2025. szeptember 19., péntek

MAGÁNBESZÉLGETÉS - BOKROS LAJOS (JUSZT LÁSZLÓ MŰSORA 2025 09 17)

MAGÁNBESZÉLGETÉS
Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ
2025.09.17.



Magánbeszélgetés - Bokros Lajossal...

TRUMP, ORBÁN ÉS A VILÁG KÁOSZA – MI LESZ MAGYARORSZÁGGAL?

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.09.19.



Trump külpolitikája, Orbán hintapolitikája és a világ jövője – mi vár Európára és Magyarországra? Bolgár György vendége a KlikkTV Tíz című műsorában Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője, akivel átbeszéljük Donald Trump külpolitikai örökségét, a NATO meggyengülését, az USA–Kína konfliktust és Európa szerepét. Miért vált a világpolitika ennyire kiszámíthatatlanná, és hogyan hat mindez Magyarország külpolitikájára? Orbán Viktor valóban racionálisan lavírozik Oroszország, Kína, Trump és az EU között, vagy hosszú távon hatalmas kockázatokat vállal?

Szóba kerül az amerikai elnöki rendszer működése, Trump személyiségének veszélyei, a szövetségi rendszerek eróziója és az a kérdés is, hogy egy „barát–ellenség” logika mentén szerveződő világ vajon fenntartható-e. A beszélgetés végén arra keressük a választ: mi a valódi magyar érdek – rövid távú üzletek Putyinnal és Trumppal, vagy erős szövetségi rendszerek, amelyek garantálják az ország biztonságát és jövőjét?

ÖSZÖDI BESZÉD 19 ÉV UTÁN: MIÉRT HAT MÉG MINDIG A MAGYAR POLITIKÁRA?

KLIKKTV / EYENLEG 2. RÉSZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.19.



Trump, Orbán és a vízummentesség – mit jelent ez valójában Magyarország számára? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szakács László, a Szocialisták és Demokraták Párt elnökhelyettese és Lattmann Tamás nemzetközi jogász beszélgetnek arról, hogy mennyire politikai ügy az Egyesült Államokba való vízummentes utazás, és vajon tényleg Orbán Viktor diplomáciai sikere-e, vagy csak technikai könnyítés. Trump valóban „kiszeretett” Orbánból, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja Magyarországot? 

Szó esik arról is, miért érdekes hazánk az amerikaiaknak: az orosz és kínai tőke befolyásán keresztül. Vajon valódi stratégiai érdekek mozgatják a magyar külpolitikát, vagy inkább Orbán személyes egotripje? És miért lehet számára fontosabb egy esetleges Trump-látogatás, mint az ország hosszú távú pozíciói? 

A műsor második felében a beszélgetés az őszödi beszéd 19. évfordulójára kanyarodik. Mit jelentett akkor, és mit jelent ma a „hazudtunk reggel, éjjel meg este”? Hogyan formálta át a politikai kultúrát, miért nem történt előrehozott választás, és miért tartja máig fogva a magyar közéletet ez a trauma? 

Ez a beszélgetés nem csupán elemzés, hanem tükröt tart: hogyan lett Magyarország külpolitikailag elszigetelt, és hogyan maradt társadalmilag megosztott az őszödi beszéd óta.

A SZAKÉRTŐ SZERINT A MAGYAR VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY TÖBB UNIÓS TÖRVÉNYNEK SEM FELEL MEG

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.18.



Vajon tisztességes és szabályos lesz a 2026-os magyar parlamenti választás? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Tóth Zoltán választási szakértővel beszélgetünk a legfrissebb törvénymódosításokról, a Nemzeti Választási Bizottság működéséről, a szavazatszámlálás problémáiról, valamint a választási csalások lehetőségéről.

Szóba kerülnek a Fidesz által dominált intézmények, a kamupártok szerepe, a választási körzetek átrajzolása, és az, hogy milyen mozgástere maradt az ellenzéknek.

Az interjú nemcsak a közelgő választás tisztaságáról szól, hanem arról is, hogy mennyire van még esély a valódi demokráciára Magyarországon. A szakértő kendőzetlenül mutat rá a választási rendszer gyenge pontjaira, a gumiszabályokra, a politikai manipulációkra, és arra, hogy mit tehetne az ellenzék a csalások megelőzésére.

VAJON HOGYAN TUDJA LEZÁRNI TRUMP A HÁBORÚT? | NAGY GÁBOR ÉS SIKLÓSI PÉTER | KILÁTÓ

KLUBRÁDIÓ / KILÁTÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2025.09.19.



Hogyan próbálja befejezni az Egyesült Államok az orosz-ukrán háborút? Fegyverlobbi és társadalmi kérdések Charlie Kirk halála után. Erről vitáztak az adás vendégei Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, Amerika-szakértő és Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 

Kilátó - a Klubrádió külpolitikai vitaműsora. A stúdióbeszélgetés résztvevői többféle nézőpontból értelmezik a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, fejleményeit, és azok Magyarországra gyakorolt hatását. Ebben a részben Hardy Mihály beszélgetőtársai.

MÁR A FIDESZESEKBEN IS MEGINGOTT A BIZALOM ORBÁN ALKALMASSÁGÁBAN

KLIKKTV / EGYENLEG 1. RÉSZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.09.18.



Orbán Viktor kampánybeszédei, a Fidesz frakcióülései Balatonfüreden, a digitális polgári körök indulása – mindezek mögött mi a valódi stratégia? A KlikkTV műsorában Lengyel László közgazdász-politológus és Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász elemzik, hogyan próbálja a hatalom folyamatosan mozgásban tartani a saját táborát, miközben egyre több repedés látszik a rendszerben. Szó esik Orbán Viktor „mindent egyszerre” kampányáról, az alvezérek önállósodási kísérleteiről, a Magyar Péter-jelenség hatásáról, valamint arról, hogy a Fidesz hogyan próbálja fenntartani a fegyelmet még a saját köreiben is.

A beszélgetés rávilágít: a NER látszólagos ereje mögött gyorsuló erózió zajlik. Vajon Orbán Viktor beszédeinek ismétlődése és ellentmondásai gyengítik a vezérkultuszt? Hol húzódik a határ a belső fegyelem és a szétesés között? Mit jelent a „nemzeti konzultáció” blöffje, és hogyan próbálják az orosz, amerikai és európai érdekek is befolyásolni a 2026-os magyar választást?


TELJESEN ÚJRA KELLENE GONDOLNUNK, AHOGY EDDIG OLVASNI TANÍTOTTUK A GYEREKEKET

TELEX / INTERJÚ
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2025.09.18.


Az olvasási képesség meghatározó részképességei már az első osztály előtt kialakulnak – mondta lapunknak Prof. Dr. Steklács János nyelvész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének tanszékvezetője, akivel legújabb kutatásuk kapcsán az olvasás fontosságáról, a diákok szövegértéséről, és az olvasástanítás jelentőségéről beszélgettünk. A kutató szerint fontos lenne, hogy ne érjen véget az olvasástanulás alsó tagozatban, és a szülők otthon is olvassanak fel a gyereküknek, a gyerekek pedig a szülőknek. Steklács János szerint paradigmaváltásra lenne szükség az olvasástanításban, de a Belügyminisztériumnak tavaly tavasszal elküldött javaslataikra azóta se kaptak választ.


Ön mit olvasott utoljára?

Ha olvasás alatt mindenféle olvasást értünk, akkor legutóbb az emailjeimet olvastam. Ha hosszabb művekre gondol, akkor szakirodalmi tanulmányokat. Ha arra kíváncsi, mit olvasok most szórakozásból, akkor Laár Andrásnak a Laáramlás című könyvét.

Fontos az, hogy milyen típusú írást olvas valaki? Például egy regényt, egy hírcikket vagy social média tartalmakat?

A tartalmát tekintve és a személyiségfejlődés szempontjából igen, fontos. Meg az is, hogy milyen minőségű a szöveg. Sokan olvasás alatt a szépirodalom olvasását értik, ami egy téves általánosításhoz vezethet. Például, egy hetedikes magyartanár megkérdezte a gyerekeket, hogy mennyit olvastok? Erre a gyerekek azt mondták, alig olvasnak. A tanár megkérdezte tőlük, mégis, hogyha hazamentek, akkor mit csináltok? Akkor a gyerekek elkezdték részletezni, hogy megnyitják a Facebookot, az emaileket, neteznek. A tanár ezután visszakérdezett: Ez akkor nem olvasás?

De, ez is bizony az. Fontos ez is, és fontos a szépirodalom is.

Miért szükséges ezeket vegyíteni? Milyen képességeket fejleszt az egyik, milyeneket a másik?

Az olvasáshoz szükséges alapvető képességek két területre oszthatók: az első a grafikus elemek kódolása, ez az, amikor felismerem a betűket, szavakat, írásjeleket, bekezdéseket. A másik a nyelvi jelentés megértése, vagyis a szövegértés. Ha az olvasás már automatizált, akkor tudok arra koncentrálni, hogy mit jelent az, amit olvasok, meg tudom figyelni a saját olvasási folyamatom. Például szépirodalom esetében szabadjára tud kelni a fantázia, át tudom adni magam a szövegnek.

Ezen kívül a jó olvasónak jó szöveg kell. Még azok is találkozhatnak olyan szöveggel, amit nem értenek, akik nagyon járatosak az olvasásban. A jó olvasónál a stratégiahasználatot szokta még kiemelni a szakirodalom: amikor a szöveget egy előre választott célnak megfelelően, különböző műveletekkel olvasunk...

TRUMP KEDVENC AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓJÁT VETI BE A FIDESZ, EBBEN AZ INDEX LETT A PARTNERE

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS, MIZSUR ANDRÁS
2025.09.19.


A Donald Trumphoz több szálon kötődő McLaughlin & Associate nevű amerikai cég segíti a Fidesz kampányát. A politikai tanácsadó cég alapítója, John McLaughlin már meg is állapodott az Indexszel, hogy a lap a választásokig havonta közli majd az általuk szállított felmérési adatokat. Az első ilyen felmérés eredményét már közzé is tette az Index: eszerint egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson többen szavaznának a Fidesz–KDNP-re, mint a Tisza Pártra, merthogy a kormánypártok 43, míg a Tisza 37 százalékon áll. Az Index cikkéből nem derült ki, milyen módszertant használt az amerikai cég, csak annyit közöltek, hogy 1000 fős mintával dolgoztak, és szeptember 10–14. között telefonon keresték meg az embereket. Nem derült ki, hogy reprezentatív-e a minta, és a pártpreferencia-mérésnél az sem, hogy mennyi volt a hibahatár.

Amióta a Tisza Párt megjelent és domináns szereplője lett az ellenzéki oldalnak, vita tárgya, hogy milyen erős a Fidesszel szemben. A kormánytól független közvélemény-kutató cégek jó ideje már egyöntetűen a Tisza előnyét mérik, miközben a kormányzathoz kötődő intézetek – például a Nézőpont Intézet – felmérései ennek ellenkezőjét mutatják. A Fidesz szerint azok a hazai cégek, amelyek a Tisza előnyét mérik, valójában manipulálják az adataikat, mert így akarják befolyásolni a szavazókat. Ezt az érintettek tagadják, és hol burkoltan, hol nyíltan, de azt kommunikálják, hogy éppen a Fidesz-közeli cégek manipulálnak. A Telex a felméréseket végző cégek eredményeit folyamatosan közzéteszi, ezekből jól láthatóak az eltérések...

HOGYAN ÉS MIÉRT HAMISÍTJA MEG A TÖRTÉNELMET ORBÁN VIKTOR

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.09.18.



Ez az adás arról szól, hogy miért tesz a magyar miniszterelnök olyan állításokat sorozatban egymás után, amiért egy egyetemi vizsgán azonnal megbuktatnák a vizsgázót.


PÉNTEKI CSÚCS A SZÜLÉSZETEKEN – ROSSZAT JELEZ, HOGY EZ A LEGGYAKORIBB „SZÜLETÉSNAP”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.09.19.


2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. Miért igazodik a szülés a naptárhoz? Miért nem a saját természetes ritmusukban zajlanak az események? Korábban is kevesebb baba született hétvégén és ünnepnapokon, de nem volt ilyen péntekdominancia, mint napjainkban. Öt ország adatait néztük meg, sehol sem találtunk ilyen kiugró adatokat. Mi állhat a furcsa naptárhatás háttérében? A titkolt hálapénz? A magánszülészetek térnyerése? Vagy az oxitocinbűvészkedés és a császárhalmozás? Rájöttünk.

A győri kórház onkológia szakrendelésén elhelyezett kamera hat egészségügyi dolgozó, köztük az osztályvezető főorvos lebukását okozta, akik a tilalom ellenére fogadtak el hálapénzt a betegektől. Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatti vádemelés rámutatott arra, hogy a hálapénz az 2021-ben történt betiltása óta is létezik. Szerencsére messze nem olyan arányban, mint korábban, de azért jelen van. Hat egészségügyi elleni vád az onkológián azért is elgondolkodtató, mert a daganatos betegek gyógyítása nem számított a kiemelkedő hálapénzes szakmák közé. Mi lehet akkor a szülészeteken? – kérdezhetik sokan. Korábban a legtöbb borítékot ott csúsztatták az orvosoknak a sebészet mellett.

A hálapénz megszüntetése történelmi fontosságú lépés, ami számos pozitív hatással jár. Ám nem pusztán azzal.

Korábbi cikkeinkben és podcastjainkban a következő problémákat azonosítottuk a szülészeteken: 

- A paraszolvencia tiltásának következtében korlátozták a szabad intézmény- és orvosválasztást. A nők az éppen szolgálatban levő, gyakran először látott orvossal és szülésznővel kénytelenek szülni. Visszatérő panasz a személyre szabott gondoskodás hiánya, ami miatt sokan a magánellátást választják. A fővárosban már minden harmadik, negyedik szülés magánklinikán történik.

- A szabad orvosválasztást úgy korlátozták, hogy nem biztosították az egységes szakmai szemléletet a kórházakban. Ez legkönnyebben a császármetszések elképesztő mértékű szórásán figyelhető meg. Noha elsősorban orvosszakmai okok vezethetnek a műtéti szüléshez, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai arra utalnak, hogy legalább ilyen hangsúlyos a helyi szokásrend, vagyis az, ki melyik intézményben szül. 2024-ben a fővárosban 30 és 56 százalék között szórt a műtétek száma, a Szent Imre Kórházé volt a legalacsonyabb, a Honvéd Kórházé és a Semmelweis Egyetemé a legmagasabb. A vidéki Magyarországon a legjobb adat 27 százalékkal Győré, a legrosszabb pedig 52 százalékkal Esztergomé.

- Miközben az elmúlt évtizedekben a szülészetek bezárása volt a meghatározó trend, 2021 óta jelentős méretű magánszülészetek jöttek létre a fővárosban. Emiatt három-négy nagy kórházénak megfelelő osztályt kellett feltölteni orvosokkal és szülésznőkkel úgy, hogy nincs másik orvoskar, vagyis a meglevő „stábot” kellett kettéosztani úgy, hogy az állami intézmények is működőképesek maradjanak. Ugyanez a folyamat lezajlott vidéken is, egyrészt a fővárosi magánkórházakba ingázó orvosok révén, másrészt a megerősödő magán-nőgyógyászati szakrendelők miatt.

- Mindez akkora szülész-nőgyógyász szakorvoshiányt okozott, hogy ma a szülési folyamatokat gyakran nem a nők és a babák természetes igényeihez, hanem a munkaszervezés optimalizálásához igazítják.

Erre utal, hogy miközben a hálapénz kivezetése miatt az elemzők a császármetszések számának csökkenését várták, a közkórházakban tíz éve kevesebb szülészeti műtétet végeztek, mint 2024-ben. Összességében pedig az elmúlt években is nőtt a császármetszések aránya, és éppen a magánszülészetek forgalmának bűvülésével. Még a legrosszabb mutatójú állami kórház császármetszési arányszáma is kedvezőbb a legjobb magánkórházakénál, ahol 70-80 százalékos értékeket érnek el.

Írásunkban azt mutatjuk meg, hogy mindez még arra is hatással van, mely napokon születik a legtöbb kisbaba Magyarországon.

Hétvégén csúszik a boríték?


A Válasz Extra podcastsorozatban vendégeink beszéltek arról, hogy a szabad intézményválasztás korlátozása óta sokan úgy választanak magánorvost, hogy az „bevigye” a kismamát az állami munkahelyére, vagyis a kiválasztott szülészetre. A természetes születés hívei így tudják elkerülni, hogy például a körzetes, 50 százalék feletti császármetszési aránnyal dolgozó kórházba kerüljenek, és be tudnak jutni akár egy 30 százalék körüli műtéti arányú szülészetre. Vagy egy olyan intézménybe, amelynek betegellátási kultúrája magasabb szintet képvisel, amiről a nők tucatnyi Facebook-csoportban tájékoztatják egymást...

KIDERÜLT, HOL FOLYTATJA FIALA JÁNOS | MAGYAR KÖZÖNY PODCAST

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.09.17.



Vajon mit rejt Fiala János antik doboza? Bródy János miért veszett össze Szörényi Leventével? Nagy Feró mennyire hiteles, ha politizál? Azahriah megfutamodott a Fidesztől? A mocskos fideszezésnek mi az alapja? A bánatunkat miért folytjuk élő fellépésekbe és zenehallgatásba? A zenei koncertek egy kor politikai lenyomatai is? Új műsora lesz Fiala Jánosnak a Magyar Közöny Podcast YouTube-csatornáján? A magyar Közöny Közöny Podcast kérdéseire Fiala János újságíró válaszolt.

SZABADULNA A FELELŐSSÉGTŐL AZ ORBÁN-KORMÁNY, EGYHÁZAKHOZ KERÜLHETNEK A MAGYARORSZÁGI GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2025.09.19.


Információink szerint ennek előkészítéseként jövő keddre behívatták a központok igazgatóit. Az SZGYF szerint információink tévesek.


Berendelte az állami fenntartású gyermekvédelmi központ igazgatóit jövő keddre a Belügyminisztérium, vannak, akiknek az irányításuk alatt lévő lakásotthonok állapotáról fotókat is vinniük kell – tudta meg lapunk egymástól független, gyermekvédelemben dolgozó forrásainktól.

Tőlük úgy tudjuk, a még állami fenntartású intézményeket az egyházi fenntartóknak adja majd át az állam, ennek előkészítése zajlik. Van egy sorrend is arról, melyiktől mikor válna meg az állam.

Információink szerint mindez azért történik, mert az Orbán-kormány minden felelősségtől meg akar válni az őt egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozó szakellátásban, a jövőben fenntartóként és munkáltatóként sem kíván tovább szerepet vállalni. Így a minden konkrétum nélkül, 2026-ra tett béremelés vállalása sem az ő gondja lenne, hiszen a dolgozók így nem közalkalmazottak lennének. Értesülésünk szerint negyedéve történt hasonló lépés és kísérlet az átadásra, ám akkor az egyházi fenntartókkal nem sikerült megállapodni, többek között az épületek elhanyagolt állapota, és a súlyos forráshiány miatt.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is. A Belügyminisztérium nem cáfolta értesülésünket, de - noha látta, hogy az SZGYF is a címzettek között van – mindössze annyit írt: „Megkeresését válaszadásra továbbítottuk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére”. Onnan később azt a választ kaptuk: „Az Ön által leírt információk tévesek. A Főigazgatóság vezetősége a korábbi gyakorlatának megfelelően rendszeresen tart fenntartói értekezleteket a szociális és gyermekvédelmi intézményvezetők részére, személyes vagy online megbeszélések keretében. Jelen megbeszélésre a Főigazgatóság épületében kerül sor, az előzetesen megjelölt időpontban.”...

Azt is közölték, hogy a főigazgató és a szakmai főigazgató-helyettes kiemelt figyelmet fordít az intézmények szakmai működésének elősegítésére, személyesen is felkeresik a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, így közvetlen, az adott intézményre szabott szakmai támogatást nyújtva.

Emlékezetes, tavaly Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy várhatóan az év végéig csaknem tíz egyházi szereplővel olyan megállapodást ír alá, aminek eredményeképpen csaknem 700 férőhellyel bővülhet a nevelőszülői hálózat. Lapunk akkor is érdeklődött a bővítés részleteiről, többek között arról, kik a tervbe bevont „egyházi szereplők", de nem kaptunk válaszokat. Megkerestünk az egyházakat, az egyházhoz köthető gyermekvédelmi szolgálatokat, de egyetlen olyat sem találtunk, amelyik bármit is tudott volna a kabinet tervéről vagy amelyiket megkereste volna a kormányzat.

Most a gyermekvédelmi intézetben dolgozók arról is meséltek, hogy náluk zárlat van, ami azt azt jelenti, hogy nem vehetnek fel- vagy át több gyereket.


A vezetők arra várnak, hogy amikor az átadás megtörténik, kinyitnak majd a munkavállalói létszámhiány miatt bezárt csoportok, otthonok...

GRATULÁCIÓ

FACEBOOK
Szerző: FEKETE-GYŐR ANDRÁS
2025.09.18.


Belügyminiszter úr, hadd gratuláljunk: a mai, Ruszin-Szendi Romulusz elleni rendőri fellépéssel feltette a koronát a pályafutására. Hosszú út vezetett idáig az olajszőkítés sötét ügyeitől a Fidesznek kényes nyomozások leállításán át a pedofilok mosdatásáig, de a végén csak sikerült eljutnia a nyílt, koncepciós eljárásig.

Ezzel újabb tételt húzhat le a bakancslistájáról. Jár a taps.

Mondja: most, hogy ez a „kiemelt fontosságú” ügy is végre a helyére került, nem maradt véletlenül egy szabad járőrautója a Szőlő utcai ügyben emlegetett két magas rangú fideszes pedofil kollégája címére is? Csak hogy a rend kedvéért oda is kinézzenek, ha már ennyire ráérnek.

És ha ezzel megvannak, nem tudnák esetleg útba ejteni a Magyar Nemzeti Bank alapítványait is? Tudja, ahol százmilliárdoknak kelt lába, és ahol annak ellenére nem történt egyetlen kihallgatás sem a Matolcsy-klán ügyében, hogy az egész ország pontosan tudja, hol kellene keresni a felelősöket?

Ha pedig már a megmagyarázhatatlan vagyonoknál tartunk: megtennék esetleg, hogy átugranak Hatvanpusztára is? Logisztikailag nem lenne egy nagy ugrás, még az útiköltségeket is szívesen álljuk, ha szükséges – egyébként is mi fizetnénk –, csak valaki végre tegye fel a megfelelő kérdéseket. Tudja, példának okáért, hogy miből épülhetett egy ekkora uradalom a miniszterelnök édesapjának a nevén, akinek a vagyonosodása minden idők egyik legátláthatatlanabb sikersztorija?

De megkérdezhetnék akár Orbán Sárát is hazafelé menet a hűvösvölgyi luxusvillájának ügyében, hogy hogyan lehetséges az, hogy valakinek a vagyona ennyivel gyorsabban gyarapodjon, mint a bevallott jövedelme?

Csak néhány ötlet, belügyminiszter úr, ami így kapásból az eszembe jut, hogy mire használhatnák még a rendőrség erőforrásait. Szóljon, ha netalán ötletszűkében vannak, szívesen küldök még további tippeket is. Sajnos tele van velük a padlás.

Mindenki másnak pedig, aki úgy érzi, hogy ebből egyszer és mindenkorra elég volt: találkozzunk most vasárnap 17:30-kor a Hősök terén, a Loupe Színházi Társulás tüntetésén. Itt az idő, hogy ne csak online, hanem élőben is elmondjuk, mit gondolunk erről a mocskos rendszerről. Legyünk ott, és fejezzük ki a véleményünket – „hangosan és érthetően”, hogy a Belügyminisztériumtól a Karmelitáig ők is megértsék végre, hogy Magyarország többé nem fél tőlük.