Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.01.21.
tizenegy friss, a régió országait és 2010-et 2020-szal összehasonlító grafikonon. Az állam negyedével csökkentette a közoktatásra kiadott pénzt, 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér, Nógrádban már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.
Még a kései szocializmusban indult el a pedagógia gyerekközpontúbbá válása (bár tananyag-centrikussága megmaradt), bevezették a szabad iskolaválasztást (ami később erősítette az iskolai szegregációt), nagyobb önállóságot kaptak mind az iskolák, mind a pedagógusok.
A rendszerváltás utáni kormányok új és új nemzeti alaptantervet írtak, létrejött az egyházi és alapítványi iskolák hálózata. Hol a kistelepülési iskolák megmentése (például a Fidesz 1998-as első kormányában, Pokorni Zoltán minisztersége alatt), hol a pedagógiai módszertan megújítása és az iskola társadalmi mobilizációt segítő hatásának erősítése került előtérbe (Magyar Bálint kétezres évekbeli minisztersége alatt), de a két oktatásirányítás törekvései nagyjából egyfelé mutattak.
A Fidesz radikálisan fölforgatja a közoktatást
Olyan mértékű és a korábbi reformokkal gyökeresen szakító, ráadásul azonnal, a bevezetésre, a közoktatás hatalmas rendszerének fokozatos átalakítására nem ügyelő és az új szabályok miatti káoszt utólag foltozgató átalakítás, mint a Fideszé 2010 után, nem történt a rendszerváltás óta.
Ennek legfontosabb része az egységesítés és az erős állami kontroll megteremtése.
- Minden pedagógusnak be kellett lépnie a Nemzeti Pedagógus Karba.
- Az állami iskolákban gyakorlatilag megszűnt a tankönyvválasztás lehetősége.
- A tanterv és az arra épülő helyi tanmenetek minimálisra szűkítették a tanár lehetőségét arra, hogy alkalmazkodjon a különböző gyerekek igényeihez, fejlődésük különbözőségéhez.
- A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat államosították.
- Irányításukra, az iskolaigazgatók kinevezésére előbb egy országos, majd a teljes irányításképtelenség miatt járási szintű oktatási központokat hoztak létre.
- Életbe lépett az állami pedagógus-előmeneteli rendszer (életpályamodell).
- A szakoktatásnak tíz év alatt három irányító minisztériuma is volt, jelenleg ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
- A korábbi szakmunkásképzők, jelenleg szakképző iskolák, amelyeket időközben szakközépiskolának is hívtak (a korábbi szakközépiskolákat először szakgimnáziummá keresztelték át) képzési idejét három évre csökkentették, és minimális lett az általános közismereti, nem szakmai tárgyak óraszáma.
- A közoktatásból még a NER első éveiben a Széll Kálmán Tervnek megfelelően nagyon jelentős forrást vont ki a kormány/parlament: a magyar állam tíz év alatt a negyedével kevesebbet költi a közoktatásra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.