2019. május 30., csütörtök

NAVRACSICS: „MANFRED WEBER ALKALMAS JELÖLT”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2019.05.28.


A vasárnapi eredmények alapján a Néppártnak nincs értelme nyitni a Matteo Salvini-féle alakulat felé, és az lenne a legjobb, ha a Fidesz kibékülne a régi európai parlamenti szövetségeseivel – mondja Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság magyar biztosa egy egri konferencia szünetében állt a Válasz Online rendelkezésére, hogy értékelje az EP-választást.

Meglepte a vasárnapi eredmény?

– Nem. Ez a választás legfeljebb tagállami szinten hozott meglepetéseket, európai szinten nem, mert világos volt, hogy a két gyűjtőpárt, a jobbközép Európai Néppárt és a balközép Európai Szociáldemokraták Pártja támogatottsága csökkenni fog ugyan, de a többségük a liberálisokkal kiegészülve megőrizhető. Az előzetes számításnál kevésbé teljesítettek rosszul a szocialisták, a liberálisok eredménye pedig a vártnál jobb lett. Az eredmény összességében megfelel a várakozásoknak.

Attól függ, melyik várakozást vesszük. Sokan reméltek „jobboldali-populista” gátszakadást, de ez nem következett be, sőt például a holland Geert Wilders vezette bevándorlásellenes Szabadságpárt nem is kapott mandátumot egyáltalán. A zöldek viszont Finnországtól Németországig jobb eredményt hoztak, mint ami a prognózisokban szerepelt.

– Valóban sokan beszéltek arról, hogy a radikális jobboldali erők meg fognak erősödni, de nem igaz, hogy a „gátszakadás” benne volt a levegőben. Vagyis az, hogy ezek a pártok megtörik a centrumkoalíció többségét, valószínűtlen volt. A legtöbb kalkuláció arról szólt, hogy a jobbközép–balközép tandem meggyengül ugyan, de a liberálisokkal kiegészülve megőrizhető a parlamenti többség. A zöldek második helyét Németországban jó ideje kész tényként kezelik.

Ne mondja, hogy nem vártak többet az új-jobboldali üstökös, Matteo Salvini körül csoportosuló erőktől! Orbán Viktor miniszterelnök sem azért kezdte bontogatni a néppárti egységet, és az olasz vagy osztrák „szuverenisták” felé tájékozódni, mert arra gondolt, hogy a végén úgyis a liberálisok képezik majd a mérleg nyelvét. A publicisztikai várakozás is a „népek tavaszáról”, „új Európáról” szólt.

– Biztos volt olyan, aki komolyan vette ezeket, de én nem számoltam azzal, hogy döntő pozícióba kerül a radikális jobboldal.

Persze az is kérdés, hogy kit sorolunk oda, hiszen olyan pártokról beszélünk, amelyek egymással sem mindig állnak szívesen szóba. A lengyel Jog és Igazságosságból (PiS), az olasz Legaból, a francia Nemzeti Gyűlésből (RN) és az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ) álló tömb papíron leírható ugyan, de igen heterogén társaság.

Negyven éve fennálló status quo borult meg most azzal, hogy 50 százalék alá esett a jobbközép-balközép koalíció, ön viszont arról beszél, hogy minden várható volt, nincs itt semmi látnivaló. Azért ennél többről van szó, nem? Azoknak van igaza, akik valami teljesen új kezdetéről beszélnek?

– Nincs kizárva, de ez részben „élettani” folyamat is. Annak a nemzedéknek a hátralépése, amelyet sokszor pongyolán csak ’68-as generációnak hívunk, már csak életkori okokból is kultúraváltást fog hozni. Jean-Claude Juncker 1974 óta volt aktív politikus, mostantól pedig nem valószínű, hogy az lesz. Más időszakban, más korszakban szocializálódott emberek jönnek. Ezzel együtt én is úgy gondolom, hogy ez a választás nem egy történet vége, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a viták nyugvópontra jutnak, sőt több front csak most nyílik meg igazán. Az új parlament polarizáltabb lesz ahhoz képest, amit megszoktunk, mert a szélek erősebben, nagyobb hanggal lesznek jelen. A centrumkoalíció működni fog, de karcsúbban, több kompromisszummal...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.