KI SEGÍT AZ IDŐSEKEN JÁRVÁNY IDEJÉN?

INDEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2020.04.07.

A koronavírus-járvány a 65 évnél idősebb embereket fenyegeti leginkább, Magyarországon a lakosság majdnem 20 százaléka lehet veszélyeztetett, közülük sokan valamilyen mentális vagy fizikai problémával küzdenek. Az ellátórendszer hiányosságai miatt sokszor a családokra marad az idős hozzátartozó gondozása, ami járvány idején még komolyabb anyagi és pszichés terhet jelenthet. Önkormányzatoknál és az idősellátásban résztvevő szervezeteknél is egyre több idős jelentkezik segítségért, gyakran azért, mert a járvány miatt most a család nem tudja őket látogatni.

A koronavírus-járvány rég nem látott nehézségek elé állította az egész társadalmat, a bajban még inkább kiszolgáltatottabbá válnak az idősek, akikre leginkább veszélyes lehet a koronavírus. Nem véletlen, hogy a kormányzati kommunikációban is központi szerepet kapott a 65 évnél idősebbek tájékoztatása; plakátokon, videóüzenetben kérik őket, hogy maradjanak otthon, lehetőleg minél kevesebbet érintkezzenek másokkal.

Hány ember tartozik a veszélyeztetett korosztályba? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozó összeállítása szerint a teljes magyar lakosság 19,3 százalékát teszik ki a 65 évnél idősebbek. Közülük körülbelül egymillióan élnek valamilyen fizikális vagy mentális korlátozottsággal. A nagyon idősek (80 évnél idősebbek) száma is magas, 2016-ban több mint 400 ezer ilyen korú lakost számláltak. Itt kell megemlítenünk a demenciában szenvedőket, akik leginkább gondozásra szorulnak, becslések szerint ők is legalább 200-250 ezren vannak.

Ehhez képest az ellátórendszer igen szűkös és vészesen alulfinanszírozott, hiányoznak az egyéni szükségletekre reagáló szolgáltatások. Az idősotthonokban férőhelyhiány van, miközben egyre több a demens vagy valamilyen krónikus betegséggel küzdő idős, akik számára az intézményi ellátás lenne a legmegfelelőbb . 2017-ben az érintett korosztály mindössze három százaléka (55 ezer ember) élt bentlakásos intézményben, 2019 elején 24 ezren voltak várólistán, a várakozási idő 1,5-2 év volt. Munkaerőhiány és finanszírozási problémák miatt az önkormányzatok sem képesek mindenhol maradéktalanul megoldani az idősek ellátását, vannak települések, ahol nincs szociális étkeztetés, sem pedig házi segítségnyújtás. Mindent összevetve a 65 éves és idősebb lakosság csupán 9,7 százaléka (184 ezer fő) részesül étkeztetésben és 4,9 százaléka (92 ezer fő) házi segítségnyújtásban. Utóbbi magába foglalja a szociális segítést (háztartásvezetés) és a személyi gondozást (ápolási feladatok)...

ITT OLVASHATÓ