HUXIT A FELSŐOKTATÁSBAN – EZT JELENTI VALÓJÁBAN AZ ERASMUS BEFAGYASZTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.01.16.

Lényegében a magyar egyetemek Európai Unióból való kiléptetésével egyenértékű az ösztöndíj- és kutatási programok finanszírozásának felfüggesztése, amelyet Lengyelország kivételével minden tagállam megszavazott. Noha a kormány vitatja, hogy az Európai Bizottság korábban jelezte aggályait, a magyar felsőoktatás jelentős részének kiszervezése vagyonkezelő alapítványokba most mutatja meg teljes értelmetlenségét. A megbízható káderekkel, többek között miniszterekkel feltöltött kuratóriumok melletti legfontosabb érv volt, hogy így majd könnyebb lesz a magyar állami pénzeken kívüli forrásokat szerezni – ehhez képest most a forrásvesztés ellen kell harcolni. Így már érthető, a harcias retorika mellett miért törekszik a kormány minél előbbi megegyezésre, akár a politikai felsővezetők visszavonása árán is.

A politikai atombombákat néha még ledobásukkor is nehéz felismerni. Különösen, ha azok a nem éppen harsányságáról ismert Európai Unió Hivatalos Lapjában jelennek meg, néhány nappal karácsony előtt. „Nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel” – szól az Európai Unió Tanácsa (az uniós tagállamok minisztereinek testülete) által tavaly december 15-én elfogadott végrehajtási rendelet.

Lengyelország kivételével minden tagállam megszavazta, hogy összeférhetetlen a magyarországi helyzet, hiszen politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. A kifogások között szerepel az is, hogy az alapítványok nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok hatálya alá, és visszatérő problémák mutatkoznak az összeférhetetlenséggel és az átláthatósággal. Az EU többi tagállama szerint ez jogállamisági kockázat, ezért a kiszervezett egyetemektől egyelőre megvonták az említett jelzett támogatásokat. (Ez a döntés annak a csomagnak a része, amellyel befagyasztották három operatív program 55 százalékát a magyar közbeszerzési rendszer megbízhatatlansága miatt.)

Elsőre valószínűleg csak azok értették a szöveget, akiknek még a zokniját is az európai lobogó díszíti, de a jogszabály megjelenése idején alighanem ők is inkább bejgliszeleteléssel voltak elfoglalva.

Pedig a jogszabály nem kevesebbet jelent, mint a magyar felsőoktatás többségének de facto kizárását az Európai Unióból. Egyetemi Huxit, ha úgy tetszik. Múlt héten elsőként a Népszava írta meg, hogy a rendelet értelmében a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő felsőoktatási intézmények 2022. december 15-e után nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ ösztöndíjprogramból, valamint a Horizont kutatási és innovációs keretprogramból, illetve nem részesülhetnek az EU operatív programjaiból sem. (Azaz a lépés a jelenleg futó programokat nem érinti.) Az intézkedés hatását aligha lehet túlbecsülni. Néhány intézmény, mint amilyen az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve az egyházi fenntartású egyetemek kivételével a teljes magyar felsőoktatás érintett. Huszonegy intézmény működik ebben az alapítványi formában, a Semmelweis Egyetemtől a Corvinuson át a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Egyetemig...

ITT OLVASHATÓ