Szerző: INKEI BENCE
2020.05.29.
Negyedszázada mutatták be Mathieu Kassovitz filmklasszikusát. Jókor volt jó helyen, vagy tényleg kultuszfilm a saját jogán?
Betört a köztudatba a külváros
1995 májusában a cannes-i filmfesztivál egy fiatal, gyakorlatilag ismeretlen rendező, Mathieu Kassovitz filmje, A gyűlölet (La haine) sikerétől volt hangos. A film a francia társadalomnak azt a részét mutatta be, amelyre a közönség addig nem igazán volt kíváncsi, mindezt provokatív és rendkívül modernnek ható ábrázolással, mely elsősorban a fiatal nézőket célozta meg. A gyűlölet olyan tabutémákhoz nyúlt jó érzékkel, melyekről mindenki tudott, de addig csak rétegfilmek foglalkoztak vele, Kassovitz azonban hirtelen bevitte a mainstreambe: a pár nappal Cannes után bemutatott filmet kétmillióan nézték meg Franciaországban, de külföldön is kultuszfilm lett belőle, a markáns és egyedi hangvételű filmklasszikusokban egyébként nem szűkölködő kilencvenes évek azóta is gyakran emlegetett remekműve, mely nemcsak Kassovitz pályáját indította el, de Vincent Cassel személyében a francia film eljövendő szupersztárja is itt lépett színre.
A gyűlölet a magyar zsidó emigráns apától és francia anyától származó, akkor mindössze 26 éves Kassovitz második filmje volt, miután első munkája, A meszticlány (Métisse) nem keltett különösebb feltűnést az artmozik világán kívül. A film három barát egy napját mutatja be egy zavargásoktól hangos Párizs környéki előváros (ezeket nevezik banlieue-knek) lakótelepén: az előzmény, hogy a zsidó Vinz (Vincent Cassel), az arab Saïd (Saïd Taghmaoui) és a fekete Hubert (Hubert Kounde) egyik haverját öntudatlanra verik az őrszobán, és az emiatt kitört zavargásokban Vinz megtalálja egy rendőr elhagyott pisztolyát. Ez a két esemény hozza mozgásba a történetet, noha többen rámutatnak, a filmnek igazi cselekménye nincs; a három, különösebb cél nélkül kallódó főszereplővel hol abszurd, hol ijesztő kalandok történnek, melyek végén mindig ott ólálkodik az agresszió, de épp így ad sokkoló látleletet a banlieue-beli élet reménytelenségéről és az ott élőkkel szembeni brutális rendőri bánásmódról.
A feszültséget egyre fokozó, szükségszerűen tragédiába torkolló film semmilyen reménnyel nem kecsegtet, és egy katasztrófa felé rohanó társadalomról tudósít, amivel pont a korszellem közepébe talált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.