FACEBOOK
Szerző: EPERJESI ILDIKÓ
2025.09.15.
Vlagyimir Putyin attól tart, hogy ha az orosz katonák tömegesen visszatérnének a frontról, destabilizálhatják a társadalmat, illetve az általa létrehozott politikai rendszert, miután hozzászoktak a gyilkoláshoz és fosztogatáshoz – írja a Reuters három, a Kremlhez közeli forrásra hivatkozva.
Az orosz hatóságok célja az egyik forrás szerint az, hogy elkerüljék a 90-es években tapasztalt helyzet megismétlődését, amikor az Afganisztánt megjárt orosz katonák hazaérése hozzájárult a szervezett bűnözés növekedéséhez.
Miért nem fogja abbahagyni Putyin a Nyugat elleni háborúját? – erről már a Politico írt.
A válasz egyszerű: azért, mert az orosz elnök a politikai túlélését az Amerikával és szövetségeseivel való folyamatos konfrontációtól tette függővé.
Amikor Vlagyimir Putyin legalább 19 drónt küldött Lengyelországba a múlt héten, az orosz elnök azt az üzenetet közvetítette: nem tervezi, hogy egyhamar befejezi a Nyugat elleni háborúját.
Az orosz behatolás a NATO légterébe a hetek óta tartó ukrajnai légitámadásokat követte, amelyekben több tucat ukrán civil halt meg, uniós és brit delegációknak otthont adó épületek rongálódtak meg, és a megszállók most először csapást mértek egy ukrán kormányzati épületre is Kijev központjában.
Putyin messze nem áll készen arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nyomására békemegállapodást kössön Ukrajnával, hanem az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel fortyogó konfliktushoz köti politikai túlélését – magyarázza a Politico.
„Putyin háborús elnök” – mondta Nyikolaj Petrov, a londoni székhelyű Új Eurázsiai Stratégiai Központ vezető elemzője. „Nem fűződik érdeke a háború befejezéséhez.”
Miután háborús vezetővé formálta át magát, a békeidős elnöki posztra való visszatérés egyenértékű lenne a lefokozással. „Semmilyen körülmények között sem adhatja fel ezt a szerepet” – mondta Petrov.
Miközben Putyin teljes körű ukrajnai támadása a negyedik évéhez közeledik, az orosz elnöknek most van a legtöbb oka az optimizmusra a háború első napjai óta, amikor a Kreml abban reménykedett, hogy napok alatt elfoglalja a szomszédos országot.
Mivel az ukrán erőket fegyver- és emberierőforrás-hiány hátráltatja, Oroszország egyre mélyebbre nyomul az országba.
Moszkva előrehaladása azonban lassú – és költséges. A Kreml hadserege becslések szerint egymillió embert veszített, ráadásul a konfliktus megviselte az orosz gazdaságot, amelyet recesszió fenyeget.
A konfliktus lezárása azonban kockázatokkal járna.
A Kremlnek a média és az internet feletti szoros ellenőrzése valószínűleg lehetővé tenné számára, hogy a legtöbb orosznak győzelemként adja el a békemegállapodást, ám az orosz elnök nem ezért aggódik.
Mivel Oroszország liberális ellenzéke megtizedelődött, egy kicsi, de annál hangosabb nacionalista csoport jelenti most a legnagyobb fenyegetést Putyin uralmára – mondta Petrov. Grandiózus győzelmet ígért nekik, és nemcsak Ukrajna, hanem a „kollektív Nyugat” felett is.
„A katonai-politikai rendszer héjáiban él a vágy, hogy elpusztítsák a NATO-t” – mondta Alekszandr Baunov egykori orosz diplomata, aki jelenleg a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ vezető munkatársa. „Hogy megmutassák: a NATO értéktelen.”
Mióta Putyin a múlt hónapban Alaszkában találkozott Trumppal, azon a csúcson, amelyet az amerikai elnök a tűzszünet megteremtésének szentelt találkozóként emlegetett, katonai elemzők szerint Moszkva fokozta hibrid hadviselési kampányát Európa ellen.
A szerdai lengyelországi légtérsértés előtt orosz drónok többször is bemerészkedtek a lengyel légtérbe a szomszédos Fehéroroszországból, városok fölött köröztek, mielőtt visszafordultak volna.
Augusztusban egy orosz drón Varsótól mintegy 100 kilométerre délnyugatra zuhant le.
A Die Welt szerint a Lengyelországba múlt héten behatoló drónok közül öt közvetlenül egy NATO-bázis felé haladt, mielőtt a holland F-35-ös vadászgépek elfogták volna őket.
Két nappal az incidens előtt Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke azzal vádolta Finnországot, hogy támadást tervez, és azzal fenyegetőzött, hogy bármilyen támadás „egyszer s mindenkorra a finn államiság összeomlásához vezethet”.
Az elemzők megjegyezték, hogy a cikk retorikája hasonlít a Kreml 2022 februári, Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió előtti beszédstílusához.
Moszkva hozzákezdett a létfontosságú iparágaknak, köztük a hajógyártásnak, az ország keleti részébe, a NATO-val közös határtól távolabb történő áttelepítéséhez – mutatott rá Petrov.
Pénteken pedig Oroszország nagyszabású közös hadgyakorlatot indított Fehéroroszországgal, többek között a lengyel határ közelében. A gyakorlatok várhatóan kedden zárulnak.
„Bármit is ér el Putyin Ukrajnában, a Nyugattal való konfrontáció nem ér véget ott; különböző formákban folytatódni fog” – mondta Petrov. „A katonai jellegűt is beleértve.”
Az olyan tettekkel, mint a lengyel légtér megsértése, Putyin figyelmezteti Trumpot és azokat az európai vezetőket, akik a Kijevnek egy esetleges békemegállapodás után nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyalnak – mondta Kirill Rogov, a Russia Political Insight elemzőközpont alapítója.
„Putyin megmutatta, hogy már ma is képes megtámadni NATO-tagországokat, miközben azoknak nincsenek védelmi rendszereik” – mondta.
Trump vegyes jelzéseket ad a NATO iránti elkötelezettségével kapcsolatban, emellett nem hajlandó betartani saját határidőit a Moszkva elleni szankciókkal kapcsolatban, emiatt Putyin abban bízik, hogy meg fogja úszni.
Az orosz elnök számára „most vagy soha” – tette hozzá Baunov.
A lengyelországihoz hasonló légtérsértések célja, hogy apró offenzívákkal aláássák a nyugati katonai szövetség kollektív védelem iránti elkötelezettségét, amelyek próbára teszik a NATO válaszadási hajlandóságát.
Baunov szerint Moszkva azt reméli, hogy a katonai szövetség fogatlan tigrisnek bizonyul.
Eddig Washington reakciója is csak erősítette ezeket a félelmeket.
Csütörtökön Trump Moszkva álláspontját visszhangozta, azt állítva újságíróknak, hogy „tévedés történhetett”.
A Kreml elutasította a vádakat, miszerint a drónok szándékos provokációk voltak. Az orosz hadügyminisztérium azt mondta, hogy „nem voltak tervek létesítmények célba vételére” Lengyelországban.
Fehéroroszország, amely lengyel tisztviselők szerint néhány drón indítóállásaként szolgált, azt mondta, hogy a behatolás egy „elektronikai zavarás” miatti baleset eredménye lehetett.
„Ez tipikus Putyin-stílusú trollkodás és puhatolózás” – mondta Rogov. „Szereti, ha a dolgok ambivalensek, hogy azokat akár szándékosnak, akár véletlennek is lehessen értelmezni.”
