FODOR TAMÁS: AZ AUTONÓMIÁK NÉLKÜL VISSZAFELE HALAD A TÁRSADALOM

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.09.16.

A Reggeli Személy 2025. szeptember 16-i adásában Dési János Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színésszel beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ MEG

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6155 - ÉRVELÉSI HIBÁK 153. RÉSZ: A CÉLVONAL TOLOGATÁSA

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.16.

"A svéd kormány kioktat minket a jogállamiságról. Eközben a Die Welt cikke szerint bűnszövetkezetek svéd gyerekeket használnak ki gyilkosként, tudván, hogy a rendszer nem fog elítélni. Az egykor a rendről és biztonságról ismert ország most összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért, a családok félelemben élnek. Szívszorító. A svéd nép jobbat érdemel!"

(Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap reggel az X-en)

"Ezek felháborító hazugságok. Nem meglepő, hogy egy olyan embertől származnak, aki a saját országában a jogállamiságot rombolja le. Orbán elkeseredett a közelgő magyarországi választások előtt."
(Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tegnap délelőtt)

Tényellenőrzők szerint 4 (négy) kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért Svédországban.
"8 hónap alatt 186 lövöldözés történt, amiben 31-en haltak meg és megháromszorozódott a gyilkossággal gyanúsított gyerekek száma. Nem Orbán Viktor mondta, nem mi magyarok mondtuk, hanem a svéd országos rendőrkapitány. És ezek után Ulf Kristersson annyival lerendezi Orbán Viktor szavait, hogy ezek felháborító hazugságok."
(Rétvári Bence ma reggel a Facebookon)

Az érvelési hibák világában az egyik legfrusztrálóbb és legalattomosabb jelenség a célvonal tologatása. Ez a logikai hiba akkor következik be, amikor valaki egy vita során új feltételeket vagy követelményeket állít, miután az eredetieket már teljesítették vagy megválaszolták. Ilyenkor a vita nem azért nem ér véget, mert nem született válasz, hanem mert a másik fél folyamatosan megváltoztatja, hogy mit tart elfogadható bizonyítéknak vagy érvnek.

A célvonal tologatása eredetileg sportból származó metafora. Képzeljük el, hogy focimeccset játszunk, és amikor végre betalálunk a kapuba, az ellenfél arrébb tolja a kaput, és azt mondja, ez még nem gól, mostantól messzebbre kell rúgni. Olyan abszurd, mintha valaki azt mondaná, addig tart egy meccs, amíg nem győzünk.

A: A klímaváltozás egy hoax.
B: A klímaváltozás valós, itt van több ezer tudományos tanulmány.
A: Igen, de ezek csak modellek.
B: Itt van a valós adatokon alapuló hőmérséklet-emelkedés grafikonja.
A: Az még nem bizonyítja, hogy nem természetes ciklus.
B: Itt a szén-dioxid kibocsátás és a felmelegedés közötti összefüggés.
A: Jó, de lehet, hogy nem az ember okozza.
A vita sosem ér véget, mert A mindig új elvárást tud felállítani.

Mi a jó válasz a célvonal tologatására? Ne hagyd, hogy eltereljék a fókuszt. Ismételd meg, hogy az eredeti állításra szeretnél választ kapni. Mutass rá a hibára. Nevezd nevén az érvelési hibát, és kérdezd meg, hogy pontosan mi az elégséges bizonyíték. Tartsd kézben a vita kereteit. Ne engedd, hogy a beszélgetés más irányba menjen, ha az eredeti állítást még nem tisztáztátok.

A célvonal tologatása nemcsak hogy tisztességtelen vitatechnika, de lehetetlenné is teszi az értelmes párbeszédet. Akár politikában, akár személyes vitákban, ez a hiba megakadályozza a konszenzus kialakulását, és aláássa a jóhiszemű érvelést. Aki állandóan újabb követelményeket állít, az valójában nem vitatkozni akar, hanem győzni, bármi áron.

ITT OLVASHATÓ

NÁDASI BALÁZS: VÁLSÁGBAN AZ OKTATÁS 4. RÉSZ: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM REFLEXIÓ

FACEBOOK
Szerző: NÁDASI BALÁZS
2025.09.16.

Új projektünk Birkás Gyurival: minthogy ő matematika-közgazdaságtan tanár, ő írt a magyar, s mivel én magyar nyelv és irodalom szakos vagyok, én írok a matematika tanításának problémáiról, utána reflektálunk egymás bejegyzéseire. Az első részben Gyuri írt az irodalomtanítás problémájáról; erre most fogok válaszolni. A második részben én írtam a matematika tanításának nehézségeiről, arra ő már válaszolt. A zárszó szintén az övé lesz.

Gyuri a saját posztjában (link majd alant kommentben) elsősorban a szövegértési képességek hanyatlásáról írt, a nyelvtan tanításának buktatóiról semmit, én erről is fogok írni.

Amiről viszont nem fogok írni, mint megoldási javaslat, az a mindkettőnk által rögzített alapvető probléma: a magyar iskolarendszer nem felhoz, nem kompenzál, nem segíti a társadalmi mobilitást -- azaz, az egyre magasabb társadalmi ... osztályokba (van jobb szó?) való belépés lehetőségét nem elősegíti, hanem pont, hogy afféle kapuőrként azt megakadályozza. Olyan szinten van leromolva az oktatási rendszer, akkora hátránnyal indít mindenkit, hogy azt csak szülői zsebből lehet kijavítani, viszont ezt két tanár két blogbejegyzése szintén nem tudja megoldani. Mindössze csak jelezzük, hogy itt van a problémák gyökere: az állami oktatáspolitikában vagyis annak hiányában illetve az ezt a hiányt pótolni látszó erőszakos, központosított oktatásirányításban.

(Zárójeles megjegyzés: mintha a magyar kormány a legrosszabb jobboldali hagyományok mentén erre direkt rásegítene: hangsúlyozza, hogy több pénzt hagy a családoknál, és a gyerekek után járó adókedvezménnyel valóban effektíve több pénze marad a családoknak, ám, minthogy romlik az összes közszolgáltatás színvonala, ezeket a pénzeket a családok el is költik. A legrosszabb "konzervatív" gondolatmenetek egyike ez: kapsz adókedvezményt, cserébe te majd taníttatod a gyerekedet a saját költségeden. Igen ám, de vannak, akik nem kapnak adókedvezményt, vagy vannak, akik nem kapnak annyit; sőt, vannak, akik kapnak ugyan, de másra költik, mint oktatásra -- a jobboldali politika ilyenkor vállat von, hogy nem ők tehetnek róla. De, ők tehetnek róla. Ráadásul a társadalom egésze jól jár, ha az általános oktatási színvonal emelkedik: azok is, akik most a közmondásos lónak a jó oldalán vannak, és akiket nem érdekel, hogy vannak, akik a rossz oldalra kerültek.)

Na de vissza a gyerekek szövegértési képességeinek romlásához! Ennek alapvetően két okát látom.

1) Általában véve romlott a gyerekek szövegértési képessége, ahogy általában véve minden képességük romlott. Nem az egyes esetről, az egyes gyerekről beszélek: általában értem ezt.

2) A tankönyvek évtizedekkel vannak lemaradva az aktuális irodalomtól, a tanmenetek borzalmasak.

Az 1-es ponttal semmit sem tud kezdeni az oktatáspolitika, mert ez általános válságtünet. S nem csak arra utalok, hogy a gyerekek bele vannak esve a digitális valóságba, hogy az online tér jobban kitölti sokszor a mindennapjaikat, mint az, amit offline valóságnak, vagy simán csak: valóságnak lehetne mondani. Nem, már születéskor hiányoznak alapképességek.

Amikor beszéltem egyszer egy fejlesztőpedagógussal, és megkérdeztem, hány éves kortól kell kezdeni a gyerekek fejlesztését, a válasza az volt, hogy már az anyaméhben. S valóban. A kismamának tilos lenne alkoholt innia, tilos lenne dohányoznia, stresszelnie, és így tovább. Ehhez képest sajnálatos módon a gyerek nem így születik meg. De ha lenne is olyan kismama (és reméljük, minél több van), aki vigyáz a gyerek egészségére azzal, hogy vigyáz a saját egészségére, akkor is, sajnos a környezetünk olyan mértékben elszennyezett, ami már a magzatokat károsítja. Ez nem vicc: a mikroműanyagok jelenlétét már az anyaméhben kimutatták. S ugyanez igaz az édesapára is: a nyugati (ebbe a "nyugati"-ba beletartozik persze Ausztrália, Japán és Dél-Korea is) kultúra mozgásszegény életmódja illetve a környezetszennyezés mértéke a spermiumok minőségét is rontja. A növekvő külső hőmérséklet pedig az édesapa és az édesanya egészségét is negatívan befolyásolja.

Majd miután megszületett a kisbaba, a legtöbb esetben nem a megfelelő módon fejlődik tovább a családban. (Ha pedig onnét kiragadják, mert azt elégtelennek ítéli a gyámhatóság, nem biztos, hogy jobb helyre kerül.) Nem is az oltásellenességről beszélek; a passzív dohányzásról. Arról, hogy isznak a szülők. Arról, hogy 3 évesen már a képernyőt nézi. S bizony, óvodás korra már hozzá van szokva a képernyőhöz a gyerek. Óvodás korban ahelyett, hogy minél többet mozogna, játszana kortársakkal, állatokkal, ül a képernyő előtt. Mire általános iskolás korú lesz, a figyelme az online térre van kondicionálva. Az instant dopamin és endorfin-injekciókra, melyet az online tér és online játékok tudnak adni. A figyelemterjedelem már itt nem éri el azt a szintet, ami egy könyv elolvasását lehetővé tenné.

Itt jön be a 2-es pont, ezen belül is az irodalom. Mert mi is lenne célja az irodalomnak? A jelenlegi tanmenetek alkotói szerint a nemzeti kultúra megismerése (belevéve persze a pocsék irodalmár Wass Albertet, aki nem csak irodalmi tehetségnek volt híján, de embernek is szar alak volt). Mintha attól lenne valaki jobb magyar, hogy olyan szerzőket olvas, akik népben és nemzetben gondolkodtak alany és állítmány helyett! Mintha attól lenne valaki jobb magyar, ha nem csak kívülről tudná a Himnuszt és Szózatot (amely verseket egyébként szerintem a tanárok többsége sem ért, vagy értelmez jól), de ténylegesen megkönnyezné az összes olyan alkalmat, amikor valahol lejátsszák a Dohnányi-féle gyászindulót! (Az alkotmány vagyis alaptörvény szerint a magyar himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte, ennek ellenére nem az eredeti Erkel-féle partitúra alapján készült feldolgozást, hanem alkotmányellenesen vagyis alaptörvényellenesen a Dohnányi-féle, direkt gyászosra hangszerelt átiratot játsszák mindenhol, ahol azt felcsendítik, mintha attól visszatérne a Felvidék meg Erdély a magyar korona fennhatósága alá.)

Valójában az irodalom célja nem a nemzeti kultúra bemutatása kéne legyen, hanem az, amit úgy szoktak megfogalmazni: műértő olvasók kinevelése, valójában pedig ami azt jelenti: az empátiára nevelés. Annak a képességnek a kifejlesztése, hogy valaki képes legyen valaki más helyzetébe beleélni magát; képes legyen elgondolkodni azon, hogy mit tenne másvalaki helyében, mérlegelve az ő szempontjait; tulajdonképpen nem más, mint a jobb emberré nevelés. Az sem árt, ha nem csak szövegértésre, hanem szövegalkotásra is tanítjuk a gyerekeket: azaz, a kreativitást is fejlesztjük, hiszen már most nem szükséges tudni az életrajzi adatokat akkor, amikor azt kiadja a telefon 2 másodperc alatt, viszont igenis szükség van a kreativitásra az AI világában. Az AI még nem kreatív -- ezt az előnyünket nem csak őrizni, de fejleszteni is kéne!

Ehhez képest mik a kötelezők? Direkt csak a felső tagozatot mondom, mert ugye gimnáziumba nem mindenki jut el.
Petőfi Sándor: János vitéz
Arany János: Toldi
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Tamási Áron: Ábel
Szabó Magda: Abigél -- kb. ez az első, ahol ténylegesen lányok szerepelnek a történetben; a kötelezők között olyan könyvek vannak szinte csak, amit férfiak írtak fiúknak, sőt, férfiaknak.
Világirodalom pedig: William Shakespeare: Rómeó és Júlia

Na most ez az olvasmányjegyzék nagyjából megfelel az 1950-es, 1960-as évek irodalomjegyzékének. Azóta talán semmi változás nem történt?

Hogy akarnánk irodalomat tanítani, amikor gyakorlatilag őskövületeket tanítunk? Miért van az, hogy egy mondjuk képzeletbeli, falusi, nyugdíj mellett visszatanító 75 éves irodalomtanár ugyanazt tanítja, mint 50 évvel ezelőtt?

Hogyan tudná magát beleélni egy mai gyerek az egykori, letűnt világba?

A szövegértés fejlesztése az élményszerű olvasáson keresztül vezet.

Miért ne lehetne Douglas Adamset, Rejtő Jenőt, Agatha Christie-t, Terry Pratchettet, Neil Gaimant, J. K. Rowlingot, H. G. Wellst, Michael Ende-t, Kurt Vonnegutot, vagy azt, akit a tanár jónak tart, bevinni az oktatásba? Miért ne lehetne Svejk kalandjairól olvasni, miért ne lehetne a rátóti legényanyáról, Piszkos Fredről, az amerikai fiúról, Arthur Dentről, Pepin bácsiról, Bux Barnabás Boldizsárról olvasni? Miért ne mesélhetné el Pista az élettörténetét, miért ne mondhatná el Kishont Ferenc, hogy hogyan lett belőle, a magas, szőke, daliás leventéből Efráim Kishon? Miért ne kalandozhatna a fogékony gyerekek képzelete Hari Seldon világában? Ezek persze azok, amiket én vinnék be, de bármely másik tanár megteheti, hogy bármely másik könyvet kiemeli, felemeli, beviszi az osztályba? Ha van olyan könyv, amit az osztályban hárman-négyen maguktól elolvastak, miért ne lehetne az a kötelező olvasmány?
Azért, mert van valakinek valami elképzelése arról, mi a nemzeti minimum, amit ismerni kell? Igen, azért.

Így viszont elveszítjük a gyerekeket, azt pedig garantálom, hogy azok a gyerekek, akik olvasnak maguktól mindenfélét, meg fogják tanulni a nemzeti kánont is, azok pedig, akiket nem érdekel az olvasás, azoknak hiába lesz tanítva Petőfi, Arany, Jókai, Vörösmarty, Ady, Babits és Kosztolányi, fogalmuk sem lesz arról, hogy kik ők, melyik században éltek (!!!), vagy, hogy Vörösmarty nevének végét hogy kell kiejteni. Minek nekik Balassi meg Balassi-strófa, amikor itt van Varró Dani?

Rövidre zárom a nyelvtanos részt: teljesen rendben van, hogy megtanítjuk a grammatikát a lurkóknak, azért, mert ... miért is? Aki magyar anyanyelvű, hogy kaphat magyar nyelvből ötösnél rosszabb jegyet? Én magam is gimnáziumban majdnem végig négyes voltam, néha alulról, néha felülről, mert nagyjából leszartam a grammatikát, miközben a nyelvvel való foglalkozás nem más, mint az emberi gondolkodás mikéntjével való foglalkozás! Amikor nyelvek tudnak keletkezni a semmiből, mármint, szó szerint pár évszázad alatt (értve ez alatt a kreol nyelveket), amikor a nyelveknek is van geneológiája, rétegzettsége, vertikálisan és horizontálisan, a szinkróniában és a diakróniában, amikor a nyelvi illem része, hogy van olyan ország, ahol a felsőbb osztályok egymással más nyelvet beszélnek, az alsóbb osztályok felé más nyelven illetve nyelvváltozaton beszélnek, az alsóbb osztályok egy harmadik nyelven illetve nyelvváltozaton válaszolnak és egymás között pedig egy negyedik nyelven beszélnek! 

Amikor a világ legnépesebb országában annyi hivatalos nyelv van, ahány nyelvjárása talán nincs is a magyarnak! Amikor két tetszőleges afrikai nyelv között nagyobb a különbség, mint az európai nyelvek nagyrésze között! Annyi minden van, amit meg lehet mutatni a világból, és amivel meg tudjuk érteni saját magunkat jobban -- magunkat, másokat, más embereket, és ehhez képest a szerencsétlen dialektusban beszélő tanulók ha megkapják az egyentankönyvet, és azt látják, hogy a köznyelvi magyar más, mint az ő magyarjuk, szégyenérzetük támad pusztán emiatt! Na meg... már a negyedikes gyerekekkel meg kell tanultatni az O. Nagy-féle szótárat, mert a közmondások értelmezése kihagyhatatlan eleme a felméréseknek és felvételiknek. Olyan szólásoké és közmondásoké, amelyeket élőszóban legutóbb 1912-ben használt valaki faluhelyen. A tanárok maguk sem tudják a jó választ, ők is megnézik a javítókulcsból. Ennek mi értelme van?

(S akkor még nem szóltam a digitális kor kihívásairól helyhiány miatt.)

A nemzeti minimumnak nem szerzők lexikális adattömegéből kéne állnia, és nem olyan kötelezőkből, amelyeket már a nagyszülők, sőt, dédszülők nemzedéke is olvasott. Ahogy elvben az iskola van a gyerekért és nem fordítva, úgy az irodalomtanítás céljának is nem a nemzeti kánon körül kéne forognia, amihez igazítani kéne a gyereket, hanem fordítva: a gyerek körül, amihez igazítani kéne a tananyagot! Ugyanis az, hogy képes legyen egy gyerek belemélyedni nem csak egy könyvbe, de bármilyen tevékenységbe, az, hogy ne szociopaták, pszichopaták kerüljenek ki az iskolákból futószalagon, hanem empatikus, kreatív, közösségi emberek, ahhoz bizony a gyerekekhez kell igazítani a pedagógiát.

ITT OLVASHATÓ

A HATÓSÁG LAPÍT ÉS HÁRÍT, INKÁBB A BEJELENTŐT TÁMADJA

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.16.

Az Alkotmánybíróság egyik tavalyi határozata kimondja, hogy amennyiben a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamelyik tagja bejelentést tesz a tudomására jutott gyermekbántalmazási és kizsákmányolási ügyekben, még akkor sem lehet vele szemben eljárást indítani, ha később bebizonyosodik, hogy nem volt megalapozott a gyanúja. Erre emlékeztette a Hírklikket dr. Katonáné dr Pehr Erika címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, miután Kuslits Gábor volt gyermekvédelmi igazgatót feljelentették 2025. szeptember 8-án megjelent interjúja miatt. Ebben konkrét példákat hozott a rendszer hibáira, s elmondta, a budapesti Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója – feltételezések szerint – magas rangú politikusoknak is közvetített szexuális szolgáltatásra lányokat, fiúkat, ezért befolyásos körökben politikai védelmet élvezhetett. Az igazgató, Juhász Péter Pál letartóztatásban van emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és közfeladati helyzettel való visszaélés gyanúja miatt. Azzal vádolják, hogy állami gondozott lányokat prostitúcióra kényszerített, internetes szexoldalakon hirdette őket. Kuslits többször is panaszt tett a rendőrségen ebben az ügyben, de senki nem vizsgálódott. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) most feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ellene, s azt is a terhére róják, hogy ha igazak az állításai, akkor annak idején elmulasztotta a jelzési kötelezettségét.

Újabb politikai botrány, egy második „kegyelmi ügy” lehet kibontakozóban?

Véleményem szerint ezek a most napvilágra került esetek talán még borzalmasabbak és rosszabb az üzenetük, mint azoknak volt, amelyeket a bicskei intézetben történtekről megtudhatott a közvélemény. Nagyon jó lenne, ha végre az állam felügyeletére bízott gyermekek sérelmére elkövetett ügyek nem valamiféle politikai felhanggal kerülnének a társadalom elé. Jogászként őszintén bizakodom abban, hogy ezeket az ügyeket fel fogják tárni és ki fog derülni az igazság. Nem vagyok naiv, de feltételezem, hogy a kegyelmi botrány után lesz annyi jóérzés, politikai és szakmai elköteleződés az illetékes hatóságok embereiben, hogy tisztességesen végére járjanak, mennyi az igazság abban, amit Kuslits Gábor elmondott, mert erre elengedhetetlenül szükség van egy bizalom-vesztett rendszerben. Ugyanakkor emlékeztetnék arra is, hogy volt olyan időszak a kilencvenes évek közepén, amikor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a sajtóban megjelent és a gyermeki jogokat sértő esetek jogi visszásságait hivatalból indított eljárásaiban vizsgálta, és az ügyekkel kapcsolatos konkrét ajánlásait jelentésekben összegezte. Utólag is köszönet a munkásságáért.

Az intézet, ahol Kuslits Gábor dolgozott, 2015-ben feljelentést tett a rendőrségen, amikor azt tapasztalták, hogy egy autó rendszeresen „beszedte” a lányokat az otthon előtt, és elvitték őket valahová. Egy rendőr meghallgatta őket, majd aláíratott egy titoktartási nyilatkozatot, mondván, „fedett nyomozás” folyik. Tíz évig nem történt semmi. A rendőrség nem felelős ebben az ügyben?

A történtek ismeretében, ma már biztos, hogy ezt is ki kell vizsgálni. Nyilván vannak erről is dokumentumok az akkori feljelentők kezében, és a rendőrségnél is. Úgy gondolom, hogy egy nem jól működő rendszer hibáiról beszélünk, s amikor ilyen esetek nyilvánosságra kerülnek, joggal merülhet fel a gyanú, hogy a háttérben valaki, valakik mozgatják a szálakat. Nagyon alapos vizsgálatra számítok, hogy ne csorbulhasson a rendőrség munkája, illetve a gyermekvédelmi rendszer iránti bizalom. Az ilyen eseteket nem szabad eltusolni, a részleteket idővel a társadalom tudomására kell hozni. Mindenki felelőssége, hogy a jövőben még esélye se lehessen senkinek hasonló visszaélésekre. A büntetőeljárási garanciák egyik fő célja az egyes eljárási szereplők jogainak védelme, a büntetőügyekben eljáró hatóságok eljárásának ellenőrizhetősége, végső soron az eljárás törvényességének biztosítása. Ezen nem eshet csorba.

Úgy tűnik, a korábbi beidegződések alapján reagáltak a hivatalos szervek: a bejelentőt próbálják pellengérre állítani.

Nem látok abban semmi kivetni valót, ha valaki a gyermekvédelmi rendszer csatornáján keresztül hívja fel a döntéshozók figyelmét a visszaélésekre, a gyermeki jogok sérelmére, de ha ezzel nem ér el eredményt, akkor a média segítségét kérve, igyekszik kihangosítani azt. Sajnos nagyon gyakori, hogy a gyermekvédelmi szakma érdekérvényesítési képessége nem elég erős, pláne nem eredményes. Láttuk több ízben is, hogy a szolgálati út csatornái sok esetben nem vezetnek sehová. Ez történt Bicskén, de néhány, egyházi körökben elkövetett bántalmazásnál is, amikor meg sem hallották az áldozat panaszát, vagy éppen ellenkezőleg, ellene fordítva, őt magát igyekeztek vádolni. Ilyen esetekben az áldozatok egyedül a sajtó segítségére számíthattak, mert mindenhol zárt ajtók mögött maradtak az ügyek. A média, amikor hangot ad ezeknek a bántalmazási eseteknek, egyben segít megőrizni a társadalom önbecsülését is. 2024-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely nagyon fontos társadalmi üzenetet tartalmazott: eloszlatja az emberekben a megszólalás félelmét. Kimondta a taláros testület, hogy amennyiben a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamelyik tagja bejelentést tesz a tudomására jutott gyermekbántalmazási és kizsákmányolási ügyekben, de később bebizonyosodik, hogy nem volt megalapozott a gyanúja, akkor sem lehet vele szemben eljárást indítani. Ebből következik, hogy nem vonható felelősségre még évekkel később sem az olyan bejelentő, mint Kuslits Gábor, akit most próbálnak büntető eljárás alá helyezni. Ráadásul bizonyítható, hogy a gyermekvédelmi gyámokkal és gyermekjogi képviselőkkel együtt feljelentést is tett a gyermekek legfőbb érdekeinek érvényesítéséért. Az Alkotmánybíróság 2024-es jogi érvelése egyértelmű abban is: hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése önmagában nem lehet alapja személyiségi jogi pernek, legyen szó egyházi vagy világi szereplőről. A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló és 2019-ben elfogadott EU irányelve pedig kifejezetten kötelezi Magyarországot arra, hogy biztosítsa a közérdekű bejelentők intézményi és jogi védelmét a megtorlással szemben. A közérdekű bejelentők védelme tehát nemcsak szakmai és etikai, hanem egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettsége is a kormánynak...

ITT OLVASHATÓ

A DALLAM HŐSEI – AMIKOR A POLGÁRI ÖNRENDELKEZÉS SZEMBE KERÜL AZ ÁLLAMHATALMAT BITORLÓK SZUVERENITÁSÁVAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.09.17.

Egy új tanulmánynak köszönhetően a szélesebb közönség először ismerheti meg részletesen a Dallam-csoport, egy nyugati bekötöttségű második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot építeni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország forduljon szembe a németekkel és lépjen ki a háborúból. A titkos akcióhoz kapcsolódott a Fradi korai korszakának két legendája: Tóth Potya István és Kertész Géza. A fociedzők halált megvető bátorsággal álltak bele a konspirációba – nem rajtuk múlt, hogy tragédia lett a vége. A Dallam-csoport kutatója, Szokolay Domokos történész vezeti végig olvasóinkat az elképesztő történeten, melyben maréknyi magyar polgár az életét adta azért, hogy visszaszerezhesse szabadságát és önrendelkezését.

Kissé szeles, de derűs vasárnap kora délután volt 1944. október 15-én. A Budapesti Elektromos Sportegyesület – röviden csak „az Elektromos” vagy Tromos – saját pályáján fogadta az Újpest csapatát a HB újabb fordulójában. Ez volt a háborús NB I: annyi volt a katonai behívás, eltűnés, közlekedési nehézség, hogy az MLSZ csak hadi bajnokságot tudott rendezni, rendkívüli üzemmódban, tizenkét fővárosi csapattal, köztük gyárak és katonai alakulatok focistáival. Ezerötszáz néző így is összegyűlt október közepén Angyalföldön, a Latorca utcai Tromos-pályán. Az egyesület igazgatója ekkoriban nem akárki volt: a két világháború közti magyar futball egyik legjelentősebb edzője, a Fradi és a válogatott legendája, Tóth István, vagy ahogy a legtöbben becézték, Potya.

Az esélyesebbnek tartott vendég újpestiek lassan álltak fel a Latroca utcában, fél háromkor kezdődött csak a mérkőzés. A második percben tartott a játék, amikor az ügyeletes rendőrtiszt váratlanul belépett a pályára. Magához hívta a játékvezetőt és mondott neki valamit. A bíró kettőt sípolt, a meccs leállt. A játékosok köré gyűltek, hogy megkapják a hírt: a mérkőzésnek vége. A rendőrök felszólították a közönséget a lelátók elhagyására.

Közbeszólt ugyanis a történelem: azokban a percekben kezdte meg a hatalomátvételt a Panzerfaust hadművelet, vagyis a Horthy Miklós-féle kiugrási kísérletre adott hitleri reakció keretében a Nyilaskeresztes Párt. Német csapatok és Szálasi Ferenc emberei közösen foglalták el a Rádiót, hogy beolvassák a harcok folytatására felszólító hadparancsot. Nemcsak az Újpest–Elektromost szakították félbe, hanem a közel egy időben zajló Fradi–MÁVAG, Kispest–Danuvia és Ganz–Szentlőrinc mérkőzéseket is...

ITT OLVASHATÓ

MOSTANRA JUTOTTAM EL ODA, HOGY JOGOM VAN MEGSZÓLÍTANI A POLITIKUSOKAT – INTERJÚ LENGYEL TAMÁSSAL

TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.09.16.

Nyáron spin-offot forgatott A mi kis falunk Gyurijának karakteréből, már nem fél attól, hogy munka nélkül marad, a Loupe Színházi Társulással pedig egyre aktívabbak a közéletben. Szakmai csúcspontokról, bizonyítási kényszerről és a Cserhalmi Györggyel való kapcsolatáról is kérdeztük Lengyel Tamást a Most jövök legújabb részében.

0:00 Minden éve egyre sűrűbb, nagyon rossz az arány a család és a munka között 

8:40 Gyuri bőrében: felszabadultság, kontrollvesztés 

16:12 A mélyén mindig az van, hogy az ember bizonyítani akar 

24:08 Szenvedélyes nők, Herendi Gábor új filmje: forgatás kevés pénzből, médiapartnerség a TV2-vel 

33:47 Rövid asszociációs játék Lengyel Tamás szerepeiről 

41:10 Az SZFE-ügynél volt az ébredése, amikor felszállt a köd 

48:25 Nem mondom, hogy nem félek a karaktergyilkosságtól 

58:19 Szijjártó Péter ravasz dicsérete 

1:02:43 Népszavazás a Loupe társulattal a köztéri plakátokról 

01:10:30 Ha én nem megyek el egy tüntetésre, akkor mire számítok másoktól? 

01:14:00 Ha lenne egy kormányváltás, az nem befolyásolná a Loupe társulat népszerűségét 

1:18:50 Tévés műsorokról, reklámokról: nem akarom Lengyel Tamásként megmutatni, hogy át tudok-e szaltózni egy tűzkarikán 

1:23:15 Magyarország kedvenc műsora jelenti az önazonosságot, kétheti show-műsor lenne az álma 

1:30:05 Cserhalmi György levele és hatása

ITT NÉZHETŐ MEG

A NEMZETI AGYMOSODA A FIDESZ EGYIK LEGALJASABB DOLGA - HETI EGYENLEG 1. RÉSZ

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.17.

A KlikkTV Egyenleg című műsorában Lendvai Ildikó, a Szocialista Párt volt elnöke és Vicsek Ferenc újságíró beszélgetnek arról, hogyan építi Orbán Viktor a „szuverenitás védelmének” álcája mögé bújtatott hatalmi rendszerét. A miniszterelnök ezúttal Abu Dzabiból üzente meg, hogy szerinte az ellenzéki pártokat Brüsszel pénzeli és irányítja. De vajon mennyire hiteles ez az állítás, miközben Magyarország évek óta uniós támogatásokért „kuncsorog”, és közben az orosz titkosszolgálati narratívákat ismételgeti?

Az adásban szó esik arról is, hogyan használja Orbán a kommunikációs diktatúra eszközeit – a nemzeti konzultációtól az óriásplakátokig –, és hogyan formálja át a „szuverenitás” fogalmát saját hatalmi érdekeinek megfelelően. Különösen izgalmas a vita arról, hogy az állampolgári szuverenitás és az önkormányzati függetlenség igénye hogyan válhat az ellenzék új fegyverévé.

A műsorban felidéződik a régi mondat is: „a haza nem lehet ellenzékben” – amely mára a teljes önkényuralmi filozófia jelképévé vált. Szóba kerül a svéd példa, az orosz kapcsolat, valamint a Tisza Párt új stratégiája is, amely személyes találkozásokkal próbálja áttörni a Fidesz médiafölényét.

ITT NÉZHETŐ MEG

A FIDESZ SZINTET LÉPETT AZ ALJASSÁGBAN - HETI EGYENLEG 2. RÉSZ

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.16.

Orbán Viktor újabb nemzeti konzultációja ismét középpontba került – de vajon tényleg a nép véleményéről szól, vagy inkább a Fidesz kampányeszköze? A KlikkTV Egyenleg című műsorának második részében Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter beszélgetnek arról, hogyan használja a kormány az adófizetők pénzét politikai célokra, milyen eszközökkel vezetik meg a választókat, és miért tekinthető a konzultáció puszta propagandafogásnak.

A műsorban szóba kerül a Fidesz hárompontos stratégiája – osztogatás, ellenfelek lejáratása, idegen ügynöközés –, valamint az a veszélyes politikai kultúra, amelyben a kritika hiányzik és a valóságot próbálják elhazudni. Vendégeink éles példákkal világítanak rá, hogyan torzul el a közélet, mit jelent a „hazugság cunami”, és miért egyre többen kérdőjelezik meg Orbán rendszerét, akár vidéken, akár Budapesten.

ITT NÉZHETŐ MEG

LE MONDE: MAGYARORSZÁGON A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGET MEGOSZTJA A GÁZAI HÁBORÚ

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.09.17.

A Le Monde arról a petícióról ír, melyet 1500 zsidó írt alá és amely a palesztin enklávé teljes lerombolásáról ír elítélő szavakkal; az NTV szerint a lengyel elnök Donald Trump oldalán szólít fel az orosz olajbojkott szigorítására, az EurActiv pedig arról tudósít, hogy az európai szocialisták kizárják soraikból Robert Fico pártját.

A Le Monde szerzője, Jean-Baptiste Chastand különtudósító ismerteti azt az 1500 zsidó által aláírt petíciót, amely a palesztin enklávé teljes lerombolásáról ír elítélő szavakkal, és amely vitát váltott ki a közösségen belül. A petíció szerzői mind zsidópártinak, mind palesztinpártinak nevezik magukat, és bírálják a magyar kormányt a palesztinpárti demonstrációk megtiltása miatt. Karsai László történész is csatlakozott az aláírókhoz, akik – mint magukról hangoztatják – nem képviselik a szélsőséges izraeli kormány álláspontját.

Gábor György vallástörténész ugyanakkor azt veti az aláírók szemére, hogy nem tesznek említést az önvédelem Izraelt megillető jogáról. A Le Monde-nak nyilatkozva azt mondta, hogy ő, aki régóta az Orbán-rendszer következetesen bírálója, most elfogadja annak Izrael irányában folytatott politikáját. A francia újságíró által megszólaltatottak a legkülönbözőbb véleményéket fogalmazzák meg: van, aki szerint a manifesztum családokat és barátságokat tépett szét, de olyan is akad, aki szerint a hivatalos judaizmus néhány magyarországi képviselője mindinkább a szélsőjobb felé hajlik.

A Le Monde különtudósítója megállapítja: Orbán ugyan gyakran sokkolta a magyar zsidókat a Soros György ellen intézett antiszemita gyalázkodásával, egyre inkább oda tudott figyelni e közösség szavára, különösen a lubavicsiekére, akik nyíltan támogatják őt. A miniszterelnök rendszeresen azzal támasztja alá a bevándorlás elutasítását, hogy meg akarja kímélni a magyar zsidókat az antiszemitizmus nyugat-európai erősödésétől.

A lengyel államfő támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök azon követelését, hogy szüntessenek be minden olajvásárlást Oroszországból – derül ki az NTV német hírtelevízió beszámolójából, amelyet Karol Nawrocki berlini látogatása elé időzítettek. „Minden olyan ország, amely békét és szabadságot akar, fel kell, hogy hagyjon az Orosz Föderáció szubvencionálásával” – idézi az NTV a kőkonzervatív lengyel elnököt, akinek a megválasztását egyébként lelkesen ünnepelte a magyar kormány, hiszen ellensúlyt lát Nawrockiban a Donald Tusk vezette varsói kormánnyal szemben. Nawrocki szerint az oroszokkal való üzletelés csak felbátorítaná Moszkvát. A hírtévé ehhez kiegészítésként hozzáfűzi: Trump követelésének a címzettje többek közt Magyarország és Szlovákia, de emellett Franciaország is, hiszen a franciák Indiától vásárolnak orosz olajat.


Az Európai Szocialisták Pártja, a jövő hónapban Amszterdamban tartandó kongresszusán kizárja Robert Fico szlovák miniszterelnök Smer (vagyis: Irány) nevű pártját a szocialista pártcsaládból – olvasható az EurActiv brüsszeli portál hírlevelében. A cikk három különböző, az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozik.

A balközép európai pártok ernyőszervezete 2023 októberében már felfüggesztette a Smer tagsági jogait, miután Fico kormánykoalícióra lépett egy nacionalista szlovák párttal. Most, hogy hónapok óta hízeleg Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai vezetőnek, hazájában pedig intézményeket bont le és rövid pórázra fogja a médiát, a szocialisták torkig lettek vele. A kizárás október közepén várható megerősítése növelni fogja Fico európai elszigeteltségét, és nem hagy neki visszautat a fősodorhoz, amelyhez egykor örömmel tartozott – írja az EurActiv. A párt európai parlamenti képviselői már ma is a peremre szorultak, Fico pedig zavarja azokat az uniós törekvéseket, amelyek Oroszország szankcionálására, illetve a Moszkvától való energiafüggés csökkentésére irányulnak.

A brüsszeli portál értesülése szerint a Smer szociáldemokrata koalíciós partnere, a Hlas (vagyis: Hang) elnevezésű párt esetében fennmarad a felfüggesztett jogállás az Európai Szocialisták Pártjában.

A cikk az európai szociáldemokrácia helyzetét szélesebb értelemben véve botladozónak, ingatagnak minősíti. Megemlíti, hogy Londonban Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök, hatalmas parlamenti létszámfölényének dacára hivatali idejének leggyengébb időszakába jutott, miután két különböző botrány miatt elvesztette helyettesét, Angela Raynert, valamint Peter Mandelson washingtoni nagykövetet. Az EU-ban – írja az EurActiv – az egykor nagyhatalmú balközép néhány vezetőre zsugorodott, akik a jelek szerint inkább az egymással való civakodásra hajlamosak, mint arra, hogy egyesítsék erőiket. Példaként a portál felhozza, hogy Pedro Sánchez szocialista párti spanyol miniszterelnök méltatta azokat a palesztinpárti tüntetőket, akik miatt botrányba fulladt a Vuelta a Espana kerékpárverseny, és törölni kellett az utolsó szakaszt. Sánchez szavai ellen élesen kikelt Mette Frederiksen dán kormányfő, akinek a nézetei egyébként fényévekre vannak spanyol eszmetársának felfogásától a bevándorlás kérdéseiben is. De a cikk szerzője szerint nem csak sötét színekkel lehet lefesteni az európai progresszívok helyzetét. Ott van például Edi Rama szocialista párti albán miniszterelnök, aki Brüsszelben éppen most tesz fontos lépést annak érdekében, hogy országa 2030-ra EU-taggá válhasson: megnyitja a csatlakozási tárgyalások újabb témacsomagját, uniós zsargonban: klaszterét.

Az EurActiv felhívja a figyelmet arra is, hogy az Európai Szocialisták Pártjának az amszterdami kongresszusát nem sokkal az előre hozott hollandiai választások előtt rendezik meg. A választási versenyben a szélsőjobb áll az élen. A szocialista kongresszus várhatóan új stratégiai irányra, nevezetesen a zöldekkel való szövetségkötésre helyezi majd a hangsúlyt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SEMMILYEN FORMÁBAN NEM KERESTE KUSLITS GÁBORT AZ SZGYF VEZETŐJE, AKI HAZUGSÁGGAL ÉS RÁGALMAZÁSSAL VÁDOLJA A SZAKEMBERT

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2025.09.17.

Tételesen kérdeztük is Cséplőné Gönczi Veronikát azokról a kijelentésekről, amelyeket Kuslits Gábor volt igazgató tett a napokban a többi között a gyerekek szexuális kizsákmányolása ügyében, de nem reagált.

Nem beszélt vele, nem is kereste Kuslits Gábort az őt hazugsággal, rágalmazással vádoló Cséplőné Gönczi Veronika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) vezetője a szeptember 8-án megjelent interjú miatt. Erről tájékoztatta lapunkat a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (Tegyesz) 2021-ig vezető igazgató védelmét ellátó Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Boros Ilona.

Arról a Válasz Online-on megjelent beszélgetésről van szó, amelyben Kuslits Gábor elmondta, a szakmán belül két nagyon magas rangú politikust emlegetnek, akik érintettek intézetben élők szexuális kizsákmányolásában, és az egyiknek állítólag fiúkat, a másiknak lányokat szállítottak.

- Úgy tudni – mondta Kuslits -, hogy Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet gyanú szerint állami gondozottakat futtató egykori, tavasszal emiatt letartóztatott igazgatója volt a szervező. Irodájában, és attól nem messze, egy bérelt házban is orgiák voltak. Többek között a Zirzen Janka Gyermekotthonból szedték össze autóval a lányokat. Kuslits Gábor a Zirzen vezetőjével együtt 2020-ban rendőrt hívott, és a gyermekvédelmi gyámok is elmondták azt, amit tudnak a lányok elmesélése alapján. Ám érdemi lépés nem történt – fogalmazott az interjúban. A rendőr azt mondta nekik, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene, és le fogják őt buktatni. Ebben az interjúban arról is beszélt Kuslits Gábor, hogy amikor 2013-ban a Tegyesz vezetője lett, szerette volna eltávolítani a rendszerből Juhászt, de képtelen volt, a minisztériumban ezt nem hagyták. „A szakmában arról beszélnek, hogy kézben tartja az egész kormányt”.

De nemcsak erről, hanem a gyermekvédelem más problémáiról is beszélt a szakember. Cséplőné Gönczi Veronika az interjú megjelenésének másnapján hazugsággal vádolta őt. Szeptember 9-én közleményt adott ki, amelyben azt írta: az SZGYF feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a gyermekvédelmi rendszerről tett hazug állítások, a főigazgatóságot érintő valótlan és rágalmazó állítások, valamint a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt. A következő nap egy újabb cikk jelent meg a portálon, „Hajtóvadászat a gyermekvédelmi szakember ellen” címmel, amelynek témája a többi között ez a feljelentés volt. Ennek hatására egy újabb közlemény született az SZGYF-nél, de ebben Cséplőné már azt írta, „feltételezett prostitúció elősegítése bűncselekménnyel kapcsolatban” fordult rendőrséghez. Mindkét esetben azzal zárta gondolatait, hogy a folyamatban lévő eljárásra tekintettel, további információt nem áll módjában megosztani...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

- Orbán jön? Fenyőgirlandot a vakolatfoltra! – volt vezető vall a hazai gyermekvédelemről

- Hajtóvadászat a gyermekvédelmi szakember ellen – feljelentették a hétfői interjúnk miatt

SATUBAN A KORMÁNY: A GAZDASÁG EGY HELYBEN TOPOROG, A VÁLASZTÁSI OSZTOGATÁST PEDIG KORLÁTOZZA A PIAC ÉS A LEMINŐSÍTÉS RÉME

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.09.17.

Nem túl optimisták az Erste Bank elemzői a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményét illetően: még csökkentették is a korábbi növekedési előrejelzésüket – derült ki a bank szeptember közepi sajtóbeszélgetésén. Nyeste Orsolya és Nagy János részletesen ismertették legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseiket, ezek alapján

2025-ben csak 0,5 százalék, majd 2026-ban már 2,3 százalék lehet a hazai GDP-bővülés.

Az inflációban jelenleg mesterséges a helyzet, az árrésstopok és a meglepően erős forintárfolyam csökkenti, míg a mezőgazdasági termelői árak fűtik a pénzromlást, amely szerintük 2025-ben 4,7, míg 2026-ban 4,1 százalék lehet.

A nem túl acélos makroadatok mellett meglepő lehet, de a régiós devizák közül mostanában éppen a forint drágult a legjobban, az elemzők szerint jelenleg kissé már felülértékelt a magyar deviza. Ugyanakkor a kamatkülönbözet még mindig segít, vagyis a forintnak érdemi kamatelőnye van a versenytársakkal szemben, így a szakemberek szerint összességében az euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forintba kerülhet.

Ipar: nagyítóval sem látni pozitívumokat

Az Erste az idén többször csökkentette a GDP-előrejelzését, most részben azért, mert az amerikai–európai vámmegállapodás a korábbi modellnél rosszabb feltételeket jelent Európának, részben pedig azért, mert Magyarországon is felemásra sikerültek a harmadik negyedév eddig közölt adatai...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZES KÖRZET, ELLENZÉKI KISVÁROS: HOGY FOGADJÁK A TISZÁT DÉL-SOMOGYBAN?

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / GULYÁS MÁRTON
205.09.16.

Dél-Somogyba ér Magyar Péter 80 napos országjárása, ahol utoljára 2006-ban választottak a Fidesztől független képviselőt. A Somogy 2-es körzet továbbra is fideszesnek számít, de a 10 ezer fős Barcson tavaly 50 százalék alá esett a kormánypárt, és a fideszes polgármestert is leváltották. Élőben közvetítjük Magyar Péter beszédét Barcsról, előtte és utána pedig helyiekkel beszélgetünk.

ITT NÉZHETŐ MEG