Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.
2026. március 20., péntek
MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSÁNAK ÚJABB ÁLLOMÁSAI
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.02.19-20.
HETI GAZDASÁG KÁRMÁN ANDRÁSSAL 8. RÉSZ: MILYEN AJÁNLATA VAN A TISZA-NAK A MAGYAR GAZDATÁRSADALOMNAK?
TISZA HIVATALOS
Szerző: KÁRMÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Magyarország közismerten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez. Emellett a mezőgazdaság elvileg az Európai Uniós csatlakozás egyik főnyertese. Mégis azt látjuk, hogy az agrárgazdaság termelése elmarad a lehetőségektől, a termelékenység továbbra is alacsony, gyakran korszerűtlen és környezetileg hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás folyik a szektorban. Miért alakult ez így az elmúlt évtizedekben, mire van szükség, hogy mindez megváltozzon és milyen ajánlata van a TISZA-nak a magyar gazdatársadalom részére?
Ezeket a kérdéseket járom körbe a heti gazdasági sorozatom legújabb részében, amiben Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője van segítségemre.
Előző részek:
Szerző: KÁRMÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Magyarország közismerten kedvező természeti adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez. Emellett a mezőgazdaság elvileg az Európai Uniós csatlakozás egyik főnyertese. Mégis azt látjuk, hogy az agrárgazdaság termelése elmarad a lehetőségektől, a termelékenység továbbra is alacsony, gyakran korszerűtlen és környezetileg hosszú távon fenntarthatatlan gazdálkodás folyik a szektorban. Miért alakult ez így az elmúlt évtizedekben, mire van szükség, hogy mindez megváltozzon és milyen ajánlata van a TISZA-nak a magyar gazdatársadalom részére?
Ezeket a kérdéseket járom körbe a heti gazdasági sorozatom legújabb részében, amiben Bóna Szabolcs, a TISZA agrárszakértője van segítségemre.
Előző részek:
- 1. rész: Repülőrajt helyett növekedési csapda
- 2. rész: A felelőtlen költségvetési politika ára
- 3. rész: Most meglepetésvendéggel!
- 4. rész: Mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt 16 évben?
- 5. rész: A magyar személyi jövedelemadó-rendszer és a TISZA terve
- 2. rész: A felelőtlen költségvetési politika ára
- 3. rész: Most meglepetésvendéggel!
- 4. rész: Mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt 16 évben?
- 5. rész: A magyar személyi jövedelemadó-rendszer és a TISZA terve
EBBEN AZ ORSZÁGBAN A TUDATHASÍTÁS A LEGÉSZSZERŰBB DÖNTÉS
KARAKTER
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.03.20.
Pintér Béla Kabuki című darabját tavaly novemberben mutatták be, a kormány megmondóemberei pedig azonnal kaptak az alkalmon, hogy újabb minibotrány keretében tematizálják, mennyire elvetemült „a másik oldal”. A színdarabot természetesen nem megnéző, de a műértelmezéshez enélkül is magas szinten értő kritikusok szerint ugyanis az előadás egy pontján egész egyszerűen agyonverik Schmidt Máriát. Ami – természetesen – felháborító. Csakhogy erről szó sincs, illetve pont csak annyira van szó róla, mint amennyire azt az a Pintér Béla sejtetni akarja, akit a Fidesz kultúrpolitikájának 16 éve alatt mindenhonnan kiszorítottak, kisemmiztek, lenéztek, és akinek a működését évek óta kitartóan próbálják ellehetetleníteni – hiába. Az, hogy Pintér Béla erre válaszul még mindig csak sejtetni akar, azzal mindenki jól jár.
A kormánypárti műfelháborodásra válaszul aztán az egész színházi szakmának, és a botrányba akarata és érintettségének hiánya ellenére belerángatott Nagy Ervinnek is egy emberként kellett magyaráznia, mi a különbség fikció és valóság között, mi történik tulajdonképpen a Kabukiban, és mi nem, mi az, hogy lázálom és egyáltalán: hogyan működik az a furcsa dolog, amit művészi önkifejezésnek hívunk.
Ha Pintér talán nem is sejthette előre, hogy az előadása ekkora port fog kavarni, jobban nem is jöhetett volna ki belőle. Az a nevetségesen abszurd helyzet alakult ugyanis ki, hogy a Kabuki fikciója tulajdonképpen azonnal megismételte magát a valóságban. Nem, nem az erőszak. Csak a totális, valóságtorzító elmebaj. Ezzel pedig egy dolog nyert csak bizonyosságot: Pintér Bélánál még mindig kevesebben látják élesebben, mi és miért történik ebben az országban. Hab a tortán, hogy a kormányoldal által generált ingyenreklám talán azok figyelmét is ráirányította a könyörtelen, ellenállást nem tűrő rendszerbe erkölcsileg, fizikailag és mentálisan is beleroppanó polgárokról szóló előadásra, akik talán elsiklottak volna felette. Kár, hogy már megint azok nem nézték meg, akiknek nem ártott volna, de még nem késő!
A tudathasadás nemzeti alap
A Kabukiban semmi sem az, aminek látszik. A thai múzeum valójában tájmúzeum. A thaiföldi maszk valójában japán. Hatvanpuszta Hetvenmező, a zebrák csíkos lovak, a középső tartomány ura a sógun. Petőfi Sándor valójában Szabadszálláson született, és József Attila volt a mestere. Vagy fordítva. Csányi Miklós tájmúzeum-igazgató valójában Csúnya Miska, a csendőrök által agyonvert 19. századi betyár. Vagy fordítva. Vagy sehogy se. A szőke, napszemüveges, gigantikus gyöngysort viselő professzorasszony nem Mária, hanem Veronika...
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.03.20.
A kormánypárti műfelháborodásra válaszul aztán az egész színházi szakmának, és a botrányba akarata és érintettségének hiánya ellenére belerángatott Nagy Ervinnek is egy emberként kellett magyaráznia, mi a különbség fikció és valóság között, mi történik tulajdonképpen a Kabukiban, és mi nem, mi az, hogy lázálom és egyáltalán: hogyan működik az a furcsa dolog, amit művészi önkifejezésnek hívunk.
Ha Pintér talán nem is sejthette előre, hogy az előadása ekkora port fog kavarni, jobban nem is jöhetett volna ki belőle. Az a nevetségesen abszurd helyzet alakult ugyanis ki, hogy a Kabuki fikciója tulajdonképpen azonnal megismételte magát a valóságban. Nem, nem az erőszak. Csak a totális, valóságtorzító elmebaj. Ezzel pedig egy dolog nyert csak bizonyosságot: Pintér Bélánál még mindig kevesebben látják élesebben, mi és miért történik ebben az országban. Hab a tortán, hogy a kormányoldal által generált ingyenreklám talán azok figyelmét is ráirányította a könyörtelen, ellenállást nem tűrő rendszerbe erkölcsileg, fizikailag és mentálisan is beleroppanó polgárokról szóló előadásra, akik talán elsiklottak volna felette. Kár, hogy már megint azok nem nézték meg, akiknek nem ártott volna, de még nem késő!
A tudathasadás nemzeti alap
A Kabukiban semmi sem az, aminek látszik. A thai múzeum valójában tájmúzeum. A thaiföldi maszk valójában japán. Hatvanpuszta Hetvenmező, a zebrák csíkos lovak, a középső tartomány ura a sógun. Petőfi Sándor valójában Szabadszálláson született, és József Attila volt a mestere. Vagy fordítva. Csányi Miklós tájmúzeum-igazgató valójában Csúnya Miska, a csendőrök által agyonvert 19. századi betyár. Vagy fordítva. Vagy sehogy se. A szőke, napszemüveges, gigantikus gyöngysort viselő professzorasszony nem Mária, hanem Veronika...
A FIDESZ FICÓVAL VAN, A TISZA A SZLOVÁKIAI MAGYAROKKAL// TISZA EP-HÍRADÓ 3#8
TISZA EP-HÍRADÓ
Szerző: TISZA / DÁVID DÓRA, HAJDU MÁRTON
2026.03.20.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) szerdai ülésén napirendre került a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában jelenleg is zajló földelkobzások ügye.
A meghallgatásra a TISZA javaslatára a parlament meghívta Fiala-Butora János ügyvédet, a téma nemzetközileg elismert szakértőjét. A bizottsági üléshez kapcsolódva a TISZA szakértőket, elemzőket, jogászokat és civil aktivistákat is meghívott Brüsszelbe, akik egy sajtótájékoztató és háttérbeszélgetés keretében osztották meg a nyilvánossággal az ügy különböző aspektusait.
A mai adásban Fiala-Butora János mellett Kollai István történész és Tóth Barnabás Felicián politológus segítségével mutatjuk be a kérdés történelmi, jogi és politikai hátterét.
A beszélgetésben részt vesz: Dávid Dóra, a TISZA EP-képviselője Hajdu Márton, a delegáció kabinetfőnöke
A műsorban szó esik:
Szerző: TISZA / DÁVID DÓRA, HAJDU MÁRTON
2026.03.20.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) szerdai ülésén napirendre került a Beneš-dekrétumok alapján Szlovákiában jelenleg is zajló földelkobzások ügye.
A meghallgatásra a TISZA javaslatára a parlament meghívta Fiala-Butora János ügyvédet, a téma nemzetközileg elismert szakértőjét. A bizottsági üléshez kapcsolódva a TISZA szakértőket, elemzőket, jogászokat és civil aktivistákat is meghívott Brüsszelbe, akik egy sajtótájékoztató és háttérbeszélgetés keretében osztották meg a nyilvánossággal az ügy különböző aspektusait.
A mai adásban Fiala-Butora János mellett Kollai István történész és Tóth Barnabás Felicián politológus segítségével mutatjuk be a kérdés történelmi, jogi és politikai hátterét.
A beszélgetésben részt vesz: Dávid Dóra, a TISZA EP-képviselője Hajdu Márton, a delegáció kabinetfőnöke
A műsorban szó esik:
- a felvidéki magyarokat érintő kollektív bűnösség elvének jelenlegi alkalmazásáról
- a FIDESZes érdekellentétről
- valamint arról, milyen támogatást nyújthat a TISZA a határon túli magyar közösségeknek kormányra kerülése után
IGEN, MÁR FÉL LÁBON IS KIBÍRJUK
FACEBOOK
Szerző: KOLOZSVÁRI SZALONNA ÉS HÍR-TELEN BESZÓLUNK
2026.03.20.
Orbán Viktor a brüsszeli Magyarország Házban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „dögönyözések", „szurkálások" és „trancsírozási kísérletek" ellenére kitartott amellett az álláspontja mellett, „hogyha nincs olaj, nincs pénz", azaz Magyarország megtagadja azt a formális döntést, amellyel hozzájárulna az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-s hitelhez, amíg tart a Magyarország elleni olajblokád Ukrajna részéről.
Úgy értékelt: azért nem „tekerték szőnyegbe" és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják", abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek. (via MTI)
1. Orbán Viktor semmilyen sajtótájékoztatót nem tartott Brüsszelben. A szájába belelógó mikrofonokhoz - M1, Mandiner, TV2, HírTV, Patrióta - tartozó szakmunkások, illetve a mikrofon nélkül érkezett szakmunkások nem képezik a sajtó részét, ezért tájékoztatni sem lehet őket.
2. Hagyjuk ezt a lábszagú katonai szakszótárt, ezt a megszállott, militáns propagandát, belefáradtunk. Aki 16 év alatt addig harcolt és verekedett Brüsszelben, hogy egy rakás uniós forrástól elvágta Magyarországot, akinek az Európai Unióról, Magyarország természetes szövetségeseiről a dögönyözés, szurkálás, trancsírozás és szőnyegbe tekerés jut eszébe, annak talán ideje belátni, hogy ez nem megy. Lehet, hogy kicsit késő, de a küzdősportok területén esetleg lehetne próbálkozni.
3. Reméljük, hogy Brüsszelben jól gondolják. Kibírjuk valahogy. Egyszersmind reméljük, hogy végre lehet egy olyan kormánya Magyarországnak, amelyik szimplán csak magyarbarát, azaz végrehajtja azt, és azt hajtja végre, amit a magyarok kérnek. Bőven beérjük ennyivel.
Szerző: KOLOZSVÁRI SZALONNA ÉS HÍR-TELEN BESZÓLUNK
2026.03.20.
Úgy értékelt: azért nem „tekerték szőnyegbe" és szállítottak titkos helyre emiatt a döntés miatt, mert Brüsszelben azt gondolják, hogy „ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják", abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz, és akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszelbarát és végrehajtja azt, amit itt kérnek. (via MTI)
1. Orbán Viktor semmilyen sajtótájékoztatót nem tartott Brüsszelben. A szájába belelógó mikrofonokhoz - M1, Mandiner, TV2, HírTV, Patrióta - tartozó szakmunkások, illetve a mikrofon nélkül érkezett szakmunkások nem képezik a sajtó részét, ezért tájékoztatni sem lehet őket.
2. Hagyjuk ezt a lábszagú katonai szakszótárt, ezt a megszállott, militáns propagandát, belefáradtunk. Aki 16 év alatt addig harcolt és verekedett Brüsszelben, hogy egy rakás uniós forrástól elvágta Magyarországot, akinek az Európai Unióról, Magyarország természetes szövetségeseiről a dögönyözés, szurkálás, trancsírozás és szőnyegbe tekerés jut eszébe, annak talán ideje belátni, hogy ez nem megy. Lehet, hogy kicsit késő, de a küzdősportok területén esetleg lehetne próbálkozni.
3. Reméljük, hogy Brüsszelben jól gondolják. Kibírjuk valahogy. Egyszersmind reméljük, hogy végre lehet egy olyan kormánya Magyarországnak, amelyik szimplán csak magyarbarát, azaz végrehajtja azt, és azt hajtja végre, amit a magyarok kérnek. Bőven beérjük ennyivel.
LESZ-E FIDESZES BUSZOZTATÁS IRÁNBA IS? // SZABADSAJTÓ KLUB
SZABADSAJTÓ KLUB
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.
Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...
Ezen a héten műsorunk témái:
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.20.
Ismét lesz SZABADSAJTÓ KLUB EXTRA! Március 24-én Budapesten a Vörös Neon Bárban 18 órától közönség előtt vesszük fel a műsort, amit csak az előfizetéses csatornatagjaink láthatnak élőben a YouTube-on, valamint azok a nézőink, akik a helyszínre belépőt váltanak. Jegyvásárlás: https://cooltix.hu/event/69b3ef016ede...
Ezen a héten műsorunk témái:
- Meneszti-e Orbán Viktor Gulyás Gergelyt, amiért a miniszter "háborúpárti" kijelentést tett a Kormányinfón?
- Érdemes-e Magyar Péternek kampánytémává tenni Gulyás Gergely elszólását a magyar katonák Iránba küldéséről?
- Komolyan rettegnek a Békemenet szervezői attól, hogy Magyarország ukrán gyarmat lehet?
- Hogyan buktatták le magukat a Tisza Párt Nemzeti Menetén ukrán zászlóval megjelenő fideszesek?
- Milyen haszna lehet a Fidesznek abból, hogy a kampány végén Orbán Viktor is országjárásra indult?
- Tényleg vannak a kormánypártoknak olyan rejtőzködő szavazói, akiket a közvélemény-kutatók nem érnek el?
- Hogyan ér össze a Matolcsy-klán a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreivel?
ALPÁR GYÖRGY: NEM FOG TAROLNI A KISTELEPÜLÉSEKEN A FIDESZ – KOMPORSZÁG
KOMPORSZÁG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.
Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.
A műsorban szóba került az is, hogy:
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2026.03.20.
Meggyőződésem, hogy most már nem fogja letarolni a kistelepüléseket a Fidesz – mondta Kompország című műsorunkban Alpár György vlogger, influenszer, az ormánsági Drávaszerdahely korábbi polgármestere. Beszélt arról is, hogy szerinte a falvak végleg elsorvadnak, nincs közösség, nincs munka, nincsenek programok, az Orbán-kormány ugyanis kivéreztette őket.
A műsorban szóba került az is, hogy:
- Szerinte ki nyeri a választásokat?
- Lenne-e még polgármester?
- Miben tudna segíteni egy Tisza-kormánynak?
- Hogyan vette meg a Fidesz a falusi polgármestereket?
ÚGY LECSÚSZOTT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN, HOGY AZ ELTE KUTATÓI NEM HITTEK A SZEMÜKNEK
TELEX
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.
Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert
az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.
Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...
Szerzők: KIRÁLY ANDRÁS, NYILAS GERGELY
2026.03.20.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […], drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”, és képes arra, hogy „a visszaépülő civil társadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert
az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.
Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket...
MEGBUKOTT LÁZÁR JÁNOS KASTÉLYPRIVATIZÁCIÓJA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.
A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.
Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ismerte el a HVG kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt, a majki kamalduli remeteséget ugyanis a közeli Oroszlány városa vette át. A másik ingatlan a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amit a PBE Építő Kft. kapott meg; ennek a cégnek Paár Attila építőipari milliárdos, Tiborcz István egykori üzlettársa a tulajdonosa.
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
a legtöbb nagyvállalatnak semmi szüksége nincs kastélyra, és az idegenforgalmi célú működtetéshez sincs meg náluk a megfelelő szakmai tudás és a személyi állomány.
A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.
Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...
OROSZBARÁTTÁ TETT ÉS UKRAJNÁTÓL RETTEGŐ MAGYAROK: ÍGY FORMÁLTA AZ ORSZÁGOT ORBÁN PRIMITÍV FÉLELEMPOLITIKÁJA
HVG360
Szerző: RIBA ISTVÁN
2026.03.20.
A Fidesz-módszer legfontosabb eleme olyan érzelmi hatás keltése, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek. Kérdés, hányszor válik be az orbáni propaganda jól kidolgozott sémája.
Szegény Soros György már a kanyarban sincs. A négy és nyolc évvel ezelőtti parlamenti választások előtt már az óvodások is a Soros-rém képével ébredtek, annyira teletömte a Fidesz még a YouTube-ot is az amerikai milliárdos elleni vádakkal. Nyolc éve Orbán Viktor egyenesen azzal kampányolt: „Soros György nyílt támadást intézett Magyarország ellen. Kiépített ügynökszervezet-hálózat és szinte korlátlan anyagi erőforrás áll a rendelkezésére.”
Hogy, hogy nem, a kormánypropaganda nyomán úgy tűnik, mintha Soros azóta eladta volna ügynökszervezetét – nyilván jó pénzért – Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Legalábbis ez köszön vissza a plakátokról s az orbáni propagandaszervek, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményeiből. Ezek szerint az egykori Soros-ügynökök ma már ukránbérencek lennének. A Békemenet szervezői pedig azzal kampányolnak, hogy „Nem leszünk ukrán gyarmat!”.
Úgy látszik, nemcsak Soros, de Brüsszel is vesztett mára mozgósító erejéből, hiszen évtizede azzal kampányol Orbán: nem engedi, hogy Brüsszel gyarmata legyünk. Más kérdés, hogy
Hogy miért fogadókész a magyar választópolgárok jó része efféle bornírtságokra, arra nyilván egy szociálpszichológus tudna jó választ adni. Ám Orbán Viktor miniszterelnök azt pontosan fel tudja mérni, hogy ezt a fajta propagandát érdemes bevetnie, hiszen ezzel tud szavazókat magához csábítani vagy megtartani. A kulcskérdés ugyanis a biztonságérzet.
Amennyiben Orbán úgy véli, hogy a feszültség növelésével, akár háborús pszichózis kialakításával szavazókra tud szert tenni, akkor nem fogja vissza magát. S természetesen azt kommunikálja, hogy a biztonságot az általa vezetett kormány képes csak garantálni.Ezek a primitív üzenetek – az előző választásokból okulva – láthatóan eredményesen használhatóak a politika szférájában.
A legfontosabb olyan érzelmi hatás keltése, a félelem légkörének kialakítása, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek...
Szerző: RIBA ISTVÁN
2026.03.20.
Szegény Soros György már a kanyarban sincs. A négy és nyolc évvel ezelőtti parlamenti választások előtt már az óvodások is a Soros-rém képével ébredtek, annyira teletömte a Fidesz még a YouTube-ot is az amerikai milliárdos elleni vádakkal. Nyolc éve Orbán Viktor egyenesen azzal kampányolt: „Soros György nyílt támadást intézett Magyarország ellen. Kiépített ügynökszervezet-hálózat és szinte korlátlan anyagi erőforrás áll a rendelkezésére.”
Hogy, hogy nem, a kormánypropaganda nyomán úgy tűnik, mintha Soros azóta eladta volna ügynökszervezetét – nyilván jó pénzért – Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Legalábbis ez köszön vissza a plakátokról s az orbáni propagandaszervek, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményeiből. Ezek szerint az egykori Soros-ügynökök ma már ukránbérencek lennének. A Békemenet szervezői pedig azzal kampányolnak, hogy „Nem leszünk ukrán gyarmat!”.
Úgy látszik, nemcsak Soros, de Brüsszel is vesztett mára mozgósító erejéből, hiszen évtizede azzal kampányol Orbán: nem engedi, hogy Brüsszel gyarmata legyünk. Más kérdés, hogy
nem érdemes logikát keresni a propagandában, hiszen Ukrajna Orbán szerint nem is egy független állam, nem világos tehát, hogyan lenne képes mégis gyarmatosítani Magyarországot.
Hogy miért fogadókész a magyar választópolgárok jó része efféle bornírtságokra, arra nyilván egy szociálpszichológus tudna jó választ adni. Ám Orbán Viktor miniszterelnök azt pontosan fel tudja mérni, hogy ezt a fajta propagandát érdemes bevetnie, hiszen ezzel tud szavazókat magához csábítani vagy megtartani. A kulcskérdés ugyanis a biztonságérzet.
A legfontosabb olyan érzelmi hatás keltése, a félelem légkörének kialakítása, amely nyomán az emberek a biztonságot nyújtó hatalom szárnyai alá menekülnek...
NINCS AZ A KOMMENT, AMI FELÉRNE EGY KÉZFOGÁSSAL ❌ VÉTÓ RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLÁVAL #87
PARTIZÁN / VÉTÓ
Beszélgetőtársak: RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLA
2026.03.19.
Úgy tűnik, mégsem a digitális térben akarja a Fidesz megverni a Tiszát. Az hagyján, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai nagyon is analóg akciót vezényeltek a Nemzeti Meneten, Orbán Viktor is országjárásba kezdett. A személyes találkozások fontosságáról beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla. Vigyázat, kampánytanácsadói tartalom!
0:00 Ukrán zsászló a vörösvonal-gyárban
Beszélgetőtársak: RUFF BÁLINTTAL ÉS VIDA KAMILLA
2026.03.19.
Úgy tűnik, mégsem a digitális térben akarja a Fidesz megverni a Tiszát. Az hagyján, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai nagyon is analóg akciót vezényeltek a Nemzeti Meneten, Orbán Viktor is országjárásba kezdett. A személyes találkozások fontosságáról beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla. Vigyázat, kampánytanácsadói tartalom!
0:00 Ukrán zsászló a vörösvonal-gyárban
21:55 Két választókerületi kutatás
30:37 Országjárás, fotócsata
47:23 Tényleg kell a kézfogás
BÁRÁNDY GERGELY KIMONDTA: ÍGY LEHET LEVÁLTANI AZ ORBÁN RENDSZERT!
KLIKKTV / ROSTRUM
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.03.20.
Új alkotmány, alkotmányozás Magyarországon, parlament szerepe, köztársasági elnök választása, ügyészség függetlensége, kétkamarás parlament, bírói önigazgatás – ezekről a kulcskérdésekről beszélget a Rostrum műsorában Bárándy Gergely. A beszélgetés feltárja, hogyan történhetne egy legitim és széles társadalmi támogatottságú alkotmányozási folyamat Magyarországon, milyen szerepe lehet a parlamentnek, a szakmai szervezeteknek és a társadalomnak az új alkotmány kialakításában.
A műsor második részének vendége ismét Bárándy Gergely, akivel az alkotmányozás kérdéséről, a magyar közjogi rendszer működéséről és az állami intézmények jövőjéről beszélgetünk.
A beszélgetés egyik központi kérdése: hogyan lehetne legitim és társadalmilag elfogadott alkotmányt létrehozni Magyarországon? A műsorban szó esik arról, hogy milyen szerepet kell játszania a parlamentnek az alkotmányozási folyamatban, és hogyan lehetne bevonni a társadalmi szervezeteket, szakmai műhelyeket és állami intézményeket.
A diskurzus érinti a köztársasági elnök választásának módját, a parlament szerkezetét, valamint azt a vitát is, hogy szükség lenne-e kétkamarás parlamentre. Felmerül az ügyészség helyzete, a legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a büntetőpolitika érvényesítésében milyen kapcsolatnak kellene lennie a kormány és az ügyészség között.
A műsor kitér a bírói önigazgatás rendszerére, az igazságszolgáltatás intézményi működésére, valamint arra is, hogy milyen egyensúlyt kell teremteni a hatalmi ágak között egy stabil demokráciában.
Ez az adás mélyebb betekintést ad a magyar közjogi rendszer működésébe és abba a kérdésbe, hogy milyen intézményi reformokra lehet szükség a jövőben.
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.03.20.
Új alkotmány, alkotmányozás Magyarországon, parlament szerepe, köztársasági elnök választása, ügyészség függetlensége, kétkamarás parlament, bírói önigazgatás – ezekről a kulcskérdésekről beszélget a Rostrum műsorában Bárándy Gergely. A beszélgetés feltárja, hogyan történhetne egy legitim és széles társadalmi támogatottságú alkotmányozási folyamat Magyarországon, milyen szerepe lehet a parlamentnek, a szakmai szervezeteknek és a társadalomnak az új alkotmány kialakításában.
A műsor második részének vendége ismét Bárándy Gergely, akivel az alkotmányozás kérdéséről, a magyar közjogi rendszer működéséről és az állami intézmények jövőjéről beszélgetünk.
A beszélgetés egyik központi kérdése: hogyan lehetne legitim és társadalmilag elfogadott alkotmányt létrehozni Magyarországon? A műsorban szó esik arról, hogy milyen szerepet kell játszania a parlamentnek az alkotmányozási folyamatban, és hogyan lehetne bevonni a társadalmi szervezeteket, szakmai műhelyeket és állami intézményeket.
A diskurzus érinti a köztársasági elnök választásának módját, a parlament szerkezetét, valamint azt a vitát is, hogy szükség lenne-e kétkamarás parlamentre. Felmerül az ügyészség helyzete, a legfőbb ügyész szerepe, valamint az is, hogy a büntetőpolitika érvényesítésében milyen kapcsolatnak kellene lennie a kormány és az ügyészség között.
A műsor kitér a bírói önigazgatás rendszerére, az igazságszolgáltatás intézményi működésére, valamint arra is, hogy milyen egyensúlyt kell teremteni a hatalmi ágak között egy stabil demokráciában.
Ez az adás mélyebb betekintést ad a magyar közjogi rendszer működésébe és abba a kérdésbe, hogy milyen intézményi reformokra lehet szükség a jövőben.
EZ MÁR A VÉGJÁTÉK: PÁNIKBAN A HATALOM
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Lendvai Pál: Ez már a végjáték: pánikban a hatalom.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Lendvai Pál: Ez már a végjáték: pánikban a hatalom.
A KOLLEKTÍV MÍTOSZ LÁZADÁSA – AZ ILLIBERÁLIS RENDSZEREK HIÁBAVALÓSÁGÁRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ATZÉL TAMÁS
2026.03.20.
A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő – írja vendégszerzőnk. Atzél András eposzi méretű esszéjében arra tesz kísérletet, hogy vázolja: mi hajítja az illiberálisokat a társadalom hullámainak tetejére, s hogy miért hiábavaló mégis a vállalkozásuk hosszabb távon. Monstre világmagyarázat.
A fejlett államok társadalmai mindenütt szakadást mutatnak, helyenként polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Az illiberális jövő koncepciója hibás feltételezésen alapul, ezért megvalósíthatatlan. Akik ezen dolgoznak, nem értik a társadalom – végső soron az egyéni psziché működését. Eközben mérhetetlen szenvedést okoznak, és rombolják a civilizációt.
Minden fejlett társadalomban kialakult egy mély, szinte átjárhatatlan törésvonal, amit a megfigyelők a városi és a falusi lakosság, a fiatalok és az idősek, szülők és gyerekek, a tanultak és a kevésbé képzettek, vagy politikai táborokra egyszerűsítve konzervatívok és liberálisok szembenállásaként írnak le. A szembenállás valamennyi dimenziója egyetlen, a mélyben meghúzódó törésvonal kivetülése.
A még nem individuálódott és az individuálódott tömegek egymásnak feszülését látjuk. Az előbbiek el akarják pusztítani az utóbbiakat (pozíciókból, fórumokról, nyilvánosságból kiszorítani, elhallgattatni, szerveződéseiket ellehetetleníteni), mert azt hiszik, miattuk olvad, repedezik, tűnik el a világuk. Utóbbiak meg azért akarják kiszorítani az előbbieket, mert úgy érzékelik (sajnos helyesen) hogy azok egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra.
Az alábbi írásban a következő állításokat igyekszem bizonyítani:
4. Az illiberális kísérlet, amit látunk, egy anomália, amit végül az emberi természet fog megszüntetni...
Szerző: ATZÉL TAMÁS
2026.03.20.
A fejlett államok társadalmai mindenütt szakadást mutatnak, helyenként polgárháború-közeli helyzet alakult ki. Az illiberális jövő koncepciója hibás feltételezésen alapul, ezért megvalósíthatatlan. Akik ezen dolgoznak, nem értik a társadalom – végső soron az egyéni psziché működését. Eközben mérhetetlen szenvedést okoznak, és rombolják a civilizációt.
Minden fejlett társadalomban kialakult egy mély, szinte átjárhatatlan törésvonal, amit a megfigyelők a városi és a falusi lakosság, a fiatalok és az idősek, szülők és gyerekek, a tanultak és a kevésbé képzettek, vagy politikai táborokra egyszerűsítve konzervatívok és liberálisok szembenállásaként írnak le. A szembenállás valamennyi dimenziója egyetlen, a mélyben meghúzódó törésvonal kivetülése.
A még nem individuálódott és az individuálódott tömegek egymásnak feszülését látjuk. Az előbbiek el akarják pusztítani az utóbbiakat (pozíciókból, fórumokról, nyilvánosságból kiszorítani, elhallgattatni, szerveződéseiket ellehetetleníteni), mert azt hiszik, miattuk olvad, repedezik, tűnik el a világuk. Utóbbiak meg azért akarják kiszorítani az előbbieket, mert úgy érzékelik (sajnos helyesen) hogy azok egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra.
Az alábbi írásban a következő állításokat igyekszem bizonyítani:
1. A liberális demokráciák felemelkedése, és a régi társadalomszerkezet lebomlása természetes folyamat része. Ez a folyamat a világon mindenhol megvalósul – különböző társadalmakban eltérő időpontokban. Ahol még nem látszanak a nyomai, az nem egy másik típusú társadalom, hanem ugyanannak az időtengelynek egy másik pontja.
2. … ennek a változásnak az alapvető természete, hogy folyamatosan gyorsul …
3. … és visszafordíthatatlan.
4. Az illiberális kísérlet, amit látunk, egy anomália, amit végül az emberi természet fog megszüntetni...
LAPONYI ZSOLT: AZ AZ ÉRZÉSEM, HOGY A RENDŐRÖK 90 SZÁZALÉKA NEM A FIDESZRE FOG SZAVAZNI
TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.03.20.
„A Rétvári-ügy kirobbanásáig a rendőrség megbecsült állománytagjaként tekintettek rám a szolgálati elöljáróim, rendőrségi karrierem felfelé ívelő volt, kihívásokkal teli és szakmailag kifejezetten izgalmas feladatokat bíztak rám. A Rétvári-ügyet követően azonban a rendőrségi pályafutásom 180 fokos fordulatot vett. Minden egyes parancs, minden egyes munkáltatói intézkedés kizárólag az ellehetetlenítésemet szolgálta […].”
Ez a néhány mondat is szerepel Laponyi Zsolt március 9-én beadott azonnali hatályú lemondásában. Laponyi Zsolt 2022-ben csatlakozott a BRFK-hoz, ahol többek között a rendőrségi kampányok egyik arca lett. 2025. április 24-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára bejegyzést tett közzé a rendőrség napján, amit egy olyan fotóval illusztrált, amin Laponyi is szerepelt, a kép alatt pedig a KDNP.hu felirat volt látható. Miután az őrmester nyilvános posztban kérte az államtitkárt, hogy ne használja politikai marketinghez a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban fegyelmi indult ellene, majd kitették a seriffprogramból is.
Az idén március elején lemondott rendőrt arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt egy éve a BRFK-nál, ki adhatott ki hozzá „használati utasítást”, és mit gondol, az állomány tagjai a fegyverpénz miatt tényleg a Fideszre fogják-e húzni az ikszet. Laponyit a beszélgetésre az egyik ügyvédje, Sziklai Tamás is elkísérte...
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.03.20.
Ez a néhány mondat is szerepel Laponyi Zsolt március 9-én beadott azonnali hatályú lemondásában. Laponyi Zsolt 2022-ben csatlakozott a BRFK-hoz, ahol többek között a rendőrségi kampányok egyik arca lett. 2025. április 24-én Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára bejegyzést tett közzé a rendőrség napján, amit egy olyan fotóval illusztrált, amin Laponyi is szerepelt, a kép alatt pedig a KDNP.hu felirat volt látható. Miután az őrmester nyilvános posztban kérte az államtitkárt, hogy ne használja politikai marketinghez a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban fegyelmi indult ellene, majd kitették a seriffprogramból is.
Az idén március elején lemondott rendőrt arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt egy éve a BRFK-nál, ki adhatott ki hozzá „használati utasítást”, és mit gondol, az állomány tagjai a fegyverpénz miatt tényleg a Fideszre fogják-e húzni az ikszet. Laponyit a beszélgetésre az egyik ügyvédje, Sziklai Tamás is elkísérte...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6746. – HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T?
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.19.
A NotebookLM öt perc alatt készített a sorozat szövege alapján egy három perces videót, terjesszétek.
A teljes sorozat itt olvasható:
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.19.
A teljes sorozat itt olvasható:
OROSZ BEAVATKOZÁS A HIDEGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN / FELEDY BOTOND
2026.03.18.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője beszélget arról, mit tudunk az orosz beavatkozások történetéről. Vajon tényleg sorsfordító kémháború zajlik Európában? Mi spekuláció, és mi tény? És mit tehet egy hétköznapi polgár?
00:00 - Visszaszámláló
Szerző: PARTIZÁN / FELEDY BOTOND
2026.03.18.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő és Feledy Botond, a Partizán külpolitikai szakértője beszélget arról, mit tudunk az orosz beavatkozások történetéről. Vajon tényleg sorsfordító kémháború zajlik Európában? Mi spekuláció, és mi tény? És mit tehet egy hétköznapi polgár?
00:00 - Visszaszámláló
5:00 - A cári titkosszolgálattól a KGB-ig
24:15 - Putyin hibrid háborúja
37:26 - Magyarország és a fekete internacionálé
55:59 - Mit ér a dezinformáció, ha az állam maga is trollfarmot üzemeltet?
1:12:15 - Hamis zászlós műveletek
1:28:59 - Elhárítás
ORBÁN 16 ÉVE A LECSÚSZÁS TÖRTÉNETE
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Ágh Attila politológus szerint az Orbán-rendszer 16 éve nem egyszerűen politikai korszak, hanem egy olyan lecsúszástörténet, amelynek mára minden következménye egyszerre látszik. Egy készülő új kötet apropóján beszél arról, hogyan sodródott Magyarország az Európai Unió perifériájára, miként vált a korrupció a rendszer szervezőelvévé, és miért jutott el odáig a kormányzás, hogy már saját magát is rombolja.
A beszélgetésben szó esik az ország gazdasági állapotáról, az önkormányzatok kivéreztetéséről, az infrastruktúra leépüléséről, az egészségügy és az oktatás válságáról, valamint arról is, hogyan működött 16 éven át a hatalom „hazugságbirodalma”. Ágh Attila szerint a Fidesz nemcsak uralni akarta a politikát, hanem egy teljes hegemóniát épített ki, amelyben a valóságot propaganda fedte el.
A politológus arról is beszél, hogy egy esetleges kormányváltás után miért jöhet rendkívül feszült időszak, milyen szerepe lehet ebben a köztársasági elnöknek, és miért lehet szükség a választói részvétel folytatására a szavazás után is.
Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról is, milyen állapotban van ma Magyarország, és mi következhet az Orbán-rendszer után.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.03.20.
Ágh Attila politológus szerint az Orbán-rendszer 16 éve nem egyszerűen politikai korszak, hanem egy olyan lecsúszástörténet, amelynek mára minden következménye egyszerre látszik. Egy készülő új kötet apropóján beszél arról, hogyan sodródott Magyarország az Európai Unió perifériájára, miként vált a korrupció a rendszer szervezőelvévé, és miért jutott el odáig a kormányzás, hogy már saját magát is rombolja.
A beszélgetésben szó esik az ország gazdasági állapotáról, az önkormányzatok kivéreztetéséről, az infrastruktúra leépüléséről, az egészségügy és az oktatás válságáról, valamint arról is, hogyan működött 16 éven át a hatalom „hazugságbirodalma”. Ágh Attila szerint a Fidesz nemcsak uralni akarta a politikát, hanem egy teljes hegemóniát épített ki, amelyben a valóságot propaganda fedte el.
A politológus arról is beszél, hogy egy esetleges kormányváltás után miért jöhet rendkívül feszült időszak, milyen szerepe lehet ebben a köztársasági elnöknek, és miért lehet szükség a választói részvétel folytatására a szavazás után is.
Ez a beszélgetés nemcsak egy könyvről szól, hanem arról is, milyen állapotban van ma Magyarország, és mi következhet az Orbán-rendszer után.
REMÉNY A RENDSZERVÁLTÁSRA, EGY VALÓDI DEMOKRÁCIÁRA
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.19.
Bolgár György beszélgetőtársa Pető Iván, politikus, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnöke.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.19.
Bolgár György beszélgetőtársa Pető Iván, politikus, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori elnöke.
Sokakban felvetődik a kérdés, hogy elég-e egy kormányváltás, vagy rendszerváltásra lenne szükség. A 90-es években az egypártrendszert váltotta fel a társadalom egy többpártrendszerre.
A mostani rendszert sokan maffiaállamnak nevezik, mely egy vezérelvű demokrácia. Ha ezek a mai rendszer legfőbb ismérvei, akkor reméljük, hogy rendszerváltás lesz, és egy valódi demokrácia jöhet létre.
Ha a FIDESZ elveszti a választást, önkontrol nélkül rombolni fog.
A 2026-os választás reményt ad a rendszerváltásra, a valódi demokrácia létrejöttére, ugyanakkor Tisza győzelem esetén nagyon fontos, hogy milyen többséggel győz, hiszen a mozgásterét jelentősen ez a tény fogja meghatározni.
A "MACSKÁS FADÍSZ" JELENSÉG NEM CSAK EGY FELLÁNGOLÁS A FIATALOKNÁL | NAGY ÁDÁM
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.03.19.
A Reggeli személy 206 március 19-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nagy Ádám egyetemi tanár, ifjúság -és neveléskutató, a Civil Szemle főszerkesztője volt.
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.03.19.
A Reggeli személy 206 március 19-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Nagy Ádám egyetemi tanár, ifjúság -és neveléskutató, a Civil Szemle főszerkesztője volt.
RENDSZERVÁLTÓ HANGULAT: A TISZA LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSA? | KAMPÁNYZAJSZŰRŐ SCHULTZ NÓRÁVAL
DW MAGYAR / KAMPÁNYZAJSZŰRŐ
Műsorvezető: KUCZOGI JAKAB
2026.03.18.
Erőpróba március 15-én: Orbán Viktor és Magyar Péter is menetelt a nemzeti ünnepen. Bár a kutatók szerint a Tiszánál voltak többen, mind Magyar Péterék, mind a Fidesz nagy tömeget tudott felmutatni a választás előtt. Az utcai politizálás pedig tovább folytatódik: Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Első államosán, Kaposváron sokan voltak, ami után a Tiszát egyszerűen digitális blöffnek nevezte – pedig az előny a független felmérések szerint még mindig bőven a Tiszánál van.
Ez itt a Kampányzajszűrő, a DW Magyar hetente jelentkező politikai podcastja. A műsorvezető Kuczogi Jakab vendége ezúttal Schultz Nóra politológus, akivel az aktualitások mellett a vélt rendszerváltó hangulat politikai hatásait és a bizonytalan választók helyzetét beszéltük át. A magyar és a 3 évvel ezelőtt lengyel választás összehasonlításáról Végh Zsuzsannát, a German Marshall Fund elemzőjét kérdeztük. Állandó vendégünk, Bódi Mátyás pedig arról beszélt, hogy mit kell tudni a bizonytalan szavazókról, illetve, hogy mit gondol Orbán Viktor országjárásról.
ITT NÉZHETŐ MEG
A Kampányzajszűrő korábbi adásai:
Műsorvezető: KUCZOGI JAKAB
2026.03.18.
Erőpróba március 15-én: Orbán Viktor és Magyar Péter is menetelt a nemzeti ünnepen. Bár a kutatók szerint a Tiszánál voltak többen, mind Magyar Péterék, mind a Fidesz nagy tömeget tudott felmutatni a választás előtt. Az utcai politizálás pedig tovább folytatódik: Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Első államosán, Kaposváron sokan voltak, ami után a Tiszát egyszerűen digitális blöffnek nevezte – pedig az előny a független felmérések szerint még mindig bőven a Tiszánál van.
Ez itt a Kampányzajszűrő, a DW Magyar hetente jelentkező politikai podcastja. A műsorvezető Kuczogi Jakab vendége ezúttal Schultz Nóra politológus, akivel az aktualitások mellett a vélt rendszerváltó hangulat politikai hatásait és a bizonytalan választók helyzetét beszéltük át. A magyar és a 3 évvel ezelőtt lengyel választás összehasonlításáról Végh Zsuzsannát, a German Marshall Fund elemzőjét kérdeztük. Állandó vendégünk, Bódi Mátyás pedig arról beszélt, hogy mit kell tudni a bizonytalan szavazókról, illetve, hogy mit gondol Orbán Viktor országjárásról.
ITT NÉZHETŐ MEG
A Kampányzajszűrő korábbi adásai:
HOLODA ATTILA: MILYEN REZSICSÖKKENTÉS AZ, AMELYBE AZ ELSŐ NAGY HIDEGNÉL BE KELL AVATKOZNI?
NÉPSZAVA / EXIT PODCAST
Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.
Legfrissebb hírek a Népszavában: https://nepszava.hu/
Szerző: NÉPSZAVA
2026.03.19.
2026.03.19.
Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.
A SZABADSÁGHARC ÜNNEPÉN SIKERÜLT EGY OLYAN VILÁGKÉPET PIEDESZTÁLRA EMELNI, AMELYBEN A SZABADSÁG LEGFELJEBB RETORIKAI KELLÉK
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.03.17.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapjának apropóján idén is kiosztották a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje címet. Az esemény – amely elvileg a polgári szabadság, a felelős kormányzás és a modern nemzeteszme ünnepe – ezúttal különös fénytörésbe került: a kitüntetettek között szerepelt Rákay Philip felesége, Wieber Orsolya asztrológus is, aki saját meghatározása szerint „a Létezés jelekben való látásával”, „a kozmikus történelem olvasásával” és a „varázserejű logikával megáldott magyar nyelv Ősforrásig hatoló művelésével” szolgálja a hazát és az egyetemes emberi értékeket.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.03.17.
Az ember egy pillanatra megáll, és eltöpreng: ez most paródia vagy tényleges állami elismerés? S miután megbizonyosodik arról, hogy ez utóbbi, akkor világossá válik: itt nem valamiféle hatalmi ízlésficamról van szó, hanem arról, hogy mit tekint ma az állam tudásnak, értéknek és követendő példának.
A különbség ugyanis egyszerűbb, mint amilyennek látszik. Az ezotéria belső bizonyosságokra, intuíciókra és „rejtett jelentésekre” épül, amelyek nem igényelnek külső ellenőrzést. A tudomány ezzel szemben megfigyelésekre, bizonyítékokra és mások által is ellenőrizhető eljárásokra támaszkodik. Az egyik kijelentéseket tesz, amelyek mindörökké megőrzik sérthetetlenségüket, a másik állításokat fogalmaz meg, amelyek vállalják a kockázatot, hogy hibásnak bizonyulhatnak. Az egyik világmagyarázatai mindent magukba olvasztanak, s öröknek neveztetnek, a másik módszere éppen azzal halad előre, hogy saját tévedéseit ismeri fel és korrigálja.
Ezt ragadta meg Karl Popper, amikor a tudomány ismérvének azt tekintette, hogy állításai elvileg cáfolhatók: létezik olyan tapasztalat, amely megmutathatja róluk, hogy nem igazak. És ezt egészítette ki Thomas Kuhn azzal a felismeréssel, hogy a tudomány története nem folyamatos felhalmozás, hanem paradigmák váltakozása: olyan kereteké, amelyeket éppen az anomáliák, azaz a meg nem magyarázható jelenségek kényszerítenek felülvizsgálatra. A tudomány tehát nem a tévedhetetlenség intézménye, hanem a korrekció lehetőségének rendszere.
És pont itt válik igazán figyelemre érdemessé a mai magyar hatalmi rendszer „észjárása”. Mert amikor egy állam a „kozmikus történelem olvasását” és a „beavató csillagzat” értelmezését tünteti ki, akkor nem egy különc hóbortot jutalmaz, hanem egy olyan gondolkodásmódot emel normává, amely mentes minden ellenőrizhetőségtől, ugyanakkor annál erősebb igazságigénnyel lép fel. Az állami kitüntetés ugyanis kanonizál, azaz példaképet állít. Legitimál, azaz hitelességet ad. Irányt mutat, azaz kijelöli, mit tekint a közösség értéknek. Ebben az esetben pedig azt üzeni, hogy az ezotéria és a tudomány közötti különbség eltűnt, vagy legalábbis többé nem releváns.
Ráadásul nevezett hölgy – aki a „Mennyben fogant magyar Boldogasszonyt” is szóba hozza – egész vállalkozása még saját hivatkozási alapját, tudniillik magát a kereszténységet is alapjaiban érti félre. A keresztény hagyomány – amelyre az idézett szöveg oly buzgón utal – nem csekély módon az asztrológiai determinizmus ellenében jött létre. A 4. századi Firmicus Maternus, aki maga is írt az asztrológiáról, később keresztényként éppen azt hangsúlyozta: az ember nem a csillagok játékszere, a csillagok nem döntenek helyette. Ha döntenének, nem lenne bűn, nem lenne erény, és nem lenne felelősség sem. A szabad akarat – és vele a morális elszámoltathatóság – egyszerűen megszűnne. Márpedig a kereszténység éppen ezen áll vagy bukik.
Ehhez képest ma ott tartunk, hogy a „Mennyben fogant magyar Boldogasszonyi hagyomány” és az „égig érő kozmikus történelem” állami kitüntetés tárgya. Vagyis a szabadságharc ünnepén sikerült egy olyan világképet piedesztálra emelni, amelyben a szabadság legfeljebb retorikai kellék.
És itt már konkrétan a mai magyar politikai gyakorlatról van szó. Arról a beszédmódról, amely következetesen egy rejtett valóságra hivatkozik: olyan folyamatokra, amelyeket az „egyszerű emberek” nem látnak, csak kevesen. Azok, akik „értik”. Azok, akik „tudják”. A Fidesz–KDNP politikusai ebben a narratívában a beavatottak szerepét töltik be: ők látják a háttérben működő erőket, ők ismerik a rejtett összefüggéseket, ők tudják, hogy minden mögött terv áll.
Ez a gondolkodásmód nem ismeretlen. Az ezotéria klasszikus szerkezete tér vissza benne: a világ nem nyitott, hanem megfejtendő; a valóság nem hozzáférhető, hanem értelmezésnek álcázott önkény tárgya, mely tetszés szerint átmagyarázható; s az igazság nem ellenőrizhető, hanem kinyilatkoztatott. Aki nem ért egyet, az nem cáfol, hanem „süket” vagy „világtalan”.
Ehhez a szerkezethez sajátos nyelv is tartozik. Nem a fogalmi tisztaság nyelve, hanem az ingeradásé. Szavak, amelyek nem értelmeznek, hanem mozgósítanak: szuverenitás, nemzet, idegen erők, globális tér. Ezek a szózuhatagok vagy szódiarék nem fogalmi tisztázást kínálnak, hanem a lehető legprimitívebb világmagyarázatot. Varázsszavak, amelyek egyszerre teremtenek érzelmi biztonságot és jelölnek ki ellenséget. A nyelv itt nem a valóság leírására szolgál, hanem annak elfedésére.
Mindez különösen éles ellentétben áll azzal, hogy a modern állam működése a tudományos racionalitásra épül. Az egészségügy, az oktatás, a technológia, a gazdaság mind olyan rendszerek, amelyek csak akkor működnek, ha az állítások ellenőrizhetők, az eljárások megismételhetők, az eredmények számonkérhetők. Az államnak tehát a gyakorlatban a tudomány eredményeire kellene támaszkodni, ám ehelyett a szimbolikus térben egyre inkább az ellenőrizhetetlen beszédmódot emeli fel.
És talán ezért olyan találó – bár aligha szándékoltan – és adekvát ez a kitüntetés. A hatalom részéről nem botlás történt, hanem az önarckép felmutatása. Egy rendszeré, amely számára a bizonyíthatóság terhes, az ellenőrizhetőség zavaró, a kritika pedig felesleges vagy ellenséges gesztus. Sokkal kényelmesebb a „jelek olvasása”. Ott nincs vita, ott csak értelmezés van. Az értelmezés nem szabad: mindig annál időzik, aki megszólal – és annál szilárdul meg, aki uralkodik.
A többiek pedig – ha nem értik – legfeljebb még nem elég beavatottak.
Bízzunk benne: április 12. után a szent beavatottak végleges pihenőre térnek. Otthonukban nyugodtan fürkészhetik a csillagok szent titkait, avagy a kozmikus történelmet.
Kollégáim és jómagam ugyan – sajnálatos módon – nem tanítunk kozmikus történelmet, nem olvassuk a „beavató csillagzatot”, és nem rendelkezünk hozzáféréssel az „égig érő kozmikus múlt” exkluzív archívumához és levéltárához sem. Be kell érnem tehát azzal a szerényebb vállalkozással, hogy az antikvitás és a középkor történelmét tanítom, forrásokkal, szövegekkel, ellenőrizhető állításokkal. Ám ha a kitüntetett asztrológus asszony – netán egy váratlan bolygóállás következtében – mégis beülne egy órámra, készséggel megmutatnám neki, hogy a Héber Biblia miként tiltja az égi jelekből való jóslást, hogy az Újszövetség miként számol le a varázslás különféle formáival, és hogy a kereszténység történetében Szent Ágostontól Aquinói Tamásig miért tartották az asztrológiát nem a „Létezés jelekben való látásának”, hanem a szabad akarat felszámolása egyik legbiztosabb módszerének. Sőt, ha marad még ideje a kozmikus történelem sürgető olvasása mellett, azt is megmutatnám, hogy mindez nem puszta teológiai rosszkedvből fakadt, hanem a következetes gondolkodásból: ha ugyanis a csillagok döntenek, akkor az ember nem felelős – és ha nem felelős, akkor nincs sem erkölcs, sem ítélet, sem történelem. Márpedig mi, akik e földhözragadt diszciplínával foglalkozunk, még mindig azt feltételezzük, hogy a történelem nem az égen íródik, hanem az emberek tetteiben.
Ha ez tévedés, természetesen készséggel visszavonjuk – amint erről a megfelelő csillagállásból értesülünk.
ÉRA VAN - DALOS GYÖRGGYEL BÁRDOS DEÁK ÁGNES BESZÉLGETETT
ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: BÁRDOS DEÁK ÁGNES
2026.03.20.
...– Ne felejtsd el, hogy én a gyerekkoromat az 50-es években éltem át; volt olyan korszak, mikor csak a Szabad Népet lehetett olvasni. Ma is van egy hatalmi nyelv, bár a mostaniban, ellentétben az ötvenes évek propagandájával, alig van ideológia. Ami van, az legfeljebb a túlerőltetett nemzettudat, ami szintén régi dolog, mindig volt ilyen narratíva a magyar történelmi sérelmek miatt.
– A jelenlegi sérelmi politika mentén reális veszély-e, hogy Orbán kiugraszt minket az unióból?
– Nem, de ezt ő se gondolja komolyan. Ami igazán komoly probléma, hogy nincs új gondolat, nemcsak Orbánnál, senkinél arra vonatkozóan, hogy mi oldaná azt a feszültséget, ami Magyarországnak a nemzetközi mezőnyben való jelenlétéből fakad. A másik baj az, hogy a jelenlegi politikai elit annyira ragaszkodik a maga hatalmához, hogy minden eszközt bevet a megtartása érdekében. Törvényes vagy akár nem törvényes eszközöket is. Ideje lenne észrevenni, hogy ha egy párt túl sokáig van hatalmon, kívánatos egy kis pihentető szünet.
– Magyar Péter megjelenése azt mutatja, hogy már a Fidesz-szavazók egy része is észrevette ezt.
– Nyilvánvaló, hogy a politikában mindig hasznos a rotáció, az, hogy ne legyen visszafordíthatatlan egyetlen hatalomgyakorlás se. De ez már a társadalom szerkezetéről is szól: a Kádár-éra eltartott harminckét évig, a leghosszabb korszak volt tulajdonképpen ’45 után. Aki ’56-ban született, amikor a Kádár-éra kezdődött, az felnőtt dolgozó emberként élte meg ’88-ban a végét, aki pedig fiatal volt, az nyugdíjba ment, mikorra a korszak véget ért. Emberi mértékkel ez a harminckét év valóban sok. Putyin huszonhatodik éve van hatalmon, ami kezd elég hosszú lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: éra van. Ha meg éra van, az azt jelenti, hogy a kulturális, szellemi, morális hatóereje mindenre kiterjed...
Szerző: BÁRDOS DEÁK ÁGNES
2026.03.20.
– A jelenlegi sérelmi politika mentén reális veszély-e, hogy Orbán kiugraszt minket az unióból?
– Nem, de ezt ő se gondolja komolyan. Ami igazán komoly probléma, hogy nincs új gondolat, nemcsak Orbánnál, senkinél arra vonatkozóan, hogy mi oldaná azt a feszültséget, ami Magyarországnak a nemzetközi mezőnyben való jelenlétéből fakad. A másik baj az, hogy a jelenlegi politikai elit annyira ragaszkodik a maga hatalmához, hogy minden eszközt bevet a megtartása érdekében. Törvényes vagy akár nem törvényes eszközöket is. Ideje lenne észrevenni, hogy ha egy párt túl sokáig van hatalmon, kívánatos egy kis pihentető szünet.
– Magyar Péter megjelenése azt mutatja, hogy már a Fidesz-szavazók egy része is észrevette ezt.
– Nyilvánvaló, hogy a politikában mindig hasznos a rotáció, az, hogy ne legyen visszafordíthatatlan egyetlen hatalomgyakorlás se. De ez már a társadalom szerkezetéről is szól: a Kádár-éra eltartott harminckét évig, a leghosszabb korszak volt tulajdonképpen ’45 után. Aki ’56-ban született, amikor a Kádár-éra kezdődött, az felnőtt dolgozó emberként élte meg ’88-ban a végét, aki pedig fiatal volt, az nyugdíjba ment, mikorra a korszak véget ért. Emberi mértékkel ez a harminckét év valóban sok. Putyin huszonhatodik éve van hatalmon, ami kezd elég hosszú lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: éra van. Ha meg éra van, az azt jelenti, hogy a kulturális, szellemi, morális hatóereje mindenre kiterjed...
MÉRŐ VERA: NEM AZ KELLETT, HOGY MAGYAR PÉTER SZIMPATIKUS LEGYEN, HANEM, HOGY ELHITTÉK NEKI, VÉGIGCSINÁLJA
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.16.
Az ország az elmúlt két évben felébredt a pusztító apátiából, az emberek elkezdtek beszélgetni, kimondani, hogy nem akarnak már így élni. A tanult tehetetlenségből a tanult optimizmus felé mozdultak – véli Mérő Vera, aki szerint ehhez ugyan szükség volt egy népmesei alakra.
"...nemcsak hogy vége van, hanem valami visszafordíthatatlanul át is fordult. Annyira átfordult, hogy nincs az az orosz trollfarm, titkosszolgálati mesterkedés, kamurobbantás, terrortámadás vagy háborúval riogatás, amely felül tudná írni ezt az... ébredést" – írta néhány napja Mérő Vera, korábbi kollégánk, író, újságíró, aktivista Facebook-oldalán, miután megnézte a Magyar Péter eddigi politikai karrierjét, illetve a Tisza eddigi szerveződését feldolgozó dokumentumfilmet.
Felváltva sírtam és nevettem végig a filmet, amely persze megmutatja olyan emberi árnyaltságban Magyart, ahogy eddig kevésbé láttuk. Ám a film lényege mégis az, hogyan ébredt fel ez az ország a pusztító apátiából, hogyan kezdtek el az emberek beszélgetni, és kimondani, hogy nem akarunk így élni tovább. Ebben a folyamatban szükség volt egy népmesei alakra, és ebből a szempontból fontos Magyar személye, de inkább közvetítőként, katalizátorként – mondta Mérő a Megbeszéljükben.
Mérő szerint Magyar – aki bő két évvel ezelőttig a Fidesz világához tartozott –, azzal tudott hitelessé válni az ellenzékiek szemében, hogy ő maga is sokat formálódott az azóta eltelt időszakban. Szerinte egyébként nem is kell szimpatizálni Magyarral, az hamar kiderült róla, hogy komolyan gondolja a változást és végig fogja csinálni. Ez volt a lényegi állítása és ezt egy idő után nagyon sokan elhitték neki, ami a szimpátia kérdésétől függetlenül elég volt a folyamatok elindulásához.
Mérő úgy érzi, a többség hisz a változásban, amit a Tisza szigetek értek el, szerinte tanult tehetetlenségből tanult optimizmusba kezdett átmenni a társadalom, sokan pedig már élik is a változást, másképp érzik magukat a bőrükben. Ő maga is optimista a választások kimenetelét illetően, mint mondta, nemcsak a felmérések miatt.
"Az év felében egy Budapesthez közeli zsákfaluban élek, ami kő fideszes volt, egészen a legutóbbi időkig. Tavaly nyáron viszont azzal szembesültem, hogy már nincs egy kormánypárti sem. Megírtam nyáron egy jelenetet, amit a helyi közértben láttam, a fiatal boltos egy idős hölggyel beszélgetett arról, hogy most már változás lesz, ott volt ebben a remény és ott volt az, hogy mindegy is ki jön, csak ezek most már takarodjanak. A bejegyzésem alatt megjelent a Mandiner főmunkatársának észrevétele, azt kérdezte, hány lájkért találom ki ezeket a történeteket? A faluból rengetegen válaszoltak a bejegyzésére, nagyon udvariasan megírták, hogy ez valóban nagyon fideszes falu volt, de ma már nincs így. A leírt jelenet vélhetően a legvisszafogottabb volt, ami elhangzott a hatalommal kapcsolatban aznap a boltban" – idézte fel Mérő.
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2026.03.16.
"...nemcsak hogy vége van, hanem valami visszafordíthatatlanul át is fordult. Annyira átfordult, hogy nincs az az orosz trollfarm, titkosszolgálati mesterkedés, kamurobbantás, terrortámadás vagy háborúval riogatás, amely felül tudná írni ezt az... ébredést" – írta néhány napja Mérő Vera, korábbi kollégánk, író, újságíró, aktivista Facebook-oldalán, miután megnézte a Magyar Péter eddigi politikai karrierjét, illetve a Tisza eddigi szerveződését feldolgozó dokumentumfilmet.
Felváltva sírtam és nevettem végig a filmet, amely persze megmutatja olyan emberi árnyaltságban Magyart, ahogy eddig kevésbé láttuk. Ám a film lényege mégis az, hogyan ébredt fel ez az ország a pusztító apátiából, hogyan kezdtek el az emberek beszélgetni, és kimondani, hogy nem akarunk így élni tovább. Ebben a folyamatban szükség volt egy népmesei alakra, és ebből a szempontból fontos Magyar személye, de inkább közvetítőként, katalizátorként – mondta Mérő a Megbeszéljükben.
Mérő szerint Magyar – aki bő két évvel ezelőttig a Fidesz világához tartozott –, azzal tudott hitelessé válni az ellenzékiek szemében, hogy ő maga is sokat formálódott az azóta eltelt időszakban. Szerinte egyébként nem is kell szimpatizálni Magyarral, az hamar kiderült róla, hogy komolyan gondolja a változást és végig fogja csinálni. Ez volt a lényegi állítása és ezt egy idő után nagyon sokan elhitték neki, ami a szimpátia kérdésétől függetlenül elég volt a folyamatok elindulásához.
Mérő úgy érzi, a többség hisz a változásban, amit a Tisza szigetek értek el, szerinte tanult tehetetlenségből tanult optimizmusba kezdett átmenni a társadalom, sokan pedig már élik is a változást, másképp érzik magukat a bőrükben. Ő maga is optimista a választások kimenetelét illetően, mint mondta, nemcsak a felmérések miatt.
"Az év felében egy Budapesthez közeli zsákfaluban élek, ami kő fideszes volt, egészen a legutóbbi időkig. Tavaly nyáron viszont azzal szembesültem, hogy már nincs egy kormánypárti sem. Megírtam nyáron egy jelenetet, amit a helyi közértben láttam, a fiatal boltos egy idős hölggyel beszélgetett arról, hogy most már változás lesz, ott volt ebben a remény és ott volt az, hogy mindegy is ki jön, csak ezek most már takarodjanak. A bejegyzésem alatt megjelent a Mandiner főmunkatársának észrevétele, azt kérdezte, hány lájkért találom ki ezeket a történeteket? A faluból rengetegen válaszoltak a bejegyzésére, nagyon udvariasan megírták, hogy ez valóban nagyon fideszes falu volt, de ma már nincs így. A leírt jelenet vélhetően a legvisszafogottabb volt, ami elhangzott a hatalommal kapcsolatban aznap a boltban" – idézte fel Mérő.
ELVIRA BARY: MIÉRT DÜHÍTETTE FEL OROSZORSZÁGOT PUTYIN UKRAJNAI HÁBORÚJÁNAK NÉGY ÉVE A ROSSZ DOLGOK MIATT?
ELVIRA BARY VIDEÓ
Szerző: ELVIRA BARY
2026.03.20.
Évekig tartó háború, szankciók és veszteségek után Oroszországot áthatja a düh – de ennek nagy részét nem lehet következmények nélkül az államra irányítani. Ebben az epizódban Elvira Bary írónő elmagyarázza a „biztonságos haragot”: az átirányított felháborodást, amely megengedett célpontokra – kisebb botrányokra, hírességekre, migránsokra, hibás alkalmazásokra, „a Nyugatra” – zuhan, miközben a fájdalom valódi forrása érinthetetlen marad. Látni fogod azokat a szabályokat, amelyek „biztonságossá” tesznek egy célpontot, megismerkedhetsz az átlagos orosz emberrel, aki ebben a nyomás alatt álló fazékban él, és megtudhatod, hogyan ejti csapdába a társadalmat a bűnbakok és a halogatás csapdájába a felelősség felső „megoldójára” való átruházása a cselekvés helyett.
Videófejezetek:
00:00 Miért dühítette fel Oroszországot Putyin 4 évnyi ukrajnai háborúja a rossz dolgok miatt?
Szerző: ELVIRA BARY
2026.03.20.
Évekig tartó háború, szankciók és veszteségek után Oroszországot áthatja a düh – de ennek nagy részét nem lehet következmények nélkül az államra irányítani. Ebben az epizódban Elvira Bary írónő elmagyarázza a „biztonságos haragot”: az átirányított felháborodást, amely megengedett célpontokra – kisebb botrányokra, hírességekre, migránsokra, hibás alkalmazásokra, „a Nyugatra” – zuhan, miközben a fájdalom valódi forrása érinthetetlen marad. Látni fogod azokat a szabályokat, amelyek „biztonságossá” tesznek egy célpontot, megismerkedhetsz az átlagos orosz emberrel, aki ebben a nyomás alatt álló fazékban él, és megtudhatod, hogyan ejti csapdába a társadalmat a bűnbakok és a halogatás csapdájába a felelősség felső „megoldójára” való átruházása a cselekvés helyett.
Videófejezetek:
00:00 Miért dühítette fel Oroszországot Putyin 4 évnyi ukrajnai háborúja a rossz dolgok miatt?
02:38 A biztonságos haragtérkép
07:30 Az igazi átlagos orosz
12:05 Az érinthetetlen ellenség
14:58 A nyolcadik bűn
18:59 Menekülés az akció elől
BÁNKI GYÖRGY: ORBÁN VIKTOR SZAVAI MÖGÖTT SOSEM VOLT TISZTESSÉGES SZÁNDÉK – KULTÚRTÁJ
MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.03.18.
Itt a tavasz, és miről beszélgetünk mégis? Hogy meddig kell még ilyen feszültségben élnünk. És ebben nem számítanak a politikai oldalak sőt, a fideszesek talán még feszültebbek. Nekik el kell hinniük Orbán Viktor szavait, és ahhoz le kell kapcsolniuk sok mindent, az együttérzést és a jóhiszeműséget, és ez sokkal nehezebb feladat. Nekem nem kell elhinnem, amit a miniszterelnök mond – fogalmazott a Kultúrtájban Bánki György pszichiáter.
- Tényleg erős vezetőkre vágyunk?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.03.18.
Itt a tavasz, és miről beszélgetünk mégis? Hogy meddig kell még ilyen feszültségben élnünk. És ebben nem számítanak a politikai oldalak sőt, a fideszesek talán még feszültebbek. Nekik el kell hinniük Orbán Viktor szavait, és ahhoz le kell kapcsolniuk sok mindent, az együttérzést és a jóhiszeműséget, és ez sokkal nehezebb feladat. Nekem nem kell elhinnem, amit a miniszterelnök mond – fogalmazott a Kultúrtájban Bánki György pszichiáter.
- Tényleg erős vezetőkre vágyunk?
- Miért kerül egyre rosszabb lelkiállapotba az ország?
- Hogyan lehet megosztani a társadalmat, ha a lelke mélyén valójában mindenki jót akar?
- Miért nem számít, hogy melyik meneten voltak többen?
- Hogyan hatna a fideszesekre, ha Orbán Viktort külföldi óriásplakátokon szidalmaznák?
- Mikor volt utoljára, hogy a nemzet megosztottság nélkül emlékezett egy ünnepen?
- Miért nagyon vonzó és veszélyes egyszerre Donald Trump?
- Minden vezető nárcisztikus?
PAUL LENDVAI: ÉRVEK A FANYALGÓK ELLEN
NÉPSZAVA
Szerző: PAUL LENDVAI
2026.03.20.
Nem szívesen írom ezt a cikket: nem élek Magyarországon, és a választás eredménye nem érint sem engem, sem a családomat közvetlenül. Ezen kívül nem szeretnék senkit sem megbántani, sem barátaimat, sem a bátor, de szerintem tévesen gondolkodó ellenzékieket. De nagy tétről van szó: az Orbán-rendszer megbuktatása magyar sorskérdés és európai érdek.
Tizenhat év alatt könyvek, tanulmányok és sok-sok cikk jelent meg az uralkodó párt garázdálkodásának következményeiről. Az első és máig érvényes látleletet az időközben elhunyt barátom, a világhírű közgazdász, Kornai János már 2011-ben megírta: az Orbán-rendszer célja egy olyan hatalmi erődítmény felépítése, amely egy demokratikus, békés kormányváltást szabad választással lehetetlenné tesz. Itt csak a legfrissebb és szerintem kitűnő Rosta Miklós cikkre („Az Orbán-rendszer jellemrajza és lebontásának feltételei”, Élet és Irodalom, február 6.) szeretném a figyelmet felhívni, anélkül, hogy megismételném helytálló következtetéseit és időszerű figyelmeztetéseit. Rosta és a kiváló történész, Gyáni Gábor (Magyar Narancs, 2025. december 18.) is rámutat arra, hogy a Fidesz legbiztosabb szavazóbázisát a legszegényebb falusi, alacsony iskolázottsággal rendelkező rétegek adják. Ennek oka a csaknem teljes kiszolgáltatottságuk a helyi és a központi hatalomnak és a mindent elárasztó NER politikai propaganda. A szervezett butítás eredménye Gyáni finom fogalmazása szerint az, hogy „nincsenek tisztában a valóság mibenlétével.”
A március 15-iki ünnepségek, felvonulások, Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde megerősítette véleményemet, hogy a Tisza Pártnak komoly lehetősége van arra, hogy megszabadítsa a magyar népet ettől az ellopott pénz számolásában kifáradt és a demokratikus Europában elszigetelt rablóbandától. Orbán ünnepi beszéde az olcsó politikai cinizmus iskolapéldája volt abban, amit mondott, és abban, amit elhallgatott. A négy éve a fönnállásáért harcoló Ukrajnát és az Európai Uniót támadta újra mint a háborús uszítás és a magyar függetlenség elleni összeesküvés központjait. Azt a Brüsszelt átkozza, ahonnan az ország hosszú éveken keresztül egy főre számítva a legtöbb pénzt kapta a volt kommunista tagállamok közül. Az ellenzék már nem a „Soros világhálózat”, hanem a Brüsszel-Kijev-tengely ügynöke. Az új ellenség Ukrajna és elnöke, Volodimir Zelenszkij. A politikailag instrumentalizált nacionalista kampány fő célpontja Ukrajna lett. Orbán blokkolta a 90 milliárd eurós EU segélycsomagot Ukrajnának, azzal a hivatkozással, hogy a január végén orosz rakéták által megsértett olajvezetéket az ukrán kormány nem hozza rendbe, és ezzel olajblokádot indít Magyarország és Szlovákia ellen.
Két, a nemzetközi joggal ellentétes magyar lépés is tovább mérgesítette a már feszült ukrán-magyar viszonyt. Egy ukrán bank hivatalos és a háború óta rendszeres pénztranszportját Ausztriából Ukrajnába a magyar hatóságok „maffia pénzmosás" gyanúja miatt feltartoztatták, a hét ukrán kisérőt egy éjszakára őrizetbe vették, és a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kiló aranyat lefoglalták. Ebből nemzetközi botrány lesz, miután az érintett ukrán bank feljelentést tett Budapesten „hivatali visszaélés és terrorcselekmény” miatt.
Emellett különösen visszataszító lehetett a harcoló ukránoknak, hogy Putyin személyesen adott át a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek - szinte ajándékként - két magyar származású ukrán hadifoglyot. Egyikük azt állította egy a Magyar Televízióban sugárzott orosz propagandavideóban, hogy őt az ukrán hadsereg cserben hagyta, az orosz katonák mentették meg az életét, és barátságosan kezelték. Orbán egy budapesti kórházban mindkettőjüket meglátogatta, és megnyugtatta őket, hogy most már „biztonságban vannak, senki sem bánthatja őket”. Mindezt – Putyin ajándékát és Orbán fellépését - a Facebookon is bemutatták, sőt egy későbbi telefonbeszélgetésük során Putyin megígérte Orbánnak, hogy a jövőben minden magyar származású ukrán hadifoglyot szabadon fognak engedni. Egy moszkvai hivatalos közlemény szerint Putyin méltatta „Magyarország szuverén kurzusát és szilárd elvi támogatását az ukrán konfliktus diplomáciai megoldásához”. E barátság nyilvánvaló jelét adta Orbán azzal is, hogy soha nem bírálja, sőt meg sem említi Oroszországot mint az Ukrajna elleni agresszív háború kirobbantóját.
Mindez érthetően felháborította az ukrán közvéleményt és Zelenszkij elnököt is, aki elragadtatta magát, és egy kormányülésen Orbánt megnevezés nélkül megfenyegette: „Reméljük, hogy egy bizonyos illető az Európai Unióban nem fogja blokkolni a 90 milliárdot vagy a 90 milliárd első részletét, és az ukrán katonák fegyverhez jutnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek az illetőnek a címét a fegyveres erőinknek, a srácainknak, hadd hívják fel, és beszélgessenek el vele a saját nyelvükön.” Ez súlyos politikai hiba volt, és nagyszerű ürügyet adott mind Orbánnak, mind az orosz propagandagépezetnek, hogy ebből kampányt kovácsoljanak...
Szerző: PAUL LENDVAI
2026.03.20.
Tizenhat év alatt könyvek, tanulmányok és sok-sok cikk jelent meg az uralkodó párt garázdálkodásának következményeiről. Az első és máig érvényes látleletet az időközben elhunyt barátom, a világhírű közgazdász, Kornai János már 2011-ben megírta: az Orbán-rendszer célja egy olyan hatalmi erődítmény felépítése, amely egy demokratikus, békés kormányváltást szabad választással lehetetlenné tesz. Itt csak a legfrissebb és szerintem kitűnő Rosta Miklós cikkre („Az Orbán-rendszer jellemrajza és lebontásának feltételei”, Élet és Irodalom, február 6.) szeretném a figyelmet felhívni, anélkül, hogy megismételném helytálló következtetéseit és időszerű figyelmeztetéseit. Rosta és a kiváló történész, Gyáni Gábor (Magyar Narancs, 2025. december 18.) is rámutat arra, hogy a Fidesz legbiztosabb szavazóbázisát a legszegényebb falusi, alacsony iskolázottsággal rendelkező rétegek adják. Ennek oka a csaknem teljes kiszolgáltatottságuk a helyi és a központi hatalomnak és a mindent elárasztó NER politikai propaganda. A szervezett butítás eredménye Gyáni finom fogalmazása szerint az, hogy „nincsenek tisztában a valóság mibenlétével.”
A március 15-iki ünnepségek, felvonulások, Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde megerősítette véleményemet, hogy a Tisza Pártnak komoly lehetősége van arra, hogy megszabadítsa a magyar népet ettől az ellopott pénz számolásában kifáradt és a demokratikus Europában elszigetelt rablóbandától. Orbán ünnepi beszéde az olcsó politikai cinizmus iskolapéldája volt abban, amit mondott, és abban, amit elhallgatott. A négy éve a fönnállásáért harcoló Ukrajnát és az Európai Uniót támadta újra mint a háborús uszítás és a magyar függetlenség elleni összeesküvés központjait. Azt a Brüsszelt átkozza, ahonnan az ország hosszú éveken keresztül egy főre számítva a legtöbb pénzt kapta a volt kommunista tagállamok közül. Az ellenzék már nem a „Soros világhálózat”, hanem a Brüsszel-Kijev-tengely ügynöke. Az új ellenség Ukrajna és elnöke, Volodimir Zelenszkij. A politikailag instrumentalizált nacionalista kampány fő célpontja Ukrajna lett. Orbán blokkolta a 90 milliárd eurós EU segélycsomagot Ukrajnának, azzal a hivatkozással, hogy a január végén orosz rakéták által megsértett olajvezetéket az ukrán kormány nem hozza rendbe, és ezzel olajblokádot indít Magyarország és Szlovákia ellen.
Emellett különösen visszataszító lehetett a harcoló ukránoknak, hogy Putyin személyesen adott át a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek - szinte ajándékként - két magyar származású ukrán hadifoglyot. Egyikük azt állította egy a Magyar Televízióban sugárzott orosz propagandavideóban, hogy őt az ukrán hadsereg cserben hagyta, az orosz katonák mentették meg az életét, és barátságosan kezelték. Orbán egy budapesti kórházban mindkettőjüket meglátogatta, és megnyugtatta őket, hogy most már „biztonságban vannak, senki sem bánthatja őket”. Mindezt – Putyin ajándékát és Orbán fellépését - a Facebookon is bemutatták, sőt egy későbbi telefonbeszélgetésük során Putyin megígérte Orbánnak, hogy a jövőben minden magyar származású ukrán hadifoglyot szabadon fognak engedni. Egy moszkvai hivatalos közlemény szerint Putyin méltatta „Magyarország szuverén kurzusát és szilárd elvi támogatását az ukrán konfliktus diplomáciai megoldásához”. E barátság nyilvánvaló jelét adta Orbán azzal is, hogy soha nem bírálja, sőt meg sem említi Oroszországot mint az Ukrajna elleni agresszív háború kirobbantóját.
Mindez érthetően felháborította az ukrán közvéleményt és Zelenszkij elnököt is, aki elragadtatta magát, és egy kormányülésen Orbánt megnevezés nélkül megfenyegette: „Reméljük, hogy egy bizonyos illető az Európai Unióban nem fogja blokkolni a 90 milliárdot vagy a 90 milliárd első részletét, és az ukrán katonák fegyverhez jutnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek az illetőnek a címét a fegyveres erőinknek, a srácainknak, hadd hívják fel, és beszélgessenek el vele a saját nyelvükön.” Ez súlyos politikai hiba volt, és nagyszerű ürügyet adott mind Orbánnak, mind az orosz propagandagépezetnek, hogy ebből kampányt kovácsoljanak...
A JÁTSZMA FOLYTATÓDIK: EGY ÉVE TÖRT KI AZ MNB-BOTRÁNY, A FŐSZEREPLŐK AZÓTA IS ÉLIK VILÁGUKAT
TELEX PODCAST
Szerző: TELEX.HU
2026.03.19.
Az ÁSZ dokumentumai több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását mutatták be, amiben persze nem volt sok meglepő azoknak, akik korábban is követték a Matolcsy-korszak jegybankjáról szóló híreket. A jogállami működést elváró állampolgár mégis joggal gondolhatta, hogy ha már egy állami szervnek is feltűnt mindez, sőt, feljelentések is születtek az ügyben, akkor most már rövid úton keményen le fognak csapni a hatóságok a pénz elherdálóira. A valóságban semmi ilyesmi nem történt az elmúlt egy évben, amit a legfőbb ügyész azzal magyaráz, hogy nagy mennyiségű adatot foglaltak le a nyomozók.
Szerző: TELEX.HU
2026.03.19.
Az ÁSZ dokumentumai több százmilliárdos vagyonvesztést, lényegében a közpénz ipari szintű kilapátolását mutatták be, amiben persze nem volt sok meglepő azoknak, akik korábban is követték a Matolcsy-korszak jegybankjáról szóló híreket. A jogállami működést elváró állampolgár mégis joggal gondolhatta, hogy ha már egy állami szervnek is feltűnt mindez, sőt, feljelentések is születtek az ügyben, akkor most már rövid úton keményen le fognak csapni a hatóságok a pénz elherdálóira. A valóságban semmi ilyesmi nem történt az elmúlt egy évben, amit a legfőbb ügyész azzal magyaráz, hogy nagy mennyiségű adatot foglaltak le a nyomozók.
Az MNB-ügyet feldolgozó első filmünket, A nagy játszmát itt lehet megnézni: 
• A nagy játszma - Az MNB-botrány és a Matol...
• A nagy játszma - Az MNB-botrány és a Matol...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)