MINTHA HAGYNÁK LEROHADNI A SAGRADA FAMÍLIÁT – LASSAN SZÉTMÁLLIK LECHER FŐ MŰVE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.09.24.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Pedig a felújítás alaposan elő van készítve, és akár holnap el lehetne indítani – ehhez csak kormányzati szándék kellene. Ami viszont – érthetetlen módon – évek óta hiányzik. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.

A magyar építészetről szóló, 2023-ban elfogadott törvény szerint a „nemzeti építészet leghaladóbb hagyományait képviselő életművek”, konkrétan Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre építészete jelenti a „mintát és a zsinórmértéket” a jelenkor számára. Hogy kell-e az államnak ilyen kijelentéseket tennie egy jogi szövegben, azon lehetne vitatkozni, mint ahogy azon is, miért pont ez a három életmű lett kiemelve a magyar építészet gazdag hagyományából. Egy azonban biztos: mintával és zsinórmértékkel olyan kíméletlenül még nem bántak el, mint Lechner Ödön főművével, az Iparművészeti Múzeummal. Ezt a helyzetet ráadásul senkire nem lehet ráfogni, mert a nyolc éve bezárt és kiürített múzeum fenntartója a magyar állam, az épület lassú tönkremenetele teljes egészében a kormányzat döntésein múlik.

És még ha nem is értünk egyet azzal, hogy Lechner Ödön nemzeti szecessziója legyen a minta a kortárs magyar építészet számára, ahhoz nem fér kétség, hogy ez az életmű a magyar építészettörténet egyik csúcsteljesítménye, a kortárs Antoni Gaudí katalán építész világörökségi címet elnyert alkotásaihoz mérhető kivételes érték. A főműnek tartott Iparművészeti Múzeum pedig Budapest egyik ikonikus épülete.

Gaudí Sagrada Famíliájával, Güell-palotájával Barcelona nagyon nem így bánik.

Az Iparművészeti Múzeum szomorú helyzetére múlt szombaton, az Építészet Éjszakáján egy rendezvény próbálta meg felhívni a figyelmet, amit volt és jelenlegi dolgozók szerveztek. Többek közt Balla Gabriella, aki 43 évig dolgozott az intézményben (a kerámia- és üveggyűjteményt gondozta), valamint Madarász Andrea szakszervezeti titkár és Kovács András, az üzemi tanács elnöke. Nem az első olyan esemény, ahol a múzeumi szféra dolgozói mostanában megpróbálják jelezni a kormánynak: a helyzet tarthatatlan...

ITT OLVASHATÓ

MISKOLC - 80 NAP ALATT MAGYARORSZÁG KÖRÜL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.23.

Miskolc - 80 nap alatt Magyarország körül.

ITT NÉZHETŐ MEG

LILU A SZŐLŐ UTCAI ÜGYRŐL: MI ANNYIT TEHETÜNK, HOGY NEM HAGYJUK KIHŰLNI A KÉRDÉST

TELEX
Szerző: VIDA BENJÁMIN
2025.09.23.

„És, bár gondolom, lázasan zajlik a hajtóvadászat Zsolti bácsi után, mi annyit tehetünk, hogy nem hagyjuk kihűlni a kérdést. Ki az a Zsolti bácsi? Mi ennyit tehetünk ezekért a gyerekekért. Úgyhogy, gyerünk. Tegyük meg. Amíg ki nem derül az igazság” – írta Lilu, azaz Kovalcsik Ildikó az Instagram-oldalán.

Molnár Áron pedig videóban beszélt a Szőlő utcai ügyről, szerinte a botrány kirobbanása óta csend van a Fidesz környékén. „Miért vagytok csendben?” – tette fel a kérdést Molnár. Majd felvetette, miért vártak tíz évet a nyomozással, ha tudták, hogy a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója prostituáltként futtathatott több nehéz sorsú lányt.

A parlament őszi ülésszakának hétfői nyitónapján is szóba került a Szőlő utcai javítóintézetben történt prostitúciós bűncselekmények ügye. A DK-s Arató Gergely Orbán Viktortól azt kérdezte, kik azok a kormányzati politikusok, akik lehetővé tették, hogy ott „tíz évig ez a gyalázat történjen”, majd egy ponton feltette a kérdést: „Válaszoljon Semjén Zsolt, hogy ki az a Zsolti bácsi?”. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában visszautasította „a miniszterelnök-helyettest ért vádakat”.

Semjén Zsolt nem sokkal ezután szót kért, majd határozattan és többször is kijelentette, hogy soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt köze. A KDNP-s politikus a vádakat egy „ördögien felépített karaktergyilkossági kísérletnek” nevezte, amely szerinte „maga a vérvád, a Bibliából ismert Belzebub-vád”. Semjén ezután azzal érvelt, hogy ő a pedofília esküdt ellensége, és ő volt az első, aki „az LMBTQ-lobbival szembe mert menni”.

A rendőrség emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással gyanúsítja azt az 57 éves férfit, aki a Szőlő utcai javítóintézetet vezette a május végi letartóztatásáig. A gyanú szerint a lányokat legtöbbször egy budai szállodába vihették szexmunkára. A férfi és élettársa ellen lányok futtatása miatt folyó eljárásban többen tanúskodtak már, de eddig semmi nem bizonyítja azt a pletykát, hogy a volt igazgatót miniszteri szinten védték.

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MATEKLECKE 6181. - ÉRVELÉSI HIBÁK 155. RÉSZ: MINTAVÉTELI TORZÍTÁS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.23.

"A statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja." - mondta Aaron Levenstein, és a mintavételi torzítás pont erről szól. Amikor egy minta nem reprezentatív az általa képviselni kívánt populációra nézve, akkor a következtetések annyira megbízhatók, mint egy neres konzultációból kiolvasni a nép akaratát.

A mintavételi torzítás (sampling bias) akkor jelentkezik, amikor a kutatásunkban vagy érvelésünkben használt minta szisztematikusan eltér attól a populációtól, amelyről állítást kívánunk tenni. A torzítás lehet tudatos (amikor szándékosan válogatjuk ki, hogy kit kérdezünk meg), de gyakrabban tudattalan következménye annak, hogy egyszerűen nem gondoljuk végig, kik maradnak ki a mintából.

A Literary Digest magazin 1936-os fiaskója jól illusztrálja a hibát. 2,4 millió embert kérdezett meg, és magabiztosan jósolta Alf Landon győzelmét Franklin D. Roosevelt ellen. Roosevelt végül az egyik legnagyobb fölénnyel nyerte meg a választást az amerikai történelemben. Mi volt a hiba? A magazin telefonkönyvekből és autótulajdonosi nyilvántartásokból válogatta a címeket. 1936-ban azonban ezek elsősorban a jómódú polgárokat fedték le, akik természetesen republikánus szavazók voltak. A munkásosztály, amely Roosevelt masszív támogatói bázisát alkotta, nagyrészt kimaradt a mintából.

A 2016-os amerikai elnökválasztás előtt szinte minden közvélemény-kutatás Hillary Clinton győzelmét jósolta. A kutatók azonban alulbecsülték azt, hogy mennyi korábban nem szavazó fehér munkás fog elmenni Trump mellett voksolni. Ezek az emberek gyakran nem válaszoltak telefonhívásokra, nem töltöttek ki online kérdőíveket, egyszerűen láthatatlanok maradtak a hagyományos módszerek számára.

Magyarországon a közvélemény-kutatásoknak különös kihívással kell szembenézniük. A Medián egy elemzése szerint az emberek jelentős része egyszerűen nem hajlandó őszintén válaszolni politikai kérdésekre idegeneknek, ez különösen a kormánykritikus vélemények esetén jellemző. Online felmérésekben viszont a vidéki, idősebb korosztály (amely a fidesz fő támogatói bázisa) kevésbé elérhető, míg a fiatalabb, városi rétegek túlreprezentáltak az internetes mintákban. Ezért van olyan nagy (az elvi hibahatárnál nagyobb) eltérés a különböző kutatóintézetek pártpreferencia felméréseiben, az eltérő módszertanok különböző szisztematikus hibákat eredményez (ez lehet tudatos, hiszen a megrendelőnek hízelgő eredmény további megrendeléseket eredményezhet).

A közösségi média korában új típusú mintavételi torzítások jelentek meg. Amikor valaki a facebook-feedje alapján próbál következtetni a közhangulatra, olyan mintát használ, amely már előre megszűrt, algoritmusok döntik el, hogy milyen tartalmakat látunk, és ezek az algoritmusok kifejezetten arra vannak optimalizálva, hogy a saját nézeteinkhez hasonló tartalmakat mutassanak.

Ez vezetett oda, hogy 2016-ban rengeteg amerikai liberális meg volt győződve arról, hogy senki nem szavaz Trump-ra, egyszerűen azért, mert a saját közösségi média buborékjukban valóban nem találkoztak ilyen emberekkel. Nálunk is sokan vannak, akik nem értik (én sem), hogy szavazhat még 15 év ner után valaki a fideszre, de az ő buborékuk azt nem érti, hogyan választhat valaki mást, mint Európa első emberét, aki egymaga megállította a migránsokat és a háborút, jobbkezével (M. Gy.) letörte az inflációt és beindította a gazdasági növekedést, bal kezével (S. Zs. bácsi) megállította az LMBTQ lobbit.

Az online korszak másik jellegzetessége, hogy egyre több "kutatás" alapul önkéntes válaszadásokon. Amikor egy hírportál olvasóit kéri meg szavazásra, vagy amikor egy influencer instagram-sztorijában tesz fel kérdést, a kapott eredmény csak azokra a követőkre reprezentatív, akik elég motiváltak ahhoz, hogy válaszoljanak, márpedig ezek gyakran a szélsőségesebb véleményekkel rendelkezők.

Mielőtt egy statisztika vagy kutatási eredmény alapján következtetést vonnánk le, érdemes megkérdezni, mennyire reprezentatív volt. Ki volt a célcsoport, és ki maradt ki belőle? Hogyan gyűjtötték az adatokat? Mennyire hajlandóak voltak az emberek őszintén válaszolni? Ez utóbbira jó példa, hogy az összes európai ország közül a magyar férfiaké a legnagyobb Európában, de csak önbevallás alapján. Objektív orvosi mérések ezt nem támasztják alá.

Amikor hamis biztonságérzetbe ringatnak minket a torz minták, amikor úgy gondoljuk, hogy mindenki a mi véleményünkön van, mert csak a hozzánk hasonlóakat halljuk meg, akkor elveszítjük a képességünket arra, hogy valóban megértsük a körülöttünk élő társadalmat. 

Talán a legfontosabb, hogy megtanuljuk figyelni arra, ami nem szerepel a mintában. Ki az, aki nem válaszol? Ki az, aki nem elérhető? Ki az, aki nem akar őszintén beszélni? Gyakran épp ezek az elnémult hangok döntik el a választásokat és formálják a valóságot.

ITT OLVASHATÓ

BOJÁR GÁBOR: AZOK KÖZÉ TARTOZOM, AKIKNEK DRÁGA LESZ A VAGYONADÓ, DE AZT MONDOM, HOGY JOGOS

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2025.09.24.

...a Tisza Párt évi egy százalékkal magadóztatná az 5 milliárd forint feletti vagyonokat. Az egyik gazdaglista szerint nagyjából tízszer ekkora a vagyona, tehát biztos vonatkozna önre is.

Már ki is számoltam, hogy mennyit kell majd fizetnünk, elmondtam a feleségemnek, hüledezett, de én ezzel együtt azt mondom, hogy jogos. Vagyonadó sok fejlett országban van, nem tartom igazságosnak, hogy Magyarországon nincs. Akinek nagyobb vagyona van, annak nagyobb részt kell vállalnia a közösség terheiből. Ezzel én egyetértek. Annak ellenére, hogy azok közé tartozom, akiknek ez drága lesz. Bár az majdnem ugyanennyibe kerülne nekem, ha a vagyonom hozamára nem 15 százalék adó lenne kivetve, hanem, mondjuk, 30-40 százalék, mint ami nálunk szolidárisabb országban szokásos a magasabb jövedelmekre. Úgyhogy úgy tekintem, hogy ahelyett van.

Ezek szerint ön nem költözne a vagyonadó elől külföldre, de nem fenyeget az a veszély, hogy más magyar milliárdosok viszont inkább elmennének, mint hogy fizessenek?

Szerintem ez nem igazán veszély, mert azokban az országokban, ahol jó élni, sokkal magasabb adók vannak. Sokkal magasabb adók vannak Amerikában, ahol a családom egyik része él, vagy Franciaországban, ahova sokat járok. Persze léteznek adóparadicsomok, Dubajban biztos nem kéne adót fizetni, de én ott nem élnék.

A NER-es újgazdagok közül viszont tudunk olyanról, aki már el is költözött Dubajba.

Isten áldja ott. De nagyon jó lenne különbséget tenni a legálisan, erkölcsösen szerzett vagyonok és az illegálisan, kevésbé erkölcsösen szerzett vagyonok között. Az utóbbival kapcsolatban vannak jogi eszközök, amivel azt vissza lehet venni.

A Tisza szja-tervei szerint maradna az egykulcsos rendszer, de adójóváírással a mediánkereset alatt. Erről az irányról mit gondol?

Egyetértek azzal, hogy minimálbér környékén nem kéne 15 százalékot fizetni. A legszegényebbek esetében egyébként a 9 százalék is egész magas, 5 is elég lenne. Valamennyi szerintem kell az adótudatosság miatt, hogy a legszegényebbek is érezzék, hogy az állam az ő pénzüket költi. Mindenesetre a 9 százalék a 15 helyett egy szociálisan jó irányba tett lépés.

Lassan már minden kormány- és államközeli helyről ömlik a kampány a „33 százalékos Tisza-adóról”, mert szerintük ekkora felső kulcsot vezetne be a párt. Gondolta volna, hogy a személyi jövedelemadóra fel lehet fűzni ilyen negatív kampányt?

Remélem, hogy nem működik, de fogalmam sincs, milyen hatásos, erről közvélemény-kutatókat kéne megkérdezni. Mindenesetre ebből is látszik, hogy miért nem akarnak ilyen jövedelemadót kivetni. De amit hiányolok a Tisza részéről, az a gazdaságpolitikának egy érdemibb része, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb ország. Persze elmond nagyon sok mindent a Tisza a programjában, ilyen a korrupció visszaszorítása, a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, ezek nagyon sokat fognak segíteni. Nem is azzal elsősorban, hogy olcsóbb lesz a közbeszerzés – persze olcsóbb lesz –, hanem azzal, ha a vállalkozói szellemet jó irányba tereli. Mert ma a legnagyobb baja a magyar gazdaságnak, hogy a haveri kapitalizmus megfojtja a vállalkozói szellemet, mert nem versenyképes termékkel, hanem politikai kapcsolatokkal lehet boldogulni.

És mit hiányol a Tisza programjából?

A legjobban az oktatás mint gazdasági erőforrás sokkal erőteljesebb hangsúlyozását. Ami miatt a Graphisoft sikeres tudott lenni már a 80-as években, az az, hogy akkor még volt egy magas szintű oktatás. Volt egy versenyképes, a világ élvonalába tartozó, elsősorban matematikaoktatás. És ez egy nagyon fontos dolog, mert az informatikai forradalmat éljük, az egész gazdaság informatikaalapú, az informatika alapja pedig a matematika. És ebben Magyarországnak akkora előnye volt, hogy az nem igaz. Nagyon értékes hagyományaink vannak a matematikaoktatásban, és az most versenyelőnnyé válik. Azt az analógiát szoktam hozni, hogyan lett Anglia világhatalom, a világ leggazdagabb országa és az ipari forradalom győztese. Volt egy hagyománya, és úgy alakult a világ, hogy az felértékelődött. Ez a hagyomány a hajózni tudás volt, mert szigetország voltak. Ez felértékelődött, amikor felfedezték Amerikát, nem az angolok, hanem a spanyolok, de az angolok jobban tudtak hajózni. És Anglia lett a világ vezető hatalma. Ma a kibertérben történő hajózás jelent hasonló versenyelőnyt, és ebben Magyarország abszolút az élen lehetne a nagyon erős matematikaoktatási hagyományai alapján.

Az segítené a versenyképes gazdaságot a legjobban, ha az oktatásba tennék a legtöbb támogatást. Ez nem csak az a humánerőforrás-kategória, ahova teszik, hogy kell egészségügy meg oktatás. Az oktatás a gazdaság támogatását jelenti, az abba való befektetést...

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ: MAGYARORSZÁG NEM MOND LE AZ OROSZ ENERGIAELLÁTÁSRÓL

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG / SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2025.09.23.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtette ki, miért kulcsfontosságú az orosz energiaellátás Magyarország számára. A miniszter szerint az orosz energiahordozókról való leválás fizikailag és infrastrukturálisan is lehetetlen, és aki ezt szorgalmazza, az a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti. Szijjártó hangsúlyozta, hogy ez nem ideológiai, hanem fizikai és földrajzi kérdés, és a biztonságos energiaellátás alapvető nemzeti érdek.

ITT NÉZHETŐ MEG

NAGY ÍGÉRETET KAPTAK MAGYAR PÉTERTŐL A KISNYUGDÍJASOK

NÉPSZAVA

Szerző: MUHARI JUDIT

2025.09.24.

A legalacsonyabb időskori ellátásokon lendítene jelentősen a Tisza Párt, Magyar Péter ígérete szerint 120 ezer forint lenne a minimálnyugdíj, és 100- illetve 200 ezer forintos Szép-kártya is járna.

Elsősorban a legszegényebb nyugdíjasoknak ígért jobb és könnyebb életet Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke tegnap jelentette be nyugdíjprogramjukat, amely első körben differenciáltan nyújtana támogatást az időseknek. Az emelések a kormányváltást követően, már jövőre elindulnának, mégpedig a nyugdíjtörvényben előírt kötelező emelés mellett.

Magyar Péter elmondta, hogy a nyugdíjasok jelentős részének helyzete aggasztó, hónap közepén választaniuk kell, hogy megveszik a szükséges élelmiszert, gyógyszereket, vagy inkább befizetik a rezsiszámlákat. Mintegy 160 ezer öregségi nyugdíjas, és 120 ezer rokkantnyugdíjas ellátása nem éri el a 120 ezer forintot sem. Háromszáz ember fagy meg télen, a legtöbben a saját házukban, nagy részük nyugdíjas. Óriási energiaszegénység van még ma is Magyarországon – tette hozzá. Míg 2010-ben az átlagkereset 75 százalékával egyezett meg az átlagnyugdíj összege, jelenleg az átlagnyugdíj alig éri el az átlagkereset 50 százalékát. Úgy fogalmazott: az elmúlt másfél évtizedben drámaian romlott az idősek helyzete,

míg 2010-ben csak minden huszadik, ma minden negyedik nyugdíjas a létminimum alatt él.

Csaknem egymillió nyugdíjasnak nincs ezer forintja naponta élelmiszerre.

A legszegényebb idősek felzárkóztatása után valós inflációkövető, illetve gazdasági növekedéshez kötött emeléseket vezetnének be. Beszélt arról is, hogy a szakmai kérdésekbe bevonják majd a szakmai – és érdekképviseleti szervezeteket, velük egyeztetve döntenek majd például arról, hogy a Szép-kártyás összeget csekken, vagy inkább plasztikkártyán érdemes eljuttatni az érintettekhez. Mint mondta, a program költségeit az ötmilliárd forint feletti magánvagyonokra kivetett vagyonadóból, az uniós források lehívásából, valamint a kormánypropaganda kiadásainak lefaragásából fedeznék...

ITT OLVASHATÓ