2026. március 31., kedd

NÁDASDY ÁDÁM: MAGYARORSZÁGON SOKAN IGÉNYLIK A FEUDÁLIS VISZONYOKAT

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: WEKERLE SZABOLCS
2023.06.07.



Keserűséggel tölt el, de tény: a magyarországi magyarság jelentős része támogatja a centralizáló hatalmat -- mondta Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító a Kultúrtájban. 

A műsorban arról is szó volt, hogy 
- Különleges, és valóban a világ egyik legnehezebben megtanulható nyelve-e a magyar? 
- Mikor mondjuk, hogy „bunkók”, és mikor, hogy „bunkóak”? 
- Miért kínos ma külföldön magyarnak lenni? 
- Miért nem fordították újra Shakespeare-t a Rákosi-korban? 
- Érték-e valaha atrocitások a melegsége miatt? 
- Veszélyt jelenthet-e a mesterséges intelligencia a műfordításra? 
- Hogy lehet, hogy valamit Hegyeshalomnál még éreznek az emberek, Nickelsdorfban pedig nem?

NÁDASDY ÁDÁM: NEVEZD ÁSÓNAK - LONDONI LEVÉL 21.

NÉPSZAVA
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2023.01.14.


Mai levelemet Londonból, de nem csak Londonról írom. Innen sokszor élesebb fényben látszik Magyarország és a környező táj élete, sorsa, mint amikor benne ülünk a közepében. Bár azt írtam nemrég gúnyosan, hogy az angolok kezdenek Orwelltől tanulni – nos, ha kezdenek is, még nagyon messze vannak attól, hogy úgy valósítsák meg a kiváló író rémlátomásait, ahogy azt Kelet-Európában már többször tapasztalhattuk (és, Isten ne adja, talán újra megtapasztalhatjuk).


Alighanem maga az angol nyelv is visszatartja őket. Például nincs olyan szó, hogy „hazánk”, tehát nem lehet olyat mondani, hogy hazánk időjárása, vagy hazánkban az életszínvonal csökken.

(Olyat meg pláne nem, hogy emelkedik, mert ha emelkedik is, itt ízetlen kormánypropagandának számítana ilyesmit hangoztatni: ez a dolgok természetes rendje. Azt se mondják be a rádióban, hogy learatták a búzát.) Van valami tárgyilagos szárazság az angol fogalmazásmódban, „matter of fact”, azaz tényszerűség. Úgy is szokták mondani: „call a spade a spade” (nevezd az ásót ásónak) – a magyar akadémiai nagyszótár a szép, de kissé régies-biblikus „nevezzük nevén a gyereket” fordítást adja. Amíg volt telefonközpont, ha bejött egy hívás, amit R-beszélgetésként kért a hívó (azaz hogy én, a hívott fél fizessem), a kisasszony azt kérdezte: „Are you willing to pay?” (Hajlandó fizetni?), nem azt, hogy vállalja-e a költségeket vagy ilyesmit. (Szatócsok népe, ugye.) Az I. világháborúról szóló kitűnő könyvét A. J. P. Taylor történész e szavakkal zárja: „it was a good war” (jó háború volt). Ki merne mifelénk ilyet leírni?

A politikában is az egyenes beszédet szeretik. Ha a parlament be akar vezetni valamit, azt kérdezi mindenki: mennyibe fog ez kerülni az adófizetőnek?

Olyat nem mondanak, hogy valamire ad az állam, vagy hogy állami pénzből épült – állam nincsen, csak adófizetők vannak. Ez persze Magyarországon is így van, de a mindenkori kormány szereti azt a látszatot fenntartani, mintha ő „adná” a pénzt, holott ő csak postás vagy gondnok, aki az adófizetők pénzét továbbítja és elosztja. Itt minden intézkedést, törvényt ahhoz a párthoz kapcsolnak, amelyik éppen kormányoz, tehát úgy fogalmaznak: a konzervatívok bevezették…, a Munkáspárt ragaszkodott hozzá…, a konzervatívok a felelősek…, a Munkáspárt érdeme… stb.

Magyarországon mintha tabu volna a Fideszt emlegetni – holott ők kormányoznak most már sok éve, tehát övék a dicséret (ha jól tették), és övék a kárhoztatás (ha rosszul).

Még olyan emberek is, akik bírálni kívánják a Fideszt, így fogalmaznak: „kapok hideget-meleget az állami sajtó részéről” (értsd: a Fidesz-sajtó részéről); „a 2010-es kormányváltáskor félresöpörték” (értsd: a Fidesz félresöpörte); „a hatalom hogyan szakítja ketté az országot” (értsd: a Fidesz hogyan szakítja); és szeretik a Fidesz helyett a NER szócskát használni. Vajon miért nem nevezik az ásót ásónak? Lehet, hogy ez a szemérmesség a kommunista időkből öröklődik, amikor a „kommunista” szót szinte senki sem használta, egyedül Kádár János kezdte így ünnepi beszédét: „Elvtársak, barátaim, kommunisták!” Egyébként nem lehetett olyat mondani (dicsérőleg sem!), hogy „a kommunisták megoldották”, vagy „megyénk felvirágzását a kommunistáknak köszönhetjük”. Inkább csak „a párt”, esetleg „a politika”.

Orwell szembeállítja az angol nyelv két hasonló, de lényegileg különböző szavát: „unjustice” és „untruth”. Az elsőt könnyebb magyarul visszaadni: igazságtalanság, jogtalan eljárás. A második nehezebb, szó szerint „igaztalanság”, de ez nem elég kifejező. Erősebb, ha „hazugságnak” fordítjuk, de ekkor veszít erejéből a párhuzam, a két „un-” fosztóképzős szerkezet, ami világossá teszi: e két nagy rossz két különböző dolognak a hiányából fakad. Némileg leegyszerűsítve: az unjustice azt jelenti, hogy nem úgy bánnak az emberekkel, ahogyan megérdemlik, nincs jog; az untruth pedig azt, hogy ezt nem lehet nyíltan kimondani. A magyar nyelv itt csapdát állít, mert mindkettőre azt szoktuk mondani: nincs igazság. Ha azt kiáltjuk: „Igazságot X. Y.-nak!”, ezen azt értjük, hogy a vele szembeni „unjustice” szűnjön meg, tehát működjön az igazságszolgáltatás (vegyük észre, hogy magyarul ebben is az „igazság” szerepel).

Orwellnek volt bátorsága hirdetni, hogy nem az igazságtalanság a legnagyobb rossz a világban, hanem a hazugság. Az 1984-ben ábrázolt negatív utópia szörnyűségét nem az unjustice, hanem az untruth adja.

Hadd hozzak egy példát a Londontól távoli, de Orwellhez közeli Moszkvából. Lavrentyij Berija a szovjet titkosszolgálat, az NKVD véreskezű főnöke volt 1938-tól 1953-ig (micsoda tizenöt év! hány kivégzés!). A Szovjet Nagylexikon, a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopedija 1950-ben több oldalon át dicsérte életét és tevékenységét, egész oldalas színes arcképe is volt. Sztálin halála után kevés hiányzott hozzá, hogy Berija legyen az utódja, de Hruscsovék összefogtak ellene, egy vezetőségi ülésen letartóztatták, és – egynapos tárgyalás után, ahol a védelemre sem kapott lehetőséget – lelőtték, mint egy kutyát. Tény, hogy Berija halála nem jogszerű körülmények között, nem az igazságszolgáltatás tiszta működése során következett be, márpedig mindenkit megillet a tisztességes jogi eljárás, tehát Berijával „unjustice”, igazságtalanság történt. Sajnos, van ilyen, mondaná Orwell, de a hajmeresztő az, ami ezután jött: az enciklopédia előfizetőit levélben felszólították (és ki mert volna nemet mondani?), hogy a Berijáról szóló lapokat ragasszák át a pótlólag kiküldött azonos méretű fedvényekkel, melyekben a cirill ábécé szerinti előző szócikk, a Bering-szoros szokatlanul részletes, fényképekkel gazdagított leírása volt. Mintha Berija sosem létezett volna. Ez veszélyesebb, mert ez „untruth”, hazugság.

Lehet, hogy a falleomlások éve óta nem csökkent az igazságtalanság Európa keleti fertályán. De hogy csökkent a hazugság, az biztos. Nem minden egyes ember szájában, hanem a mindnyájunk által naponta kimondott mondatok össz-hazugságértéke csökkent. Nem annyira, mint reméltem a rendszerváltáskor, nem csökkent brit színvonalra, de mégis. Meg lehet írni Trockij könyökét (ami ott maradt a fotón, miután őt kiretusálták), és Orbán tengerparti vacsoráját (akár ő fizette, akár mi, az adófizetők).

A hetvenes években tolmácsoltam egy táncművészeti konferencián, ahol számos országból balettmesterek gyűltek össze. Egy angol balerinát kellett kísérnem, a törékeny, idős Phyllis Bedellst, akinek nem sok fogalma volt a világpolitikáról, és édesen naiv kérdései voltak (például, hogy miért nem utazom gyakrabban, ha szeretem Angliát?). Egy fogadáson odalépett hozzánk egy hölgy, és németül bemutatkozott, hogy ő Berlinben balettmester. Én fordítottam. „Melyik Berlinben?”, kérdezte Phyllis. Én fordítottam. „A demokratikus Berlinben”, mondta a nő. Én fordítottam, rezzenéstelen arccal. „No jó", mondta Phyllis, "de az melyik: Kelet vagy Nyugat?” Én fordítottam, kezdett érdekelni, hogy meddig bírja a német nő azt az „untruth”-t, hogy Kelet-Berlin demokratikus volna. Szegény csak ismételte: „Im Demokratischen Berlin”. Én kegyetlenül fordítottam újra: „In the democratic Berlin”. Elismerem, kicsinyesség volt részemről, így kívántam bosszút állni a vasfüggönyön, a szovjet megszálláson, a kommunizmuson, a turkálós vámosokon. Végül megszántam őket, és kilépve tolmácsi szerepemből azt mondtam angolul: földrajzilag kelet. A német nő is értette, hálásan bólintott.

Ő ezt nem mondhatta ki, az NDK orwellizmus-szótárában Kelet-Berlint csak „Berlinnek” volt szabad nevezni, miközben Nyugat-Berlint kötelező volt Westberlinnek mondani.

A kommunizmus nem csak azért volt rossz, mert butaságot, igazságtalanságot és elnyomást hozott, hanem mert elvként, dogmatikailag tagadta (azaz régiesen fogalmazva: bűnnek tekintette), ha valaki ki akart szállni belőle, akár gondolatilag. Ez volt az orwelli, a megnyomorító. Amikor azt mondták az ország lerohanására, hogy felszabadulás, a Kádár-féle bábkormányra, hogy forradalmi. Azt a szót, hogy Kádár-korszak, nem lehetett nyilvánosan használni; de ugyanígy a Lázár-kormányt, amely Lázár Györggyel az élén sokáig kormányozta az országot – jól-rosszul, most mindegy –, nem volt szabad Lázár-kormánynak nevezni, mert ez is túl konkrét lett volna. Ez nem a Lázár-kormány volt, sugallta akkor a kommunikáció, hanem maga a szocialista Magyarország. Máig emlékszem, amikor a Heti Világgazdaság című lapban – 1987-ben, Lázár lemondása után – megjelent egy cikk: „A Lázár-kormány 12 éve”. Akkor jöttem rá: tényleg, ez volt a Lázár-kormány, és örültem, hogy ezt végre meg lehet nevezni.

Ez nagyon idegen az angoloktól. Mellébeszélni ők is tudnak, talán jobban is, mint mások; például ha valami rossz, arra azt mondják: „not so good” (nem olyan jó). Ezt lehet nem szeretni, köntörfalazásnak, finomkodásnak tartani, de nem hazugság, mint amikor valaki azt állítja, hogy a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket. „Minket”? Engem zavar – lehet, hogy azért, mert angol szakos vagyok? – ez a Magyarországon szokásos többesszám első személyű fogalmazás: „falvaink és városaink”, „búzát exportálunk”, „sportolóink sikerei”, „tönkretesznek minket”. Van ebben valami hazug. Először is, mert szelektál, hiszen olyat nem hallani, hogy „bűnözőink kevesebb emberölést követtek el”, pedig ha a sportoló a miénk, akkor a bűnöző is. Másfelől azért hamis, mert elmossa a határt a köztulajdon (közügy) és a magántulajdon (magánügy) között, ami innen, Londonból nézve nagy hiba. Kis sugarú körben angolul is elmegy ez a „miénk”-ezés: „in our village” (a falunkban), „our bishop” (a püspökünk), „our local pub” (az itteni sörözőnk). De tágabb, személytelenebb körben már nem: az egyetemünk „this university”, és a hazánk „this country”. Ha itt azt mondja valaki: „our mines have increased production” (bányáink fokozták a termelést), akkor tudom, hogy tulajdonos, akinek bányái vannak, vagy egy bányaipari tröszt vezetője. Ám ha általában az ország bányáiról akar valaki beszélni, akkor úgy kell mondani: „British mines” (a brit bányák), ilyen hidegen és személytelenül.

Az angolok nem egy nagy család: az angolok egyének, akik együtt élnek egy jól működő társadalomban.




NÁDASDY ÁDÁM KÁLMÁN LÁSZLÓVAL A KLUBRÁDIÓ SZÓSZÁTYÁR C. MŰSORÁBAN

KLUBRÁDIÓ ARCHÍVUMA
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2017-2021



Ismeretterjesztő, oldott, klubszerű beszélgetések a nyelvvel, a magyar nyelvvel, a nyelvekkel kapcsolatos mindenféle kérdésekről...

NÁDASDY ÁDÁM: A KULTÚRA MEGŐRZÉSE MAGA A KULTÚRA

BUKSÓ / 24.HU
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2024.09.26.



Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a napokban kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, valamint arról is mesél, miért szereti, ha külön biztatják arra, hogy lírát írjon.

„65 ÉVESEN KEZDŐDIK IGAZÁN” - MÁCSAI PÁL NAGY TERVEKRŐL BESZÉLT

KLIKKTV / BÓTA CAFÉ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.03.30.



Őszinte, gondolatébresztő beszélgetés a KlikkTV Bóta Café című műsorában: Mácsai Pál, az Örkény Színház korábbi igazgatója arról mesél, miért hagyta abba az intézmény vezetését, és milyen új tervekkel vág neki az élet következő szakaszának. A színész-rendező szerint most egy olyan időszak kezdődött számára, mint 17-18 éves korában: tele ötletekkel, alkotói vággyal és új kihívásokkal.

A műsorban szó esik az idő múlásáról, az alkotás felelősségéről és a személyes útkeresésről is. Mácsai Pál arról beszél, hogy a színházigazgatás évei alatt háttérbe szorult a saját alkotói fókusza, most viszont újra önmagára és a kreatív munkára koncentrálhat – írásra, színpadi szövegekre és személyes témák feldolgozására.

A beszélgetés egyik legerősebb része a közélet és a művészet kapcsolata: Mácsai szerint a színház legfontosabb feladata, hogy „ne hazudjon”, és képes legyen bemutatni a valóság összetettségét. Úgy látja, a mai társadalmat erős megosztottság és feszültség jellemzi, amelynek feldolgozása hosszú folyamat lesz.

A művész személyes hangon beszél édesapjáról, az örökségről és a halandóságról is, miközben azt hangsúlyozza: az idő véges, ezért most kell megvalósítani mindazt, ami igazán fontos.


"ELTORZULT HATALMI ERŐKKEL ÁLLUNK SZEMBEN." - CSEPELI GYÖRGY SZOCIOLÓGUS 80 ÉVES

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Szerző: KUN ZSUZSA
2026.03.30.



Csepeli György Erdei Ferenc-díjas tudós, szociálpszichológus, az MTA doktora február 14-én ünnepelte 80. születésnapját. Munkásságának középpontjában a csoportközi viszonyok kutatása áll: a nemzeti identitás, az előítéletek, a sztereotípiák világa. Az ő fordításában jelent meg magyarul Gordon Allport „Az előítélet” című alapműve, és nevéhez fűződik a kettős trauma modell megalkotása is.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6791. - HÍRÜNK A VILÁGBAN

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.31.


Az ír miniszterelnök és a lengyel kormányfő élesen bírálta Magyarország „sötét” orosz kapcsolatait
(Irish Examiner)

Micheál Martin ír miniszterelnök csatlakozott Donald Tusk lengyel kormányfőhöz, és élesen bírálta a magyar külügyminiszter Oroszországgal folytatott, „undorító”, „baljóslatú” és „elfogadhatatlan” háttéregyeztetéseit.

Ma reggel öt európai médium közzétett egy állítólagos telefonbeszélgetést Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, amelyben az EU szankciós listájának Moszkva érdekében történő módosításáról tárgyaltak.

A vizsgálat további kapcsolatokat is feltételez a miniszter és orosz tisztviselők között.
Tusk és Martin szerint a kiszivárgott beszélgetés hangvétele „elfogadhatatlan” és „megalázkodó” volt egy EU-tagállam miniszterétől. Az ír miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez „megerősítette, amit sokan már korábban is sejtettek”: Magyarország az Unión belül „Oroszország parancsait hajtja végre”.

Szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatában Tusk így fogalmazott:
„Amit hallottunk – és amit már korábban is sejtettünk –, csak megerősíti Orbán Viktor kormányának és külügyminiszterének, Szijjártó úrnak a moszkvai hatóságoktól való, mélyen aggasztó politikai függőségét.

Régóta nem hallottam ilyen lehangoló dolgot, ha egyáltalán valaha is. Ezek a felvételek nemcsak a budapesti kormány Moszkvától való politikai függőségét tárták fel, hanem azt is, hogy ez a kapcsolat mennyire elfogadhatatlan és bizarr.

Egy európai ország – az Európai Unió tagállama – külügyminisztere beszámol az orosz külügyminiszternek egy feladat elvégzéséről, és türelmet kér, mert tudja, hogy még számos feladata van? Ennél visszataszítóbb dolgot aligha lehet elképzelni. Ez teljesen elfogadhatatlan. … Lengyelország szereti Magyarországot, és a lengyelek szeretik a magyar népet; barátságunk évtizedekre, évszázadokra nyúlik vissza. Ezért fontos számomra, hogy ezt mindenki hallja Magyarországon: nálunk semmi sem változott. Örülünk, hogy a magyar néppel együtt az európai közösség részei lehetünk.

A tragédia az, hogy Orbán Viktor kormánya – és minden bizonnyal maga Orbán és Szijjártó miniszter – gyakorlatilag már régen kilépett az Európai Unióból.”

Martin is csatlakozott a kritikához:
„Úgy gondolom, ez rendkívül aggasztó fejlemény.

Ez megerősíti azt a gyanút, amelyet sokan régóta megfogalmaztak: a magyar kormány már hosszabb ideje Oroszország érdekeit képviseli az Európai Unión belül.

A beszélgetés megalázkodó hangvétele riasztó volt, és rendkívül súlyos, hogy az Európai Unión belül ilyen magatartás tapasztalható. Ez sokat elárul a magyar és az orosz kormány közötti kapcsolatról. … Ez elfogadhatatlan.”

MAGYAR PÉTER MAI ORSZÁGÁJÁRÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.31.







ORBÁN RENDSZERE A SZAKADÉK SZÉLÉN! BOD PÉTER ÁKOS ELEMEZ!

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BOD PÉTER ÁKOS
2026.03.31.



Orbán Viktor rendszere véget ér? Egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági modell nem fenntartható. A „rendszerek jönnek, elmúlnak” gondolat ma aktuálisabb, mint valaha: közelednek a választások, miközben súlyos botrányok, gazdasági problémák és politikai konfliktusok rázzák meg Magyarországot.

Ebben a videóban részletesen elemezzük: 
👉 valóban közeleg-e egy új rezsimváltás 
👉 miért mondják szakértők, hogy az orbáni rendszer „folytathatatlan” 
👉 mi történt a Magyar Nemzeti Bank pénzeivel 
👉 hogyan lett a közpénzből „alapítványi labirintus” 
👉 és milyen állapotban van valójában a magyar költségvetés

Szó lesz az inflációról, az energiapolitikáról és arról is, hogy Magyarország mennyire sérülékeny gazdaságilag a jelenlegi helyzetben. A kérdés már nem az, hogy van-e probléma — hanem az, hogy ki és hogyan fogja kezelni.

👉 Ez a videó nem propaganda — hanem egy kemény, tényalapú elemzés arról, merre tart az ország.

ORBÁN VIKTOR NEVE IS FELMERÜLT AZ MNB ÜGYBEN?

MAGYAR NEWS ONLINE
Szerző: MAGYAR NEWS ONLINE
2026.03.31.



Miért nem vittek még el senkit bilincsben az MNB ügy kapcsán? 

A botrány egyre nagyobb, a kérdések pedig egyre súlyosabbak. 

Miközben milliárdokról beszélnek, sokak szerint még mindig nincs valódi következmény. 

👉 Te mit gondolsz? Hol vannak a felelősök?

ÚJABB RÉSZLETEK - SZIJJÁRTÓ LEBUKOTT A HANGFELVÉTELLEL | ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ

KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK ÉLŐ
Szerző:: ÚjságíróK
2026.03.31.



ÚJABB RÉSZLETEK - Szijjártó lebukott a hangfelvétellel.

ÚJ HANGFELVÉTEL KERÜLT KI SZIJJÁRTÓRÓL 😮 ÍGY GAZSULÁL LAVROVNAK

JUHÁZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.03.31.



Már nem csak sejtjük, hanem hallhatjuk is, hogyan működik a magyar külpolitika az oroszok érdekében. Ebben a videóban meghallgathatod te is a kiszivárgott Szijjártó-Lavrov hangfelvételt, ami bizonyítja, hogy Szijjártó tevékenysége lehet a legsúlyosabb külpolitikai botrány a rendszerváltás óta. A nyilvánosságra került anyagok szerint Szijjártó nem egyszerűen ugyanazt mondja, mint Moszkva, hanem aktívan az orosz érdekek mentén próbál befolyást gyakorolni az Európai Unión belül. Ez nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai ügy is, mert megmutatja, miért érdeke a Kremlnek Orbánék hatalomban tartása.

00:00 Szíjjártó Péter orosz ügynök 
03:02 Tartótiszt a beosztottjával 
03:34 Mint egy beijedt pincsi 
07:54 Az EU árulója 
08:55 A Barátság érdemrendet bőven kiérdemelte 
10:45 Igaz a moszkvai lakás is 
11:27 Mi a magyar érdek? 
15:02 Putyin célja és a választás valódi tétje 
18:53 Az oroszok itt vannak 
21:14 Mi lehet a következmény? 
22:37 Tudd, hogy ezek bármire képesek

A NAGY ÖSSZEOMLÁS – ÍGY KORRIGÁLTÁK A KSH-NÁL A SZEGÉNYSÉGI ADATOKAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.03.31.


A KSH tavaly ősszel a lapunkban megjelent tényfeltáró cikksorozatot követően korrigálta a szegénységi adatait. Most már azt is meg tudjuk mutatni, hogyan. Egy sor furcsaságra bukkantunk. A magas nyugdíjak például a korrekció után lényegesen alacsonyabbak, az alacsonyak pedig jelentősen magasabbak lettek. 2023-ban a vizsgálatban szereplő egyes kisnyugdíjasok 140 százalékos „nyugdíjemelést kaptak”, a legmagasabb járadékok közül viszont többekét 43 százalékkal csökkentették. A hihetetlen történések sorába tartozik, hogy 2020-as évre kilencszeresére növelték a nyugdíjasok 13 százalékának ellátmányát. Emellett 2021-et illetően visszamenőleges hatállyal 21 százalékkal megemelték a munkavállalók közel felének bérét. 2022-ben viszont minden harmadik-negyedik család „elvesztette” a korábban már kiutalt családtámogatást. A KSH adataiból az következne, hogy 2018-ban a munkabért kapók közel felének olyan alacsony a jövedelme, hogy egy rabszolgatartó társadalom szintjén él, vagy pedig alig dolgozott az év folyamán. Hogyan nem vettük mindezt észre? Úgy, hogy ez vélhetően csak papíron történik. Cikkünkkel egyidőben a ResearchGate tudományos portálon a kutatók magyar és angol nyelven is ismertetik az eredményeiket. A nagy KSH-adatösszeomlás újabb fejezete. Jövedelemadat-korrekció előtt és után.


Egy évvel ezelőtt a Válasz Online egy időben két cikket jelentetett meg: Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival címmel tényfeltáró riportban számoltunk be Tátrai Annamária és Gábos András kutatásairól, a tudomány nyelvén megfogalmazott állításokat pedig a Kutatói aggodalmak az EU-SILC magyarországi jövedelemadataival kapcsolatban című szakcikkben közöltük.

A két kutató akkor fontos dologra jött rá: a KSH évek óta olyan szegénységi adatokat közöl, amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét. Németh Zsolt, a KSH egykori elnökhelyettese szerint nulla a valószínűsége annak, hogy a szegénységi küszöb fölött éppen „egy hajszálnyival” olyan sokan gyűljenek össze, mint amit az adatok mutattak. Írásunk annak történetét mondta el, hogyan jött rá az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója, hogy rengetegen átestek egy politikailag is érzékeny határponton, a szegénységi küszöbön, és éppen fölé érkeztek. Az erről szóló adatvizualizációkon több évben is „torony” nőtt ki a szegénységi küszöb mögött, akik e fölé estek a hazai statisztikákban – és persze a politikai közbeszédben – már nem számítottak szegénynek...

MEGSZÓLALT GUNDALF 😳 A FIÚ, AKI DEZINFORMÁLTA A MAGYAR KÉMELHÁRÍTÁST

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2026.03.31.



A tipikus példája ez annak, amikor elkészítek egy videót, és a nap végére minden megváltozik. Ezért egy furcsa adással jövök: belekezdek Gundalf vallomásába, de a végén az interjújára futunk ki. Nem a történetet ismertetem, hanem a konklúzióját próbálom levonni. Remélem, neked is hasznos lesz, mert végső soron mégis csak ez a lényeg.

Mi következik abból, hogy egy 19 éves srác átverte az egész magyar titkosszolgálatot?

GUNDALF: TÉNYLEG ÁTVERTE EGY 19 ÉVES A SZOLGÁLATOKAT?

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.31.



Ebben a videóban reagálok a 444 Gundalf-interjújára, amelyben az informatikus arról beszél, hogy dezinformálta az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Elmondom, szerintem kinek lehet igaza ebben a történetben, mi történhetett valójában, és hogy ez az egész ügy hogyan illeszkedik bele a 2026-os választások előtti politikai játszmákba, a titkosszolgálati botrányokba, valamint abba a politikai helyzetbe, amit egyre többen már rendszerváltás előtti heteknek éreznek. 

Beszélek a 444 cikkről, Gundalf ügyéről, Szabó Bence történetéről, Rogán Antal szerepéről, a Fidesz kampányról, a Tisza Pártról, és arról, hogy mit jelent az, ha a titkosszolgálatok és a politika ilyen módon kerülnek bele a választási kampányba Magyarországon. 

Ez az ügy már nem csak egy interjú vagy egy botrány, hanem annak a jele lehet, hogy a magyar politika egy nagyon feszült, történelmi választás előtti időszakba lépett, ahol egyre több ügy, botrány és titkosszolgálati történet kerül nyilvánosságra.

POTTYONDY EDINA: SZABÓ BENCE TANÚSÁGTÉTELE; GUNDALF SZÍNRELÉPÉSE; TÓTH GABI FÜLLENTÉSE; ORBÁN KIRÁLY FEKETE SEREGE

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.03.31.



Szabó Bence tanúságtétele; Gundalf színrelépése; Tóth Gabi füllentése; Orbán király fekete serege.


SZIJJÁRTÓ SZERINT EVIDENS, HOGY UKRÁNOK AKARTÁK BESZERVEZNI GUNDALFOT, HOGY MAGYARORSZÁGNAK ÁRTSON

TELEX.HU
Szerző: TELEX
2026.03.31.



Szabó Bence szülővárosában Tolnán tartott kampánygyűlést a külügyminiszter, ahol egy helyi horgászboltos a város hősének tartja a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akcióról beszélő nyomozót. A helyiek közül volt, aki azt mondta, hogy Szabó Bencének köszönhetően az emberek bátrabban vállalják a véleményüket.

EGY NAGYON TITKOS MŰVELET, POLITIKAI SZÁLAKKAL - SZÓ-BESZÉD 23.

MÚOSZ MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE
Szerző: KOCSI ILONA, WIRTH ZSUZSANNA
2026.03.30.



Lépéskényszerbe került a magyar kormány és a titkosszolgálat? Miért nincs hivatalos vizsgálat, válasz a Direkt36 oknyomozó cikkére és Szabó Bence rendőr százados nyilvános videójában is felvetett, titkosszolgálati szabálytalan nyomásgyakorlásra? Ki védi meg a választások tisztaságát, az esélyes ellenzéki pártot a jelzett titkosszolgálati beavatkozástól? Sok a kérdés, kevés a válasz a "magyar Watergate-ügy" után, amely megrázta a magyar jogállamiságba vetett hitet, közbizalmat. Vendégünk Wirth Zsuzsanna, a Direk36 újságíró-szerkesztője, a Direkt36 oknyomozó cikk társszerzője. Beszélgetőtárs Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke. A felvétel 2026. március 30-án 12 órakor készült.

Számítunk figyelmükre! Kérjük, a csengettyű ikonra kattintva kövessék műsorainkat, köszönjük!

Miről beszélgettünk?

- Mi késztette Szabó Bence rendőrszázadost a nyilvános megszólalásra?
- Politikai nyomás a rendőrségen?
- Beépített emberek, ún. bábok a Tisza Párt soraiban?
- Hol marad a hivatalos vizsgálat?
- Vajon a Direkt36-ot is megfigyeli a titkosszolgálat?
- Kiderül-e valaha, ki is az a Henry, aki a titkosszolgálat embere?
- Hova fejlődhet még ez a nagyon sötét történet?