PALOTÁS JÁNOS: TUDOD TE, MIT TESZEL?

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2025.08.24.

A címben szereplő kérdést tettem fel magamban, amikor nekiültem a mai írásomnak. Az a szomorú, hogy már a kérdés feltevése pillanatában is biztos voltam a válaszban, de az nem hangzik jól.

Mert biztosra veszem, hogy egyetlen demokratikus elkötelezettségű politikai párt, társadalmi szervezet vezetője sem tudatosan rombolja ma Magyarországon a rendszerváltás esélyeit, és nem szándékosan gátolja Orbán rendszerének ma még csak várható összeomlását. Pedig nem bonyolult annak felismerése, hogy az a kommunikáció, amely nem az Orbán-rendszer kritikájára fordítja az összes lehetséges megjelenését, hanem az Orbán Viktor által oly sikeresen megosztott demokratikus ellenzék többi tagját ekézi, becsmérli, alázza és küld feléjük számukra kéretlen tanácsokat akkor is, ha azokat a másik fél már százszor elutasította, az éppen ezt teszi. Írásom során itt megálltam egy kicsit, mert szerettem volna egy pozitív kivételt nevesíteni, egyetlen kivételt, akit a kritikám nem jellemez, de nem találtam ilyet. Az arányok persze eltérőek.

Pedig nem lenne szabad, hogy így legyen. Annak megértése, hogy a legjobb stratégia többnyire nem az, amely arra épít, hogy milyen jó lenne, ha mások megtagadnák önmagukat, és úgy cselekednének, ahogy mi javasoljuk, hanem az, amelynek sikerül a legpontosabban felmérni, hogy milyen tényszerű feltételekre lehet alapozni, és azok elfogadása mellett keresni a leghatékonyabb megoldást saját magunk számára.

Orbán utolsó reménye

Megdöbbentő állításként hangzik, de szinte biztosan igaz, hogy a demokratikus ellenzék legismertebb, legtámogatottabb, ugyanakkor egymásnak is ellentmondó kampánystratégiáiról csak egy dolog állítható nagy biztonsággal, hogy azok mindegyike Orbán utolsó esélyét jelenti arra, hogy annak ellenére is megtarthassa a hatalmát, hogy ez ma már nem rajta múlik.

Orbán az elmúlt 16 év alatt szinte az összes lehetséges hatalmi eszköz (média, pénz, közhatalom, jogalkotás) területén kialakította a maga kizárólagos befolyását annak érdekében, hogy akár dinasztiákon is átívelő módon megtarthassa a politikai és gazdasági egyeduralmát. Ezért természetesen az Orbán jelentette veszélyt ma sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor a társadalom elégedetlensége már olyan kiterjedt mértékűvé vált, hogy a társadalmi többség cselekvéseit Orbán ma már külső segítség nélkül nem képes uralni, és ezt maga is tudja. Orbán már régen nem próbál saját maga melletti kampányt felépíteni. Minden eszközével, és az van neki bőven, a hatalmát veszélyeztetők hibáira építi a napi reflexióit. És sajnos ki kell mondani, hogy ezekből a hibákból is van bőven. Sajnálatos az is, hogy e veszély felismerése, és tudatosítása sem a magyar értelmiségnek, sem az érintett politikusoknak nem az erőssége...

ITT OLVASHATÓ