Az az Orbán Viktor volt őszinte, amelyik márciusban még poloskázott, betiltotta volna a Pride-ot, és ellehetetlenítette volna a sajtó mellett a civileket is – állítja a Firenzei Egyetem docense. Mit árul el az országról és mi a dolgunk állampolgárként a Szőlő utcai borzalmakkal? Merre mozdult a két nagy politikai tömb, és miért fest most úgy, hogy a Fidesz képes visszakapaszkodni? Mi lesz, ha a Tisza végül nem tud áttörni és a Fidesz újra nyerni tud? Stefano Bottoni ezúttal nem csupán évet értékel: a történész a múltba visszanyúlva elemzi az ország helyzetét és lehetséges jövőképeit is.
2025 nemcsak Magyarországon, de a világban is a feszültségek és változások éve volt. Tölgyessy Péter idén utoljára látogat el a Partizán stúdiójába, hogy elmondja gondolatait a világrendszer változásáról, a Fidesz és a Tisza választási kampányairól, és a választás utáni kormányzás nehézségeiről.
KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS 2025.12.19.
Aki 2025 decemberében még mindig fideszes, az már nem fog Magyar Péterbe beleszeretni. Éppen ezért a Fidesz most a még megmaradt 2 milliós tábora egyben tartására és a bizonytalanokká vált korábbi Fidesz-szavazók visszacsábítására koncentrál. Lesznek közülük azonban olyanok, akik már nem szívesen vesznek részt aktívan a kampányban, nem állnak már ki büszkén fideszes kitűzőben a város főterére, ami visszaüthet majd a mozgósításban és a fideszesek választási hajlandóságában – jelentette ki a Kompország évértékelő műsorában Kéri László. A politológus annak kapcsán, hogy Orbán a jogállamiság megsértésével vádolja Brüsszelt a zárolt orosz vagyonok felhasználása miatt, a hazai helyzetre utalva azt mondta: Ez neked jogállam, Viktor?
A műsorban szóba kerül még az is, hogy:
• Mi volt Orbán Viktor 12 kapitális tévedése 2025-ben?
• Mi volt Magyar Péter célja az előrehozott választások követelésével?
• Mi vár ránk 2026 első 3 hónapjában és mi jön azután?
• Mi volt eddig a Fidesz-kampány mélypontja?
• Mi lesz a Fidesz stratégiája?
• Miért nem hozott annyit a Fidesz ígéretcunamija, mint amire Orbán számított?
Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.
Számolatlanul lehetne sorolni mindazon, nyilvánvalóan korrupciós ügyeket, melyekben az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült felelősségre vonni az egyes ügyek elkövetőit – elég csak az adófizetőknek több milliárd forintjába kerülő Elios- és Híd a munka világába ügyekre, vagy a több száz milliárd forint elsíbolását eredményező MNB-botrányra gondolni.
Azonban ne is számítsunk arra, hogy ezen ügyekben érdemi, a korrupciót elkövető személyek megbüntetését eredményező döntés születik mindaddig, amíg a jelenlegi rendszer fennáll, „a NER nem fogja saját magát felboncolni”, erről a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója beszélt az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából tartott konferenciánkon megtartott előadásában.
Jogi igazgatónk, Ligeti Miklós, felidézve a Martin József Péterrel írt Hvg.hu-s cikket kijelentette: nem szabad visszatérni a 2010 előtti berendezkedéshez, ezzel szembe teljesen új, a modern kor kihívásainak megfelelő alapokra kell helyezni a magyarországi demokráciát. „Szoftverfrissítés helyett hardvercserére van szükség”, vélekedett, továbbá hozzátette: egy új kormánynak törvényes felhatalmazással, a jogállami értékeken alapuló hozzáállással kell újraépítenie az országot.
Egy ilyen rendszerváltás esetén pedig az elszámoltatás sem maradhat el Ligeti Miklós szerint, a korrupciós pénzcsapok elzárásával, a közbeszerzési rendszer megtisztításával, a NER-es mutyik és állami propaganda felszámolásával pedig akkora összegek szabadíthatóak fel az állami költségvetésben, melyek akár új lendületet is adhatnak a magyar gazdaság fejlődésének. *
A TI Magyarország december 9-én, az idei Korrupcióellenes Világnapon mutatta be új szakmai tanulmányát, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést.
Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című elemzésünkből kiderül, a magyar állam az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig több, mint 1300 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba. A magántőkealapok a közbeszerzéseken is jól szerepelnek: az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket.
Ez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, hiszen sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek kiléte. Ráadásul ellentétes az Alaptörvénnyel is, ugyanis közpénzt csak átlátható szervezet kaphat.
HANGOSÍTUNK PODCAST / MAGYAR HANG Műsorvezető: KATONA MARIANN 2025.12.20.
Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, karácsonyi dupla számunk 52 oldalon, újra megszólal az újság! Ficsor Benedekkel és Pethő Tiborral beszélgetünk, a műsorvezető Katona Mariann.
Az "A NER bűnei és az elszámoltatás esélye - közpénzek, magántőkealapok és vagyonvisszaszerzés" címet viselő rendezvényünkön mutattuk be új szakmai tanulmányunkat, mely a magántőkealapok rejtett világába nyújt betekintést. Az állam nem pusztán hatalmas, 1300 milliárd forintot is meghaladó összegben csatornázott át közpénzeket számos átláthatatlan hátterű magántőkealapnak, hanem ezen, a Transparency International Magyarország friss szakmai tanulmányában vizsgált befektetési formák érdekeltségeibe tartozó cégek az állami forrásokon túl jelentős, 2600 milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket az általunk vizsgált időszakban.
Mint ahogy Zsiday Viktor felidézte: a magántőkealapokkal egy olyan, külföldön egy bevett befektetési formát honosítottak meg, melyek leginkább angolszász területen jellemzőek. Azonban, hívta fel a figyelmet a befektetési szakember, a magyarországi jelenléte ezen alapoknak teljesen eltér az eredeti formájuktól: lényegében olyan legalizált struktúrákról van szó, melyek az offshore befektetésekhez hasonlatosak annyiban, hogy mind a vagyonok, mind a végső tulajdonosok elrejtésére rendkívül alkalmasak. Ezen túl a befektetési szakember egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy egyes ügyvédek fiókjában olyan átruházási papírok lapulnak, melyek a megfelelő időpontban való felhasználásával a magántőkealapok egy csapásra új tulajdonosra ruházhatóak át.
Bódis András a magántőkealapok esetében szigorú álláspontot képviselt: mint elmondta, maga az Alaptörvény is úgy rendelkezik, hogy az állam csakis transzparens, átlátható tulajdonosi struktúrájú szervezetekkel kerülhetne kapcsolatba – ebből az alapállásból kiindulva pedig a magántőkealapok egész hazai kezelése jelenleg alkotmányellenes, melynek ilyen formában nem szabadna léteznie. Az újságíró szerint az elmúlt években feltárt példák is jól példázzák a NER-ben elterjedt gyakorlatot, miszerint a rendszerhez közel álló szereplők állami segítséggel privatizálnak egyes cégeket vagy akár teljes szektorokat, ilyen mások mellett a korábban állami tulajdonú Antenna Hungária esete, vagy több hazai hadiipari cég átjátszása a kormányközeli telekommunikációs cégnek, a 4iG-nek.
A rendszerváltás időszakát az üzleti életben aktívan nyomon követő Reszegi László felidézte: a szocializmus bukását követő időszakban még korántsem láttunk olyasfajta pénzügyi, gazdasági megoldásokat, mint a NER idején. Az üzletember szerint a magántőkealapok hazai bevezetésének lehetne értelme sőt, annak is, ha az állam bizonyos mértékig beszáll, azonban kirívó az ezen befektetési formák transzparenciájának hiánya, különösen annak tükrében, hogy a korlátozottan elérhető információk egy jelentős hányada, 20-30 százaléka használhatatlan. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes tanára rámutatott: a jelenlegi ismereteink szerint több száz cég lehet jelenleg a hazai magántőkealapok tulajdonában, és akár komoly gazdasági kár is jelentkezhet, amennyiben ezen cégek elkezdenének bedőlni.
Zeisler Judit az elhangzottak kapcsán elmondta: a magántőkealapok esetében nem pusztán a friss tanulmányunkban feltárt bő 1300 milliárd forintról van szó, melyet az állam ezen alapokba pumpált, hiszen az egész struktúrát hosszú évek óta áthatják a közpénzek. Mint ahogy szakpolitikai vezetőnk felidézte, már a Covid-járvány időszakában megindult az adóforintok átcsatornázása ezen alapokba sőt, az általunk vizsgált időszakban a magántőkealapok tulajdonolta cégek mintegy 2600 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Mindezen állami dotációkat és forrásokat pedig a kormányközeli szereplők olyan szektorokban nyerték el, mint a turisztika, vagy olyan bizniszekbe forgatták bele, mint a fővárosi irodaházak, melyeket jelentős túlárazás mellett több, mint 600 milliárd forintért vásárol fel az állam.
A december 9-én bemutatott új tanulmányunk, valamint a konferenciáról készült részletes beszámolónk elérhető a honlapunkon: https://transparency.hu/hirek/a-ner-b...
Az állam nem pusztán hatalmas, 1300 milliárd forintot is meghaladó összegben csatornázott át közpénzeket számos átláthatatlan hátterű magántőkealapnak, hanem ezen, a Transparency International Magyarország friss szakmai tanulmányában vizsgált befektetési formák érdekeltségeibe tartozó cégek az állami forrásokon túl jelentős, 2600 milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket az általunk vizsgált időszakban. Meghívott szakértő vendégeinkkel az idei Korrupcióellenes Világnap alkalmából megrendezett, “A NER bűnei és az elszámoltatás esélye – közpénzek, magántőkealapok és vagyonvisszaszerzés” című konferenciánkon nemcsak a magántőkealapok rejtélyes hátteréről ejtettünk szót, hanem arra is kísérletet tettünk, hogy megvizsgáljuk, milyen módon lehetne újraépíteni a jogállamot, elszámoltatni a NER másfél évtizedes, a demokrácia alapjait leromboló politikájának felelőseit, valamint visszaszerezni a korrupt módon szerzett milliárdos vagyonokat. *
Konferenciánkon a TI Magyarország szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit mutatta be az ez alkalomból közreadott új szakmai tanulmányunkat. Mint ahogy a „Közpénzek és magánhasznok – Az állami források szerepe a magyar magántőkealapokban” című, magyar és angol nyelven megjelentetett elemzésünkből kiderül: az általunk vizsgált időszakban, 2024 végéig a magyar állam több, mint 1300 milliárd forintot csatornázott át magántőkealapokba. Ezen befektetési formák az elmúlt években lettek igazán népszerűek: mint ahogy a szervezetünk egy korábban közzétett vizsgálódása mellett több sajtóorgánum, köztük a Direkt36 oknyomozó portál és a Válasz Online is feltárta, számos olyan magántőkealap jött létre az évek során, melyekről feltételezhető, hogy NER-közeli szereplőkhöz köthetőek. Ezen felül arra is számos jel utal, hogy számolatlanul öntötték ezen időszakban a közpénz-eredetű tíz- és százmilliárdokat ezen alapokba.
A december 9-én bemutatott jelentésünkben rámutattunk: az általunk vizsgált magántőkealapok az állami dotációkon túl a közbeszerzéseken is jól szerepelnek, hiszen az érdekeltségükbe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között mintegy 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendereket. Azonban, miután sem a nyilvánosság, sem a hatóságok számára nem ismert a rohamosan terjedő magántőkealapok befektetőinek és végső tulajdonosainak a kiléte, mindez pénzmosási és korrupciós kockázatot jelent, sőt, a porhanyósra módosított Alaptörvénnyel is ellentétes, miután annak rendelkezései szerint közpénzhez csak olyan szervezet férhet hozzá, melynek tulajdonosi struktúrája átlátható. *
HVG / SZERKESZTŐSÉG PODCAST Műsorvezető: MARTINI NOÉMI 2025.12.20.
Milyen az, amikor egy oknyomozó újságírótól tudja meg egy telefonos interjú közben a Szőlő utca igazgatója, hogy kikerültek róla felvételek, amiken gyerekeket bántalmaz? Miért tud kormányt dönteni a Z generáció egyes országokban, míg máshol egyre kevésbé foglalkoznak politikával? Reális-e választásokat követelni egy háborúban álló országtól? A Szerkesztőség legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről beszélget Martini Noémi, Gergely Zsófia, Lenthár Balázs és Tóth Jakab.
