FACEBOOKSzerző: BIRKÁS GYÖRGY2025.09.03.
Crossover, mert a Nem zéróösszegű játékok előző részében volt szó a félelemről mint koordinációs fegyverről, A racionalitás korlátai előző részben pedig láttuk, hogy az emberek ösztönösen kerülik a bizonytalant. Az ismeretlenség stresszt okoz, és hajlamosak vagyunk az ismert kockázatot választani az ismeretlen helyett, még akkor is, ha az utóbbi potenciálisan jobb lenne.
De ennek nem csak pénzügyi vagy orvosi döntéseknél van jelentősége. A mai részben azt nézzük meg, hogyan épült vallás, politika és propaganda arra az egyszerű emberi torzításra, hogy inkább egy rossz válasz, mint a válasz nélküli kérdés.
Az emberiség korai időszakaiban elég volt egy vulkánkitörés, egy pestisjárvány vagy egy csillaghullás, és máris jött a magyarázat: az istenek haragszanak. Az ismeretlen fenyegetés helyett inkább egy ismert haragvó entitás, ez ugyanis pszichésen jobban kezelhetőbb. Az ismeretlen kiszámíthatatlan, az isten viszont megnyerhető egy kis áldozattal. Vagy megbüntethető, mint amikor I. Xerxész megkorbácsoltatta a tengert, amiért lerombolta hídját.
A lényeg a lezárás, a narratív biztonság. Bármilyen történet jobb, mint a tudatlanság üressége.
És mi történik a modern korban, amikor az istenek hátrébb vonultak, de a szorongás maradt? Megszületnek az új hiedelmek, csak most deep state-nek, gyíkembereknek, Brüsszelnek hívjuk őket. A kontrollálhatatlan, komplex világ értelmezhetetlennek tűnik, de ha azt mondjuk, hogy valójában egy 85 éves filantróp mozgat mindent, az legalább egy narratíva. Még ha akkora hülyeség is, mint hogy egy mindenható istennek hat nap kell a teremtéshez (meg még egy a pihenésre, utána nyugdíj).
A konteók pont azt kínálják, amit az agy keres: struktúrát a káoszban. Előnyük, hogy elmagyaráznak bonyolult jelenségeket egyszerűen (háborús infláció), felmentenek a felelősség alól (árnyékkormány irányít), identitást adnak (mi látjuk, amt más nem) és kiszámíthatóbbá teszik a világot. Egy rossz magyarázat pszichológiailag jobb, mint a semmilyen magyarázat. Az ismeretlentől való viszolygás egyenesen vezeti az embert a világmagyarázó áltudományokhoz, konteókhoz, szektákhoz.
A hatalom ezt természetesen felismerte. Nem véletlen, hogy 15 éve szisztematikusan építik a "mi vs. ők" narratíváját. Brüsszel támad, Soros hálózata rátelepedett az országra, a nemzetközi baloldal hazánk ellen dolgozik, migránsokat akar ránk kényszeríteni. Ezek mind ugyanarra a pszichológiai szükségletre reagálnak, az ismeretlen ijesztő, inkább legyen ismert ellenség.
A politikai haszon óriási, az ismeretlentől való félelem leköt, lojalitást szül, és kiiktatja az érdemi vitát. Ha minden mögött egy ellenség áll, akkor minden bírálat a nemzet ellen irányul. Innen már csak egy lépés az, hogy mindenki hazaáruló, aki nem velünk van, és sajnos már ezen a lépésen is túl vagyunk. Klasszikus sludge-technika (racionalitás 38. rész): ne csak terelj, hanem mérgezd is a gondolkodást.
A bizonytalansági averzió paradox módon oda vezet, hogy az emberek néha jobban szeretik a hazugságot, mint az igazságot, ha az előbbi biztosabbnak tűnik. A hatalomnak nem kell mindenkit meggyőzni. Elég, ha a másik oldal bizonytalannak, zavarosnak tűnik. Elég, ha a KSH nem közli, a kormány titkosít, az adatokat visszatartják, a bizonytalanságban az ember automatikusan a biztos hazugságot választja az ismeretlen igazság helyett.
Az uralkodó narratívát nem azért nyeri meg valaki, mert igazabb, hanem mert kisebb a kognitív költsége. Aki egyszerű választ kínál a bonyolultra, az nyer. Főleg, ha a másik oldal csak annyit mond: "Ez komplexebb, mint hinnétek".
A modern politika figyelemgazdaság. A figyelmet a félelem mágnesként vonzza. Ezért működik jobban a "genderlobbi veszélyezteti gyermekeinket" narratíva, mint az "oktatási reform hosszú távú hatásai" című tanulmány. És ha elégszer elmondják, hogy veszélyben vagy, akkor az emberek nem kérdéseket tesznek fel, hanem oldalakat választanak.
És ki jár jól? Aki már ott van a hatalomban. Aki szabályozza a médiaáramlást. Aki szelektálja, hogy mit ismerünk, és mit nem. És ez nemcsak torzítja a racionalitást. Hanem el is veszi tőlünk.