Moderátor: LIGETI MIKLÓS
2025.12.18.
A döntő tényező az, mielőtt bármilyen más lépésről beszélhetnénk egy kormányváltás után elinduló elszámoltatás esetén, hogy a jelenlegi hatalom hajlandó lesz-e elfogadni a választás eredményét, és ténylegesen átadni a hatalmat az új kabinetnek, hangzott el a Transparency International Magyarország 2025. december 9-i, a Korrupcióellenes Világnapon megrendezett konferenciáján. Stefano Bottoni történész egyúttal felhívta a figyelmet, hogy teljesen más helyzettel áll szemben hazánk, mint tette az 1989-ben, a szocialista rendszer bukásakor, ezért merőben új módozatokra lesz szükség a fennálló rezsim lebontásához, és egy új rendszer megalkotásához.
Laczó Adrienn volt büntetőbíró a nyilvánosság helyreállítását tartotta a legelső fontos kérdésnek, amennyiben a NER-t legyőzné az ellenzék jövő tavasszal a választásokon. Azonban az ügyvéd szerint a bűncselekményekre vonatkozó elévülés fellazítását vagy eltörlését nem tartja kívánatosnak. Laczó Adrienn emlékeztetett: a rendszerváltáskor sem nyúltak ezen kérdéskörhöz, és messzire vezetne mind jogilag, mind társadalmilag az elévülés módosítása – szerinte számos bűncselekménynek a NER regnálása alatt azért nem volt, és az elévülés miatt nem is lesz jogi következménye, mert az illetékes hatóságok mulasztottak, és nem végezték el ezen ügyek feltárását.
Bárándy Péter egyetértett abban a kérdésben, hogy az elszámoltatás esetében be kell tartani azon alapvető jogi elveket. Azonban, tette hozzá a volt igazságügyi miniszter, a NER bizonyos értelemben a maga sírjának a megásója, hiszen úgy módosították a vonatkozó jogszabályokat a korrupciós cselekmények elkövetésének esetében, hogy az értékhatár, illetve az időtartam is jelentősen megnövekedett. Így a korrupciós ügyek széles körében el lehetne járni, méghozzá 12 évre visszamenőleg, pláne amennyiben a cselekmény folytatólagos volt. Az elszámoltatásnak az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok feladatának kell lennie, figyelmeztetett az ügyvéd, aki egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a bírók döntő többsége tisztességesen és szakmai alapon végzi a munkáját, az igazságszolgáltatásban elkerülhetetlen a legfelső vezetők menesztése.
Simor András közgazdász szerint a vagyonvisszaszerzés egy rendkívül összetett folyamat, mely során egymással szemben több ellentmondást is fel lehet fedezni. Mindenképpen fontos lenne a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint, hogy minél előbb el kell zárni mindazon csatornákat, melyeken keresztül a NER-potentátok hozzáférnek a korrupciós forrásokhoz. A szakember szerint ki kell elégíteni a bűnhődésre és vagyonvisszaszerzésre irányuló társadalmi igényt, de ezt csakis jogállami keretek között lehet és kell megtenni, méghozzá olyan formában, hogy az alapvető szolgáltatásokat és a gazdaságot működtető struktúrákat sem szabad lerombolni. Egyben arra is emlékeztetett, miszerint Lengyelországban az ellenzéki tömb 2023-as győzelmét követően, a politikai berendezkedésből fakadó erőviszonyokból, és az igazán jelentős döntések meghozatalához elégtelen arányú kormánytöbbség miatt a jogállami helyreállítása igen nehezen halad.
* Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös,a jogállam helyreállításáról és az elszámoltatás lehetséges módozatairól szóló cikke elolvasható a HVG-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare... *
A TI Magyarország december 9-én, az idei Korrupcióellenes Világnapon mutatta be új szakmai tanulmányát, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést.
Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című elemzésünkből kiderül, a magyar állam az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig több, mint 1300 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba. A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket.
Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat.
A tanulmány, valamint a konferenciánkról készült beszámoló elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/news/a-ner-bu...
Bárándy Péter egyetértett abban a kérdésben, hogy az elszámoltatás esetében be kell tartani azon alapvető jogi elveket. Azonban, tette hozzá a volt igazságügyi miniszter, a NER bizonyos értelemben a maga sírjának a megásója, hiszen úgy módosították a vonatkozó jogszabályokat a korrupciós cselekmények elkövetésének esetében, hogy az értékhatár, illetve az időtartam is jelentősen megnövekedett. Így a korrupciós ügyek széles körében el lehetne járni, méghozzá 12 évre visszamenőleg, pláne amennyiben a cselekmény folytatólagos volt. Az elszámoltatásnak az igazságszolgáltatás, és nem a politikusok feladatának kell lennie, figyelmeztetett az ügyvéd, aki egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a bírók döntő többsége tisztességesen és szakmai alapon végzi a munkáját, az igazságszolgáltatásban elkerülhetetlen a legfelső vezetők menesztése.
Simor András közgazdász szerint a vagyonvisszaszerzés egy rendkívül összetett folyamat, mely során egymással szemben több ellentmondást is fel lehet fedezni. Mindenképpen fontos lenne a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint, hogy minél előbb el kell zárni mindazon csatornákat, melyeken keresztül a NER-potentátok hozzáférnek a korrupciós forrásokhoz. A szakember szerint ki kell elégíteni a bűnhődésre és vagyonvisszaszerzésre irányuló társadalmi igényt, de ezt csakis jogállami keretek között lehet és kell megtenni, méghozzá olyan formában, hogy az alapvető szolgáltatásokat és a gazdaságot működtető struktúrákat sem szabad lerombolni. Egyben arra is emlékeztetett, miszerint Lengyelországban az ellenzéki tömb 2023-as győzelmét követően, a politikai berendezkedésből fakadó erőviszonyokból, és az igazán jelentős döntések meghozatalához elégtelen arányú kormánytöbbség miatt a jogállami helyreállítása igen nehezen halad.
* Kollégáink, Martin József Péter és Ligeti Miklós közös,a jogállam helyreállításáról és az elszámoltatás lehetséges módozatairól szóló cikke elolvasható a HVG-n: https://hvg.hu/360/20251207_transpare... *
A TI Magyarország december 9-én, az idei Korrupcióellenes Világnapon mutatta be új szakmai tanulmányát, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést.
Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című elemzésünkből kiderül, a magyar állam az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig több, mint 1300 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba. A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket.
Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat.
A tanulmány, valamint a konferenciánkról készült beszámoló elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/news/a-ner-bu...
