Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.08.19.
A Megbeszéljük... 2025. március 18-i adásában Bolgár György vendége Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter volt.
Lásd még:
2025. augusztus 31., vasárnap
BOKROS LAJOS | ORBÁN OSZTOGATVA FOSZTOGAT - A VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEKET INFLÁCIÓVAL VESZI MAJD VISSZA
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.08.19.
A Megbeszéljük... 2025. március 18-i adásában Bolgár György vendége Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter volt.
- Bokros Lajos: "Már több mint 10 éve be kellett volna vezetni az eurót!"
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.08.19.
A Megbeszéljük... 2025. március 18-i adásában Bolgár György vendége Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter volt.
A 3 SZÁZALÉKOS LAKÁSHITEL CSAK EGY SZŰK GAZDAG RÉTEGNEK SEGÍT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.08.27.
Meddig lehet egy országot az orránál fogva vezetni? Erről beszélgetett Sebes György Katona Tamás közgazdász professzorral, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökével, volt pénzügyi államtitkárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Katona Tamás a kérdésre válaszolva csak annyit jegyzett meg, hogy „tizenhat évig biztos, azt látjuk”. A gazdaság nagyon rossz állapotban van. A kormány az elmúlt két évben a háborúra hivatkozott, ezért nem lehet fejlődni és ezért lett a repülőrajtból merülőrajt. Az elmúlt években dobogósok voltunk Európában az inflációt tekintve, most már lecsúsztunk az ötödik helyre, ami így is elég rossz és az sem vígasztal minket, hogy van négy ország, ahol még rosszabb.
Az elmúlt években 70 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ezért most mondhatjuk, hogy már csak 6 százalékkal nő, de az a 70 százalékra jön rá, amit megéreznek az emberek. A gazdasági növekedés megállt és 2022 első félév vége óta, azaz a választás előtti nagy osztogatás lecsengésétől számítva, a gazdaság stagnál. Ez az előző tizenöt évnek a katasztrofális gazdaságpolitikájának tudható be. „Csodák nincsenek, az unortodox gazdaságpolitika, a magasnyomású gazdaság, meg az összes őrültség, amit kitaláltak, visszaütnek” – mondta Katona Tamás.
A beszélgetés további részében még szóba került többek között a most induló 3 %-os fix lakáshitel program, az árrésstop, a 10 ezer milliárdos országépítő terv, illetve az, hogy lehet-e még ígérgetéssel választást nyerni?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.08.27.
Meddig lehet egy országot az orránál fogva vezetni? Erről beszélgetett Sebes György Katona Tamás közgazdász professzorral, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökével, volt pénzügyi államtitkárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Katona Tamás a kérdésre válaszolva csak annyit jegyzett meg, hogy „tizenhat évig biztos, azt látjuk”. A gazdaság nagyon rossz állapotban van. A kormány az elmúlt két évben a háborúra hivatkozott, ezért nem lehet fejlődni és ezért lett a repülőrajtból merülőrajt. Az elmúlt években dobogósok voltunk Európában az inflációt tekintve, most már lecsúsztunk az ötödik helyre, ami így is elég rossz és az sem vígasztal minket, hogy van négy ország, ahol még rosszabb.
Az elmúlt években 70 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ezért most mondhatjuk, hogy már csak 6 százalékkal nő, de az a 70 százalékra jön rá, amit megéreznek az emberek. A gazdasági növekedés megállt és 2022 első félév vége óta, azaz a választás előtti nagy osztogatás lecsengésétől számítva, a gazdaság stagnál. Ez az előző tizenöt évnek a katasztrofális gazdaságpolitikájának tudható be. „Csodák nincsenek, az unortodox gazdaságpolitika, a magasnyomású gazdaság, meg az összes őrültség, amit kitaláltak, visszaütnek” – mondta Katona Tamás.
A beszélgetés további részében még szóba került többek között a most induló 3 %-os fix lakáshitel program, az árrésstop, a 10 ezer milliárdos országépítő terv, illetve az, hogy lehet-e még ígérgetéssel választást nyerni?
BÉKESI LÁSZLÓ CSAPDÁBAN VERGŐDVE – ZSÁKUTCÁBA ZÁRVA
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2025.08.29.
Mindig van okunk arra, hogy a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival foglalkozzunk. Napjainkban ennek az elemzésnek különös aktualitást kölcsönöz a jóváhagyott 2026-os költségvetés és az annak alapjául szolgáló makrogazdasági pálya, valamint az EU következő hétéves költségvetésének tervezete, továbbá az orosz–ukrán háború kimenetele, következményei és azok várható hatásai a magyar gazdaságra.
Ismerjük a magyar gazdaság 2024. évi eredményeit, 2025 első félévének teljesítményét, és a sok bizonytalanság ellenére is rendelkezünk elég információval ahhoz, hogy megbecsüljük gazdaságunk jövő évben várható teljesítményét, helyzetét.
Az ismert múltbeli adatok és a becsülhető prognózisok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság tényleges teljesítménye és várható eredményei messze elmaradnak a kormányzati tervektől és prognózisoktól. A tervezettnél és reméltnél kisebb gazdasági teljesítmény, magasabb infláció, nagyobb államháztartási hiány és adósságállomány, csökkenő beruházások és stagnáló fogyasztás, végső felhasználás, romló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg, az EU-transzferek tartós elmaradása, egy részük elvesztése, a Trump-adminisztrációtól várt kedvező gazdasági lehetőségek helyett a kiszámíthatatlan amerikai vámpolitika és az orosz–ukrán háború terhei jellemzik és határozzák meg a magyar gazdaság elmúlt két évének teljesítményét és a jövő évre várható helyzetét. Összefoglalva és némileg leegyszerűsítve azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar gazdaság most már tartósan a stagfláció állapotában van, és belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ebből a leszakadáshoz, tartós lemaradáshoz vezető állapotból kitörjön, majd egy fenntartható, egyensúlyőrző növekedési pályára álljon.
Elemzésemben azt próbálom bizonyítani, hogy ezt az állapotot nem elháríthatatlan külső sokkok, nem az ukrajnai háború, nem a brüsszeli háborúpárti politika és szankciós infláció, a magyar kormányt sújtó igazságtalan, diszkriminációs politika, hanem alapvetően a magyar kormány tartósan elhibázott gazdaságpolitikája okozza. A hangzatos, de üres kormányzati lózungoknak se alapjuk, se értelmük nincs. Nem lehet „békeköltségvetést” vagy „háborúellenes költségvetést” készíteni, nem lehet durván EU-ellenes politikával megszerezni az elmaradó, blokkolt EU-transzfereket, azokat nem lehet pótolni „keleti nyitással”, autokratikus, diktatórikus rezsimekkel való elvtelen „barátkozással”.
Minezeken túl megpróbálom bemutatni, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt nemcsak rövid távon kell súlyos veszteségeket elszenvednünk, hanem a zsákutcába vezető gazdaságpolitika tartósan bezárja a magyar gazdaságot a közepes fejlettség csapdájába, feléli, elzálogosítja a jövőt, megsemmisíti a kitörés esélyeit, leszakadásra, lemaradásra ítéli az országot.
Nyolc olyan végzetes stratégiai, gazdaságpolitikai hibát tudok azonosítani és bemutatni, amelyek együttes hatása hozta az elmúlt tizenöt évben a magyar gazdaságot ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe...
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2025.08.29.
Ismerjük a magyar gazdaság 2024. évi eredményeit, 2025 első félévének teljesítményét, és a sok bizonytalanság ellenére is rendelkezünk elég információval ahhoz, hogy megbecsüljük gazdaságunk jövő évben várható teljesítményét, helyzetét.
Az ismert múltbeli adatok és a becsülhető prognózisok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság tényleges teljesítménye és várható eredményei messze elmaradnak a kormányzati tervektől és prognózisoktól. A tervezettnél és reméltnél kisebb gazdasági teljesítmény, magasabb infláció, nagyobb államháztartási hiány és adósságállomány, csökkenő beruházások és stagnáló fogyasztás, végső felhasználás, romló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg, az EU-transzferek tartós elmaradása, egy részük elvesztése, a Trump-adminisztrációtól várt kedvező gazdasági lehetőségek helyett a kiszámíthatatlan amerikai vámpolitika és az orosz–ukrán háború terhei jellemzik és határozzák meg a magyar gazdaság elmúlt két évének teljesítményét és a jövő évre várható helyzetét. Összefoglalva és némileg leegyszerűsítve azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar gazdaság most már tartósan a stagfláció állapotában van, és belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ebből a leszakadáshoz, tartós lemaradáshoz vezető állapotból kitörjön, majd egy fenntartható, egyensúlyőrző növekedési pályára álljon.
Elemzésemben azt próbálom bizonyítani, hogy ezt az állapotot nem elháríthatatlan külső sokkok, nem az ukrajnai háború, nem a brüsszeli háborúpárti politika és szankciós infláció, a magyar kormányt sújtó igazságtalan, diszkriminációs politika, hanem alapvetően a magyar kormány tartósan elhibázott gazdaságpolitikája okozza. A hangzatos, de üres kormányzati lózungoknak se alapjuk, se értelmük nincs. Nem lehet „békeköltségvetést” vagy „háborúellenes költségvetést” készíteni, nem lehet durván EU-ellenes politikával megszerezni az elmaradó, blokkolt EU-transzfereket, azokat nem lehet pótolni „keleti nyitással”, autokratikus, diktatórikus rezsimekkel való elvtelen „barátkozással”.
Minezeken túl megpróbálom bemutatni, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt nemcsak rövid távon kell súlyos veszteségeket elszenvednünk, hanem a zsákutcába vezető gazdaságpolitika tartósan bezárja a magyar gazdaságot a közepes fejlettség csapdájába, feléli, elzálogosítja a jövőt, megsemmisíti a kitörés esélyeit, leszakadásra, lemaradásra ítéli az országot.
Nyolc olyan végzetes stratégiai, gazdaságpolitikai hibát tudok azonosítani és bemutatni, amelyek együttes hatása hozta az elmúlt tizenöt évben a magyar gazdaságot ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe...
BOD PÉTER ÁKOS: ORBÁNÉK A ZSÍROSBÖDÖN ALJÁIG LEMENTEK
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.08.12.
A választás előtti osztogatás tekintetében 2022 volt a rekord – jelentette ki Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a KlikkTV Méylvíz című műsorában.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.08.12.
A választás előtti osztogatás tekintetében 2022 volt a rekord – jelentette ki Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a KlikkTV Méylvíz című műsorában.
Bod Péter Ákos emlékeztetett rá: a kormány annyira erősnek láthatta Márki-Zay Pétert, hogy 2021 nyarán egy óriási költekezés indult el. Nehéz kiszámolni, hogy mekkora is volt az osztogatás, mert van, ami egyébként is járt volna. Példaként említette a nyugdíjemelés mértékét, amit aláterveznek, majd a magasabb infláció miatt a különbséget odaadják. Ha nincs választási év, akkor kicsi a különbség, ha választási év van, akkor nagyobb, hogy többet tudjanak adni a nyugdíjas szavazóknak. Ennek ellenére elemzők 1800 milliárd forintra teszik azt, amit választási pénznek tekinthetünk.
Bod Péter Ákos szerint nagyon kilóg a lóláb a rendvédelmi dolgozók hat havi fizetésnek megfelelő fegyverpénze esetében. Az előző választás előtt is adtak és most is fognak, közötte meg, amikor nincs választás, „kéretik kijönni a fizetésükből”.
A közgazdász szerint most már a bödön aljáról szedik ki a zsírt, hogy lehessen valamit kenni a kenyérre.
UJHELYI ISTVÁN: VASÁRNAPI NYÍLTLEVÉL
FACEBOOK
Szerző: DR. UJHELYI ISTVÁN
2025.08.31.
Hatvanpuszta, az orbáni hagyaték
Van egy olyan elmélet, hogy Kádár népe azért immunis a rendszerváltás utáni politikusi korrupcióra, mert arra a lelke mélyén valójában némileg irigykedve tekint („mi a korrupció? amiből engem kihagynak, hogy a fene enné meg!”), másfelől belenyugvóan belekalkulálta a nagypolitika működési mechanizmusába („nem baj, ha lopnak, csak kormányozni tudjanak”), harmadrészt mégiscsak úgy szocializálódott egy komplett ország az átkosban, hogy aki, amit tud, azért néha csak hazavisz a gyárból, hiszen „magunknak építjük”. Hát, istenem, a politikusok olyan gyárban dolgoznak, ahonnan csak közpénzt lehet hazavinni, mit lehet tenni, ez van. Lám, még én is viccelődök rajta, miközben az adófizetők által összehordott közvagyon megdézsmálása – sőt, rendszerszintű kilapátolása – egyáltalán nem vicces, sőt, szomorú, még inkább ökölszorítóan dühítő.
A Fidesz felsővezetőinek közpénz-bulémiája (copyright: Bödőcs Tibor) a sokadik kétharmad kontrollnélküli hatalomgyakorlásával egyre pofátlanabb és gerinctelenebb lett az évek alatt, a NER-ficsúrok tényleg azt gondolták, hogy már mindent is lehet: legjobb példa erre a Magyar Nemzeti Bank maffiaszerű kifosztásának látszó bindzsizés, amely az előző fideszes jegybank-elnök rokonságához és annak baráti köréhez köthető. A néplélek egy ideig kegyesen elengedte, beárazta az alacsonyabb szintű, hivalkodásmentes luxizást, a közpénznyúlásból való vagyongyarapodásokat. Ne felejtsük el, hogy egy olyan országban élünk, ahol a miniszterelnök focistadiont épített a nyaralója mellé, ahol a hatvanezer magyar halálát hozó covid-járvány idején is csak a nyerészkedésre tudtak gondolni bizonyos fideszes körök, ahol közpénzből felújított kastélyok kerülnek magánkézbe, ahol majdnem komplett (vár)megyéket vásárolnak fel kormánytagok és rokonságuk, ahol a kormányfő gyerekkori jóbarátja egyszerű gázszerelőből a világ (!) egyik leggazdagabb embere lett néhány év alatt. Sokak dühöngtek, émelyegtek a szégyentelen fosztogatás miatt, de soha nem csordult át a dolog a krübli szélén, Orbán pedig sokáig ügyesen tartotta magát a puritán látszatszerephez.
Hatvanpuszta nyilvánvalóan azért került most mégis a közbeszéd vezető témái közé – holott sok új nincs benne, hacsak nem a folyamatos épülés-szépülés persze -, mert változott a közhangulat is. Tizenöt év kétharmados pökhendiség után az embereknek elege lett a NER-uraságokból, de ennek alapvető oka nem abban keresendő, hogy az első bekezdésben taglalt néplélek és hozzáállás megváltozott volna, mert az kevéssé valószínű. Egyszerűen az emberek magukon érzik, hogy a Kánaánt ígérő hatalmasságok tizenöt év után is csak a távoli horizontra mutogatnak a nagy magyar jólét eljövetele kapcsán, a késés okait pedig mindenhol megtalálják, csak saját magukban nem. És miközben a bevásárlások végösszege a közértben duplájára-triplájára emelkedett, a bizonytalanság és a megélhetési válság erősödik, eközben a kétharmados – vagyis korlátlan – felhatalmazással bíró vezetőktől pedig egyetlen őszinte mondat nem hangzik el, nemhogy önkritikus. De közben látjuk a milliós táskákat, sportkocsikat, a milliós nadrágokat, a dubaji pecókat, a közbeszerzés-nyertes cégek yachtjain nyaraló kormánytagokat, a nyilvánvalóan közpénzből finanszírozott udvari bolondokra költött vagyonokat, az irritáló pöffeszkedést. A zebrákat és a félkész gazdaságnak-majorságnak hazudott uradalmat. Ráadásul amikor jön valaki és kellő kredittel, határozottsággal képes fel is kérdezni az urakat minderről, akkor láthatóan tényleg fordulni képes a közhangulat.
Hatvanpuszta kapcsán megy a mosdatás – ami tökéletes visszaigazolása annak, hogy tényleg van mit magyarázni: vicces, hogy közvagyon jellegét elveszítő kastélyok birtokosai, megbecsült közpénzhercegek teszik ezt az Orbán-család érdekében -, de érdemes felidézni röviden a teljes történetet. A hatvanpusztai ingatlanegyüttesre annak idején még – az azóta tragikusan elhunyt újságíró -, Ferenczi Krisztina hívta fel a figyelmet, miután rájött, hogy 2011-ben (immár a kétharmados hatalom birtokában) Orbán Viktor édesapjának egyik cége megvásárolta a helyet, majd azonnal bérbe is adta Mészáros Lőrincnek. A majorság körüli földek egyébként szintén szépen fokozatosan Mészáros, illetve Orbán Viktor feleségének tulajdonába kerültek. A Fidesz miniszterelnöke sokáig kerülte, hogy bármilyen kapcsolatba hozzák az ott zajló építkezéssel, míg végül – ez is milyen kelet-európai filmbe illő jelenet - Nárcisz nevű kuvasz kutyája buktatta le, aki nevezetesen ott lakott a területen. Hogy végül mi lesz a hatvanpusztai ingatlanon: luxus dácsa vagy gazdaság, tulajdonképpen mindegy is. Mondjuk az úszómedencék, meg a „gondolkodó sétány” nem éppen juhtenyésztésre való berendezkedésre utal, de ezen az apróságon ne akadjunk fenn. Hatvanpuszta lényege, hogy olyan mértékű és nívójú vagyongyarapodást mutat fel, ami nemcsak, hogy ellentétes Orbán szegénylegény-imázsával, de még matematikailag sem igazán jön ki sem a kormányfő, sem édesapja bevallott bevételeiből. Akkor meg ugyan honnan? Hát, onnan. Az ráadásul nyilvánvalóan csak a banánköztársaságok és egyéb maffiaállamok ismérve, hogy a miniszterelnök családjának épülő birtokát az vette korábban bérbe és birtokolja a körülötte lévő földterületek nagyrészét, aki egyébként a miniszterelnök kormányzása alatt lett multimilliárdos.
Hatvanpuszta a műemlékvédelem egy gyönyörű példája – fogalmazott az egyik miniszter, mosdatni próbálva az érintetteket. Ebben van igazság. Előbb-után tényleg műemlék lesz belőle, az orbáni rezsim egy turisztikai látványossága. Ahogy idővel a felcsúti stadionból és a hasonló, fáraószerű hagyaték egyéb darabjaiból is vélhetően. Ezeknek ugyanis történelmileg ez a sorsa. Aki tudományos akadémiát, egyetemet, esetleg kórházat épített, annak nevét terek viselik. Ez a különbség. Ez is.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy politikai szemtanúként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Ötszázhuszonhatodik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a hazánknak.
Szerző: DR. UJHELYI ISTVÁN
2025.08.31.
Van egy olyan elmélet, hogy Kádár népe azért immunis a rendszerváltás utáni politikusi korrupcióra, mert arra a lelke mélyén valójában némileg irigykedve tekint („mi a korrupció? amiből engem kihagynak, hogy a fene enné meg!”), másfelől belenyugvóan belekalkulálta a nagypolitika működési mechanizmusába („nem baj, ha lopnak, csak kormányozni tudjanak”), harmadrészt mégiscsak úgy szocializálódott egy komplett ország az átkosban, hogy aki, amit tud, azért néha csak hazavisz a gyárból, hiszen „magunknak építjük”. Hát, istenem, a politikusok olyan gyárban dolgoznak, ahonnan csak közpénzt lehet hazavinni, mit lehet tenni, ez van. Lám, még én is viccelődök rajta, miközben az adófizetők által összehordott közvagyon megdézsmálása – sőt, rendszerszintű kilapátolása – egyáltalán nem vicces, sőt, szomorú, még inkább ökölszorítóan dühítő. A Fidesz felsővezetőinek közpénz-bulémiája (copyright: Bödőcs Tibor) a sokadik kétharmad kontrollnélküli hatalomgyakorlásával egyre pofátlanabb és gerinctelenebb lett az évek alatt, a NER-ficsúrok tényleg azt gondolták, hogy már mindent is lehet: legjobb példa erre a Magyar Nemzeti Bank maffiaszerű kifosztásának látszó bindzsizés, amely az előző fideszes jegybank-elnök rokonságához és annak baráti köréhez köthető. A néplélek egy ideig kegyesen elengedte, beárazta az alacsonyabb szintű, hivalkodásmentes luxizást, a közpénznyúlásból való vagyongyarapodásokat. Ne felejtsük el, hogy egy olyan országban élünk, ahol a miniszterelnök focistadiont épített a nyaralója mellé, ahol a hatvanezer magyar halálát hozó covid-járvány idején is csak a nyerészkedésre tudtak gondolni bizonyos fideszes körök, ahol közpénzből felújított kastélyok kerülnek magánkézbe, ahol majdnem komplett (vár)megyéket vásárolnak fel kormánytagok és rokonságuk, ahol a kormányfő gyerekkori jóbarátja egyszerű gázszerelőből a világ (!) egyik leggazdagabb embere lett néhány év alatt. Sokak dühöngtek, émelyegtek a szégyentelen fosztogatás miatt, de soha nem csordult át a dolog a krübli szélén, Orbán pedig sokáig ügyesen tartotta magát a puritán látszatszerephez. Hatvanpuszta nyilvánvalóan azért került most mégis a közbeszéd vezető témái közé – holott sok új nincs benne, hacsak nem a folyamatos épülés-szépülés persze -, mert változott a közhangulat is. Tizenöt év kétharmados pökhendiség után az embereknek elege lett a NER-uraságokból, de ennek alapvető oka nem abban keresendő, hogy az első bekezdésben taglalt néplélek és hozzáállás megváltozott volna, mert az kevéssé valószínű. Egyszerűen az emberek magukon érzik, hogy a Kánaánt ígérő hatalmasságok tizenöt év után is csak a távoli horizontra mutogatnak a nagy magyar jólét eljövetele kapcsán, a késés okait pedig mindenhol megtalálják, csak saját magukban nem. És miközben a bevásárlások végösszege a közértben duplájára-triplájára emelkedett, a bizonytalanság és a megélhetési válság erősödik, eközben a kétharmados – vagyis korlátlan – felhatalmazással bíró vezetőktől pedig egyetlen őszinte mondat nem hangzik el, nemhogy önkritikus. De közben látjuk a milliós táskákat, sportkocsikat, a milliós nadrágokat, a dubaji pecókat, a közbeszerzés-nyertes cégek yachtjain nyaraló kormánytagokat, a nyilvánvalóan közpénzből finanszírozott udvari bolondokra költött vagyonokat, az irritáló pöffeszkedést. A zebrákat és a félkész gazdaságnak-majorságnak hazudott uradalmat. Ráadásul amikor jön valaki és kellő kredittel, határozottsággal képes fel is kérdezni az urakat minderről, akkor láthatóan tényleg fordulni képes a közhangulat. Hatvanpuszta kapcsán megy a mosdatás – ami tökéletes visszaigazolása annak, hogy tényleg van mit magyarázni: vicces, hogy közvagyon jellegét elveszítő kastélyok birtokosai, megbecsült közpénzhercegek teszik ezt az Orbán-család érdekében -, de érdemes felidézni röviden a teljes történetet. A hatvanpusztai ingatlanegyüttesre annak idején még – az azóta tragikusan elhunyt újságíró -, Ferenczi Krisztina hívta fel a figyelmet, miután rájött, hogy 2011-ben (immár a kétharmados hatalom birtokában) Orbán Viktor édesapjának egyik cége megvásárolta a helyet, majd azonnal bérbe is adta Mészáros Lőrincnek. A majorság körüli földek egyébként szintén szépen fokozatosan Mészáros, illetve Orbán Viktor feleségének tulajdonába kerültek. A Fidesz miniszterelnöke sokáig kerülte, hogy bármilyen kapcsolatba hozzák az ott zajló építkezéssel, míg végül – ez is milyen kelet-európai filmbe illő jelenet - Nárcisz nevű kuvasz kutyája buktatta le, aki nevezetesen ott lakott a területen. Hogy végül mi lesz a hatvanpusztai ingatlanon: luxus dácsa vagy gazdaság, tulajdonképpen mindegy is. Mondjuk az úszómedencék, meg a „gondolkodó sétány” nem éppen juhtenyésztésre való berendezkedésre utal, de ezen az apróságon ne akadjunk fenn. Hatvanpuszta lényege, hogy olyan mértékű és nívójú vagyongyarapodást mutat fel, ami nemcsak, hogy ellentétes Orbán szegénylegény-imázsával, de még matematikailag sem igazán jön ki sem a kormányfő, sem édesapja bevallott bevételeiből. Akkor meg ugyan honnan? Hát, onnan. Az ráadásul nyilvánvalóan csak a banánköztársaságok és egyéb maffiaállamok ismérve, hogy a miniszterelnök családjának épülő birtokát az vette korábban bérbe és birtokolja a körülötte lévő földterületek nagyrészét, aki egyébként a miniszterelnök kormányzása alatt lett multimilliárdos. Hatvanpuszta a műemlékvédelem egy gyönyörű példája – fogalmazott az egyik miniszter, mosdatni próbálva az érintetteket. Ebben van igazság. Előbb-után tényleg műemlék lesz belőle, az orbáni rezsim egy turisztikai látványossága. Ahogy idővel a felcsúti stadionból és a hasonló, fáraószerű hagyaték egyéb darabjaiból is vélhetően. Ezeknek ugyanis történelmileg ez a sorsa. Aki tudományos akadémiát, egyetemet, esetleg kórházat épített, annak nevét terek viselik. Ez a különbség. Ez is. A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy politikai szemtanúként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire. Ötszázhuszonhatodik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul, ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a hazánknak.TISZA TV 🔴⚪🟢 A NER ELIT LUXIZÁSA - MIÉRT GAZDAGODNAK?
TISZA TV
Szerző: TISZA TV
2025.08.31.
Üdvözlünk! Ebben a videóban azt járjuk körül vajon miért lesz a legtöbb NER ologarcha gazdag?. Tarts velünk! Ha tetszik a tartalom és érdekelnek a TISZA Párttal kapcsolatos videók akkor iratkozz fel a TISZA TV csatornájára.
Szerző: TISZA TV
2025.08.31.
Üdvözlünk! Ebben a videóban azt járjuk körül vajon miért lesz a legtöbb NER ologarcha gazdag?. Tarts velünk! Ha tetszik a tartalom és érdekelnek a TISZA Párttal kapcsolatos videók akkor iratkozz fel a TISZA TV csatornájára.
GAZDASÁGUNK STAGNÁSÁNAK OKAI; AZ ÚJ KORMÁNY TEENDŐI
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.08.18.
Beszélgetés Benyó Ritával politikáról, gazdaságról, szociális ügyekről.
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.08.18.
Beszélgetés Benyó Ritával politikáról, gazdaságról, szociális ügyekről.
LENGYEL LÁSZLÓ: UTOLSÓ NYÁR
NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.08.31.
Az Orbán-rendszer, a rendszerváltó- és az Orbán-kor pártszerkezetének utolsó nyara. A centrális erőtér, a hagyományos ellenzék vége. Elindultunk egy új politikai rendszer és szerkezet felé.
A régi rend a kétharmados többségre épül. A legvérmesebb fidesznyikek se gondolhatják, hogy újra kétharmaduk lesz, és minden úgy megy tovább, mint eddig. Ha pedig csaláshoz, erőszakhoz folyamodnak, akkor már egy új rendszert kell működtetniük: a folyamatos erőszak rendszerét. A politikai szerkezet kétpólusúvá vált. Egyik oldalán se áll a szó igazi értelmében vett párt: a Fidesz már nem, a Tisza még nem párt. A Fidesz rögtön az Orbán-rendszer elején elveszítette kormányzópárt jellegét. OV első dolga volt, hogy a Fidesz-pártot, mint ellensúlyt, mint politikai döntéshozó és egyeztető intézményt megsemmisítse. A Fidesz utópárt; a személyes autokrácia egyik, nem is a legfontosabb, hatalmat, forrásokat, kádereket elosztó, döntésvégrehajtó és érdekkijáró intézménye. A Tisza egy előpárti gyűjtőmozgalom, közös politikai ideológia, program nélkül, amelyet a személyes tekintélyuralom elleni érzelem, a megélhetési válság közös érzülete és a messiás-vezető tart össze.
2025 nyara politikai felhajtó erőt hozott az Ellenzék számára. Legfontosabb, évtizedes, talán rendszerváltó eseménye a Büszkeség Napja (Pride) több százezres tüntetése. Ennek a napnak a nem kicsiny csodája jelentősen megnövelte nemcsak a rendszer elleni önérzetet, hanem az egymás iránti társadalmi bizalmat és hitet. Nem egyszerűen sokan, többen, hanem egymással vagyunk. OV maga idézte saját fejére a bajt. Először jelent meg a felirat a falon: magad fogod rendszered összezúzni! Ahogy az öreg Kádár és csapata maga omlasztotta össze a Kádár-rendszert, úgy teszi ezt OV a maga rendszerével. MP a nyáron – a székesfehérvári beszéddel, a székelyföldi körúttal, a pannonhalmi szónoklattal – mindig nyert, OV Tusványoson, bujkáló kampányán, utcai harcosként és nyájas pocakos nagyapóként mindig veszített. Hadházy megtalálta Hatvanpusztán – nem Felcsúton, nem a Várban – az Orbán-rendszer jelképét, a hatalom és pénz aranyozott tengelyét. A 27-ek levele – Baka András, Balla Zsófia, Bárándy Péter, Báthori Csaba, Csillag István, Darvasi László, Gerő Tamás, Herczog László, Iványi Gábor, Katona Tamás, Kéri László, Komoróczy Géza, Laczó Adrienn, Lengyel László, Lévay Miklós, Margócsy István, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Petschnig Mária Zita, Romsics Ignác, Spiró György, Sz. Bíró Zoltán, Szentes Ágota, Szilágyi Ákos, Szurday Kinga, Tompa Andrea, Várhegyi Éva – Fleck Zoltán és a szólás, a tudomány szabadsága mellett „szellemi és jellembeli” tett, amelyek nélkül, mint Márai írja, „nincs társadalom: a bestiális feltör a társadalomban, mint a szennyvíz, ha csőrepedés van a házban. (Grillparzer-idézet: »Von der Humanität über die Nationalität zur Bestialität« [A humanizmustól a nacionalizmuson át egészen a bestialitásig.]).” Ilyenkor indul a százszorszent Iványi Gábor Kijevbe, helyettünk is imádkozni az áldozatokért.
Nemcsak a politikai térkép, hanem a belső emberi, erkölcsi térképek is megváltoztak. A gyűlölködő szavak szennyóceánjában felbukkantak az erkölcsi tettek szigetei. Nézzünk rá a Pride Erzsébet-híddal együtt emelkedő emberbüszkeség szabadságszigetére: mi vagyunk. Tetszik, nem tetszik, valamennyi rockkoncerten felhangzik a „mocskos Fidesz”, és nemcsak a kiabáló fiatalok, de a hatalom-listázta zenészek is vállalják: mi vagyunk. A Pride miatt rabosított, ám tovább mosolygó Karácsony Gergely, a halálos erőszaknak kitett, mégis folytató Hadházy Ákos, a megtámadott, ám tovább író, beszélő újságírók, egyetemi tanárok, közvélemény-kutatók, s ki tudja még, hogy mely autonóm személyiségek: mi vagyunk. Emlékszem a rendszerváltás idejére, amikor a régi rend még utoljára üldözött, fenyegetett, s az volt a kérdés, mint ma: megfutsz vagy kitartasz, odamész vagy nem mész oda, szólsz vagy hallgatsz, aláírsz vagy nem írsz alá, hiszel vagy nem hiszel magadban – mi voltunk, mi vagyunk, s mi leszünk. Ami történik, már nem a politikáról, hanem rólunk, emberségünkről, életünkről szól. Föltesszük-e valamire, ami több a mindennapjainknál? Lesz-e és vállaljuk-e a sorsunk vagy maradunk örök sorstalanok?
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2025.08.31.
A régi rend a kétharmados többségre épül. A legvérmesebb fidesznyikek se gondolhatják, hogy újra kétharmaduk lesz, és minden úgy megy tovább, mint eddig. Ha pedig csaláshoz, erőszakhoz folyamodnak, akkor már egy új rendszert kell működtetniük: a folyamatos erőszak rendszerét. A politikai szerkezet kétpólusúvá vált. Egyik oldalán se áll a szó igazi értelmében vett párt: a Fidesz már nem, a Tisza még nem párt. A Fidesz rögtön az Orbán-rendszer elején elveszítette kormányzópárt jellegét. OV első dolga volt, hogy a Fidesz-pártot, mint ellensúlyt, mint politikai döntéshozó és egyeztető intézményt megsemmisítse. A Fidesz utópárt; a személyes autokrácia egyik, nem is a legfontosabb, hatalmat, forrásokat, kádereket elosztó, döntésvégrehajtó és érdekkijáró intézménye. A Tisza egy előpárti gyűjtőmozgalom, közös politikai ideológia, program nélkül, amelyet a személyes tekintélyuralom elleni érzelem, a megélhetési válság közös érzülete és a messiás-vezető tart össze.
2025 nyara politikai felhajtó erőt hozott az Ellenzék számára. Legfontosabb, évtizedes, talán rendszerváltó eseménye a Büszkeség Napja (Pride) több százezres tüntetése. Ennek a napnak a nem kicsiny csodája jelentősen megnövelte nemcsak a rendszer elleni önérzetet, hanem az egymás iránti társadalmi bizalmat és hitet. Nem egyszerűen sokan, többen, hanem egymással vagyunk. OV maga idézte saját fejére a bajt. Először jelent meg a felirat a falon: magad fogod rendszered összezúzni! Ahogy az öreg Kádár és csapata maga omlasztotta össze a Kádár-rendszert, úgy teszi ezt OV a maga rendszerével. MP a nyáron – a székesfehérvári beszéddel, a székelyföldi körúttal, a pannonhalmi szónoklattal – mindig nyert, OV Tusványoson, bujkáló kampányán, utcai harcosként és nyájas pocakos nagyapóként mindig veszített. Hadházy megtalálta Hatvanpusztán – nem Felcsúton, nem a Várban – az Orbán-rendszer jelképét, a hatalom és pénz aranyozott tengelyét. A 27-ek levele – Baka András, Balla Zsófia, Bárándy Péter, Báthori Csaba, Csillag István, Darvasi László, Gerő Tamás, Herczog László, Iványi Gábor, Katona Tamás, Kéri László, Komoróczy Géza, Laczó Adrienn, Lengyel László, Lévay Miklós, Margócsy István, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Petschnig Mária Zita, Romsics Ignác, Spiró György, Sz. Bíró Zoltán, Szentes Ágota, Szilágyi Ákos, Szurday Kinga, Tompa Andrea, Várhegyi Éva – Fleck Zoltán és a szólás, a tudomány szabadsága mellett „szellemi és jellembeli” tett, amelyek nélkül, mint Márai írja, „nincs társadalom: a bestiális feltör a társadalomban, mint a szennyvíz, ha csőrepedés van a házban. (Grillparzer-idézet: »Von der Humanität über die Nationalität zur Bestialität« [A humanizmustól a nacionalizmuson át egészen a bestialitásig.]).” Ilyenkor indul a százszorszent Iványi Gábor Kijevbe, helyettünk is imádkozni az áldozatokért.
Nemcsak a politikai térkép, hanem a belső emberi, erkölcsi térképek is megváltoztak. A gyűlölködő szavak szennyóceánjában felbukkantak az erkölcsi tettek szigetei. Nézzünk rá a Pride Erzsébet-híddal együtt emelkedő emberbüszkeség szabadságszigetére: mi vagyunk. Tetszik, nem tetszik, valamennyi rockkoncerten felhangzik a „mocskos Fidesz”, és nemcsak a kiabáló fiatalok, de a hatalom-listázta zenészek is vállalják: mi vagyunk. A Pride miatt rabosított, ám tovább mosolygó Karácsony Gergely, a halálos erőszaknak kitett, mégis folytató Hadházy Ákos, a megtámadott, ám tovább író, beszélő újságírók, egyetemi tanárok, közvélemény-kutatók, s ki tudja még, hogy mely autonóm személyiségek: mi vagyunk. Emlékszem a rendszerváltás idejére, amikor a régi rend még utoljára üldözött, fenyegetett, s az volt a kérdés, mint ma: megfutsz vagy kitartasz, odamész vagy nem mész oda, szólsz vagy hallgatsz, aláírsz vagy nem írsz alá, hiszel vagy nem hiszel magadban – mi voltunk, mi vagyunk, s mi leszünk. Ami történik, már nem a politikáról, hanem rólunk, emberségünkről, életünkről szól. Föltesszük-e valamire, ami több a mindennapjainknál? Lesz-e és vállaljuk-e a sorsunk vagy maradunk örök sorstalanok?
...
AMERIKÁBAN IS HATVANPUSZTÁN RÖHÖGNEK!🫣/PROPAGANDA A TANÉVNYITÓN!🤬/ MAGYAR PÉTER VS OLIGARCHÁK!🔥
MI EZ AZORSZÁG?!
Műsorvezető: Norbi
2025.08.31.
00:00 A mai adásban, INTRO
Műsorvezető: Norbi
2025.08.31.
00:00 A mai adásban, INTRO
00:28 Előszó
01:33 Szijjártó és "Fehér zászlós" Bazsi szégyent hozták Ránk! (megint)
06:20 Amerikában is az Orbáni korrupció a téma!
09:18 Propaganda az évnyitón! 🤬
12:50 Tiborcznál van repülőrajt!
15:10 A Magyarország kormánya Facebook oldal egy propaganda oldal!
16:10 Magyar Péter VS Oligarchák!
17:45 Magyar Péter MEGTÖRT a fórumán!
22:36 DANI TROLLKODIK! 🤣
23:01 Ezért fontosak MP fórumai!
24:16 Ti küldtétek! Ceglédi kórház MA!
26:46 Köszönet, OUTRO!
MATEKLECKE 6087. - IDÉZETEK ÉVNYITÓRA 16. RÉSZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.31.
Régen úgy gondoltuk, hogy az agyat az iskola építi. Ma már tudjuk, hogy a játék építi az agyat, amit azután az iskola használ. A fejlődéshez elsősorban játékra van szükség.
(Máté Gábor – Máté Dániel)
Korábbi idézetek:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02UNZ7SfjPeqkHSJyoqFn9qn4A4LwXU51rZDJTJEVEGSbJ3GFPyAw6GSMYmw7xNs4il&id=100011261778267
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.31.
(Máté Gábor – Máté Dániel)
Korábbi idézetek:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02UNZ7SfjPeqkHSJyoqFn9qn4A4LwXU51rZDJTJEVEGSbJ3GFPyAw6GSMYmw7xNs4il&id=100011261778267
SZELEKCIÓ, SZEGREGÁCIÓ - NAHALKA ISTVÁN ELŐADÁSA
CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM
Szerző: CKP / NAHALKA ISTVÁN
2025.04.01.
A magyar oktatás egyik legsúlyosabb és legnehezebben megoldható problémája a szegregáció. Bizonyos társadalmi csoportokba tartozó gyerekek azért teljesítenek – átlagosan – rosszabbul az iskolában, mert nagymértékű a szelekció?
Szerző: CKP / NAHALKA ISTVÁN
2025.04.01.
A magyar oktatás egyik legsúlyosabb és legnehezebben megoldható problémája a szegregáció. Bizonyos társadalmi csoportokba tartozó gyerekek azért teljesítenek – átlagosan – rosszabbul az iskolában, mert nagymértékű a szelekció?
A Civil Közoktatási Platform Önfejlesztő Közösségek projekt keretében megtartott program bevezető előadásából megismerhető egy érvelés, amely szerint nem ez a helyzet.
RADÓ PÉTER: 15 ÉV ALATT TELJESEN LEÉPÜLT A MAGYAR KÖZOKTATÁS
KONTROLL / NEKÜNK FONTOS
Szerző: KONTROLL / SIPOS BETTI
2025.04.09.
Tényanyagokkal teletömött fejű és fizikailag is fáradt tanulók, kiégett és túlterhelt tanárok, valamint általános eszközhiány jellemzi már jó pár éve a magyar közoktatást. A NEKÜNK FONTOS című műsorunk vendége, Radó Péter oktatáskutató szerint az Orbán-kormány az elmúlt 15 évben porig rombolta az oktatási rendszert, amely szinte már rosszabb állapotban van az egészségügynél is.
A beszélgetés során elhangzik az is, hogy az állami iskolák ma Magyarországon gyerekellenesek, és nem nyújtanak versenyképes tudást. A magyar diákok negyede a PISA-teszteken rendre alulteljesít, ők gyakorlatilag funkcionális analfabéták. Legrosszabb helyzetben a leszakadó peremvidékek fiataljai vannak, hiszen a mélyszegénységben élő szülőknek nincs arra pénzük, hogy magánórákra vagy fejlesztésekre hordják a gyermekeiket. Ugyanakkor országszerte rendkívül magas az iskolaelhagyók száma is.
Szerző: KONTROLL / SIPOS BETTI
2025.04.09.
Tényanyagokkal teletömött fejű és fizikailag is fáradt tanulók, kiégett és túlterhelt tanárok, valamint általános eszközhiány jellemzi már jó pár éve a magyar közoktatást. A NEKÜNK FONTOS című műsorunk vendége, Radó Péter oktatáskutató szerint az Orbán-kormány az elmúlt 15 évben porig rombolta az oktatási rendszert, amely szinte már rosszabb állapotban van az egészségügynél is.
A beszélgetés során elhangzik az is, hogy az állami iskolák ma Magyarországon gyerekellenesek, és nem nyújtanak versenyképes tudást. A magyar diákok negyede a PISA-teszteken rendre alulteljesít, ők gyakorlatilag funkcionális analfabéták. Legrosszabb helyzetben a leszakadó peremvidékek fiataljai vannak, hiszen a mélyszegénységben élő szülőknek nincs arra pénzük, hogy magánórákra vagy fejlesztésekre hordják a gyermekeiket. Ugyanakkor országszerte rendkívül magas az iskolaelhagyók száma is.
AZ ISKOLÁNAK SEMMI KÖZE A VALÓ ÉLETHEZ / RADÓ PÉTER & VEISZER ALINDA
MOZINET NAGYLÁTÓSZÖG
Műsorvezető: VEISZER ALINDA
2024.11.24.
Radó Péter oktatáskutató, aki elsősorban az oktatás minősége, a pedagógiai innovációk és az oktatáspolitikai elemzések területén végzett kutatásairól ismert. Munkáiban a társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai teljesítmény közötti összefüggéseket is vizsgálja. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda, a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, milyen volt az oktatás 50 éve és ma, és hogy szükség van-e radikális reformokra.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
„Olyan elképesztő tehetetlenségi ereje van azoknak a megszokott működési módoknak, hagyományoknak, rituáléknak, irányítási módszereknek, kommunikációs mintáknak, a pedagógusok és a vezetők fejében lévő gyerekképnek, hogy borzasztó nehéz ebbe a rendszerbe bármit belevinni.”
Radó szerint azóta, hogy ő maga is általános iskolába járt, nem igazán figyelhető meg fejlődés a magyar közoktatásban. A Fekete pontot nézve is saját gyermekkori szorongásai köszöntek vissza. Az iskolai dolgozók beidegződései pedig nagyon megnehezítik az oktatási rendszer fejlesztését. Ennek az első lépése az lenne, hogy az iskolák visszakapják az autonómiájukat. „A generációváltások hatásának beszűrődése az iskolák belső világába normális körülmények között egy egyszerű folyamat, merthogy folyamatosan cserélődnek a pedagógusok, és nagyjából legalább akkora arányban vannak a fiatalok, mint amekkora arányban mondjuk a nyugdíj előtti évtizedben lévő pedagógusok.”
Radó elmondja, az oktatási rendszer fejlődése normális esetben organikus módon is megtörténhetne, pusztán azért, mert egy folyamatos generációváltás zajlik a tanári körben. Jelenleg Magyarországon viszont az átlagéletkor nagyon magas a pedagógusok között, és alig érkeznek pályakezdők az iskolákba.
„Az iskolának semmi köze nincs manapság a gyerekek valóságos életéhez, mert a gyerekek legnagyobb része még ma is úgy éli meg az iskolát, hogy vége az utolsó órának, kijön az iskolából, és elkezdhet élni, akármit is jelentsen ez.”
Az iskola szerepének a relevanciája a gyerekek életében Radó szerint egyre kisebb, ennek a pozícióvesztésnek az oka pedig az, hogy nem az intézmények elég nyitottak az alternatív pedagógiára, aminek a segítségével a gyerekek értelmes módon, aktívan be tudnának kapcsolódni a saját tanulásukba.
„A mai iskolarendszerben senkinek sem jó. Tehát nem jó a pedagógusoknak, nem jó egyetlen iskolai alkalmazottnak, még a portásnak se jó, és nagyon rossz a gyerekeknek. Hogyha a szülők tényleg tudnák, hogy mit tesz az iskola a gyerekeikkel, szerintem már felgyújtották volna az összes állami iskolát, de nem tudják.”
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:
Műsorvezető: VEISZER ALINDA
2024.11.24.
Radó Péter oktatáskutató, aki elsősorban az oktatás minősége, a pedagógiai innovációk és az oktatáspolitikai elemzések területén végzett kutatásairól ismert. Munkáiban a társadalmi egyenlőtlenségek és az iskolai teljesítmény közötti összefüggéseket is vizsgálja. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda, a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, milyen volt az oktatás 50 éve és ma, és hogy szükség van-e radikális reformokra.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
„Olyan elképesztő tehetetlenségi ereje van azoknak a megszokott működési módoknak, hagyományoknak, rituáléknak, irányítási módszereknek, kommunikációs mintáknak, a pedagógusok és a vezetők fejében lévő gyerekképnek, hogy borzasztó nehéz ebbe a rendszerbe bármit belevinni.”
Radó szerint azóta, hogy ő maga is általános iskolába járt, nem igazán figyelhető meg fejlődés a magyar közoktatásban. A Fekete pontot nézve is saját gyermekkori szorongásai köszöntek vissza. Az iskolai dolgozók beidegződései pedig nagyon megnehezítik az oktatási rendszer fejlesztését. Ennek az első lépése az lenne, hogy az iskolák visszakapják az autonómiájukat. „A generációváltások hatásának beszűrődése az iskolák belső világába normális körülmények között egy egyszerű folyamat, merthogy folyamatosan cserélődnek a pedagógusok, és nagyjából legalább akkora arányban vannak a fiatalok, mint amekkora arányban mondjuk a nyugdíj előtti évtizedben lévő pedagógusok.”
Radó elmondja, az oktatási rendszer fejlődése normális esetben organikus módon is megtörténhetne, pusztán azért, mert egy folyamatos generációváltás zajlik a tanári körben. Jelenleg Magyarországon viszont az átlagéletkor nagyon magas a pedagógusok között, és alig érkeznek pályakezdők az iskolákba.
„Az iskolának semmi köze nincs manapság a gyerekek valóságos életéhez, mert a gyerekek legnagyobb része még ma is úgy éli meg az iskolát, hogy vége az utolsó órának, kijön az iskolából, és elkezdhet élni, akármit is jelentsen ez.”
Az iskola szerepének a relevanciája a gyerekek életében Radó szerint egyre kisebb, ennek a pozícióvesztésnek az oka pedig az, hogy nem az intézmények elég nyitottak az alternatív pedagógiára, aminek a segítségével a gyerekek értelmes módon, aktívan be tudnának kapcsolódni a saját tanulásukba.
„A mai iskolarendszerben senkinek sem jó. Tehát nem jó a pedagógusoknak, nem jó egyetlen iskolai alkalmazottnak, még a portásnak se jó, és nagyon rossz a gyerekeknek. Hogyha a szülők tényleg tudnák, hogy mit tesz az iskola a gyerekeikkel, szerintem már felgyújtották volna az összes állami iskolát, de nem tudják.”
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:
01:06 Az oktatás 50 éve és ma
05:10 Társadalom, nemzettudat és iskola
09:08 Generációváltás és iskolafejlesztés
15:32 Radikális reform vagy organikus folyamatok?
19:01 Személyre szabott oktatás – lehetséges?
24:30 Etikai kérdés - Mindenki fenntartja a rendszert?
RADÓ PÉTER: A KORMÁNY CÉLJA KONTROLL ALATT TARTANI AZ OKTATÁSI RENDSZERT
KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.28.
Orbán az égvilágon semmit nem gondolt az oktatásról, kizárólag az vezérelte, hogyan lehet politikai kontroll alatt tartani az egész rendszert. „Akinek pedig volt valami elképzelése, mert látott már belülről iskolát, például Hoffmann Rózsa, az a 60-as években gondolkozott” – mondta Radó Péter oktatáskutató a KlikkTV Tíz című műsorában.
Radó úgy gondolja, a bajokat talán a kormányzat, vagyis Orbán Viktor is észlelte, de a megoldást kizárólag a központosításban látta. A központi szabályozás pedig nemhogy csökkentené, inkább kiszélesíti az egyenlőtlenségeket az oktatásban. „Érdemes megjegyezni, hogy a szigorú egypártrendszer alatt is voltak jelei a nyitásnak, már a 70-es években elindultak kísérletek a kibontakozásra az oktatásban. Az 1979-es állami tanterv sokkal liberálisabb volt, mint a 2015-ös. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény megerősítette az iskolák szakmai autonómiáját” – fogalmazott az oktatási szakember.
Radó szerint a pedagógusbér esetleges felzárkóztatása a diplomás átlagbérekhez csak arra elég, hogy megállítsa, vagy legalább fékezze az elvándorlást, de ettől a színvonal valódi javulása nem várható. A műsorvezető, Bolgár György kérdésére, hogy „hol tartunk most”, Radó rövid válasza: „Harmadik világbeli ország szintjén”.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.12.28.
Orbán az égvilágon semmit nem gondolt az oktatásról, kizárólag az vezérelte, hogyan lehet politikai kontroll alatt tartani az egész rendszert. „Akinek pedig volt valami elképzelése, mert látott már belülről iskolát, például Hoffmann Rózsa, az a 60-as években gondolkozott” – mondta Radó Péter oktatáskutató a KlikkTV Tíz című műsorában.
Radó úgy gondolja, a bajokat talán a kormányzat, vagyis Orbán Viktor is észlelte, de a megoldást kizárólag a központosításban látta. A központi szabályozás pedig nemhogy csökkentené, inkább kiszélesíti az egyenlőtlenségeket az oktatásban. „Érdemes megjegyezni, hogy a szigorú egypártrendszer alatt is voltak jelei a nyitásnak, már a 70-es években elindultak kísérletek a kibontakozásra az oktatásban. Az 1979-es állami tanterv sokkal liberálisabb volt, mint a 2015-ös. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény megerősítette az iskolák szakmai autonómiáját” – fogalmazott az oktatási szakember.
Radó szerint a pedagógusbér esetleges felzárkóztatása a diplomás átlagbérekhez csak arra elég, hogy megállítsa, vagy legalább fékezze az elvándorlást, de ettől a színvonal valódi javulása nem várható. A műsorvezető, Bolgár György kérdésére, hogy „hol tartunk most”, Radó rövid válasza: „Harmadik világbeli ország szintjén”.
RADÓ PÉTER OKTATÁSKUTATÓ: ELNYOMÁS VAN A MAGYAR KÖZOKTATÁS-IRÁNYÍTÁSBAN, AMI LEÉPÜLÉST OKOZ
VTV SZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2023.12.16.
Habár az elmúlt két év egyik legnagyobb figyelmet kiváltó eseménysora volt az oktatási tiltakozási hullám, a rendszer – az oktatási és a politikai is – változatlanul a helyén van. Radó Péter oktatáskutatóval arról is beszélgetünk, miért nem következett be változás, de arról is, milyen lenne egy jó oktatási rendszer, és hogyan fognak hozzá azok a társadalmak, amelyek jót akarnak saját maguknak.
Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2023.12.16.
Habár az elmúlt két év egyik legnagyobb figyelmet kiváltó eseménysora volt az oktatási tiltakozási hullám, a rendszer – az oktatási és a politikai is – változatlanul a helyén van. Radó Péter oktatáskutatóval arról is beszélgetünk, miért nem következett be változás, de arról is, milyen lenne egy jó oktatási rendszer, és hogyan fognak hozzá azok a társadalmak, amelyek jót akarnak saját maguknak.
Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
„A MAGYAR ISKOLARENDSZER ÁTALAKÍTÁSA A KÖRMÜNKRE ÉGETT”
KONTROLL / NEREN TÚL
Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON
2024.11.20.
A központosítás hatása a közoktatásban, a tanári pálya átalakulása, a tananyagok mennyisége és a tanórák száma, valamint az osztályozás megváltoztatása. A többi között ezek a kérdéskörök is szóba kerültek a NEREN TÚL című műsorunk újabb adásában, amelynek témája ezúttal a magyar oktatás jelenlegi helyzete és reménybeli jövője. A kontroll.hu stúdiójában Nahalka István oktatáskutató és Pléh Csaba nyelvész, pszichológus válaszolt Magyar Márton műsorvezető kérdéseire, köztük arra is, hogy mit tartanak az Orbán-kormány legnagyobb bűnének az oktatáspolitikában az elmúlt 14 év során.
Műsorvezető: MAGYAR MÁRTON
2024.11.20.
A központosítás hatása a közoktatásban, a tanári pálya átalakulása, a tananyagok mennyisége és a tanórák száma, valamint az osztályozás megváltoztatása. A többi között ezek a kérdéskörök is szóba kerültek a NEREN TÚL című műsorunk újabb adásában, amelynek témája ezúttal a magyar oktatás jelenlegi helyzete és reménybeli jövője. A kontroll.hu stúdiójában Nahalka István oktatáskutató és Pléh Csaba nyelvész, pszichológus válaszolt Magyar Márton műsorvezető kérdéseire, köztük arra is, hogy mit tartanak az Orbán-kormány legnagyobb bűnének az oktatáspolitikában az elmúlt 14 év során.
NAHALKA ISTVÁN: AZ OKTATÁSPOLITIKA 2010-BEN HÁTRAARCOT CSINÁLT
SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.14.
Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira. Akkora a tanárhiány, hogy egyes tantárgyak szinte kimaradnak a gyerekek oktatásából - mondja a kutató. Ahhoz, hogy a pályát elhagyókat pótolni lehessen, minimum 4000 pedagógusnak kellene belépni a rendszerbe. A jelenlegi politikai irányvonal mellett nincs esély a modernizációra. Ebben légkörben a tanárok ugyanis nem mernek megszólalni, félnek, bezárkóznak az osztályba, ráadásul ugyanolyan megosztottak, mint bármelyik társadalmi csoport.
00:00 Mire lesz elég a tanároknak ígért béremelés?
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.01.14.
Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira. Akkora a tanárhiány, hogy egyes tantárgyak szinte kimaradnak a gyerekek oktatásából - mondja a kutató. Ahhoz, hogy a pályát elhagyókat pótolni lehessen, minimum 4000 pedagógusnak kellene belépni a rendszerbe. A jelenlegi politikai irányvonal mellett nincs esély a modernizációra. Ebben légkörben a tanárok ugyanis nem mernek megszólalni, félnek, bezárkóznak az osztályba, ráadásul ugyanolyan megosztottak, mint bármelyik társadalmi csoport.
00:00 Mire lesz elég a tanároknak ígért béremelés?
08:47 Tanárhiány – a rendszernek minimum 4000 friss diplomásra lenne szüksége
15:26 Kell-e minősíteni a tanárokat, van-e jó vagy rossz tanár?
21:56 A pedagógus fél, nem mer megszólalni, bezárkózik az osztályba
27:14 A pedagógiának fel kellene venni a versenyt a TikTok-kal
A SZEMÉLYRESZABOTT OKTATÁSÉ A JÖVŐ RADÓ PÉTER SZERINT
TRADE MAGAZIN
Szerző: GLÁZER SZILVIA
2023.01.17.
Radó Péter oktatáskutató volt a FutureTalks podcast aktuális adásának vendége, aki szerint 2050-ben személyreszabott oktatási rendszerben tanulnak majd a fiatalok, és mindenki hozzáfér a digitális világhoz.
Krizsó Szilvia a FutureTalks podcast idei második adásában 2050-be invitálja a nézőket/hallgatókat Radó Péter segítségével, hogy közösen megfejtsék milyen is lesz az oktatás 30 év múlva. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a tanulást teljesen áthelyeznék a digitális világba, mert az már a COVID-járvány idején is bebizonyosodott, hogy hatékonyan tanulni csak gazdag szociális térben lehet, a személyes kontaktust, a társakat nem lehet kivonni a tanulási folyamatból. Természetesen a digitális eszközöknek óriási szerepe lesz az ismeretek átadásában, de inkább, mint könnyen használható eszközök, adatok, ismeretek tudástáraként jelennek meg. Radó Péter szerint a csoportokkal foglalkozó pedagógusok aránya jóval kisebb lesz, mint manapság és többen lesznek azok a szakemberek, akik specializáltan valamilyen különálló kérdéskörrel, témával foglalkoznak. Hozzátette: „Minél személyreszabottabb lesz az oktatás, annál inkább többféle pedagógusra lesz szükségünk, hiszen sokféle gyerekre sok specialista szükséges. Egy jó pedagógus tanulni segít, viszont egy jó szakember át tudja adni a tudást.”
A beszélgetésből az is kiderült, hogy bizonyos értelemben egyik ország oktatása sem ideális, de amelyikbe bele van kódolva a fejlődés lehetősége, az jó úton halad. Ez a képesség leginkább a rugalmasságban rejlik, azaz, hogy az iskola – mint intézmény- képes legyen arra, hogy folyamatosan kreatív módon adaptálódjon a megváltozott igényekhez. Ezt a modellt követik a skandináv, a brit, a holland rendszerek, ahol a strukturális feltételek lehetővé teszik az innovációt. Kreativitás és erőforrások kérdése, hogy ezek az iskolák felfedeznek-e egy jó működési módokat, az intézményi autonómia pedig alapfeltétel.
Radó Péter szerint fontos lenne az ismeretalapú tudás mellett olyan képességek megszerzése, amelyeket elvárnak és díjaznak a munkahelyek. A gyerekek aktív tanulására építő differenciált pedagógiai kultúra lenne a sikeres, az a hatékony, ahol az oktatás autonóm módon dönthet a saját kérdéseiben, illetve ki kell nyitni az iskolákat a szülők és a helyi közösségek számára.
Szerző: GLÁZER SZILVIA
2023.01.17.
Radó Péter oktatáskutató volt a FutureTalks podcast aktuális adásának vendége, aki szerint 2050-ben személyreszabott oktatási rendszerben tanulnak majd a fiatalok, és mindenki hozzáfér a digitális világhoz.
Krizsó Szilvia a FutureTalks podcast idei második adásában 2050-be invitálja a nézőket/hallgatókat Radó Péter segítségével, hogy közösen megfejtsék milyen is lesz az oktatás 30 év múlva. Az oktatáskutató nem tart attól, hogy a tanulást teljesen áthelyeznék a digitális világba, mert az már a COVID-járvány idején is bebizonyosodott, hogy hatékonyan tanulni csak gazdag szociális térben lehet, a személyes kontaktust, a társakat nem lehet kivonni a tanulási folyamatból. Természetesen a digitális eszközöknek óriási szerepe lesz az ismeretek átadásában, de inkább, mint könnyen használható eszközök, adatok, ismeretek tudástáraként jelennek meg. Radó Péter szerint a csoportokkal foglalkozó pedagógusok aránya jóval kisebb lesz, mint manapság és többen lesznek azok a szakemberek, akik specializáltan valamilyen különálló kérdéskörrel, témával foglalkoznak. Hozzátette: „Minél személyreszabottabb lesz az oktatás, annál inkább többféle pedagógusra lesz szükségünk, hiszen sokféle gyerekre sok specialista szükséges. Egy jó pedagógus tanulni segít, viszont egy jó szakember át tudja adni a tudást.”
A beszélgetésből az is kiderült, hogy bizonyos értelemben egyik ország oktatása sem ideális, de amelyikbe bele van kódolva a fejlődés lehetősége, az jó úton halad. Ez a képesség leginkább a rugalmasságban rejlik, azaz, hogy az iskola – mint intézmény- képes legyen arra, hogy folyamatosan kreatív módon adaptálódjon a megváltozott igényekhez. Ezt a modellt követik a skandináv, a brit, a holland rendszerek, ahol a strukturális feltételek lehetővé teszik az innovációt. Kreativitás és erőforrások kérdése, hogy ezek az iskolák felfedeznek-e egy jó működési módokat, az intézményi autonómia pedig alapfeltétel.
Radó Péter szerint fontos lenne az ismeretalapú tudás mellett olyan képességek megszerzése, amelyeket elvárnak és díjaznak a munkahelyek. A gyerekek aktív tanulására építő differenciált pedagógiai kultúra lenne a sikeres, az a hatékony, ahol az oktatás autonóm módon dönthet a saját kérdéseiben, illetve ki kell nyitni az iskolákat a szülők és a helyi közösségek számára.
ERCSE KRISZTINA: EZ A REZSIM NEM GONDOLKODÓ EMBEREKET AKAR NEVELNI
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.13.
Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek iránytják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.13.
Dési János vendége Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, interkulturális szakértő volt a 2024. március 12-i Reggeli személyben. Arról beszélgettek, milyen helyzetben van most a hazai közoktatás. Mert olyan emberek iránytják az oktatást, akiknek fogalmuk sincs| arról, hogyan is működik az oktatás.
MATEKLECKE 3585. - IDÉZETEK ÉVNYITÓRA 9. RÉSZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.31.
"Azt kell látni, hogy az elmúlt 12-13 évben egészen egyszerűen elment mellettünk a világ. Minden európai országban arról szólt ebben az időszakban az oktatáspolitika, hogy hogyan lehet a legfontosabb adaptív vagy transzverzális készségek fejlesztésére átállítani az iskolákat, és hogyan lehet minél inkább személyre szabottá tenni az oktatást.
Ehhez képest ami 2010 óta Magyarországon zajlik, az ennek éppen az ellenkezője. Ez legjobban az általam gyakran használt futóversenyes példa szemlélteti: képzeljük el, hogy egy futóversenyen a magyar versenyző ott fut a nemzetközi középmezőnyben, aztán egyszer csak úgy dönt, hogy megfordul és elkezd az ellenkező irányba futni. Mi pontosan ezt tettük az oktatáspolitikában.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.31.
Ehhez képest ami 2010 óta Magyarországon zajlik, az ennek éppen az ellenkezője. Ez legjobban az általam gyakran használt futóversenyes példa szemlélteti: képzeljük el, hogy egy futóversenyen a magyar versenyző ott fut a nemzetközi középmezőnyben, aztán egyszer csak úgy dönt, hogy megfordul és elkezd az ellenkező irányba futni. Mi pontosan ezt tettük az oktatáspolitikában.
Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy lassabban haladunk, hanem egyenesen visszafelé: nagyjából 50 évet mentünk vissza az időben. Mostanra egy avítt, elavult, egyengyerekeknek egyenoktatást biztosító rendszer jött létre, ahol még a célok is azonosak, miközben a világ gyorsan változik. És itt most nem csak a fejlett társadalmakra, az erős gazdaságú országokra kell gondolni, de hozzánk oly hasonló történelmű, helyzetűekre is, a mi referenciakeretünkre, ők is erőteljesen kísérleteznek és folyamatosan változtatnak. Ez azonban csak autonóm iskolák esetén működik, és ez ugye Magyarországon már rég nincs: a kormány már rág bedarálta és felszámolta az iskolai autonómiát."
(Radó Péter)
(Radó Péter)
SURÁNYI GYÖRGY A MAGYAR GAZDASÁGRÓL
RÁKOSMENTI TISZA SZIGETEK
Előadó: SURÁNYI GYÖRGY
2025.07.22.
Surányi György az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetője, a CIB Bank, a VUB Bank (Szlovákia), a PBZ Bank (Horvátország) és a BIB Bank (Szerbia) elnöke.
Előadó: SURÁNYI GYÖRGY
2025.07.22.
Surányi György az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetője, a CIB Bank, a VUB Bank (Szlovákia), a PBZ Bank (Horvátország) és a BIB Bank (Szerbia) elnöke.
EZ DÖNTHETI EL A VÁLASZTÁST A KORÁBBI PÉNZÜGYMINISZTER SZERINT
ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.08.26.
Biztos, hogy fékezte az inflációt az árrésstop, ennek azonban komoly ára van, mondta az ATV-ben Oszkó Péter. A korábbi pénzügyminiszter szerint „akárki is nyeri a választást, az államkassza ugyanolyan állapotban lesz. A kérdés tehát az, hogy az államkasszán túl, ki honnan tud pénzt rendelni az ígéreteihez”.
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.08.26.
Biztos, hogy fékezte az inflációt az árrésstop, ennek azonban komoly ára van, mondta az ATV-ben Oszkó Péter. A korábbi pénzügyminiszter szerint „akárki is nyeri a választást, az államkassza ugyanolyan állapotban lesz. A kérdés tehát az, hogy az államkasszán túl, ki honnan tud pénzt rendelni az ígéreteihez”.
„NEM TUDOM NAGY MÁRTON MIKOR TALÁLTA EL UTOLJÁRA A GDP-NÖVEKEDÉST, DE NEM MOSTANÁBAN AZ BIZTOS” - INTERJÚ ILYÉS MÁRTONNAL
ATV MAGYARORSZÁG / EFYENES BESZÉD
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.08.20.
Továbbra is gyengélkedik a magyar gazdaság, hároméves csúcsra ért az államadósság. Egyetlen negyedév alatt 4000 milliárd forinttal nőtt a mínusz.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.08.20.
Továbbra is gyengélkedik a magyar gazdaság, hároméves csúcsra ért az államadósság. Egyetlen negyedév alatt 4000 milliárd forinttal nőtt a mínusz.
Az Egyenes Beszéd vendége Ilyés Márton közgazdász.
PETSCHNIG MÁRIA ZITA: "KÉSŐBB JOBBAN FOG FÁJNI, HA NINCS RENDSZERVÁLTÁS" // NEREN TÚL
KONTROLL / NEREN TÚL
Szerző: KONTROLL
2025.08.11.
A magyar gazdaságnak nem csak a pillanatképe mutat rosszul, az Orbán-kormány politikája a gazdaság alapjait is ingatag talajra építette - értékelt a NEREN TÚL legfrissebb adásában Petschnig Mária Zita. A közgazdász szerint a lakosság akkor is a bőrén érzi, hogy valami nem működik jól, ha a kormány pénzt szór közé, de ez a politika sem folytatható, mert feléli a jövőt. Az interjúban Petschnig Mária Zita a jövőre nézve azt tanácsolja a lakosoknak, amit az állam nem tesz: tartalékoljanak, mert nehéz időszak közeleg.
Szerző: KONTROLL
2025.08.11.
A magyar gazdaságnak nem csak a pillanatképe mutat rosszul, az Orbán-kormány politikája a gazdaság alapjait is ingatag talajra építette - értékelt a NEREN TÚL legfrissebb adásában Petschnig Mária Zita. A közgazdász szerint a lakosság akkor is a bőrén érzi, hogy valami nem működik jól, ha a kormány pénzt szór közé, de ez a politika sem folytatható, mert feléli a jövőt. Az interjúban Petschnig Mária Zita a jövőre nézve azt tanácsolja a lakosoknak, amit az állam nem tesz: tartalékoljanak, mert nehéz időszak közeleg.
A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE
BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor. KARDOS PÉTER
2025.05.06.
A magyar gazdaság helyzete, jellemzői, különös tekintettel a költségvetési és monetáris politikára Vendégünk: Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
Moderátor. KARDOS PÉTER
2025.05.06.
A magyar gazdaság helyzete, jellemzői, különös tekintettel a költségvetési és monetáris politikára Vendégünk: Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
POGÁTSA ZOLTÁN: ÁRAK NYUGATIAK, BÉREK KELETIEK – GAZDASÁGI CSAPDÁBAN MAGYARORSZÁG?
ECONOMX PODCAST
Szerző: ECONOMX PODCAST
2025.05.21.
Legújabb adásunkban Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük arról, hogyan érte utol a magyar árszínvonal a nyugat-európait, miközben a gazdasági teljesítmény és a bérszínvonal még mindig elmarad. Mi az oka a stagnáló versenyképességnek? Valódi növekedés jön, vagy csak kommunikációs trükköt látunk?
Szerző: ECONOMX PODCAST
2025.05.21.
Legújabb adásunkban Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük arról, hogyan érte utol a magyar árszínvonal a nyugat-európait, miközben a gazdasági teljesítmény és a bérszínvonal még mindig elmarad. Mi az oka a stagnáló versenyképességnek? Valódi növekedés jön, vagy csak kommunikációs trükköt látunk?
BEÁRAZTA A PIAC A KORMÁNYVÁLTÁST? - INTERJÚ BOD PÉTER ÁKOSSAL
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.08.25.
A kormányváltást már beárazták a gazdasági piacok szereplői? Újabb csúcson az államháztartási hiány? Magyar Péter választási-programot hirdetett, de miért nem lesz könnyű helyzetben, ha győz 2026-ban? A Tisza Párt programja a régi gazdasági berögződéseket vinné tovább? Meneszthetik Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert? Tényleg az orosz-ukrán-konfliktus miatt élünk rosszabbul? A rossz mutatókért mindenki felelős csak a kormány nem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszolt.
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.08.25.
A kormányváltást már beárazták a gazdasági piacok szereplői? Újabb csúcson az államháztartási hiány? Magyar Péter választási-programot hirdetett, de miért nem lesz könnyű helyzetben, ha győz 2026-ban? A Tisza Párt programja a régi gazdasági berögződéseket vinné tovább? Meneszthetik Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert? Tényleg az orosz-ukrán-konfliktus miatt élünk rosszabbul? A rossz mutatókért mindenki felelős csak a kormány nem? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszolt.
MI VÁR A MAGYAR GAZDASÁGRA AZ ÉV HÁTRALEVŐ RÉSZÉBEN? - INTERJÚ PALÓCZ ÉVÁVAL
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.07.24.
Meglehetősen pesszimista előrejelzést tett közzé a Kopint-Tárki a magyar gazdaság idei teljesítményéről. Az intézet szerint alig 0,5 százalékkal nőhet a magyar GDP, de még stagnálás is lehet belőle, mert a második félévben további kellemetlen események jöhetnek.
Az Egyenes Beszéd vendége Palócz Éva vezérigazgató, Kopint-Tárki konjunktúrakutató intézet.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.07.24.
Meglehetősen pesszimista előrejelzést tett közzé a Kopint-Tárki a magyar gazdaság idei teljesítményéről. Az intézet szerint alig 0,5 százalékkal nőhet a magyar GDP, de még stagnálás is lehet belőle, mert a második félévben további kellemetlen események jöhetnek.
Az Egyenes Beszéd vendége Palócz Éva vezérigazgató, Kopint-Tárki konjunktúrakutató intézet.
KÉTSÉGBEEJTŐ FEJLEMÉNYEK A MAGYAR GAZDASÁGBAN – FIGYELMEZTET AZ ELEMZŐ
ATV START
Szerző: ATV START
2025.07.30.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedd reggel bejelentette, hogy a kormány 2025-re 1%-ra csökkentette a növekedési előrejelzést az eddigi 2,5% helyett. Szeptemberben indul egy lakhatást segítő program állami alkalmazottaknak, továbbá bővítik a Demján Sándor Program 1+1 elemét. Emellett új adócsökkentési terveket és lakossági állampapír-konstrukciót is ígért, részletekkel szeptemberben.
Szerző: ATV START
2025.07.30.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedd reggel bejelentette, hogy a kormány 2025-re 1%-ra csökkentette a növekedési előrejelzést az eddigi 2,5% helyett. Szeptemberben indul egy lakhatást segítő program állami alkalmazottaknak, továbbá bővítik a Demján Sándor Program 1+1 elemét. Emellett új adócsökkentési terveket és lakossági állampapír-konstrukciót is ígért, részletekkel szeptemberben.
Az ATV Start vendége Balásy Zsolt közgazdász, a HOLD Alapkezelő portfoliókezelője
AMÍG TART A HÁBORÚ, NINCS KILÁBALÁS, SZENVEDNI FOG A GAZDASÁG? - INTERJÚ CSABA LÁSZLÓVAL
EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSÍ GYÖRGYI
2025.07.30.
A repülőrajt és a növekedés is elmaradt eddig idén. A KSH szerint a második negyedévében mindössze 0,2%-kal nőtt a GDP az előző évhez képest, ezzel épp hogy elkerülte a technikai recessziót a magyar gazdaság. A nemzetgazdasági minisztérium szerint amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális.
Műsorvezető: SZÖLLŐSÍ GYÖRGYI
2025.07.30.
A repülőrajt és a növekedés is elmaradt eddig idén. A KSH szerint a második negyedévében mindössze 0,2%-kal nőtt a GDP az előző évhez képest, ezzel épp hogy elkerülte a technikai recessziót a magyar gazdaság. A nemzetgazdasági minisztérium szerint amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális.
Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász, akadémikus.
RIASZTÓ ADATOK ÉRKEZTEK: KATASZTROFÁLIS HELYZETBEN VAN A MAGYAR IPAR - INTERJÚ NÉMETH DÁVIDDAL
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.08.07.
Továbbra is mélyrepülésben van a magyar ipar - derül ki a KSH adataiból. A termelés 4,9 százalékkal múlja alul a tavalyit.
Az ATV Start vendége Németh Dávid vezető elemző, K&H.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.08.07.
Továbbra is mélyrepülésben van a magyar ipar - derül ki a KSH adataiból. A termelés 4,9 százalékkal múlja alul a tavalyit.
Az ATV Start vendége Németh Dávid vezető elemző, K&H.
SURÁNYI GYÖRGY: NEM LEHET BÜNTETLENÜL MILLIÁRDOKÉRT STADIONOKAT ÉPÍTENI, JEGYBANKOT REKONSTRUÁLNI
ECONOMX PODCAST
Beszélgetőtárs: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.01.03.
Surányi György és Pogátsa Zoltán beszélgetése az Economx Exclusive-ban.
Beszélgetőtárs: POGÁTSA ZOLTÁN
2025.01.03.
Surányi György és Pogátsa Zoltán beszélgetése az Economx Exclusive-ban.
ROGÁN SZERINT MEG KELL GYŐZNIÜK MINKET, HOGY FÉLJÜNK
FACEBOOK
Szerző: MÁRKI-ZAY PÉTER
2025.08.31.
Mivel egyre nagyobb a baj a Fidesz házatáján, újra előkerült Rogán Antal, a kormány backoffice-minisztere, és a Tranziton előadta a saját maga gyártotta állami propagandaszövegét.
Pontosan így fogalmazott:
„Mi bele fogunk tenni mindent, ami a magunk részéről múlik, a miniszterelnök úrral az élen. De mellé az kell, hogy közös erővel tudják meggyőzni az embereket, hogy a veszély, ami leselkedik rájuk, valós, és ezt a veszélyt egyetlen módon tudják elkerülni: ha 2026-ban felelős döntést hoznak.”
A magyar nép szerintem 2026-ban olyan felelős döntést fog hozni, amelyre példa az elmúlt 15-20 évben nem volt. De nem a félelmet keltő propagandája miatt, hanem azért, mert a magyarok végre átérzik a mai helyzetet, és felelősségre akarják vonni azokat, akik tönkretették az országot. Rogán Antalnak, a titkosszolgálatok és a propaganda urának főelkövetőként kell majd megállnia a bíróság előtt.
Ezért ne féljetek, ne higgyetek ezeknek a maffiózó alakoknak!
Ha mi nem fogunk hinni nekik és félni, ők fognak rettegni, amelynek jelei már jól körvonalazódnak.
NE FÉLJETEK! SZERVEZŐDJETEK!
MÉG EGY KIS IDŐ, ÉS VÉGE!
ÉBRESZTŐ, MAGYARORSZÁG!
Szerző: MÁRKI-ZAY PÉTER
2025.08.31.
Pontosan így fogalmazott:
„Mi bele fogunk tenni mindent, ami a magunk részéről múlik, a miniszterelnök úrral az élen. De mellé az kell, hogy közös erővel tudják meggyőzni az embereket, hogy a veszély, ami leselkedik rájuk, valós, és ezt a veszélyt egyetlen módon tudják elkerülni: ha 2026-ban felelős döntést hoznak.”
Tehát Rogán azt "ajánlja" mindenkinek - pontosabban arról kell mindenkit meggyőzniük -, hogy féljenek, rettegjenek, és ha már kellően - bocsánat -, de összecsinálták a rettegésük közepette magukat az emberek, és ebben az állapotukban rájuk szavaznak, akkor majd jönnek ők, akik ettől a "valós veszélytől" megvédik őket. 
Azonban a valós veszély nem külföldről, nem Brüsszelből, és nem is Ukrajnából jön, hanem éppen a morálisan teljesen lecsúszott Rogán Antalból és bűntársaiból. Egyedül Magyarország korrupt, oroszbérenc kormánya és kiterjedt bűnszervezete jelenti a fenyegetést a magyar emberek szellemi, lelki és testi biztonságára, vagyonára és szabadságára.
Rogán Antaknak pedig féltő szeretetből és jótanácsként üzenem, hogy ne akarjon ő erővel senkit meggyőzni arról, hogy féljen! Inkább szálljon magába és lelkileg készüljön fel arra, hogy hamarosan tételesen számot kell adnia 15 év nemzet- és hazaellenes ténykedéséről, a hatalmas lenyúlásokról, valamint a saját, a feleségei, az Ádám és a többi tettestársa vagyonosodásáról.
A magyar nép szerintem 2026-ban olyan felelős döntést fog hozni, amelyre példa az elmúlt 15-20 évben nem volt. De nem a félelmet keltő propagandája miatt, hanem azért, mert a magyarok végre átérzik a mai helyzetet, és felelősségre akarják vonni azokat, akik tönkretették az országot. Rogán Antalnak, a titkosszolgálatok és a propaganda urának főelkövetőként kell majd megállnia a bíróság előtt.
Már várom!
Látnunk kell, hogy Orbánéknak most is ugyanaz a tervük, mint eddig minden választáson. Azt akarják, hogy féljünk, mert félelmében az ember nem tud józan és megfontolt döntést hozni. Ez volt a receptjük a saját országuk ellen, működött is az elmúlt 15 évben, de ma már hál' Istennek, nem.
Ezért ne féljetek, ne higgyetek ezeknek a maffiózó alakoknak!
Ha mi nem fogunk hinni nekik és félni, ők fognak rettegni, amelynek jelei már jól körvonalazódnak.
Ezért húzták elő Rogánt a backoffice-ból (a háttérből) a front office-ba (az előtérbe), mert pontosan látják, mérik és érzik, hogy hatalmas a baj, és ebben a harcban minden hadra fogható hazudozót csatarendbe kell állítaniuk. Ehhez a végső harchoz már batidai bandita is kevés lesz, kell nekik mind az összes.
NE FÉLJETEK! SZERVEZŐDJETEK!
MÉG EGY KIS IDŐ, ÉS VÉGE!
ÉBRESZTŐ, MAGYARORSZÁG!
EGY PÁLYAELHAGYÓ PEDAGÓGUS GONDOLATAI SZEPTEMBER ELSEJE ELŐTT
NÉPSZAVA
Szerző: BORBÁS KTA
2025.08.31.
Még mindig tanévekben számolok. Az év szeptemberben kezdődik, és júniusban ér véget. Mint általában a pedagógusok, én is így választom el a gondolkodásomban azt, ami idén volt, és ami jövőre lesz. Pedig már becsuktam magam mögött a közoktatás ajtaját. Azt mondják, tanárnak lenni hivatás. A tanár szó alatt értve mindenkit, aki tanít, akár óvodában, akár általános vagy középiskolában. Sőt, a felsőoktatásban is. Annyiszor kapja meg a tanár, hogy ő nem a pénzért, hanem a gyerekek szeretetéért, a tudás átadásáért dolgozik. Amit ő végez, arról sokan szeretnek úgy gondolkodni, hogy az nem is munka, mert a tanár számára a tanítás élvezet, amely önmagában hordja a jutalmát.
Lassan harminc év telt el azóta, hogy átvettem pedagógusdiplomámat. Anyasági szabadságaim úgy adták, hogy húsz tanévet töltöttem a pedagóguspályán. Dolgoztam a közoktatás minden színterén, elvégeztem számtalan továbbképzést, hogy minél jobb legyek abban, amit csinálok, minél hatékonyabban legyek képes átadni a jövő generációnak azt a tudást, amit birtoklok, amire a felsőoktatásban kiképeztek, és amivel a munkaköröm által a társadalom megbízott.
Ekkor megélhettem, hogy friss diplomásként helye van annak a tudásnak, amit képzőhelyemen átadtak. Az általam kidolgozott programot átbeszélve és elfogadva dolgoztak a kollégák, mint ahogy a többiek ötleteibe beleszövődött az én ifjúi véleményem is, és így lett a csapat egy teljes egésszé, a szó szoros értelmében nevelőközösséggé.
De a kilencvenes években is voltak eltántorító tényezők. Akkor is megszégyenítően alacsony volt a bér. Abban az időben sem volt túl sok lehetőség szakmai előmenetelre. Akikkel együtt diplomáztam, harmaduk el sem helyezkedett pedagógusként, akik mégis, azok közül sokan az első hónapokban elhagyták a pályát. Kis fizetés, kevés megbecsülés. A gyerekek szeretete, a jövő szolgálata szép elv, de megélhetésre nem váltható. A szülők akkor is a pedagóguson vezették le a feszültséget, és megtoldották egy mondattal: „Ennyi pénzért én be sem jönnék dolgozni!” Ilyenkor nehéz nem felállni, én mégis maradtam. Hivatásként éltem meg a munkámat.
Nem az a fontos, hogy milyen a hangulat a nevelőközösségben, hanem hogy kivel mennyire van megelégedve a fenntartó, a vezetés, a gyerek és a szülő. De főleg a vezetés és a szülő. Rengetegen hagyták ott ekkor a pályát, mert nem bírták elviselni azt a mérgező közeget, ami egy-egy prominens kolléga körül kialakult. Pozíciókért, presztízsért, vélt vagy valós elismerésért kifúrták egymást addig közösen, együtt dolgozó emberek. Volt egy jelentős béremelés, de milyen áron? A tanárok inkább elmentek dolgozni bankhoz, multihoz, kereskedelembe, ügyfélszolgálatba, ahol reálisan mérték a hatékonyságot és az eredményességet, mint hogy maradtak volna a felesleges mérések és értékelések között, ahol a papír kezdett túlnőni a gyerekekkel végzett munkán. Mert a papír mindent kibírt. Később, még mindig kitartva a pedagóguspályán, felkutattam az oktatási minőségbiztosítás neveléstudományi gyökereit. Fájdalmas volt látni, hogy a szép célok, nemes gondolatok hogyan válnak rémálommá, felesleges dolgoztatássá azzal, hogy pozícióban lévő emberek nem értik, csak csináltatják, amivel megbízták őket...
Szerző: BORBÁS KTA
2025.08.31.
Lassan harminc év telt el azóta, hogy átvettem pedagógusdiplomámat. Anyasági szabadságaim úgy adták, hogy húsz tanévet töltöttem a pedagóguspályán. Dolgoztam a közoktatás minden színterén, elvégeztem számtalan továbbképzést, hogy minél jobb legyek abban, amit csinálok, minél hatékonyabban legyek képes átadni a jövő generációnak azt a tudást, amit birtoklok, amire a felsőoktatásban kiképeztek, és amivel a munkaköröm által a társadalom megbízott.
Nagy reményekkel lépem be az első munkahelyemre az ezredforduló előtt néhány évvel. Szerettem a gyerekek között lenni, és jó pedagógiai közösségbe kerültem. Ez az időszak a helyi programok írásának inspiráló ideje volt.
Ekkor megélhettem, hogy friss diplomásként helye van annak a tudásnak, amit képzőhelyemen átadtak. Az általam kidolgozott programot átbeszélve és elfogadva dolgoztak a kollégák, mint ahogy a többiek ötleteibe beleszövődött az én ifjúi véleményem is, és így lett a csapat egy teljes egésszé, a szó szoros értelmében nevelőközösséggé.
De a kilencvenes években is voltak eltántorító tényezők. Akkor is megszégyenítően alacsony volt a bér. Abban az időben sem volt túl sok lehetőség szakmai előmenetelre. Akikkel együtt diplomáztam, harmaduk el sem helyezkedett pedagógusként, akik mégis, azok közül sokan az első hónapokban elhagyták a pályát. Kis fizetés, kevés megbecsülés. A gyerekek szeretete, a jövő szolgálata szép elv, de megélhetésre nem váltható. A szülők akkor is a pedagóguson vezették le a feszültséget, és megtoldották egy mondattal: „Ennyi pénzért én be sem jönnék dolgozni!” Ilyenkor nehéz nem felállni, én mégis maradtam. Hivatásként éltem meg a munkámat.
Teltek az évek, és amikor a gyermekem születése után, 2003-ban visszatértem a pályára, egészen más világot találtam. Minőségbiztosítás, ez volt a jelszó, mert a pedagógus szolgáltat. A közoktatás szolgáltatás.
Nem az a fontos, hogy milyen a hangulat a nevelőközösségben, hanem hogy kivel mennyire van megelégedve a fenntartó, a vezetés, a gyerek és a szülő. De főleg a vezetés és a szülő. Rengetegen hagyták ott ekkor a pályát, mert nem bírták elviselni azt a mérgező közeget, ami egy-egy prominens kolléga körül kialakult. Pozíciókért, presztízsért, vélt vagy valós elismerésért kifúrták egymást addig közösen, együtt dolgozó emberek. Volt egy jelentős béremelés, de milyen áron? A tanárok inkább elmentek dolgozni bankhoz, multihoz, kereskedelembe, ügyfélszolgálatba, ahol reálisan mérték a hatékonyságot és az eredményességet, mint hogy maradtak volna a felesleges mérések és értékelések között, ahol a papír kezdett túlnőni a gyerekekkel végzett munkán. Mert a papír mindent kibírt. Később, még mindig kitartva a pedagóguspályán, felkutattam az oktatási minőségbiztosítás neveléstudományi gyökereit. Fájdalmas volt látni, hogy a szép célok, nemes gondolatok hogyan válnak rémálommá, felesleges dolgoztatássá azzal, hogy pozícióban lévő emberek nem értik, csak csináltatják, amivel megbízták őket...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)