2019. március 25., hétfő

HŐSÖK ÚTJA

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.03.25.


...Idén volt 75 éve, hogy 1944 március 19-én a németek bevonultak az Magyarország területére. 1944 áprilisában a szövetségesek bombázni kezdték az országot. 1944. augusztus 29-én Horthy – a németek sikertelenségének következtében fellépő bizonytalan helyzetet kihasználva – Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. Az ő feladata lett volna az ország kivezetése a háborúból. Moszkvában előzetes fegyverszüneti megállapodás született, amely megállapodásban benne volt a németek megtámadásának kötelessége is (és természetesen a garanciák Horthy felelősségre vonásának elmaradására vonatkozóan). Október 15-én beolvasták a rádióban a háborúból való kilépésről szóló deklarációt, bejelentették, hogy Horthy fegyverszünetet kért az oroszoktól. A kiugrási kísérlet azonban nem volt megfelelően és megbízhatóan előkészítve. A németbarát katonai tiszti kar nem engedelmeskedett a kormányzó parancsainak. Horthy azt a hibát is elkövette, hogy a kiugrási kísérletbe nem vonta be sem a németellenes, antifasiszta ellenzéki erőket, sem a Szakasits Árpád vezette Magyar Frontot. A németek elrabolták a már bizonytalan és gyenge Horthy fiát is, és azzal zsarolták őt. Október 16-án Horthy lemondott, és kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet. Megtörtént a nyilas hatalomátvétel Magyarországon. A magyarországi zsidók üldözése ezzel új lendületet vett. A második világháború során 569 ezer magyar zsidót pusztítottak el.

Az első tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. 1944. május 14. és július 9. között Magyarország vidéki zsidó lakosságának túlnyomó többségét gettókba kényszerítették, kifosztották majd – embertelen körülmények között – vasúton az ország határain túl fekvő koncentrációs táborokba szállították. November 29-én felállították a budapesti gettót is. A tömeges deportálásokat még a német hatóságok számára is megdöbbentő magyar aktivitás jellemezte.

Ilyen körülmények között is voltak azonban civilek, katonák és Budapesten dolgozó külföldi diplomaták, akik emberek maradtak, és életüket kockáztatva rejtegették, óvták és mentették az üldözötteket.

Golopencza Illés a Csanády utca 21. számú ház légóparancsnoka volt. Neki kellett volna betartatni a nyilas törvényeket, amit azonban nem tett meg, és ezzel sok zsidó életét mentette meg. Ha kellett, még a lakójegyzéket is meghamisította. A Golopencza által felügyelt házban 260 zsidó lakott, ebből legalább 150 ember neki köszönhetően maradt életben. Hőstettét ma emléktábla hirdeti hajdani lakóháza falán.

Tóth Mihály alezredes (később vezérőrnagy) emlékét ugyancsak márványtábla örökíti meg a Tátra utca 26. számú ház bejárata mellett, ahol tegnap tisztelgő katonák álltak díszőrséget. 1944. novemberében Budapesten, a Honvédség 10. sz. élelmezési raktár parancsnokaként zsidó munkaszolgálatosokat mentett a deportálástól. Előfordult, hogy nyilas pártszolgálatosok portyáztak, és be akartak jutni abba a csillagos házba is, ahol Tóth Mihály lakott. Az alezredes, honvédtiszti egyenruhájában, oldalán pisztolytáskával a kapuhoz sietett és készségesen felajánlotta nekik, hogy jöjjenek csak bátran, ám ahhoz előbb őt le kell lőniük. Erre azonban a nyilasoknak nem volt bátorsága. A nyilasok később, december 1-jén letartóztatták, börtönbe vetették, 1945. március végén Németországba hurcolták, a közeledő frontnak köszönhetően azonban sikerült túlélnie a háborút, 1976-ig élt még köztünk.

Bereczky Albert református lelkész, aki közadakozásból építtette fel a Pozsonyi úti Hálaadás templomát, szintén a hősök között szerepel. A vészkorszak idején a papok, lelkészek közül többen is részt vettek a zsidók megmentésben. Ennek egyik központja a Hálaadás temploma lett, melynek akkori vezető lelkésze Bereczky Albert volt. Segédlelkészei és a mentésben résztvevő segítői Pákozdi László és Szántai Ede voltak. A jézusi tanítás szellemében vallották: „Ha valaki segítséget kér tőled, el ne fordulj tőle!” Akcióikat már az első zsidótörvény után elkezdték: a hozzájuk fordulóknak, a segítségre szorulóknak keresztlevelet adtak ki. „Nemcsak zsidókat, de kommunistákat, és hadiszökevényeket is bújtattak. A toronyszobában, alagsorban több százan húzódtak meg.” – mondta el a templom mai lelkésze megemlékezésében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.