Szerző: PÁLFI MÁTÉ
2020.08.24.
(Az írás eredetileg A Szem kolozsvári portálon jelent meg.)
A 2010 óta regnáló Orbán-kormány sportpolitikája meglehetősen eklektikus konstrukció. Részét képezi azon elméleti keret, melynek számos eleme a baloldal számára is vonzó lehet (kisközösségi szektor támogatása, a tömegsport fejlesztése). Másrészt szemtanúi lehetünk az orbáni sportpolitika gyakorlati megnyilvánulásainak is, melyek jelentős része egyáltalán nem illeszkedik az előbb említett sémába. Pető Péter Lesgól című kötetében e rendszer holisztikus bemutatására törekszik, melyet néhány kiemelt, érzékletes példával tesz szemléletessé.
A sport mint tömegjelenség komoly potenciált rejteget magában a mindenkori politikai hatalom számára. A rendszerváltás utáni baloldali kormányok azonban ezt a fontos szektort szinte teljességgel ignorálták, üreskapus ziccert kínálva fel így Orbán Viktornak, akinek ez a lehetőség még személyes ambícióval is egybevágott. Így válhatott a sport a Fidesz-kormány egyik nemzetstratégiai húzóágává.
A Lesgól első fejezeteinek sorrendjével is érzékelteti az orbáni sportpolitika logikus felépítményét. A kiindulópont Magyarország legpopulárisabb sportja, a futball, melynek kiemelt szerepét Pető számos szempontból vizsgálja meg. Ezután a TAO-rendszer[1] ellentmondásos vonásain keresztül mutatja be, hogy milyen ellenőrizhetetlen módon és mennyiségben áramlik a közpénz a magyar sportéletbe. Majd a szerző az egyelőre még nem megvalósult, de a Fidesz által hőn áhított budapesti olimpiai rendezés kérdését problematizálja. A könyv második felében pedig az elmúlt 10 év sportpolitikájának azon jelenségeit gyűjti össze Pető, melyek már abszolút nem illeszkednek az Orbán által vázolt elméleti keretbe, és amelyek a rendszer labilitásához járulnak hozzá...
A Lesgól első fejezeteinek sorrendjével is érzékelteti az orbáni sportpolitika logikus felépítményét. A kiindulópont Magyarország legpopulárisabb sportja, a futball, melynek kiemelt szerepét Pető számos szempontból vizsgálja meg. Ezután a TAO-rendszer[1] ellentmondásos vonásain keresztül mutatja be, hogy milyen ellenőrizhetetlen módon és mennyiségben áramlik a közpénz a magyar sportéletbe. Majd a szerző az egyelőre még nem megvalósult, de a Fidesz által hőn áhított budapesti olimpiai rendezés kérdését problematizálja. A könyv második felében pedig az elmúlt 10 év sportpolitikájának azon jelenségeit gyűjti össze Pető, melyek már abszolút nem illeszkednek az Orbán által vázolt elméleti keretbe, és amelyek a rendszer labilitásához járulnak hozzá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.