás eleve kizárja a közelítést. A diskurzus ugyanabba a zsákutcába fut, mint bármely olyan keret, amely a másik álláspontját nem megbeszélendőnek és vitathatónak, hanem eleve erkölcstelennek láttatja.

Elgondolkodtató tény, hogy a „háromszázak” közt sokakat személyesen is ismerek: tudom, hogy a nagy többség – amúgy a maguk területén kiváló szakemberek – nem rendelkezik a szükséges nyelvi ismeretekkel, vallási és civilizációtörténeti kompetenciákkal. Az általuk viszont „szélsőségesnek” és „egyoldalúnak” nevezett szervezetek és véleményformálók körében azonban nagyobb számban akadnak vallási kérdésekkel foglalkozó szakemberek, nem ritkák a tereptapasztalatok, a közvetlen információk; ismerik Izrael és a zsidóság történetét, ismerik az iszlám vallási és civilizatórikus hagyományát, az izraeli belpolitika bonyolult törésvonalait és a vallási–szekuláris ellentétek legalább másfél évszázados történetét.

Ha a levél valóban párbeszédre hívott volna, nyitott kapukat döngetett volna. Az OR-ZSE – az én anyaintézményem –, ahol izraeli hallgatók és oktatók is jelen vannak, s ahol rendszeresen rendezünk vitákat és kerekasztal-beszélgetéseket eltérő világnézetű, vallású és felekezetű résztvevőkkel, készséggel adott volna teret egy tisztázó beszélgetéssorozatnak. Minden felhatalmazás nélkül megkockáztatom: amint az elmúlt egy-két év során, az ugyancsak „szélsőségesnek” és „egyoldalúnak” minősített Mazsihisz akár külföldi vendégek meghívásával is támogatta volna a kezdeményezést. A párbeszéd azonban a „szélsőséges” és „egyoldalú” véleményformálók miatt érdeklődés híján elmarad.

A levél – s ezt aligha gondolhatták másként maguk a szerzők – nem befolyásolta sem Izrael, sem a Hamász vezetőit; nem döbbentette rá a feleket, hogy azonnal tegyék félre a fegyvert, s közösen alakuljanak át egymást szerető békepapokká. Nem hozott közelebb semmiféle megoldást, nem nyitott új perspektívát. Egyetlen kézzelfogható következménye az lett, hogy tovább mélyítette az amúgy is széttöredezett, ezer sebből vérző hazai közélet belső megosztottságát, újabb lövészárkot húzva és frontokat nyitva a meglévők mellé – ráadásul mindezt alig egy évvel a választások előtt. Ez pedig aligha nevezhető a politikai bölcsesség vagy az időzítési érzék (politikai ritmusérzék) meggyőző bizonyítékának.

Mindezek után részemről lezártnak tekintem az ügyet. Köszönöm a számos támogató levelet és üzenetet, amelyek Izraeltől az Egyesült Államokon és Nyugat-Európán át Magyarországig érkeztek. Izraelről és a jelenlegi helyzetről a továbbiakban kizárólag szakmai közönség előtt kívánok szólni. A frusztrációk és kompenzációk vagy a zsigeri gyűlölködések és előítéletes gondolkodásmódok kezelése nem az én hivatásom: nem pszichológus vagyok, nem pszichiáter, hanem egyszerű vallásfilozófus és vallástörténész.