ÉLET ÉS IRODALOM 2019/41. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM

Szerző: ÉS

2019.10.11.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Becsületbeli ügy

Most akkor láthatjuk, hogyan működik az ország, már ha ez ügyben volt is eddig kétség. Ennek a mechanizmusnak az a lényege, hogy a gazdaságélénkítő támogatásokat a kormánykörökkel egybenőtt vállalkozói réteg kapja meg. Azok, akik közel vannak a fideszes vezetőkhöz – rokonok, ismerősök, párthoz hű, nagyszájú helyi emberek –, jelentős versenyelőnybe kerülnek. Szó sincs arról, hogy ezekkel a pénzekkel azokat a vállalkozásokat támogatják, amelyeknek a vezetői szorgalmasak, tehetségesek, vállalják a kockázatot. Ezeket a szempontokat felülírja a Fidesz iránti elkötelezettség. Ez olyan igaz, annyiszor leírták és elmondták már, hogy unalmas, mint egy tegnapi újság. Természetesen könnyedén ellenvethető, hogy az ilyen természetű kapcsolódások a balliberális kormányzat idején is így működtek, csak hát ők részben ezért is buktak meg: azért, hogy ilyen ne legyen. Aztán maradt minden, sőt.

Annak idején Borkai valamiért olyan fontos volt a Fidesz helyi potentátjainak, hogy választhatósága érdekében még törvényjavaslatot is módosíttattak. Eredetileg a katonai és rendészeti szolgálatot ellátó személyek leszerelésük után 5 évig nem indulhattak volna országos választáson. Maga a javaslat indokolt, mert nem jó, ha a rendészet összekeveredik a politikával. Ez a törvény csak egy eleme a Fidesz-kormány szakmányban hozott, személyre igazított törvényeinek, gondoljunk a lex Járaitól kezdve a lex Polton keresztül a lex Szapáryra...

Szűcs László: A lendítés csendje

Kozák Márton: A hiányzó Semmelweis

Minden ember esendőnek születik és marad.

Nem pontosan ez a szöveg áll az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata első pontjában, de ez a korszakos belátás vezette a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlést és főként az Amerikában akkortájt alkotmányozó kortársaikat. Ezért volt az amerikai alapító atyák fő törekvése olyan alkotmány megalkotása, amely intézményes biztosítékokkal zárja ki a túlhatalom, a zsarnokság kialakulását.

A ’89-es magyar rendszerváltás alapító atyái nem majmolták Amerikát. A közjog eszközeivel nem a túlhatalom kialakulásának lehetőségét akarták kizárni, hanem a kormányozhatóságot biztosítani. Jobban féltek a weimarizálódástól, mint a zsarnokságtól, ebbéli félelmükben végül csak nyakunkra hozták a fasizmust. Ez is baj. Még nagyobb, hogy ennek még a felismerése is elmaradt...

Losoncz Miklós: Földi légi harc
A Boeing az Airbus ellen a kereskedelempolitikában

Donald Trump elnök október elején jelentős vámemeléseket jelentett be az EU-ból származó importra, amire a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt működő választott bíróságnak az Airbus európai multinacionális vállalat állami támogatásával kapcsolatban hozott ítélete adott lehetőséget. Az amerikai lépésre az unió hasonló intézkedésekkel kíván válaszolni. Kompromisszumkeresés helyett Donald Trump az amerikai gazdaság egyes problémáit továbbra is egyoldalú agresszív lépésekkel látja megoldhatónak, amivel nemcsak saját országának árt, hanem a bizonytalanság fokozásával a világgazdasági növekedésnek is...

Váncsa István: Valaki halkan belelépett

Marosán György: A korrupció evolúciója

Bacsó Béla: Hogy van...
Thomka Beáta 70. születésnapjára

Horvát János: Meddig ballag a kubai ökrös szekér?

Kenesei István: „Szabadságát nem vívta ki”

Majtényi László: Az autonómiák és a szabadság

Soós Eszter Petronella: Stílusváltás Párizsban

A mindenkori francia elnök számára rendelkezésre áll egy fontos hivatali előny, amellyel más francia politikai szereplők nem élhetnek. Ez nem más, mint a kül- és védelempolitika, valamint az európai uniós politika meghatározásának szinte kizárólagos joga. Bár az alkotmány betűjéből ez a monopólium nem vezethető le (sőt, a huszadik cikk inkább a kormány hatáskörébe utalja ezeket a feladatokat), a gyakorlatban Charles de Gaulle elnöksége óta a francia elnök hagyományosan ezen politikák első számú letéteményese: ezek a számára „fenntartott területek”. A politikai évad augusztus végi, szeptember eleji kezdete során Emmanuel Macron mindent meg is tett, hogy éljen ezzel az előnnyel. 2019. augusztus 19-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott még Brégançonban, nyári szabadsága helyszínén, majd a G7-csúcson mutatott aktivitást. Ezután hosszú beszédet mondott a francia nagykövetek szokásos éves értekezletén, áttekintve a francia külpolitika szerinte aktuális helyzetét, feladatait, céljait, s az egészet „szigorú” migrációs politikája kifejtésével koronázta meg az En Marche képviselői előtt.

V I S S Z H A N G

Felcsuti Péter: Ki teremtsen igazságosságot?

Huszár Ágnes: Trócsányi professzor

Margócsy István: Helyesbítés

Domány András: Barátom Platón, de...

Dr. Szűcs R. Gábor: Fenn, északon

Ádám Péter: Egy kis filológia

Benda László: Luzitán titán?

P Á R A T L A N

-skó: HÁROM E

Beck Tamás: SAJÁTOS PÜNKÖSD

-hg-: ÉLMÉNY

- iTi -: ÖNTÖKÖN RÚGÁS

Hell István: BECSÜLETBELI

H. Á.: ÖRMÉNY BARÁTAINK

Ladányi András: SZELLEMJÁRÁS

-hg-: MÓDSZER

JASSY: PLAKÁTIGAZSÁG

kler: BOLDOGSÁGÓRA

pá-ti-: UTÁLVÁNY

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ