Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.15.
Az Eurostat módszertana alapján az számított súlyos anyagi és társadalmi deprivációban élőnek, akire 13 – a csillagozott jegyzetben részletezett – feltétel közül személyes* vagy háztartási szinten* legalább 7 igaz volt.
Az uniós tagállamok közül a 2020-ban súlyosan deprivált fiatalok aránya Romániában volt a legmagasabb (24 százalék), ezt követte Bulgária (21 százalék) és Görögország (16 százalék). Magyarországon a fiatalok 9 százaléka számított tavaly ilyen értelemben szegénynek, ami az ötödik legnagyobb arány az EU-tagállamok között.
Abban a 26 tagállamban, amely 2020-ra közölt már adatot, 11-ben volt 3 százalék alatt ez az arány, többek között például olyan régiós országokban, mint Ausztria (2,4 százalék), Szlovénia (1,8 százalék), Csehország (2 százalék) és Lengyelország (1,9 százalék).
2020-ban a fiatalok anyagi helyzete legnagyobb mértékben Romániában, Írországban és Németországban romlott (mindhárom országban legalább 3 százalékponttal nőtt a depriváltak aránya). A legnagyobb javulást Szlovákiában (2 százalékpontos csökkentés), Finnországban, Görögországban és Horvátországban (mindenhol legalább 1 százalékpontos csökkenés) regisztrálták.
Az Eurostat adatbáziásban 2015-ig elérhető adatokat ábrázolva az is látszik, hogy a régióban Magyarországhoz hasonlóan Romániában is megtörte a járvány az egyébként eléggé látványos csökkenés trendjét. Ebben a két országban ugyanakkor az elmúlt öt évben még így is 33-ról 24 százalékra (Románia), illetve 24-ről 9 százalékra (Magyarország) csökkent a deprivált fiatalok aránya...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.