KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Határátkelő
2016.11.30.
A mesékben feltétlenül úgy van, hogy a lány és a fiú találkoznak egymással, egymásba szeretnek, összeházasodnak és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Szerencsére azért a valóságban sem olyan ritka dolog ez, csak éppen néha akadnak nehezítő tényezők. Például az, ha a lány magyar, a fiú pedig dél-afrikai. Zsófi és André esetében éppen ez a helyzet, velük beszélgettem arról, milyen is az élet egy ilyen vegyespáros tagjaként. (Ha korábbi hasonló történetekre vagy kíváncsi, akkor itt olvashatod el őket.)
Hogyan találkoztatok?
Zsófi: 2012 novembere és 2013 júliusa között kiküldetésben voltam Dél-Afrikában, ahonnan havonta, másfél havonta látogattunk haza, nagyon rövid időkre. 2013 márciusában találkoztunk Andréval először, az ő cégének éves rendezvényén, ahova kíváncsiságból kísértem el egy kollégám rokonát.
Komoly érdeklődés mutatkozott az első pillanattól kezdve, sokat beszélgettünk, táncoltunk,
ittunk, nagy volt a harmónia, és a parti végén telefonszámot cseréltünk.
Már nem is emlékszem, hogy miért, talán mert egy héttel később utaztam haza, nemcsak a dél-afrikai, hanem a magyar telefonszámomat is megadtam Andrénak.
Addig a 2 hétig, amíg Magyarországon voltam, végig whatsappoltunk, már amennyire az időnk engedte, mert ő is és én is sokat dolgoztam. Április 4-én repültem vissza Johannesburgba.
André elintézte, hogy aznap elengedjék a munkahelyéről, és kijött értem a reptérre. Hihetetlen volt, tudtam, hogy ott vár, úgy izgultam, mint még sose. Persze megtörtént az első csók, az első kézösszefonódás, és ez a lelkesedés azóta is töretlenül tart.
André: Ez pontosan így volt.
Mi az, ami a leginkább meglepő a másik kultúrájában?
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.