2026. május 24., vasárnap

KI KICSODA AZ ÖTVENÖT ÁLLAMTITKÁR KÖZÖTT?

TELEX
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2026.05.24.


Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

„A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

ÁGOSTON LÁSZLÓ: KÉPVISELVE VAGYOK, LÁTSZÓDOM, HALLANAK

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.05.24.


Azon az estén arra kért minket, hogy bízzunk az igazságszolgáltatásban.

Abban a magyar igazságszolgáltatásban bízzunk, amiről gyerekkorom óta azt tanultam, hogy csak a kisembert bántja, a nagy halakat mindig szabadon engedi.

Sosem tagadtam, hogy tele vagyok haraggal, sértettséggel és nem szégyellem bevallani, hogy bosszúvággyal is.

Azért mégiscsak a legjobb éveimet vették el, azért mégiscsak az arcunkba röhögtek, amíg erőszakoltak éveken át...

Azért mégiscsak a szüleinket, a barátainkat, a gyerekeinket tanították gyűlöletre, hogy ellophassanak mindent, ami nincsen lecsavarozva, de még a csavart is.

És akkor Magyar Péter felállt a színpadra és arra kért, hogy ezt engedjem el. Koncentráljak arra, hogy újjá tudjuk építeni a lebombázott, szétmérgezett, sóval behintett kapcsolatokat magyar és magyar között.

Ők majd képviselik a haragomat.

Nem tudok elmenni a párhuzam mellett: ahogyan a Messiás kéri a keresztény mitológia szerint a hívőit, hogy adják át a bosszút istennek, és próbálják szeretni az ellenségeiket.

Erős, mi?

De aznap este megértettem az igazságát, mert megértettem, hogy ha az történne, amit szívem szerint tennék, Magyarország generációkra ragadna az Észak-Balkánon Európa helyett.

És mert azóta képviselve érzem magam. Látom Ruff Bálint szikrázó szemeit és hallom Magyar Péter ökölbe szorult szavait.

Azt látom, a Tisza képviselői vagy azt csinálják, amit én tennék a helyükben, vagy jobban csinálják, mint ahogyan én gondolnám.

És ez egy nagyon izgalmas, új érzés.

Képviselve vagyok.
Látszódom.
Hallanak.

Nyilván leszek én még kritikus, leszek én még elégedetlen, de most még mindig a mézes hetek zajlanak. Vagy ez fenntartható lenne hosszabb időn keresztül is?

Egyelőre azt tapasztalom, hogy a dolgok jó irányba mennek, teszik a dolgukat azok, akik hozzáférnek a valódi információkhoz és látom, ahogy szorul a hurok a felelősök körül.
Angolul "őrkutyának" (watchdog) hívják a kormányt felügyelő civil szervezeteket és civileket. Azt gondolom, a magam módján, én is egy ilyen tomboló őrkutya voltam tíz évig.

Most hallgatok, mert futnak a betolakodók és nem akarok beállni a döglődő oroszlánt rugdosók közé.

Béke lett. Nálam, a lelkemben, a családomban legalábbis.

És elkezdtük azt a mérhetetlen gyászmunkát, amire a korábbiak feldolgozásához szükség van.

Mert el kell gyászolni azt, hogy ez végig lehetett volna ilyen is.

Élhettem volna boldogan a hazámban.

Nem volt szükségszerű, hogy meghurcoljanak mindenkit, aki szeretni, nem pedig kizsákmányolni akarta Magyarországot.

Őszintén szólva, nem tudom, hogyan tovább - és ez baromi jó. Ennek az Facebook-oldalnak is meg kell találnia az új hangját, mert Magyarország hangvétele is megváltozott.
Sokkal jobban az előnyére és sokkal nagyobb mértékben, mint valaha álmodni mertem volna.

Lettek új lehetóségek. Felálltunk a tolószékből.

Csodálatos érzés azt tervezgetni, mit kezdjünk az újonnan kapott egészsegünkkel.

„REMÉLEM, HOGY A JELENLEGI NEMZETI ALAPTANTERV NAGYON GYORSAN A MÚLT SZEMÉTDOMBJÁRA KERÜL”

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2026.05.24.


Hová tűnt a szabad játék és az autonómia a magyar iskolákból? Miért és mikor veszett el a bátorság a pedagógusokból? Miben más az oktatás egy állami és egy alternatív iskolában? Veszít a felnőtt a tekintélyéből, ha partnerként kezeli a gyereket? Erről mondott véleményt Trencsényi László, Tóth Bence, Rácz Dominika és Fischer Judit. A CEU-n tartott kerekasztal-beszélgetésen világossá téve azt is, hogy az, hogy egy iskolában szabadság van nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.


A gyerekeknek joga van a a pihenéshez, a szabadidőhöz, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, valamint a kulturális és művészeti életben való szabad részvételhez, ez biztosítja a testi és szellemi fejlődését. Ez a megfogalmazás az ENSZ, melynek hazánk is tagja egyik cikkében szerepel. A világszervezet tagállamai ugyan aláírták mindezt, a valóságban azonban sokszor csak a szándék létezik, a kivitelezés kimunkálásra vár. Arról, hogy mennyire érvényesül a játékhoz való jog a magyar közoktatásban, valamint a demokratikus oktatásról és a demokráciára nevelésről a Blinken OSA Archivum és a Szabad Játékért Egyesület szervezett egy kerekasztal-beszélgetést a Zöld Kakas Líceumból Fischer Judit, a Hintalovon Alapítványtól Rácz Dominika, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, illetve a Tanítanék Mozgalom képviseletében Tóth Bence, valamint a Magyar Pedagógiai Társaságtól Trencsényi László részvételével, Rácz Júlia moderálásával...

GÁBOR GYÖRGY: A TRÓN ÁRNYÉKÁBAN – EGYHÁZPOLITIKA, KÖZVAGYON ÉS LELKIISMERET AZ ORBÁN-KORSZAKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.05.24.


A kereszténység történetében mindig azok a pillanatok bizonyultak a legveszélyesebbnek, amikor a hit túl közel került a hatalomhoz, a szentség nyelve elkezdte igazolni az uralom technikáit.


Az evangéliumi kísértéstörténetben a Sátán nem üldözi Krisztust, nem börtönnel, nem erőszakkal, nem nyílt tagadással lép elé. A világ országait kínálja neki azok dicsőségével együtt. A kísértés éppen ezért halálosan pontos: a hatalom nem mindig támadja a vallást; gyakran megkínálja. Nem lerombolja az oltárt, hanem helyet ajánl neki a trón mellett. Nem elhallgattatja az igehirdetést, hanem megtanítja, milyen nyelven érdemes beszélnie.

A lelkiismeret fosztogatói

A kereszténység politikai története azóta is újra meg újra e kísértés körül forog. A konstantini fordulat óta tudható, hogy az üldözött hitből könnyen lesz udvari hit, a vértanúk emlékezetéből birodalmi reprezentáció, a prófétai szóból államvallási retorika. A kereszténység akkor veszíti el legmélyebben saját hitelét, amikor már nem a hatalmat méri az evangéliumhoz, hanem az evangéliumot igazítja a hatalomhoz. Amikor a szegények, kiszolgáltatottak, megalázottak és bántalmazottak helyett a palota, a miniszterelnöki dolgozószoba, a stadion, a campus, az ingatlanportfólió, az üdülő és a politikai lojalitás válik a vallási intézményrendszer valódi gravitációs középpontjává.

Az Orbán-rendszer tizenhat éve után ezért nem elég a történetet Balásy Gyulákkal, az Orbán- és a Matolcsy-klánnal, strómanokkal, oligarchákkal és közbeszerzési hálózatokkal elmondani. A korszak erkölcsi mérlege nem merül ki a közvagyon átszivattyúzásában. Beszélni kell a lelkiismeret fosztogatóiról is: azokról az intézményekről és szereplőkről, amelyek közpénzt, erkölcsi tekintélyt és közmorált egyszerre mozgattak, s közben hozzájárultak a politikai hazugságok erkölcsi normalizálásához. A NER nemcsak vagyont rendezett át, hanem érzéket is: megtanította a társadalmat arra, hogy a cinizmus lehet keresztény, a lojalitás lehet hitvallás, a hallgatás lehet bölcsesség, a közöny pedig intézményi felelősség.

Ezért az egyházaknak is elkerülhetetlen lesz a szembenézés. Nem pusztán gazdasági elszámolásra lesz szükségük, hanem lelkiismereti önvizsgálatra. Meg kell kérdezniük, mikor vált a küldetésből szerep, a szolgálatból intézményi önérdek, a tanításból hatalmi legitimáció, a szociális érzékenységből pályázati kategória, a prófétai beszédből óvatos közlemény. Meg kell kérdezniük, hogyan történhetett meg, hogy a társadalom élő lelkiismeretére hivatott intézmények közül több a hatalom manipulációs eszköztárának részévé vált. Hogyan lett a keresztből politikai embléma, az áldásból hatalmi szertartás, a templomból kampánytér, a hitből identitástechnika, az egyházi autonómiából költségvetési függés.

Az egyház hitelét nem a kívülről érkező kritika rombolja le igazán, hanem a képmutatás. Ha a szegények helyett a hatalmasok felé fordul, ha az áldozatok helyett az intézményt védi, ha a bűn nevén nevezése helyett politikai óvatosságot gyakorol, ha az igazság nyelve helyett a kormányzati kommunikáció szókészletét veszi át. Egy egyház sok mindent túlélhet: üldöztetést, szegénységet, társadalmi kisebbségbe kerülést, politikai ellenszelet. A saját hitelvesztését sokkal nehezebben.

Az Orbán-korszak egyházpolitikája éppen ezért nem mellékszála a rendszer történetének, hanem annak egyik legfontosabb erkölcsi fejezete. A közvagyon kiszervezése mellett itt a lelki tekintély kiszervezése történt meg: az állam a maga politikai nyelvéhez, kultúrharcaihoz, ellenségképeihez és önigazolásaihoz egyházi díszletet, vallási hangot és erkölcsi fedezetet szerzett. A rendszer lényege ott látszik, ahol a támogatási lista és a liturgikus gesztus ugyanabba az irányba mutat: az ingatlanátadás és a hallgatás, a campusépítés és a szószéki mondat, a közpénz útja és a lelkiismeret elnémulása egymást magyarázza...

AZ EGYHÁZ JÖVŐJÉNÉL MOST A HITELESSÉG KÉRDÉSE A KULCS – A PANNONHALMI FŐAPÁT EGY ÚJ KORSZAKRÓL

TELEX
Szerző: HORTOBÁGYI T. CIRILL
2026.05.24.


Pünkösdkor érdemes őszintén kimondani, hogy a magyar kereszténység korszakhatárhoz érkezett. Nemcsak a társadalom változik körülöttünk, hanem az a politikai és kulturális közeg is átalakulóban van, amelyhez az Egyház az elmúlt évtizedekben hozzászokott. Veszteségként is megélhetjük ezt, vagy alkalmas pillanatként arra, hogy felismerjük valós helyzetünket. A Magyar Katolikus Egyház számára ez az új korszak elsősorban nem társadalmi változás. Sokkal inkább történelmi fordulópont. Mert a kérdés ma már nem az, mekkora társadalmi súlyt képvisel az Egyház, hanem az, hogy mennyire hiteles a jelenléte.

Magyarország ma már természetesen nem keresztény ország. Magyarország ma már nem természetesen keresztény ország. A különbség nem szórendi. Világnézeti. És a két állítás között ott húzódik egy korszakváltás. Az első mondat egy veszteségérzet kifejezése, a második egy új helyzet felismerésének leírása. Annak belátása, hogy a hit nem kulturálisan magától értetődő, öröklött társadalmi automatizmus, hanem személyes döntés és tapasztalat kérdésévé vált.

A hit nem egy kulturális háttérzaj. Nem szociális alapbeállítás. A legtöbben akkor találkoznak vele igazán, mélyen, amikor egy igazi emberi kapcsolaton keresztül személyes tapasztalattá válik. Ám egyre többen nőnek fel úgy Magyarországon, hogy az esélyeik beszűkültek ennek megtapasztalására. Sokaknak nincs élő kapcsolatuk egyik egyházzal sem. Nem azért, mert tudatosan elutasítják Istent, a transzcendenst vagy nem lenne igényük a lelkiségre. Hanem mert egyszerűen nem találkoznak ezzel érthető, befogadó, őket megszólító módon. És itt merül fel először a hitelesség kérdése.

A kereszténység korszakhatára

Pünkösd ünnepe a hiteles jelenlétre emlékeztet bennünket, mert az Egyház nem önmagából él. Nem intézményekből, megszokásokból vagy történelmi tekintélyből kellene táplálkoznia. Erőforrása a Szentlélek, amely képes új életet kezdeni az emberben és a közösségekben.

ITT OLVASHATÓ

ÚGY KELLETT MINDENT KIHARCOLNI MAGUKNAK - ÉLET BUDAPEST PEREMÉN

444.HU
Szerző: 444.HU
2026.05.24.



Budapest peremvidékein sokan élnek a hiányos infrastruktúra mellett az egyszerre épülő és pusztuló környezetben. Így néz ki Budapestnek az az arca, amit jóval kevesebben ismernek.

A videó a Sphera uniós projekt keretében készült. Készítette: Fiantok Dániel, Horváth Balázs.

„ÉRTÜNK DOLGOZZANAK A VENDÉGMUNKÁSOK, NE HELYETTÜNK” // FÖLDI MIKLÓS MUNKAPSZICHOLÓGUS

KONTROLL
Műsorvezető: WIEDEMANN TAMÁS
2026.05.24.



Az Orbán-kormány komoly problémákkal szembesült 2015 után, amikor a tömeges kivándorlás és a beinduló gazdasági növekedés hatására lényegében elfogyott a szabadon elérhető munkaerő az országban. Miközben más kelet-közép-európai országok ekkor a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába mozdultak el, a magyar gazdaságpolitika továbbra is a feldolgozóipari beruházásokat támogatta. Az új gyárakba pedig indiai, vietnámi és fülöp-szigeteki munkásokat hoztak be a minősített munkaerő-kölcsönző cégek, amelyek a kormánytól kaptak speciális jogosítványokat.

Jelenleg 100-120 ezer vendégmunkás dolgozik az országban. A Tisza Párt változtatna a szabályokon: szerintük a hazai munkavállalókat kellene preferálni. Földi Miklós munkapszichológus, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Fusework Kft. ügyvezetője szerint a NER-közeli munkaerő-kölcsönzők rengeteg kárt okoztak, meg kell tisztítani a piacot, azonban kevés a tartalék a hazai munkaerőpiacon, a jövőben is szükség lesz a vendégmunkásokra.

ÉLETMENTŐK A DUGÓBAN | TÖBB ÓRÁT INGÁZNAK A VIDÉKI MENTŐSÖK, HOGY JÓ LEGYEN A BUDAPESTI STATISZTIKA

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.05.24.



Kröszl-Keszthelyi Szabolcs egy Fejér megyei mentőápoló, aki többször próbálta már felhívni a figyelmet a mentőzés rendszerszintű problémáira. Megunta, hogy minden alkalommal letekerték, ezért nyilvánosság elé állt és elmesélte, milyen problémákkal küzdenek nap mint nap.

00:00 Intro 
00:26 Szabolcs bemutatkozik 
01:58 Átalakították a Budapesti szolgálat rendszerét 
03:24 Statisztika 
04:58 TB taxi 
06:34 Ki mást hívhatnának? 
07:49 Egy műszak, három kocsi 
09:27 Szexi ruha 
10:20 Vidék helyett város

A TISZA-KORMÁNY ELSŐ LÉPÉSEI: KEGYELMI AKTÁK, ELSZÁMOLTATÁS ÉS AZ ÖSSZEOMLÓ NER-PROPAGANDA

JELEN HETILAP / PODCAST
Műsorvezető: TÓTH ÁKOS
2026.05.24.



Mozgalmas héten vagyunk túl: a Tisza-kormány munkához látott, és azonnal nekilátott az elmúlt 16 évben kiépített hatalmi gépezet lebontásának. A Jelenleg e heti adásában Tóth Ákos és Vető Balázs politológus a hatalomváltás első, szimbolikus és nagyon is gyakorlati lépéseit elemzi.

A kegyelmi ügy nyilvánosságra hozott aktáiból feketén-fehéren kiderül, amit eddig is sejtettünk: a Fidesz gondolkodás nélkül áldozta be Varga Juditot a politikai kárenyhítés oltárán. De vajon hogyan lehet jogilag elszámoltatni egy olyan rendszert, ahol a korrupciót és a vagyonkimentést törvénybe iktatták? Elég a vádalku, vagy a társadalomnak katarzisra és valódi szembenézésre van szüksége?

A videóban érintett főbb témák: 

- A kegyelmi botrány utóélete: Miért volt kulcsfontosságú Magyar Péterék számára az akták nyilvánosságra hozatala?
- Egyház és állam összefonódása: Balog Zoltán szerepe, a lojális egyházak jutalmazása, és a függetlenek (mint Iványi Gábor vagy L. Ritók Nóra alapítványa) titkosszolgálati vegzálása.
- Visszavett vagyonok: A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása, és a fideszes hátországnak szánt KEKVA-k (alapítványi egyetemek, MCC) államosítása.
- Összeomló propaganda: Mi történik, ha a hűségre és félelemre épülő rendszerből hirtelen eltűnik a hatalom? Balásy Gyula és a helyi fideszes sajtó agóniája.
- A Havasi-incidens: Abszurd filmszínház a Karmelita teraszán, avagy a vallásos Orbán-hit utolsó megnyilvánulásai.

📌 Fejezetek: 
00:00 - Bevezető, a Tisza-kormány első intézkedései 
00:52 - Kegyelmi akták: Varga Judit beáldozása és a vizsgálóbizottságok 
05:13 - Egyház és NER: Balog Zoltán, hűség és feudális hatalomgyakorlás 
14:33 - Valódi parlamenti kontroll: az új vizsgálóbizottságok ereje 
18:01 - Szuverenitásvédelem vége és a KEKVA-k államosítása 
26:30 - Pánik a Fidesz hátországában: omlik a propagandagépezet 
34:38 - Elszámoltatás: vádalkuk vs. társadalmi szembenézés 
40:29 - Havasi Bertalan magánakciója a tetőteraszon 

A hatalmat csak a nyilvánosság képes ellenőrizni. Ha fontosnak tartod a független újságírást, támogasd a Jelent és a független szerkesztőségeket (mint például a Debrecinert)! Iratkozz fel csatornánkra, és rendeld meg kiadványainkat!

🚨MAGYAR PÉTERT BEPERELIK!🚨/ TISZTELETEM JÁMBOR ANDRÁSNAK!🙏/ BAYER ZSOLT NEJE TÁVOZIK!😱

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.05.24.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
01:19 ÚJABB RÉSZLETEK A KEGYELMI ÜGYBEN! 
03:44 LANNERT JUDIT AKCIÓBA LÉP! 
05:53 BAYER ZSOLTNÉ LEMOND! 
08:07 TISZTELETEM JÁMBOR ANDRÁSNAK! 
09:33 NEM LÉPÜNK KI! 
11:14 MAGYAR PÉTERT BEPERELIK! 
13:00 A VIDÉKI PRÓKÁTOR VÉLEMÉNYE! 
14:34 MAGYAR PÉTER NAGYINTERJÚ! 
16:45 KÖSZÖNET,OUTRO!

BATIZ ANDRÁS: NEKÜNK BÉKÉS EGYET NEM ÉRTÉSRE KELL JUTNUNK

SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.05.22.



Nekünk nem egyetértésre, hanem békés egyet nem értésre kell jutnunk – mondja Batiz András az Europion tulajdonosa, volt kormányszóvivő a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Arról beszél, hogy nagyon sok seb keletkezett az emberek lelkében a politika miatt és ezek az utóbbi időben csak mélyültek. Közvéleménykutató cége többi között azt vizsgálta, hogyan kezelhetőek a politika miatt megromlott kapcsolatok, és milyen hatással lehet az elszámoltatás a kibékülésre. Eszerint a magyarok 49 százaléka tabuként kezeli a megromlott kapcsolatait, de 20 százalék civilizáltan megtanulta kezelni azokat. A műsorban saját tapasztalatról is mesél, hogyan szakadt meg a kapcsolat több rokona és közte amiatt, hogy kormányszóvivő lett. Külföldi példákat is hoz arra, hogyan kezelhetők a magyar-magyar közötti konfliktusok.

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken este a YouTube-on.

Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.

A POLITIKAILAG LEHETETLENT TELJESÍTETTÉK, A GAZDASÁGI CSODÁRA EGY KICSIT MÉG VÁRNI KELL

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2026.05.23.


„A lehetetlent azonnal teljesítjük, a csodára egy kicsit várni kell.” Bár ez a klasszikus bonmot nem szerepel a Tisza Párt programjában, a korábban szinte lehetetlennek látszó, kétharmadosnál is nagyobb választási győzelem után euforikus, csodaváró hangulat lett úrrá a hazai lakosság és a külföldi befektetők körében.

A Medián felmérése szerint míg az elmúlt években – még a választás hetében is – csak a megkérdezettek egyharmada szerint mentek jó irányba a dolgok Magyarországon, a választásokat követő héten már a válaszadók több mint fele vélekedett így. Ennél is nagyobb – kétharmados – lett a gazdasági helyzet egy éven belüli javulásában bízók aránya, a Tisza-pártiaknak egyenesen 90 százaléka számított javulásra, egyharmaduk kifejezetten jelentősre.

A külföld is látványosan optimistább lett. Az Európai Bizottság és a tagállamok látható megkönnyebbüléssel, az EU-transzferek újrafolyósításának konstruktív megközelítésével fogadták a választási eredményt. Véget ért Magyarország elszigetelődése. Az előző miniszterelnököt politikailag nyíltan támogató nagyhatalmak és a „patrióta” vezetésű visegrádi országok kormányai is pragmatikusan viszonyulnak az új kormányhoz. Más kérdés, hogy Oroszország valóban feladja-e a magyar szuverenitást sértő politikáját, és hogyan fog reagálni a gazdasági kapcsolatok magyar részről várható, legalább részleges újragondolására. Ez utóbbi Kína esetében is kérdéses.

A leglátványosabb változás a külföldi tőke részéről következett be, ami a forint erősödésében, az állampapírhozamok csökkenésében tükröződött. A forint az év elejéhez képest május közepére az euróhoz képest mintegy 6 százalékkal erősödött, ami nagyjából az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg. A tízéves magyar állampapír hozama jól jellemzi az államadósság kockázati megítélését. Míg ez a választás előtt 150 százalékponttal volt magasabb a régiós referenciának számító lengyelnél, május közepén már kisebb volt nála...

KORRUPCIÓ, ELSZÁMOLTATÁS? BESZÉLGETÉS HADHÁZY ÁKOSSAL

ÚJ EGYENLŐSÉG
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.05.23.



A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin 2026. évi, A magyar gazdasági modell újragondolása a választások utáni időszakra című közbeszélgetés-sorozatának harmadik részében, 2026. május 7-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője. Hogyan formálja a korrupció a magyar gazdaság teljesítményét és a társadalmi gondolkodást? Milyen gazdasági következményei vannak a rendszerszintű korrupciónak? Valóban visszafogja a növekedést, vagy bizonyos körülmények között együtt járhat vele? Hogyan alakítja át a társadalmi normákat, a bizalmat és a politikához való viszonyt? Van-e reális kiút, és ha igen, honnan jöhet a változás?

MAGYAR PÉTER: CSÖKKEN A KORMÁNYTAGOK, A KÉPVISELŐK ÉS A POLGÁRMESTEREK FIZETÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2026.05.24.



Jelentősen csökkenni fog a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetése - közölte Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott, szombat este sugárzott interjújában. Magyar Péter közölte azt is, az áfacsökkentés, az adócsökkentés, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, vagy a százezer forintos iskolakezdési támogatás több százezer magyar családnak belátható időn belül a rendelkezésére áll.

A kormányfő a fizetéscsökkentés kapcsán azt mondta, ugyanezzel kell számolniuk az állami vállalatok vezetőinek, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjainak is, és megfejelik mindezt a képviselői költségkeretek csökkentésével is.

Csak az Országgyűlésen 50 milliárd forintot fogunk tudni spórolni - jelentette ki Magyar Péter, jelezve, hogy az új szabályozás szerint bruttó 2,3 millió forint lesz a miniszterelnöki fizetés, amihez az ő esetében a képviselői alapfizetés is járul, ezek együttesen 3,8 millió forintot tesznek majd ki.

Ennél csak alacsonyabb fizetések lehetnek minisztereknél, államtitkároknál - jelentette ki, hozzátéve, "nagyon nem mindegy, milyen képet, milyen példát mutatunk a magyar embereknek, a saját hazánknak", és kifelé, a nagyvilágnak.

Hangsúlyozta: nemcsak mutatni, de megélni is kell az emberséget, az önmérsékletet és az alázatot, azt, hogy a képviselők és a kormánytagok szolgálatot teljesítenek.

Megemlítette: a jövőben csak a miniszterelnöknek és a Belügyminisztériumnak lesz joga kék villogót használni, azt is csak a legszükségesebb esetekben, emellett felülvizsgálják a diplomataútlevelek rendszerét az előzetes vizsgálatok szerint ezernél több indokolatlanul kiadott ilyen irat miatt...

ORBÁN VIKTORT NEM MAGYAR PÉTER, HANEM A FIDESZ KÜLDI NYUGDÍJBA – HANGOSÍTUNK

HANGOSÍTUNK PODCAST / MAGYAR HANG
Műsorvezető: KATONA MARIANN
2026.05.23.



Megjelent a legfrissebb Magyar Hang, újra megszólal az újság! Ficsor Benedekkel beszélgetünk – aki Varsóról írt cikket a legfrissebb Magyar Hangba –, a műsorvezető Katona Mariann.

00:00 – Miért érdemes megvásárolni a legfrissebb Magyar Hangot? 
06:48 – Miért érezhetjük azt Varsóban, hogy elvettek tőlünk 16 évet? Mit üzent Magyar Péter lengyel útja? 
11:56 – Elérhetnek a kegyelmi ügy szálai Orbán Viktorig? 
16:37 – Van jelentősége annak, hogy Orbán Viktor lehet-e még miniszterelnök? 
19:20 – Mit tett Magyar Péter a társadalmi árkok betemetéséért? 
26:05 – Érdeke a miniszterelnöknek korlátokat húzni a saját hatalma elé?

MAGYAR PÉTER FELEANNYI FIZETÉSÉRT DOLGOZIK, MINT ORBÁN VIKTOR, AUGUSZTUS 20-IG VÉGEZNI AKAR A NER BOTRÁNYAINAK AZ ÁTVILÁGÍTÁSÁVAL

NÉPSZAVA
Szerző: P.L.
2026.05.23.



Csökkentik a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését is. Idén augusztusban kifizetik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a családoknak.


Az Alkotmány utcai miniszterelnöki irodájában adott interjút az RTL-nek Magyar Péter. A miniszterelnök ebben többek között beszélt a kormányfő, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek illetményének csökkentéséről, de szó esett iskolakezdési támogatásról, a nyugdíjasok támogatásáról, a gazdasági növekedés lehetőségeiről és Magyarország valódi állapotának, a NER botrányainak az átvilágításáról is.

A kormányfő kifejtette, most arra van szükség, hogy a magyar emberek lássák a valóságot, vagyis, hogy milyen állapotban adta át az országot az előző kormány. Magyar Péter szerint még annál is rosszabb a helyzet, mint amire számítottak, hiszen több szerződést az utolsó pillanatban kötött meg az Orbán-kormány. Elmondása szerint folyamatosan esnek ki a csontvázak vagy néha inkább egész temetők a szekrényből, minden minisztériumnál. Itt példaként megemlítette a Krausz Ferenc fémjelezte Élvonal Alapítványának tett 260 milliárd forintos vállalást, a Nemzeti Kulturális Alapból kiszórt 17 milliárd forintot, a Jászai Gellért-féle 4iG 1300 milliárd forintos keretszerződését és a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium 280 milliárd forintos kötelezettségvállalását is...

KÖZEL EZERMILLIÁRD FORINT JÓ ESÉLLYEL MENTHETŐ A NER-ES MAGÁNTŐKEALAPOKBÓL, A TÖBBI RÁZÓSABB LESZ

TELEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2026.05.24.


A Tisza Párt kétharmados győzelme óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Magyar Péter és kormánya hogyan tudja majd beváltani a NER-közelbe került állami vagyonok visszaszerzéséről szóló ígéretét. A kampányban ígért Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal még nem állt fel, és még új szabályozást sem volt ideje hozni az új parlamentnek a magánosított közpénzek visszaszerzésére. de a Telexen azzal már foglalkoztunk, hogy milyen jogi elvek és külföldi minták alapján lehetne visszaszerezni az állami vagyont.

Az átfogó jogi kérdéseken túl azonban majd olyan konkrét kérdésekre is választ kell adnia az új kormánynak, hogy a közpénzek magánzsebekbe áramoltatásának egyes konkrét csatornáit hogyan zárja el, és hogyan próbálja majd visszaszerezni az állami pénzeket.

Jogosan merül fel például a kérdés, hogy mi lesz azzal a több mint 2600 milliárd forinttal, amit a magyar állam különböző, NER-hez bekötött magántőkealapokon keresztül juttatott baráti üzleti körök kezelésébe. Pontosabban juttatott papíron, mert a pénz egy részét még nem folyósították az állami bankok, tőkealapok. A héten már felmerült egy lehetséges opció a pénz, vagy legalábbis az afölötti irányítás visszaszerzésére, amiről a Válasz Online írt. A lap névtelenséget kérő, de megbízható forrásból származó információja szerint a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno aláírták, hogy a kormányzati politikában és a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat automatikusan át fogják vezetni a szabályzataikba, így ha a parlament módosítaná kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényt, akkor az állam könnyen leválthatná az alapokat kezelő, jelenleg többnyire az oligarchákhoz közeli cégeket.

Ebben a cikkben egy másik utat vizsgálunk: azt, hogy mi van akkor, ha a magántőkealapokba pénzt toló állami befektetők vezetése jövő hétfőn azt mondaná az alapkezelőknek, hogy köszöni, de meggondolta magát, és szeretné visszakérni a befektetett pénzét a magántőkealapokból. Meg tudná ezt egyáltalán tenni? Ha igen, ez mennyire lenne bonyolult, lassú és jogilag akadályoztatott? És mennyire tudnának ennek ellentartani a magántőkealapok rejtélyes haszonhúzói? Ebben a cikkben arra a konkrét kérdésre keressük a választ, mi van, ha az állam azt mondja, nem fizet, és kéri vissza a pénzét...

MI LESZ, HA VÉGE A MÉZESHETEKNEK A TISZÁVAL?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.05.23.



Megbeszéltük, hogy ki kellene-e állnia Novák Katalinnak a kegyelmi ügyben a nyilvánosság elé, hogy mennyire kell megbüntetni azokat, akik nem jelennek meg a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt, vagy nem mondanak ott igazat. Mi lesz Orbán Viktor sorsa, van-e számára visszaút, és ha igen, az a szélsőjobbon van-e. Helyes-e, hogy az alkotmánymódosító javaslatokat egyéni képviselők nyújtották be, és hogyan lehet azt kezelni, hogy az előző kormány hamisította a statisztikai Adatokat? És szó volt arról is, hogy van-e értelme erősíteni a V4-es együttműködést, és mit szól ehhez Ausztria.

00:0003:45 Kegyelmi ügy: Novák Katalin, Magyar Péter és az eltitkolt háttér 
03:4607:32 Ki mond igazat? A társadalom válaszokat vár a kegyelmi botrányban 
07:3211:16 Vizsgálóbizottságok, hamis tanúzás és politikai felelősség 
11:1715:53 Orbán népszerűségvesztése és a Fidesz szétesésének forgatókönyve 
15:5418:35 Mi jöhet a Fidesz után? Új jobboldal, új ellenzék, új korszak 
18:3622:31 Alkotmánymódosítás: 8 éves miniszterelnöki limit vitája 
22:3227:21 Önkorlátozás vagy személyre szabott politika? A TISZA tervei 
27:2231:41 Költségvetési csontvázak és a gazdasági örökség 
31:4238:01 EU-pénzek, tudományfinanszírozás és a „kekva” vita 
38:0242:15 V4 újraindítása és Magyar Péter lengyelországi útja 
42:1650:19 Új politikai stílus? Magyar Péter látványpolitizálása és diplomáciája

MAGYAR PÉTER EXKLÚZÍV RTL INTERJÚ

RTL
Szerző: RTL
2026.05.23.



Magyar Péter miniszterelnök RTL interjúja.

„TITOKBAN FORGATTUNK” – A TAVASZI SZÉL CÍMŰ FILM KULISSZATITKAI

NESHAMA TV
Műsorvezető: HIDAS JUDIT
2026.05.22.



Milyen személyes kockázatokat vállalt 2 filmes alkotó a Tavaszi szél című film forgatásakor? Álmatlan éjszakák, szorongás a saját és a gyerekük biztonsága miatt 2 éven át, többek között ezt kellett vállalnia Sümeghy Claudia producernek és Topolánszky Tamás Yvan rendezőnek a forgatások alatt. Most őszintén mesélnek Hidas Juditnak a körülményekről, a saját társadalmi küldetésükről, a film finanszírozásáról, és arról, hogy mit gondolnak a filmet ért kritikákról. A beszélgetésből kiderül az is, hogy készül a Tavaszi szél folytatása is és hogy milyen kapcsolat fűzi őket Magyar Péterhez.

✅Műsor: Párban 
✅Műsorvezető: Hidas Judit
✅Vendégek: Sümeghy Claudia producer és Topolánszky Tamás Yvan rendező

Időbélyegek 

00:00 Titokban készült a film 
02:02 Óriási siker és támadások egyszerre 
04:12 Kampányfilm vagy portré? 
06:02 Saját pénzből, állami támogatás nélkül 
07:25 Mi az a „protest film”, és miért ragadt rá ez a címke? 
09:44 Miért tették fel YouTube-ra ingyen? 
11:12 Propagandázás és kritikai visszhang 
15:49 A film hatása a választási eredményre 
18:27 Az elégedetlenség, mint alkotói erő 
26:22 Mi lesz a folytatás?

VIDÉKI PRÓKÁTOR „A FÖRTELMES ORBÁNI GÖRÉNYKURZUSRÓL”: BALOG ZOLTÁNT NEM CSAK A KÓNYA ENDRÉNEK ADOTT KEGYELEMÉRT TERHELI SÚLYOS FELELŐSSÉG

HVG ONLINE
Szerző: HVG
2026.05.23.


Az inkognitóját nemrég elhagyó ügyvéd részletesen levezette, mi minden nyomhatná Balog püspök lelkét a bicskei gyermekotthonban történtekkel kapcsolatban, és hogyan illeszkedik ez a letűnő Orbán-rendszer logikájába.


Balog Zoltán püspököt nemcsak a Kónya Endrének adott elnöki kegyelemért terheli súlyos felelősség, hanem azért is, hogy az általa állami kitüntetésre javasolt pedofil gyermekotthon-igazgató és segítője, Kónya által elkövetett bűncselekmények egyáltalán megtörténhettek – írta szombati posztjában a kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd, aki nemrég fedte fel kilétét, Fülöp Botondnak hívják.

Balog Zoltán szerepére Novák Katalin volt államfő kabinetfőnöke, Schanda Tamás világított rá szombati szavaival. A 24-nek azt mondta, Balog volt az, aki nyomatékosan kérte, hogy Kónya Endre kapjon kegyelmet annak ellenére, hogy az igazságügyi tárca nem javasolta azt. Magyar Péter miniszterelnök erre adott reakciójában arra utalt, hogy szerinte Balogot is presszionálta erre valaki.

A Vidéki Prókátor szerint Balog kegyelmi ügyben játszott szerepe már csak azért is rendkívül súlyos, mert

"őt alapvető politikai és erkölcsi felelősség terheli azért, hogy az intézetben élő fiatalkorúak sérelmére elkövetett szörnyű bűncselekmények a Vásárhelyi–Kónya páros által vezetett bicskei gyermekotthonban megtörténhettek".

Felidézte: Balog Zoltán 2012 és 2018 között volt az emberi erőforrások (Emmi) minisztere, ebben a minőségében felügyelete alá tartozott a bicskei gyermekotthon is. Arra sem hivatkozhat, hogy nem tudott azokról a gyanúkról és vádakról, amelyek az igazgatóval szemben felmerültek, mivel már minisztersége első évében, 2012-ben részletes ombudsmani jelentés készült a gyermekotthonban történti visszaélésekkel kapcsolatban, miután több gyermek videóba mondta, hogy mit tett velük az igazgató. Ekkor büntetőeljárás is indult Vásárhelyi Jánossal, az intézmény vezetőjével szemben, amelyet bizonyítottság hiányában a nyomozó hatóság megszüntetett.

„Balog azonban nem gondolta úgy, hogy a Fideszbe beágyazott, »jó keresztény« és »jó magyar« Vásárhelyit ki kellene penderíteni a gyermekvédelem rendszeréből (szemben más munkavállalókkal, akiket egy Facebook-poszt megosztásáért is símán kirúgtak). Baloggal ellentétben alighanem minden egészséges erkölccsel és józan ésszel megáldott ember azonnal eltávolította volna az igazgatót” – fogalmazott az ügyvéd.

A jelentések és a büntetőeljárás ellenére Balog Zoltán volt az is, aki Vásárhelyi Jánost állami kitüntetésre javasolta. (…)

"Ő tehát – Balognak köszönhetően – egy államilag kitüntetett pedofil bűnöző"

MÁS LESZ A TISZA PARLAMENTJE, MINT A FIDESZÉ VOLT? | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.05.23.



A Másrészről 2026 május 21-i adásában Rózsa Péter vendégei Rajnai Gergely politológus és Bozóki András CEU-professzor voltak.

LECH WAŁESA MAGYAR PÉTERNEK: MOST RAJTATOK A SOR! – INTERJÚ

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Riporter: GULYÁS BALÁZS
2026.05.23.



A Varsó-Bécs járaton adott interjút a miniszterelnök a lengyelországi út tapasztalatairól a Gulyáságyú Médiának.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6941. – NEM ZÉRÓÖSSZEGŰ JÁTÉKOK 51. RÉSZ: AZ ÚJ EGYENSÚLY

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.05.22.


Ha csak egy játékelméleti elemzést olvasol ma el a ner összeomlásáról, az új egyensúly kialakulásáról, akkor legyen ez:

Egy éve azt írtam, a ner konfrontációs Nash-egyensúlyba ragadt (34. rész). Nash-egyensúlynak nevezzük, amikor senki nem tud egyoldalúan változtatni a stratégiáján úgy, hogy ne járjon rosszabbul. A hatalom nem engedhetett, mert minden engedményt hazaárulásként keretezett. A választók egy része nem mozdult, mert nem látta, hogy mások is mozdulnának. Az intézményi szereplők pedig a saját kis biztonságukat optimalizálták. Mindenki racionálisan viselkedett a maga helyén, és épp ettől maradt fenn az egész.

És aztán mégis megmozdult valami. Hogyan bomlott meg az egyensúly?

A 2026. április 12-i választás nem azért hozott 53–38 százalékos listás eredményt és 141 mandátumot a Tiszának, mert hirtelen mindenki másként gondolkodott, hanem azért, mert nyilvánvalóvá vált, hogy mások is másként gondolkodnak. A 28. részben tárgyalt közös tudás érte el azt a küszöböt, ahonnan a Granovetter-féle láncreakció (29. rész) elindult.

Magyar Péter színre lépése volt az első lépés (30. rész). Nem azért, mert újat mondott, a 24. részben látott visszakeretezés és a 23. részben tárgyalt átkeretezés sok eszközét másoktól is hallani lehetett. Hanem azért, mert a rendszeren belülről jött, és így mások számára is láthatóvá tette, hogy a ner nem önmagától létezik (32. rész). Amikor egy miniszterelnöki poszt alá százezer röhögő fej került, az nemcsak hangulatjelzés volt, hanem hiedelmi struktúrát bontott. Az "azt hiszem, egyedül vagyok ezzel" érzés szertefoszlott.

A részvétel majdnem 80 százalék volt, hatalmas rekord. Ez a kritikus tömeg pontosan azon a ponton, ahol a játszma feltételei átíródnak.

A választás óta eltelt egy hónapban a fidesz támogatottsága tovább csökkent, a Tisza most 73, a Fidesz 20 százalékon áll a biztos szavazó pártválasztók körében. Ez nem véletlen, és nem is (csak) a győzteshez húzás hatása. Ez ugyanaz a játékelméleti dinamika, ami a rendszert addig fenntartotta, csak fordított előjellel. Vegyük sorra a négy mechanizmust.

1. A ner szereplői újraszámolnak. A rendszer emberei eddig lokális optimumot játszottak, lojalitásért cserébe biztonságot kaptak. A választás megváltoztatta a kifizetési mátrixot. A polgármester, aki eddig fideszes szállítóknak adott megbízást, most költségként éli meg a kapcsolatát. Az ügyész, aki eddig nem adott helyt az ellenzéki feljelentéseknek, most a saját jövőjét kockáztatja minden ilyen döntéssel. A kormányhivatali referens, aki eddig csak iktatott, most azon gondolkodik, mit fognak találni nála. A lojalitás már nem nyereség, hanem kockázat.

2. Megfordult a mozdulatlanság spirálja. Most a fideszes oldalon kezdődik el. A választás előtt aki Tiszára szavazott, az kockáztatott. A választás után aki a fidesz mellett áll ki nyilvánosan, az kockáztat, nem büntetéstől, hanem a társadalmi izoláció miatt. A 31. rész félelem-mechanizmusa továbbra is működik, csak megfordult az iránya. A volt miniszterelnök már építi is a védvonalát (gondolom ugyanolyan sikeres lesz, mint Brüsszel elfoglalása).

3. Eltűnt a közös tudás illúziója (28. rész). A ner stabilitásának alapja az volt, hogy mindenki azt hihette, kevesen támogatják az ellenzéket, csak a buborékom miatt látom másként. A 80 százalékos részvétel és a 15 százalékpontos listás különbség ezt szétverte. Mostantól a fideszes szavazó nem mondhatja magának, hogy ő van többségben. És ami fontosabb, nem csak ezt tudja, hanem tudja, hogy mindenki más is tudja (közös tudássá vált).

4. Megnyílt a kilépés lehetősége a rendszer emberei (33. rész) szereplői számára. Eddig nem lehetett kilépni, mert nem volt hova. Most már van. Aki marad, az nem semleges szakember, hanem önként vállalja a lojalitást egy bukott rendszerhez. Az elsőket még érdekes is volt megnézni a YouTube-on, az első oligarcha sírva, az első propagandista egykedvűen válaszolt az újságírónak, a tizedik már nem lesz hírértékű.

Meddig tarthat ez a lemorzsolódás? Három forgatókönyv vázolható fel, a kifizetési mátrix paramétereitől függően. (A kifizetési mátrix paramétereiben benne van, hogyan fogadjuk az áttérőket. Ha nem bocsátunk meg nekik, akkor többen maradnak fideszesek.)

1. Megáll a lemorzsolódás, talán még vissza is mennek néhányan. 20-25%-os ellenzéki párt lesz, a fidesz vállalja a lojális ellenzék szerepét, lemond a hatalmi rendszer újraépítéséről, azaz elfogadja az új keretrendszert. Ennek a forgatókönyvnek az a feltétele, hogy Orbán személyesen visszavonuljon (a 34. rész reputációs csapdájából ő maga nem tud kilépni).

2. A fidesz marginális párt lesz (5–15%), mert az elszámoltatás konkrét személyekhez ér, és a rendszer emberei tömegesen ugranak ki. Egy bírósági ítélet, egy konkrét vagyonosodási per, egy nyilvánosságra kerülő dokumentumkincs bármikor új küszöböt léphet át. Ez talán a legvalószínűbb eset.

3. Kihullás a parlamentből (5% alatt), ha Orbán nem vonul vissza, és a fidesz nem tud új arcot adni magának (ennek jelei is látszódnak). A ner nemcsak a hatalmat veszti el, hanem a hitelességét is.

Nézzük meg a másik oldalt is. Együtt marad-e a Tisza tábora?

Eddig minden mechanizmus a Tisza javára dolgozott, mert a játszma egyszerű volt: ner vagy nem-ner. Egy ilyen kétpólusú játszmában a koordináció (5. rész, szarvasvadászat) magától létrejön. De most a Tisza nem ellenzék, hanem 141 mandátumos kormány. És a választói tábora pontosan azért volt ekkora, mert mindenkit magába tudott olvasztani, akit a ner taszított. A nagyvárosi liberálistól a vidéki konzervatívig, a baloldali nyugdíjastól a jobboldali vállalkozóig. Ez nem egy tábor, ez egy koalíció.

A 3. részben tárgyalt nemek harca itt válik aktuálissá. A "férfi" és a "nő" mindketten szeretnének együtt lenni, csak más programon. A Tisza-szavazók is együtt akarnak maradni (a ner-tapasztalat közös élmény), csak különböző irányokba indulnának. Klímapolitika? Oktatási reform? EU-integráció mértéke? Történelmi emlékezetpolitika? Mindegyik kérdés mentén máshogy bomlik a tábor.

A jó hír, hogy az ismételt játékok (2. rész) logikája szerint a koordinációs egyensúly fenntartható, ha az új kormány nem próbál meg minden vitában dönteni. A 8. részben tárgyalt mechanizmustervezés itt válik kulcsfontosságúvá. Nem azt kell eldönteni, hogy klímapárti vagy konzervatív kormány legyen-e, hanem olyan intézményi kereteket kell építeni, ahol ezek a viták szabályozottan, transzparensen, és nem a kormányzati hatalom monopolizálásával zajlanak.

Például nem az a jó mechanizmus, ha minden konfliktust a miniszterelnök dönt el, hanem az, ha vannak nyilvános egyeztetések, kiszámítható törvényalkotási határidők, valódi parlamenti bizottságok és független ellenőrző intézmények. Vagyis olyan szabályok kellenek, amelyekben a belső vita nem árulásnak, hanem a rendszer normális működésének számít.

A rossz hír, hogy ez nehéz. Sokkal nehezebb, mint a ner volt. A ner egyszerű volt, mert egy ember döntött mindenről. Látjuk is az eredményét. A demokratikus konszolidáció bonyolult.
A 13. részben írtam, hogy az erkölcs egy stratégiai eszköz, amely stabilizálhatja az együttműködést. A következő évek tétje pontosan ez, hogy a ner-rel szembeni közös élmény átalakul-e közös intézményépítéssé, vagy szétesik részérdekekre, amint a közös ellenfél eltűnik.

Játékelméleti szempontból ez nem szükségszerű egyik irányba sem. Két evolúciósan stabil pálya is létezik, az egyik a lengyel példa (sikeres demokratikus konszolidáció), a másik az olasz példa (állandó kormányváltások, koalíciós törések, lassuló reformok). Hogy melyik felé tart az ország, az most dől el, nem 2030-ban, hanem 2026 őszén, amikor lecseng a választási mámor, és az első valódi belső vitákat le kell folytatni.

A 30. rész végén azt írtam: "Ezért nem mindegy, hogy ki mozdul. De még fontosabb: ki mozdul utána. És legfontosabb: Te mit teszel?" Ez a kérdés most is áll. Csak már nem az a tét, ki dönti meg a régi játékot, hanem hogy ki segít szabályokat írni az újhoz.


LÁZÁR MILLIÁRDOS TARTOZÁSOKAT ENGEDETT EL, PEDIG ÜRES VOLT A KASSZA I ELVITELRE

HVG / ELVITELRE PODCAST
Szerző: HVG
2026.05.23.



Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! 
Ezen a héten Parászka Boróka “Versparki múzsák” és Fülöp István “Lázár elengedte a volánt” című cikkei lesznek terítéken. 

Az e heti menü: 
- Intro 
- Versparki múzsák (Parászka Boróka ) 
- Lázár elengedte a volánt ( Fülöp István )