2021. október 21., csütörtök

FARKAS ZOLTÁN: KORNAI JÁNOSSAL ELVESZTETTÜK A DEMOKRÁCIÁT IS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.10.21.


Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja. Farkas Zoltánt, a HVG szakújságíróját kértük az emlékezésre.


„Magyarország a demokráciák és a diktatúrák közötti középső, igen vegyes összetételű csoportba tartozik. Világos kritériumok szerint határolódik el azoktól az országoktól, amelyek demokráciák, és más, ugyancsak világos kritériumok szerint azoktól, amelyek diktatúrák. Ennek a középső csoportnak nem sikerült szemléletes és pontos nevet találni. Az 'autokrácia' névvel próbálkoztam, de nem vált be, mert a rendszerelemzés más dimenziójában már le van foglalva. Magyarország sohasem volt tartósan demokrácia, mint mondjuk az Amerikai Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia. Ezért nem is beszélhetünk visszatérésről, legfeljebb betérésről. Logikusan gondolkodva, szigorú racionalitás alapján azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz. De a saját lelkem mechanizmusába beépült, hogy a reményt sohasem szabad feladni" – írta többek között a nemzetközileg ismert és elismert közgazdász, társadalomtudós. Mi, ki ment el Kornai János halálával?

– Úgy gondolom, hogy Kornai János személyében az elmúlt nagyjából 70 év egyik legnagyobb gondolkodója ment el. Közgazdásznak szokták tartani, mert végül is ezt a szakmát művelte, de azt lehet mondani, hogy „echte” társadalomtudós volt. Nagyon sok oldalról, igen sokrétűen, minden irányba kibővítette a közgazdasági tudományokat és olyan műveket hagyott hátra, amelyekbe ma is érdemes belenézni. A rendszerváltás előtti szövegek jelentős része ma már nagyon nehezen olvasható, mert a szerzők igyekeztek kikerülni kényes megfogalmazásokat, átvették a kor politikai zsargonját stb. Kornai János nem ezt tette. Mint a saját életrajzi regényében fogalmazott, alkalmazott öncenzúrát, mert az első nyilvánosságban akart mindenképpen maradni, de tiszta mondatokat írt. Félreérthetetlenül, tisztán fogalmazott, olyan módon, hogy aki a korszakkal foglalkozik, az 1960-as évektől akár a 2010-es évekig, bármelyik munkáját nyugodtan kézbe veheti és érezni fogja, hogy ma is élnek ezek a szövegek. Megláthatja azokat az összefüggéseket, amelyek a ma dilemmáira ugyancsak vonatkoztathatók...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.