Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ
2025.09.17.
Magánbeszélgetés - Bokros Lajossal...
- A paraszolvencia tiltásának következtében korlátozták a szabad intézmény- és orvosválasztást. A nők az éppen szolgálatban levő, gyakran először látott orvossal és szülésznővel kénytelenek szülni. Visszatérő panasz a személyre szabott gondoskodás hiánya, ami miatt sokan a magánellátást választják. A fővárosban már minden harmadik, negyedik szülés magánklinikán történik.
- A szabad orvosválasztást úgy korlátozták, hogy nem biztosították az egységes szakmai szemléletet a kórházakban. Ez legkönnyebben a császármetszések elképesztő mértékű szórásán figyelhető meg. Noha elsősorban orvosszakmai okok vezethetnek a műtéti szüléshez, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai arra utalnak, hogy legalább ilyen hangsúlyos a helyi szokásrend, vagyis az, ki melyik intézményben szül. 2024-ben a fővárosban 30 és 56 százalék között szórt a műtétek száma, a Szent Imre Kórházé volt a legalacsonyabb, a Honvéd Kórházé és a Semmelweis Egyetemé a legmagasabb. A vidéki Magyarországon a legjobb adat 27 százalékkal Győré, a legrosszabb pedig 52 százalékkal Esztergomé.
- Miközben az elmúlt évtizedekben a szülészetek bezárása volt a meghatározó trend, 2021 óta jelentős méretű magánszülészetek jöttek létre a fővárosban. Emiatt három-négy nagy kórházénak megfelelő osztályt kellett feltölteni orvosokkal és szülésznőkkel úgy, hogy nincs másik orvoskar, vagyis a meglevő „stábot” kellett kettéosztani úgy, hogy az állami intézmények is működőképesek maradjanak. Ugyanez a folyamat lezajlott vidéken is, egyrészt a fővárosi magánkórházakba ingázó orvosok révén, másrészt a megerősödő magán-nőgyógyászati szakrendelők miatt.
- Mindez akkora szülész-nőgyógyász szakorvoshiányt okozott, hogy ma a szülési folyamatokat gyakran nem a nők és a babák természetes igényeihez, hanem a munkaszervezés optimalizálásához igazítják.