2026. május 18., hétfő

BOD PÉTER ÁKOS: ORBÁNÉK TELJESEN KIÜRÍTETTÉK A KASSZÁT - SORRA DŐLNEK MAJD KI A CSONTVÁZAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.05.18.



A magyar költségvetés gyakorlatilag már az elfogadás pillanatában összeomlott – erről beszél a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök. Az interjúban kendőzetlenül elemzi, milyen állapotban hagyta hátra az ország pénzügyeit a Fidesz-kormány, és mi várhat az új kabinetre a következő hónapokban.

Bod Péter Ákos szerint az elmúlt években olyan szintű gazdasági és költségvetési káosz alakult ki, amely már európai mércével mérve is példátlan. A költségvetési törvényt szerinte szinte folyamatosan átírták, az állam működése átláthatatlanná vált, miközben ezermilliárdos uniós források úsztak el politikai okokból. A volt jegybankelnök arról is beszél, hogy Magyarország nemcsak gazdaságilag, hanem intézményi szinten is leszakadt Európától.

Az interjúban szóba kerülnek az uniós pénzek, a titkosított szerződések, a kínai vasútprojekt, Paks 2, valamint az Orbán-rendszer válságkezelésének kudarcai is. Bod Péter Ákos szerint a járvány, az infláció és a háborús helyzet kezelése során a kormány sorozatos hibákat követett el, amelyek hosszú távon súlyos károkat okoztak az országnak.

A beszélgetés egyik legerősebb állítása, hogy „nem európai, ami Magyarországon történt”, és hogy a költségvetési működés átláthatósága már afrikai diktatúrák szintjére csúszott vissza. Bod Péter Ákos ugyanakkor arról is beszél, milyen lehetőségei vannak az új kormánynak a helyzet stabilizálására, és miért kulcsfontosságú az uniós bizalom visszaszerzése.


MÁGA ZOLTÁN KÉRT 500 MILLIÓT A MINISZTÉRIUMTÓL, HOGY A FIDESZNEK KAMPÁNYOLJON, HANKÓÉK ODASZÓLTAK AZ NKA-NAK, HOGY TELJESÍTSÉK

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.05.18.


Részletes pályázati kérelem érkezett be tavaly nyáron Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszterhez. A pályázat arról szólt, hogy mivel „a baloldal tudatosan próbálja megnyerni magának a művésztársadalmat” és ezzel a közönséget is, a „nemzeti oldal” választási győzelme szempontjából kulcsfontosságú egyes társadalmi csoportok, „a cigány szavazók, az idősek és a politikailag bizonytalanok” megszólítása. Emiatt a pályázók egy olyan országos koncertsorozatot szeretnének szervezni, amelynek 150-200 koncertjével összesen akár 100 ezer embert is elérnének személyesen és milliós tömeget a médián keresztül. Ezzel pedig nemcsak a magyar vidéki lakosságot szólítanák meg, de kapcsolódási lehetőséget teremtenének az országgyűlési képviselőjelölteknek és a polgármestereknek is a helyi közösségekkel.

A dokumentum a tervezett előadókat is felsorolta, külön kategóriákba rendezve őket. Így került a Cigány származású és népi zenészek nagyjából harminc előadóból álló listájába például Kis Grófo, Nótár Mary, Bódi Guszti és Radics Gigi, a Magyarnóta kategóriás előadók közé Tolnai András és Kalocsai Zsuzsa, az Operettelőadók közé Oszvald Marika és Dolhai Attila. A Pop kategóriában többek közt Horváth Charlie, Keresztes Ildikó, Zsédenyi Adrienn és Wolf Kati, míg az Operaénekeseknél Molnár Levente, Vadász Dániel és Kiss-B. Attila neve szerepelt sok más előadó mellett. A pályázati kérelem egy pénzügyi kalkulációt is tartalmazott, ez alapján a szervezők 495,5 millió forintot kértek a nagyszabású koncertsorozatra...

MILYEN VOLT EGY PROPAGANDISTA ÉLETE? | BECSEKK - MÁJUS 18.

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.05.18.



Bejelentés a kegyelmi döntésről, magyar-ukrán viszony, Sulyok Tamás interjúja az Indexen és egy magát propagandistaként megnevező újságíró kitálalása. Itt a mai Becsekk!

ORBÁN VIKTOR, A PAPÍRNYÚL - CÉLEGYENES

CÉLEGYENES / MAGYAR HANG PODCAST
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.05.18.



Pénzkisöprés a választások előtt – erre a témára szavaztak legtöbben az olvasóink közül, de ezúttal mégsem ezzel kezdtük a Célegyenest. Mivel a kormányülés után vettük fel az adást, mintegy bónusz témaként a kegyelmi ügy is szóba került röviden az elején. Számolatlanul lapátolták ki a közpénzt – mondták vendégeink az utolsó pillanatokban kötött szerződések kapcsán. Majd az L. Ritók Nórával és a civilekkel szembeni megfélemlítési kísérletek jöttek. Ezt követően áttértek a résztvevők Orbán Viktorra, friss lapinterjúja kapcsán: mi lesz vele? És a Fidesszel? És itt még Marx is előkerült a volt miniszterelnökkel összefüggésben, meg persze a tigrisek és a nyulak. Akik pedig mindezeket átbeszélték: Lampé Ágnes, Egri Viktor és Szerető Szabolcs, a Magyar Hang főmunkatársa.

MÁSODIK KORMÁNYŰLÉS - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.05.18.



Második kormányülés – sajtótájékoztató.

ORBÁN ÚJ POLITIKAI KÖZÖSSÉGET ÉPÍT: EZEK VOLTAK A LEGFONTOSABB KIJELENTÉSEI A JÖVŐT NÉZVE

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: PITZ DÁNIEL
2026.05.18.



Orbán Viktor az elmúlt időszakban két interjút is adott, amiben elmondta, hogyan tervez a jövőre nézve. Tényleg ő lesz majd a Tisza Párt és Magyar Péter legfőbb ellenfele? Visszatérhet még ebből a helyzetből? Ezt nézzük meg.

LENGYEL LÁSZLÓ: HA ORBÁNÉKAT BILINCSBEN VISZIK EL, SOSEM TÉRHETNEK VISSZA A POLITIKÁBA

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.05.18.



Forradalmi változások zajlanak Magyarországon – erről beszél a KlikkTV Miért című műsorában Lengyel László közgazdász, politikai elemző. A beszélgetés középpontjában az áll, milyen állapotban vette át az országot az új kormány, milyen gazdasági és politikai örökséget hagyott maga után a Fidesz, és milyen jövő várhat Orbán Viktorra.

Lengyel László szerint a választások után villámgyors politikai átrendeződés indult el: Magyar Péter szinte azonnal birtokba vette a nyilvánosságot, miközben az új kabinetnek egyszerre kell kezelnie az üres államkasszát, az uniós pénzek ügyét és az elszámoltatás társadalmi igényét. Az elemző úgy fogalmaz: amikor az új vezetés „belenézett a kasszába”, gyakorlatilag csak adósságleveleket talált.

A műsorban szóba kerülnek az elszámoltatás lehetséges forgatókönyvei is. Lengyel László szerint az új kormány számára kulcskérdés lehet, hogy gyors és látványos korrupciós ügyekben induljanak eljárások, különben a társadalom igazságérzete sérülhet. A beszélgetés egyik legerősebb része, amikor arról beszél: a magyar társadalomnak látnia kell, hogy a korábbi rendszer fő felelősei nem maradhatnak
következmények nélkül.

Az interjú kitér arra is, milyen irányba mozdulhat el a Fidesz az ellenzékben. Lengyel László szerint Orbán Viktor egyszerre teszteli a radikális szélsőjobboldali és a mérsékeltebb jobboldali stratégiát, miközben személyesen már „bukott politikusnak” számít a nemzetközi térben is.


A MÉSZÁROS-VAGYONT VISSZA KELLENE VENNI KÖZTULAJDONBA | TÖLGYESSY ELEMEZ

PARTIZÁN
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2026.05.18.



Örök hatalomra rendezkedett be Orbán Viktor, mégis megbukott. Mindez globálisan rengette meg a populista jobboldalt, és adott egy kivételes élményt a magyar társadalomnak: hosszú idő után először saját magunk lettünk főszereplői a rendszerváltásnak. Magyar Péter, bár legnagyobb választási ígéretét teljesítette, legyőzte a NER-t, komoly kormányzati kihívások elé néz. Tölgyessy Péterrel elemezzük a kormányváltás heteit a Partizánon.

GONDOLATOK HITELESSÉGRŐL, BIZALOMRÓL, ALKALMASSÁGRÓL, ALKALMATLANSÁGRÓL...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.18.


Sulyok Tamás azt mondja: nem emlékszik olyan döntésére, amelyet megbánt volna. A mondat első hallásra szinte ártalmatlan. Visszafogott, hivatalnoki, kissé elszürkített önvallomás. Mintha egy államfői életút tiszta mérlege volna: apró mindennapi ügyekben talán történhetett hiba, nagyobb dolgokban aligha. A múlt az ember életének részévé válik, mondja, ő inkább a jelenen gondolkodik, kevésbé a múlton, terveivel pedig a jövőt építi.

Csakhogy egy mondat minden esetben – a köztársasági elnök esetében kiváltképp – maga is döntés. A kijelentés közjogi súlyt kap: a szó itt cselekvés, a mondat felelősség, a megszólalás pedig választás a feltárás és az elfedés között. Aki közjogi méltóságként beszél, az alakítja azt a valóságot, amelyben a közösség önmagát érteni kénytelen. Különösen akkor, amikor saját múltjához, családi emlékezetéhez, történelmi felelősségéhez, nyilvános hiteléhez nyúl. Egy mondat kimondása döntés arról, hogy az ember mit tesz láthatóvá, mit hallgat el, milyen történetet emel a közös emlékezet rangjára, s milyen valóságot kínál fel azoknak, akiknek a nevében állítólag beszél.

Sulyok Tamás édesapjának múltja önmagában nem Sulyok Tamás bűne. Az apa politikai szerepe, a családi legenda, a háború utáni bujkálás, a szélsőjobboldali kapcsolatok, az ezek körül feltárt dokumentumok: mindez történeti vizsgálat tárgya. A fiú felelőssége akkor kezdődik, amikor a családi elbeszélés államfői önigazolássá, a magánemlékezet pedig a közjogi hitelesség részévé válik. Ettől kezdve egy történet, amelyet történészek dokumentumok alapján vitatnak, már nem pusztán családi hagyomány, hanem a nemzet előtt elmondott erkölcsi bizonyítvány. A történészek által feltárt dokumentumok alapján azonban ez a családi elbeszélés nem tartható fenn: Sulyok Lászlót a népbíróság nem ítélte halálra. Ettől kezdve a korábbi állítás már nem pusztán emlékezeti tévedés, hanem a nyilvános önigazolás része, amely egy közjogi méltóság esetében a hitelesség kérdésévé válik.

A kérdés súlya itt lép ki a családtörténet köréből, és válik a köztársasági elnöki hitelesség próbájává. Milyen ember az, aki a jelen érdekében elrendezi magának a múltat? Milyen államfő az, aki az alkotmányos rend védelmére hivatkozik, miközben a saját közbizalmának egyik legsúlyosabb kérdését azzal zárja le, hogy ő inkább a jelenen gondolkodik? A jelen ugyanis éppen azért kérdez rá a múltra, mert a múlt elbeszélése a jelenbeli tisztség erkölcsi feltétele lett. Sulyok nem történész. Ezt senki sem várja tőle. Ám jogász, volt alkotmánybíró, volt alkotmánybírósági elnök, jelenleg köztársasági elnök. Tőle azt kell várni, hogy tudja: a tényállítás felelősség, a nyilvános beszéd jogi és erkölcsi következményekkel jár, a közbizalom pedig a valósághoz való hűség nélkül üres közjogi forma.

Sulyok most azzal védekezik, hogy az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ez formailag ügyes mondat, tartalmilag menekülés a jog betűje mögé. Az Alaptörvény valóban nem úgy beszél a köztársasági elnökről, mint egy álláspályázat alkalmassági vizsgálatáról. Az Alaptörvény ennél többet mond: a köztársasági elnök Magyarország államfője, kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez adja a tisztség értelmét.

Aki a nemzet egységét kívánja kifejezni, annak legalább a közös valóság minimumához hűnek kell lennie. Sulyok szerint az államfő „a létével fejezi ki a nemzet egységét”, a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalja, és alkotmányos rangot ad nekik. Ha ezt komolyan vesszük, akkor éppen az ő mércéje válik ellene szóló bizonyítékká. Mert aki mások döntéseinek alkotmányos rangot ad, annak saját szavai is a közjogi felelősség mércéje alá esnek: vagyis aki a jogállami formát adja a politikai akaratnak, annak saját beszéde sem lehet a látszatkeltés eszköze.

Sulyok Tamás saját mércéje szerint azért alkalmatlan az elnöki posztra, mert a hivatalát teljes egészében jogi-formai keretként érti, miközben a köztársasági elnök alkotmányos szerepe bizalmi szerep is. A bizalom persze, mondja ő, politikai kategória. Ez megint féligazság. A közbizalom politikai térben születik, alkotmányos intézményeket tart életben, jogi hatáskörök gyakorlását teszi elfogadhatóvá. Egy bíró, egy alkotmánybíró, egy államfő esetében a bizalom a hivatal működésének tartós feltétele. A közbizalom az a hallgatólagos erkölcsi tőke, amely a törvényes döntést puszta aláírásból elfogadható közjogi aktussá emeli.

A jogi mérce itt tehát nem merül ki abban, hogy indítható-e megfosztási eljárás, és annak végén kimondható-e a tisztségtől való megfosztás. Az Alaptörvény 13. cikke és az alkotmánybírósági eljárási szabályok szűk, formális pályát jelölnek ki: szándékos alaptörvény- vagy törvénysértés, illetve szándékos bűncselekmény esetén nyílhat meg a megfosztási eljárás útja. Ez a jogtechnikai küszöb. A köztársasági elnöki alkalmasság erkölcsi és alkotmányos küszöbe ennél magasabb. A hivatal méltó gyakorlásának mércéje tágabb a büntetőjogi vagy megfosztási tényállások körénél. Egy államfő alkalmasságáról nem csupán a formális közjogi eljárások lehetősége dönt, hanem a tisztség betöltéséhez szükséges hitelesség és közbizalom is.

Sulyok Tamás esetében a legsúlyosabb mozzanat éppen az, hogy a felelősség kérdését formális jogi feltételekre szűkíti. Azt állítja, hogy amíg nincs jogi ok vagy alkotmányos indok, addig marad. Csakhogy az alkotmányos indok köre tágabb a megfosztási eljárás jogtechnikai feltételeinél. Ide tartozik az az aránytalanság is, amely a hivatal erkölcsi rendeltetése és a hivatal viselőjének közbizalmi állapota között támad. Ha a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, akkor tartósan nem válhat olyan személlyé, akinek saját múltelbeszélése körül a tények és a nyilvános bizalom válsága keletkezett. Ha őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, akkor kötelessége komolyan venni a demokratikus nyilvánosság alapfeltételét: a valóság tiszteletét.

Sulyok később azt mondta, megrendítette, amit apja múltjáról a nyilvánosságban hallott, és arra hivatkozott, hogy a családban a múlt tabu volt, a családi legendárium pedig így őrizte meg a történetet. Ez emberileg érthető lehet, ám közjogilag kevés. A köztársasági elnöknek joga van a megrendüléshez. Joga van a családi fájdalomhoz. Joga van ahhoz is, hogy saját apjáról ne történészi distanciával beszéljen. Ám amikor a családi történet a köztársasági elnök nyilvános önképének részévé válik, a meghatottság már nem mentesít a korrekció kötelessége alól. Aki tévedett, annak helyre kell igazítania. Aki valótlant állított, annak vissza kell vonnia. Aki közbizalmi tisztségben a dokumentumokkal szemben mesélt történetet, annak nem elég azt mondania: a múlt az ember életének részévé válik.

Sulyok Tamás mindmáig nem látszik felfogni, hogy kijelentésével hány magyar állampolgárt sértett meg, hány családi emlékezetet alázott meg, hány tisztességes ember erkölcsi szándékát vonta kétségbe. Azokét is, akik az ország jövőjének feltételét éppen a múlt becsületes bevallásában, a bűnök pontos megnevezésében, az áldozatok emlékének megőrzésében és a közös történet hazugságoktól való megtisztításában látják. Egy államfő ilyen ügyben nem csupán önmagáról beszél: szavai a közös emlékezet rendjét érintik.
A múlt valóban az ember életének részévé válik. Csak éppen nem úgy, ahogy Sulyok sugallja. Nem „zsidó bútordarab”, amelyet a jelen kényelme szerint arrébb tolhatunk, s nem családi album, amelyből a zavaró fényképek kivehetők. A múlt a közéletben számonkérhető állítások rendjévé válik. Különösen annál, aki az ország első közjogi méltóságaként beszél jogról, alkotmányról, egységről, pártatlanságról, jogállamiságról.

Sulyok Tamás nem azért alkalmatlan, mert az apja múltja terheli. Ez így igazságtalan volna. Azért alkalmatlan, mert a saját múltkezelése terheli. Azért, mert a közbizalom válságát jogtechnikai kérdéssé kicsinyíti. Azért, mert a nemzet egységéről beszél, miközben nem érti, hogy a nemzet egységének minimális feltétele a közös tényvilág. Azért, mert az alkotmányos rendet formának látja, holott az alkotmányos rend erkölcsi kultúra is: igazmondás, felelősség, önkorrekció, a hivatalnál nagyobb alázat.

Azt mondja, nem bánta meg egyetlen döntését sem. Ez a mondat önmagában is súlyos ítélet. Mert aki semmit sem bán meg, miközben a nyilvánosság előtt ekkora súlyú történeti és erkölcsi kérdésben bizonyíthatóan hazug állítást tett, az nem a jövőt építi. A jelenét védi a múlttól. És aki a jelenbeli tisztségét a múlt elhallgatásával vagy elrendezésével védi, az éppen azt veszíti el, ami nélkül a köztársasági elnöki hivatal csak palota és protokoll marad: a bizalmat.

Sulyok Tamás maga mondta ki a mércét: a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie. Ehhez nem elég, hogy valaki jogilag hivatalban maradhat. A tisztséghez hitelesség is kell. Ha az államfő szavai körül megrendül a bizalom, akkor a hivatala sem tudja betölteni azt a szerepet, amelyre az alkotmány rendeli. Ilyenkor a lemondás követelése nem a köztársasági elnöki intézményt gyengíti. Épp ellenkezőleg: annak a felismerése, hogy a hivatal méltósága nem választható el attól, aki viseli. Sulyok Tamás maradása ezért ma már nem pusztán személyes döntés, hanem a közbizalom további rombolása.

MATEKLECKE 6927. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 12. RÉSZ: MIT KEZDJÜNK A PROPAGANDISTÁK BOCSÁNATKÉRÉSÉVEL?

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.05.18.


A Ripost volt munkatársa tegnap kétórás interjúban beszélt az Átlátszónak arról, hogyan működött belülről a ner lejáratógépezete. Elmondta, hogy a Karmelitából jöttek az akták, hogy a célszemélyek lejáratása volt a feladat, nem az újságírás, hogy a "fentről kérik" bevett szólás volt a szerkesztőségben, hogy 2021-től titkosszolgálati fájloknak tűnő dokumentumokból dolgoztak, hogy egyszer olyan cikket írtak, amit a Hírcsárda változtatás nélkül vett át paródiaként, hogy a főszerkesztő úgy írt "bennfentes" cikkeket, hogy a riporterek valójában semmit nem hallottak azokból a beszélgetésekből, amelyekre a történetek épültek.

Elmondta azt is, hogy 2015-ig újságírónak tartotta magát, azután propagandistának.

Forgács Ágnes nem fog bíróság elé kerülni, nem szegett törvényt, legalábbis nem olyat, amiért vádat emelnek. Nem ő írta a jogszabályokat, nem ő rendelte meg a kampányokat, nem ő irányította a gépezetet. Ő csak dolgozott benne, mint sokan mások. Reggelente bement a szerkesztőségbe, leírta, amit kértek, és hazament. Elfogadható-e a bocsánatkérése?

A válasz nem egyszerű, és nem kellene, hogy egyszerű legyen. Én nem bocsáthatok meg neki, mert nem voltam áldozat. Legalábbis a lejáratásoknak nem, a hazugság célpontjaként persze én is az voltam, ahogy mindenki. Egy egész társadalom nyomorodott meg lelkileg néhány száz hasonló embertől, akik csak a munkájukat végezték. És a munkájuk az volt, hogy hazudjanak.

A bocsánatkérés nem feloldozás, és nem is amnesztia. De Forgács, azokkal ellentétben, akik még mindig a fidesz-mantrát hangoztatják, legalább kimondta, amit tett, és már ez is több, mint amit a legtöbb propagandista valaha tenni fog. A Ripost szerkesztőségéből nem ő az egyetlen, aki tudta, mit csinál, de eddig ő az egyetlen, aki kamerába mondta el.

A bocsánatkérés szükséges, de nem elégséges. Akkor hiteles, ha nem áll meg a szavaknál, ha nyilvánosságra hozza, amit tud, ha segíti az elszámoltatást, ha a neve és az arca mögött ott van a tett is.

Mit kezdjünk velük? Nem szabad elfelejteni, amit tettek, mert nem ártatlanok. A nyilvánosság emlékezete nem ítélet, de nem is amnézia. Értsük meg, hogyan működött a rendszer, ez az egyetlen módja annak, hogy soha ne épüljön fel újra.

Az elmúlt tizenhat év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rendszer nem működik emberek nélkül. Nem elég a gépezetet szétszedni, ha nem értjük meg, miért voltak hajlandók kiszolgálni. Forgács azt mondta, egy idő után természetessé vált. Ez a legijesztőbb mondat az egész interjúban. Mert az jelenti, hogy bármelyikünkkel megtörténhetett volna.

Ez nem felmentés. Ez figyelmeztetés.


MEGVÁSÁROLT LOJALITÁS ÉS ÁRNYÉKÁLLAMOK VIDÉKEN I PAPÍRON SZÉP #3

ÁTLÁTSZÓ
Műsorvezető: SOLTI HANNA
2026.05.16.



A rendszer, amiről sokan hallottak, de kevesen látták, és még kevesebben merték dokumentálni. Tímár Áronban és Orsós Lajosban (utóbbi tizennyolc éven át az RTL riportere volt, jelenleg a Kiút a Cigánytelepről program alapítójaként tematikus előadásokat tart hátrányos helyzetben élőknek – a szerk.) tavaly fogalmazódott meg egy választási csalásokat és szavazatvásárlásokat leleplező film gondolata. Így született meg A szavazat ára.

Az ötletgazdák szerint a film mindig is csak egy eszköz volt, nem a végcél. Ezért az idei országgyűlési választások előtt néhány héttel létre is hozták a De! Akcióközösséget, hogy önkéntes őrszemeikkel együtt figyeljék és rögzítsék a visszaéléseket országszerte.

Vállalásuk sikeresnek bizonyult: a választás napján több mint kétezer önkéntes vadászott az összehangolt csalásokra, közel ezer felvételt készítettek, több száz gyanús esetet dokumentáltak, és meghallgatták azokat az embereket, akiket az előző kormány magukra hagyott. Adataik szerint több olyan szavazókör volt, ahol akár 30 százalékkal is visszaeshetett a szavazatvásárlások száma a korábbi választásokhoz képest.

Egyszerűen azért, mert jelen voltak és figyeltek.

A tartalomból 

00:00:00 Bevezetés 
00:00:24 Melyik volt előbb: a Szavazat ára vagy a De! Akcióközösség? 
00:01:45 Hónapokig egy betűt sem írtak le, aztán hirtelen megtáltosodtak. 
00:02:37 A „szavazatvásárlás” kifejezés arra utal, mintha egyenrangú felek lennének a gépezetben. Pedig ez egyáltalán nem így van. 
00:02:58 Az elcsalt szavazat csak a végállomás egy kizsákmányolásra épülő rendszerben. 
00:03:54 A szavazatvásárlás nem cigánykérdés, hanem kiszolgáltatottsági kérdés. Jó példa erre Nyírbogát, ahol alig élnek romák, a település mégis a választási csalások orvosi lova lett a kampányban. 
00:05:57 Az empátia, a megértés és a folyamatos jelenlét volt a kulcs azokhoz, akiknek kevés a vesztenivalójuk. 
00:11:27 „Ha most el lehet sétálni több százezer bezsákolt szavazattal, akkor itt a vége.” 
00:14:06 Szabó Bence, Pálinkás Szilveszter és a hétköznapi hősök esete. 
00:15:01 A cigarettacsempésztől a drogdíleren át a polgármesterig – a szavazatvásárló gépezet azokra számít, akiknek kiterjedt hálózata van. 
00:16:12 A Városi Civil Alap támogatásai ötvenmilliós nagyságrendekben látták el az egyéni kerületeket a választások előtt. A szavazatvásárlók sporttáskában, kisteherautóban hozták a csomagokat. De honnan volt a pénz? 
00:18:30 A kormányzati akarattal gyorsan jöhetnének az eredmények is. 
00:20:07 A rendszer a megfélemlítésre gyúrt: droggal, alkohollal, gyerekkel, munkával zsaroltak. 
00:24:12 Sztorik, amik kimaradtak a filmből – nem véletlenül. 
00:28:52 „Azt mondta, annyira utálja őket, hogy bevállalja arccal. Majd amikor hazaért, már kitette a Facebookra is. Két napon belül meglátogatták.” 
00:33:22 Kellett egy saját hálózat. Több ezer önkéntes, Last Days of Rendszerváltás – avagy így lettek az őrszemek. 
00:40:24 A vámpírok nem szeretik a napfényt. 
00:41:39 Dombrádon is komolyan vették a „vendéglátást”. 
00:48:55 Tizennyolc évig volt az RTL riportere, de ilyet még ő sem csinált. 
00:54:16 A független sajtónak is nagy szerepe volt a tömeges választási csalás visszaszorításában. 
00:58:41 „Egy nagy »de!« után kiált ez az ország.” 
01:03:15 „Az, hogy jelenleg ugyanaz a büntetési tétel, ha valaki ötezer forintot elfogad egy szavazatért, mintha valaki milliárdokért megszervezi ezt az egészet, mindent elmond arról, hogy kinek az érdekében írták a törvényeket.” 

BOD PÉTER ÁKOS: LESZ MÉG MEGLEPETÉS A FIDESZ SZERZŐDÉSEIBEN

KONTROLL
Műsorvezető: TÓTVÁRADI ZSOLT
2026.05.16.



Hozzá kell nyúlni a kiadásokhoz – mondta Bod Péter Ákos a Kontrollnak az őszre tervezett pótköltségvetéssel kapcsolatban. A közgazdász szerint rövid időn belül elindulhat egy markáns beruházási hullám, és attól sem kell tartani, hogy leminősítik a magyar gazdaságot.

Szóba kerültek a Tisza Párt gazdasági programpontjai, az uniós pénzek hazahozatalának esélyei, valamint a világgazdasági folyamatok Magyarországra gyakorolt hatásai is.


ÍGY MŰKÖDÖTT ORBÁN MAFFIAÁLLAMA – DÖBBENETES RÉSZLETEK

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.05.17.



A jogállam vége? Elképesztő állítások hangzottak el a KlikkTV legújabb adásában! 🚨 Helmeczy László ügyvéd olyan történeteket osztott meg az elmúlt 16 évből, amelyek szerinte bizonyítják: politikai bosszú, hatósági nyomásgyakorlás és milliárdos vagyonátrendezések zajlottak Magyarországon. A beszélgetés középpontjában a Felcsút körüli cégháborúk, Mészáros Lőrinc felemelkedése, Orbán Viktor köreinek befolyása és az elszámoltatás kérdése állt.

A műsorban szó esik egy 3 milliárd forintot érő vállalkozás történetéről, amelyet egy állítólagosan elévült ügy újranyitásával lehetetlenítettek el. Helmeczy szerint a hatóságok jogellenesen jártak el, a cég tulajdonosa pedig végül belehalt a történtekbe. A beszélgetés során előkerül a Femol–Airc ügy, a környezetvédelmi bírságok, a politikai nyomásgyakorlás, valamint az is, hogyan kerülhettek stratégiai cégek NER-közeli szereplők kezébe.

Durva állítások hangzanak el Orbán Viktorról, Mészáros Lőrincről, Polt Péterről és a magyar ügyészség működéséről is. Helmeczy konkrét példákat hoz arra, amikor szerinte az ügyészség nem járt el ott, ahol kellett volna, más ügyekben pedig politikai alapon indított eljárásokat. Szóba kerül a Juhász Ferenc elleni ügy, Budai Gyula elszámoltatása, valamint az, hogy valóban visszaszerezhető-e az elmúlt 16 év alatt „eltűnt” vagyon.

A videóban Magyar Péter tervei is előkerülnek: vagyonvisszaszerzési hivatal, elszámoltatás, polgári perek és büntetőeljárások indulhatnak. Vajon tényleg börtön várhat korábbi vezetőkre? Visszaszerezhetőek a privatizált cégek és közvagyonok? Vagy minden jogilag lepapírozva történt?

👉 Nézd végig ezt a megdöbbentő interjút, mert olyan háttértörténetek és részletek derülnek ki a NER működéséről, amelyekről eddig kevesen beszéltek nyíltan!

PÁRTVEZÉRBŐL ÁLLAMFÉRFI? MAGYAR PÉTER LEGNAGYOBB VIZSGÁJA AZ EUFÓRIA UTÁN

JELEN HETILAP PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.05.17.



Véget érnek lassan az eufórikus napok, a TISZA kormánya számára megkezdődtek a kormányzás szürke hétköznapjai. De vajon képes lesz-e a hatalommal járó hűbrisszel dacolni az új kétharmad? 

A Jelenleg e heti adásában Tóth Ákos és Vető Balázs a hatalomváltás első heteinek legbeszédesebb – és helyenként legabszurdabb – jeleneteit elemzi. Megvizsgáljuk, hogyan működik a 16 évnyi reflex az államigazgatásban, amikor az MTI buzgó munkatársai igazodási kényszerből leretusálják Sulyok Tamást a hivatalos fotókról. Ugyanígy kitérünk arra a sajátos politikai pálfordulásra is, ahogy a Fidesz ellenzékből hirtelen a jogállamiság legfőbb őreként lép fel: Tuzson Bence aggodalmai Ruff Bálint elszámoltatási vádbeszéde alatt legalábbis nehezen komolyan vehetők. 

Ám a legfontosabb kérdés a miniszterelnök személye. Magyar Péter hajlamos a sértettségből fakadó, pitiáner kommunikációs csörtékre – gondoljunk csak a gimnáziumi igazgatóknak vagy az oknyomozó sajtónak adott válaszaira. Képes lesz-e a miniszterelnök felülemelkedni ezen, és pártvezérből valódi államférfivé válni? Hiszen az Orbán-rendszer lebontásához nem pusztán bosszúhadjáratra, hanem John Lukacs szavaival élve: nagyvonalúságra és a társadalmi traumák feldolgozására van szükség.

“A KARMELITÁBÓL JÖTTEK AZ AKTÁK” - EGY BENNFENTES A POLITIKAI BULVÁR LEJÁRATÓGÉPEZETÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2026.05.17.



Forgács Ágnes, a Ripost volt munkatársa a Tisza Párt titkos megfigyeléséről szóló cikkünk után kereste meg az Átlátszót, hogy beszámoljon arról, hogyan működött belülről az a kormányközeli propagandagépezet, amelynek éveken át maga is része volt. Interjúnkban részletesen beszélt arról, hogyan lett bulvárújságíróból politikai lejáratóanyagokon dolgozó kormánypropagandista, hogyan kaptak „fentről” megrendeléseket, milyen tikosszolgálatinak tűnő aktákból és felvételekből dolgoztak, kiket kellett hetekig követniük, fotózniuk, megfigyelniük, és hogyan ültették át a bulvárújságírás módszertanát a Fidesz politikai ellenfelei elleni kíméletlen lejáratókampányokba.

Forgács az Átlátszónak azt mondta: azért akarta elmondani a történetét, mert szerinte a nyilvánosságnak tudnia kell, hogyan működött a propagandagépezet, és kik felelősek azért, hogy „ide süllyedt a magyar sajtó jobboldali része”. Forgács nem kívülállóként beszél a propagandáról, hanem olyan emberként, aki éveken át benne dolgozott, többször megpróbált kiszállni, majd újra visszakerült ugyanabba a közegbe. Visszatekintve azt mondja: 2015-ig újságírónak tartja magát, 2015 után viszont már propagandistának.

Olvasd el a cikket! 👉 https://atlatszo.hu/kozugy/2026/05/17...

ORBÁN BUKÁSA UTÁN ÖSSZEOMLIK A FIDESZ? | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.05.17.



Miért és mitől nőtt a Tisza Párt népszerűsége? Milyen hibát vétett rögtön az első megszólalásaival Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatakért és kultúráért felelős miniszter? Mennyit lendíthet a gazdaságon az Uniós pénzek? Hogy kell átalakítani az egészségügyet es az oktatást? Miért vallja be Orbán, hogy a Vadhajtások egyebkent rendben van? Mi hajtotta Orbant Putyin oldalára? Milyen lesz az új külpolitika? Ezere a kérdésekre kerestük a választ két meghívott vendégünkkel: Groó Diana filmrendezővel és Mihályi Péter közgazdásszal valamint Bolgár Györggyel. Műsorvezető: Szénási Sándor 

00:00 – Bemutatkozás 
11:41 – Kultúrpolitika 
19:00 – Köztársasági elnök távozása és politikai felelősség 
24:40 – Magyar Péter új politikai kommunikációja 
34:01 – Fidesz belső válság, Orbán jövője és generációs konfliktusok