A nyomorban élő idősek aránya nem változott, a dolgozóktól pedig egyre többen csúsznak le. Röviden így lehet összefoglalni, hogy alakult a nyugdíjasok élete az elmúlt 15 évben. Ez olyan feszültségeket okoz, amelyek még a Lázárinfókon is rendre előkerülnek. A Fidesz komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megőrizze stabil bázisát az idősek közt, miközben a Tisza is bejelentette a saját nyugdíjasprogramját. Erről szól a legújabb riportunk.
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS Szerző: KLUBRÁDIÓ / DÉSI JÁNOS 2025.11.17.
"Ez itt a bagatellizálás és az agyonhallgatás felváltva alkalmazott taktikája. Nincs elismerő-beismerő reakció" – mondja Ligeti Miklós arról, hogy kiderült: Orbán vejének a cége gondozza Orbán apósának a birtokát.
A miniszterelnök apja, Orbán Győző azért választotta a hatvanpusztai birtok üzemeltetésére pont Tiborcz István cégét, a BDPST-t, mert ők a legjobbak. És miért ne a legjobbat válassza valaki, ha megteheti? – vetette fel az Esti gyorsban egy friss hír apropóján Dési János.
A Transparency International jogi igazgatója szerint ebben a történetben igazából nem is az az izgalmas, hogy apránként újabb és újabb tények kerülnek elő, hanem, hogy milyen módon próbálja a hatalom – ha egyáltalán megkísérli – kezelni a helyzetet. "Ha helyesen ítélem meg, akkor ez itt leginkább a bagatellizálás és az agyonhallgatás felváltva alkalmazott taktikája. Nincs elismerő-beismerő reakció. Nyilván furcsa lenne, ha Orbán Viktor egyszer csak kiállna és elmondaná, hogy szanaszéjjel loptuk a közkasszát, hogy ezt a kis haciendát itt magunknak összerakjuk. De nincs is szakszerű magyarázat. Kicsit olyan ez, mint amikor a klasszikus vagyonnyilatkozatoknál mindenki látja, hogy nagyobb az a ház, meg az autó, ami előtte áll. Nem lehet megmagyarázni ezeket a miniszeri vagy parlamenti fizetéssel, de a hívek úgyis hisznek nekünk, akik meg nem, azok már úgyis elvesztek a számunkra" – mondta Ligeti Miklós, aki egyébként úgy véli, jókora mázlink van, hogy Tiborcz a cégének a nevét Budapest mássalhangzóiból, és nem Hatvanpusztáéból komponálta.
Ligeti egyetért: a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy Hatvanpuszta a túlárazott állami megrendelésekből épült, túlárazni pedig azért lehetett, mert Orbán Győző fia a miniszterelnök. Mi más volna a forrása ennek a pénznek? A Transparency International Magyarország már 2022 elején, a Fekete Könyv 2. kiadásában is az akkori legirritálóbb korrupciós esetek között taglalta a hatvanpusztai építkezést – emlékeztetett.
Egyébként – tette hozzá –, ha tényleg mezőgazdasági rendeltetésű volna a beruházás, akkor is rengeteg pénzbe került és akkor sincs megmagyarázva, hogy Orbán Győzőnek miből tellett erre. Más magyarázat erre nincs, mint hogy a miniszterelnök családja ebben a giccses, nagyzási mániától vezérelt hóbortban találta meg az állami vagyonból eredő pénz jelentős részének hasznosítási módját.
Ha kormányváltás lesz, a hatóságok, ha akarnak, vajon a nyomára tudnak jutni ezeknek a pénzeknek? – firtatta a műsorvezető.
Ligeti úgy látja, hogy a Hadházy Ákos elleni autóborogatós-kísérletnek egyszerűbb lenne a megoldása ("a rendőrségnek ugyanis ott nem volna más dolga, mint hogy észrevegye, talán elhamarkodottan döntöttek úgy, hogy legitim, szabályos beavatkozás, amikor az egyik autós megállásra akarja kényszeríteni a másikat – anélkül, hogy mentő, tűzoltó vagy forgalomirányító volna"). De a hatvanpusztai ügy a Matolcsy-féle MNB alapítványos sztorinál azért egyszerűbb. Bár mind a kettőben szerepelnek ingatlanok, Hatvanpuszta mégis csak arról szól, hogy ott valami épült. És azt nehéz eltüntetni. Mindannak, ami a hatvanpusztai beruházáshoz kötődik, valahol megvannak az iratai.
A magyar sport egyik legnagyobb állami támogatása az „ekhós” adózás, amely egyedülállóan kivételes szabály a világban – emlékeztetett Szabados Gábor sportközgazdász. Ez akár jobb teljesítményre is sarkalhat, bár a labdarúgó válogatott kudarca éppenséggel nem ezt bizonyítja. Hiszen Írország 3–2-re nyert Budapesten, így eldőlt, hogy Magyarország nem jut ki a selejtezők után a világbajnokságra. Erre reagált hétfőn reggel komor hangulatú bejegyzéssel Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt írta, „Ez egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb.” A meccs után a válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik szűkszavúan intézte el a véleményét: azt mondta, fáj a vereség. Marco Rossi szövetségi kapitányként „most érezte a legrosszabbul magát”.
A berni diadal címmel mostanában jelent meg egy könyve arról, mi lett volna, ha az Aranycsapat megnyerte volna az '54-es labdarúgó világbajnokságot. A regény abból indul ki, hogy ez teljesen megváltoztatta volna a történelmet. És ha most kijutottunk volna a pótselejtezőre? Mi változott volna?
Én nem hiszem, hogy ez változtatott volna azon a szándékon, ahogyan a jelenlegi kormányzat általában a sportot, és azon belül is a labdarúgást támogatja. Azok a célok, elképzelések, koncepciók, amelyek alapján az állam mindenféle anyagi kedvezményt, támogatást megad a versenyzőknek és a kluboknak, nem változnak meg még egy ilyen fájdalmas kudarc okán sem. Persze a kormányzati prioritások sem örökéletűek, nyilván bele kell kalkulálni, hogy tavasszal választások lesznek, ki tudja, mit hoznak a következő évek.
Elképzelhető egy olyan helyzet, nemcsak a labdarúgásban, hanem általában az egész sportban, hogy újra tervezik a magyar sportfinanszírozást?
Természetesen, de ez független attól, hogy mi történt most a VB selejtezőkön.
A labdarúgók személyi adómentességével sokan nem értettek egyet. Ön mit gondol erről?
Ez valóban érdekes kérdés, de szeretném pontosítani, nem csak a labdarúgásra vonatkozik. Az úgynevezett „ekhós” adózásról beszélünk, amelyet a klubok valamennyi sportágban alkalmazhatnak. Ez egy olyan támogatási forma, amiről egyébként nagyon sokan nem is tudnak, miközben ez a magyar sport egyik legnagyobb állami támogatása. Arról sem nagyon hallani, hogy ez a magyar sportegyesületeknek milyen versenyelőnyt nyújt az európai piacon. Induljunk ki egy egyszerű számításból: ha van 100 forintom arra, hogy egy játékost alkalmazzak, akkor gyakorlatilag bárhol Európában abból 50-et kap csak meg a sportoló, a többit elviszi az adó. Nálunk 85-öt kap meg a játékos, és csak 15-öt kell befizetnie.
Országos szinten ez mekkora adókiesést jelenthet?
Ha minden olyan sportoló vagy a sportegyesületekben az Ekho szerint adózó alkalmazott juttatását figyelembe vesszük, egészen biztosan milliárdos kiesést jelent. Ha csak abból indulunk ki, hogy egyedül a labdarúgásban az NB I-es futballistáknak átlagosan olyan 3-4 millió forint a bruttó fizetésük, már itt is majdnem félmilliárd az adóbevételek kiesése. Ott vannak még az alsóbb osztályok is, az NB II, az NB III, ahol nyilván kisebbek a fizetések, de egyre több lesz a játékos, ahogy megyünk lefelé az egyes szinteken, és az összes többi sportág a futballon kívül. Ebbe a körbe tartoznak a versenyzők mellett mindazok, akik alkalmazottként, vagy esetleg sportállásban foglalkoztatottak, vagy csak megbízási szerződéssel kapnak valamilyen pénzt a sporttal kapcsolatos tevékenységükért. Ha valahol a főállásukban megfizetik utánuk a minimálbér utáni járulékokat, foglalkoztathatóak az ekhós adózási rendszerben is. Ha mindent összeadunk, valószínűleg többmilliárdos adókiesés keletkezik. De ha nem lenne az ilyen adókedvezmény, egészen biztosan nem lenne ilyen sok jól kereső versenyző a magyar sportban, tehát ekho nélkül az adóalap is kisebb lenne. A játékosok hazai magas jövedelme ugyanakkor nagyon komoly versenyelőnyt jelent a nemzetközi porondon. A magyar csapatok kevesebb költségvetési bevétellel is tudnak olyan nettó fizetést kínálni mind a hazai klasszisoknak, mind az idegenlégiósoknak, ami versenyképes a nyugat-európai jövedelmekkel is. Ezért van az, hogy a fociban a Ferencváros tud légiósokat igazolni, vagy kézilabdában a Veszprém, a Győr is megteheti ugyanezt, de említhetném a vízilabdát is.
Ha jól értem, akkor ez magyar specialitás, Európában másutt nem alkalmaznak a sportolók esetében speciális adószabályokat?
Nem tudok róla, hogy bárhol volnának ilyen kivételes szabályok. A sportolók a világon mindenhol ugyanúgy adóznak, ahogy bármilyen más munkavállaló...
Hazai pályán egyaránt 3-2-re kapott ki a magyar csapat a csoportbeli nagy riválisaitól: Portugáliától és Írországtól – hogy teljes legyen a sorminta, idegenben mindkét nemzet ellen 2-2-re végzett. A hazai pályás jó szereplés, ami a sikeresség minimuma ezen a szinten, elmaradt, így pedig a minimális cél sem teljesülhetett. Mindeközben a válogatott tíz gólt kapott a két előtte végző csapattól a négy meccsen, ami kiugróan sok.
Korábban azt gondolhattuk, hogy a Puskás Arénában a válogatott erős, abban a katlanhangulatban olyan pluszok jönnek ki a játékosokból, amik máshol nem. Az mára illúzió, hogy a stadion erőd lenne, mert az öt legutóbbi meccsből négyszer kapott ki Budapesten a csapat, a törökök mellett a svédek is simán nyertek itt, előbbi márciusban, utóbbi júniusban...
TELEX Szerző: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC 2025.11.18.
Hétfő este kiderült, hogy a 106 egyéni választókerületben kikből lehetnek majd a Tisza Párt jelöltjei a 2026-os választáson. Térképünkön megnézheti, ki az a három ember, aki elindul a Tisza Párt előválasztásán az egyes választókerületekben. Előbb a Tisza Szigetek tagjai, majd a választókerületben élők szavazhatnak arról, hármójuk közül kit találnak leginkább alkalmasnak a feladatra. Ez november végére derül ki.
Egyáltalán nem mindegy, mekkora feladattal kell megküzdeniük a leendő jelölteknek. A térképen ezért feltüntettük, hogy a 2024-es európai parlamenti választáson mekkora különbség volt a Tisza és a Fidesz listájára leadott szavazatok között a választókerületben, és várhatóan kit indít ott a kormánypárt jövő áprilisban...
CÉLEGYENES / MAGYAR HANG Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES 2025.11.18.
Megnevezte a Tisza azokat a jelölt-jelölteket, akik közül a párt végül csatába küldi a kiválasztottakat. Ezzel a témával is foglalkozunk a Célegyenesben, a Magyar Hang új műsorában. Nézőink szavazatai alapján téma még Orbán Viktor és Magyar Péter győri szereplése és az orosz olajszállítást érintő szankció ügye is. Lampé Ágnes és Egri Viktor az első adásban Szerető Szabolccsal, a Magyar Hang főmunkatársával és Czutor Zoltán zenésszel beszélget.
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ Szerző: JÁMBOR ANDRÁS 2025.11.17.
Orbán Viktor Győrben tartott beszédében olyan mondatokat ejtett el, amelyekből világosan látszik: érzi, hogy baj van a saját táborában. Reagálok azokra a részekre, ahol egyszerre próbál nyitni nem-fideszesek felé… és közben mégis visszacsúszik a régi mantráiba. Szuverenitás, „baloldali értékek”, nemzeti egység – mit üzen mindez 2026 előtt?
• Nagy Bandó András: Rajzos zenés gyorsrajzo...