2017. szeptember 30., szombat

FERGE ZSUZSA: NEM LESZ ÉHSÉGLÁZADÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2017.09.30.


Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket.



- Sokféle megközelítésben lehet adatokat sorolni, hogy mekkora egy társadalomban a szegények aránya. Létezik olyan mutató, ami alapján minden politikai és szubjektív elemet kizárva meg lehet mondani, hogy mekkora tömegről beszélhetünk Magyarországon?

- Statisztikusok szerint 3 és 40 százalék között bármilyen adatot alá lehet támasztani, vagyis egy jelzőszámot nem szerencsés kiválasztani. Épp ezért született tíz éve a „boldogság mutató”, amikor azt kérdezzük meg az emberektől, milyennek élik meg az életüket. Azt mondjuk: gondold el az általad elképzelhető legjobb és legrosszabb életet és válaszd ki, a te mostani helyzeted egy tízes skálán hol található. 2017-ben az egész világot nézve a középmezőnyben vagyunk, 5,2 az értékünk.

- De ebben benne van Afrika is…

- Igen, a legboldogtalanabb országok Afrikában vannak és a sor végén áll egy-két közel-keleti állam is. A legboldogabbak pedig, ahol 7,5 pontra vagy e fölött értékelik a helyzetüket az állampolgárok - nem meglepő módon - Európában Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Finnország, a tavalyi adatsorban közvetlenül utánuk jön Hollandia, Svédország, és Ausztria.

- Azok a jóléti államok, amelyeknek a magyar miniszterelnök szerint befellegzett?

- Pontosan.

- A mi 5,2-es értékünk a sor végére elegendő?

- Már a románok is boldogabbak, mint mi. Csak ott tartják rosszabbnak a helyzetüket az emberek, ahol érzékelhető a szegényedés, mint Portugáliában és Görögországban. Az értékeléseket torzítja ugyan, hogy minden országban más az elégedetlenségre való hajlam, de a pontszámok nagyobb része a körülményeknek tudható be, ráadásul ez az érzés viszonylag tartósnak mondható. Írországban vagy Izlandon például a 2008-as válság óriási károkat okozott, összeomlott a bankrendszer, a jövedelmek zuhantak, a boldogság érzése mégis magas maradt, mert ebben benne van a bizalom a többiekben, a korrupció vagy a társadalmi szolidaritás szintjének érzékelése, amit egyszeri megingások nem változtatnak meg.

- Ez nem jó hír a magyar kormánynak, mert azt üzeni, hiába tartanak naponta sajtótájékoztatót, hogy milyen sokat javított a szegények helyzetén az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése, a társadalom nagy részét ez hidegen hagyja.

- Ez így van, mert közben olyan juttatások, mint a családi pótlék, a gyes értéke lassan tíz éve nem változik. De azért ne felejtsük el, hogy az emberek propagandával mégis hallatlan mértékben manipulálhatók. Ma már az „igazság utáni” társadalomban élünk, amikor a média megítélésének alapja az, hogyan képes elhitetni a közvéleménnyel, amit kitalál. Ha jól végzi a dolgát, még a szegények is elhiszik, hogy valójában ők nem is olyan szegények, sőt kifejezetten boldogok.

- Azzal a 600-700 ezer emberrel azért ezt nehéz elhitetni, akinek semmi jövedelme nincs, vagy csak a minimális segélyt kapja.

- Igen, de ezeket az embereket láthatatlanná lehet tenni a médiában. Ők olyan nyomorult falvakban élnek, ahol még a közlekedés is minimális, nincsenek eszközeik a nyilvánosság elérésére, nem tudják belekiabálni a világba a nyomorukat...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.