Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.02.07.
Oleksiy Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági védelmi tanács titkára felpanaszolta, hogy Orbán kormánya február 4-én megvétózta, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO kibervédelmi egységéhez – írja a KijevPost. Miközben a csatlakozás feltételeit Kijev teljesítette, így viszont legalább fél évre megakasztották az együttműködést a NATO-val. Magyarország a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogának korlátozása miatt emelt vétót.
Nehéz választásra készülve Orbán Putyin támogatását kéri – címmel a New York Times annak körülményeit elemzi, hogy a rezsicsökkentéshez illetve a gáz árának alacsonyan tartásához, miért kért még 1 milliárd köbméter gázt Orbán az orosz elnöktől.
A lap Orbánt politikai kaméleonnak nevezi és megállapítja, hogy az Unióban megduplázódott, néhol triplázódott a gáz ára, Magyarországon azonban a kormányfő azt szinten tudta tartani, így most itt a legalacsonyabb a gáz ára. Putyin egyébként ígéretet tett a nagyobb gázszállításra Európának, miután tisztában van azzal, hogy a földalatti gázvezetékek kihasználtsága jövőre 40%-ra csökken. A cikk megjegyzi, hogy a gáz 80%-a Oroszországból érkezik hazánkba, ami épp duplája az európai átlagnak, illetve, hogy a szlovákiai Globsec felmérése szerint a régióban az emberek fontosabb stratégiai partnerként tekintenek Oroszországra és Kínára, mint az Egyesült Államokra.
Illinois Egyetemének újságjában a zsarnokok évtizedéről írnak, miszerint a 21. sz. 20-as éveit a zsarnoki uralmak fogják jellemezni. Amire máris egy elrettentő adat: az emberiség 75%-a ma olyan országban él, amely a zsarnokság intézményébe csúszik. Különösen négy ország szembeötlő e tekintetben, írja a szerző, Judith Race: Mianmar, Magyarország, Venezuela és Kamerun.
A Freedom House már tavaly megállapította, hogy a demokrácia süllyedése az önkényutalmi, totalitárius rendszerek irányába már 15 éve tart, és a 16. év sem biztatóbb. Ráadásul prognózisok egybehangzóan állítják, Kína lesz az első számú világhatalom, lekörözve az ettől régóta rettegő Egyesült Államokat, márpedig ez azonnal felveti a társadalmi rendszerek hatékonyságának kérdését: Kína berendezkedése messze van a demokráciától.
Az amerikai Metro újság szerint az magyarországi választásokra küldött megfigyelők a médiát monitorozzák. A 2018-as választásokról az EBESZ véleménye mindössze annyi volt, hogy a választások szabadak, de nem voltak tisztességesek. Nem voltak biztosítottak a fair körülmények az ellenzék számára.
Most – feltehetően ezt a sommás, de egyszerűsítő megállapítást elkerülendő első körben 18 megfigyelő elemzi a médiaszerepléseket, mennyire lesznek kiegyensúlyozottak, és 200-an érkeznek majd közvetlenül a választások előtt, akik a választás lebonyolításának törvényességi megfelelőit fogják ellenőrizni. Szempontjaik: választók regisztrálása, a kampány, a lehetséges választói megfélemlítés, voksvásárlás, a kampányfinanszírozás átláthatósága, a panaszok és jogorvoslataik hatékonysága. Erre reagálva Kovács Zoltán kormányzati szóvivő azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy nálunk a média kiegyensúlyozott, sokféle, különösképpen a nyugat-európai médiával való összehasonlításban.
A Saudi Gazette Genfben keltezett tudósításában ugyanerről azt írja, hogy a megfigyelők már előre jelezték aggályaikat ebben a különösen kiélezett, feszült politikai közegben, ahol a választók nagy nyomásnak vannak kitéve. Hegedűs Dániel arra figyelmeztetett, hogy ha miután egy tagország 15%-nál többet nem küldhet, a keret orosz, belarusz, szerb delegáltakkal tölthetik fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.