2016. március 27., vasárnap

NEM BÍROM EGYEDÜL - GONDOLATOK A FÜGGŐSÉGRŐL ÉS AZ AUTONÓMIÁRÓL

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: M. Révész Zsuzsa
2016.03.27.


Életünket éretlenül, fejletlenül, önmagunk ellátására képtelenül kezdjük. Születésünk után jó ideig mások gondoskodásától, jóindulatától függ életben maradásunk. Társas lények vagyunk, ahhoz hogy jól érezzük magunkat, valamilyen mértékben egész életünk során szükségünk van másokra. Vajon mitől függ, hogy milyen fokú önállóságot, autonómiát érünk el, vagy mennyire maradunk függők akár személyektől, szerektől, tárgyaktól, cselekvésektől?

Az alap, amire építeni lehet: biztonság és bizalom

Képzeljünk el egy csecsemőt, aki éhes és fázik. A kellemetlen érzések egyre nagyobb feszültségként jelennek meg testében, idegrendszerének aktivitása fokozódik, izmai megfeszülnek, míg végül sírásban tör ki. Számára ez az egyetlen mód, amivel jelezheti, hogy szervezetének egyensúlya felborult.

Egy jó gondviselő idejében észleli, ha valami nincs rendben, még mielőtt a feszültségszint az elviselhetetlen mértékig fokozódna. Sőt nem csak észleli, hanem azonosítani is tudja, meg is nevezi a feszültségforrást, segítve ezzel a gyerek mentalizációs folyamatainak kialakulását. Ez azt jelenti, hogy ráneveli a gyereket, hogy saját feszültségi állapotait felismerje, megkülönböztesse, s idővel jelezni, majd akár megszüntetni is képes legyen. Minél többször ismétlődik a megnyugtató folyamat, annál biztosabban épül ki a kisbabában a bizalom: számíthat valakire, a világot a kellemetlen élményekkel együtt is biztonságos helynek találja. Ellenkező esetben, amikor nem, vagy nem megfelelő időben segítenek rajta, azt tanulja meg, hogy a feszültség kezelhetetlen, az egyedüllét elviselhetetlen, a világ nem biztonságos. Csak ritkán képes szabadulni a készenlét, szorongás alapérzésétől, nem tud ellazulni, nem tanulja meg beazonosítani, nevén nevezni és ezáltal megfelelően kezelni a feszültségeket. Később, felnőttként is hordozza ezt a „valami nincs rendben” érzést, egy meghatározhatatlan, diffúz kényelmetlenséget. Olyasmi ez, mint keresni, de nem találni valamit.

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.