Szerző: Rényi Pál Dániel
2017.01.18.
"A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.
Azóta az egyik legfontosabb belpolitikai fejlemény volt, hogy a Fidesz izomból nekiment a civil szférának: Németh Szilárd a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Transparency kitakarításával is fenyegetőzött, és jogszabály is készül a szervezetek megrendszabályozására.
A 2014-es választások óta Orbán Viktor lépésről lépésre építgeti azt az összeesküvés-elméletet, ami szerint egy nemzetközi háttérhatalom próbálja megdönteni a kormányt. Ennek az építkezésnek a következő lépése ez az újabb civilezés, ami hirtelen jött ugyan, de egyáltalán nem váratlanul...
...Ha nincs ellenfél, keress magadnak
Orbán mindig is konfliktusokra építette politikáját, és mára áldozatos munkával eljutott odáig, hogy ellenzéke annyira vézna és megosztott, hogy riogatásra sem igen alkalmas. Riogatás nélkül viszont nehéz kellő hőfokon tartani az erre kondicionált szavazótábort.
A civilekkel szemben indított kormányzati zaklatás egy nagyobb hadjárat része, amiben minden szereplő egy célért küzd: a globális tőke, a liberális hegemónia és az irányított bevándorlás ellen küzdő magyar kormány összeomlásáért.
Oroszországban Vlagyimir Putyin évek óta sikeresen alkalmazza a civilszalámizás taktikáját. Az állam nemrég nem kívánatosnak minősített két Soros-alapítványt, és az uszítás olyannyira működik, hogy Vorkutában már Soros-alapítványok által kiadott könyveket égetnek.
Egy 2015-ben elfogadott törvény értelmében a Kreml felfüggesztheti azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek megítélésük szerint veszélyt jelentenek az állam biztonságára, alig néhány hete pedig bezárattak egy Soros támogatásával (is) működő szentpétervári egyetemet.
Az autoriter politika nem tűri meg a függetlenség látszatát sem. Vagy barát vagy, vagy ellenség.
Orbán Viktor is ebbe az irányba indlt el. Az IMF, a multinacionális cégek és Brüsszel már az előző ciklusban is külső fenyegetésként jelentek meg a magyar kormány kommunikációjában, ami ellen minden eszközzel harcolni kell. Ez akkor sikerült is: a kormány szerint a pénzügyi hatalmak által magasan tartott rezsi megsemmisítő vereséget szenvedett a 2014-es választásokon.
A választások után az EU mellé felzárkózott Amerika, a külföldről pénzelt civilek, és a konspirációt árnyékból irányító „háttérhatalmak”. A narratíva szerint kezükben rezsi helyett már migráns és betelepítési kvóta van, erőforrásaik pedig szinte végtelenek.
Orbán szerint a civil erők ma már nagyobb veszélyt jelentenek az országra, mint a komplett magyar ellenzék, a Soros György által támogatott civil szervezetek pedig egy láthatatlan hatalom érdekeit érvényesítik az országban.
A kommunikáció továbbra is az elnök amerikai főtanácsadója, Arthur J. Finkelstein kottáját követi, és az emberek félelmeire és előítéleteire játszik rá. Finkelstein már begyakorolta ezt a taktikát: egy másik prominens ügyfele, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusban fogadtatott el egy törvényt az izraeli parlamentben, ami szorosabb ellenőrzés alá vonja az ottani civileket.
Az amerikai kampányguru 3-4 havonta jár Budapesten, hogy a miniszterelnökkel egyeztessen, és a most zajló civilellenes kampányba is aktívan besegít.
Orbán mindig is konfliktusokra építette politikáját, és mára áldozatos munkával eljutott odáig, hogy ellenzéke annyira vézna és megosztott, hogy riogatásra sem igen alkalmas. Riogatás nélkül viszont nehéz kellő hőfokon tartani az erre kondicionált szavazótábort.
A civilekkel szemben indított kormányzati zaklatás egy nagyobb hadjárat része, amiben minden szereplő egy célért küzd: a globális tőke, a liberális hegemónia és az irányított bevándorlás ellen küzdő magyar kormány összeomlásáért.
Oroszországban Vlagyimir Putyin évek óta sikeresen alkalmazza a civilszalámizás taktikáját. Az állam nemrég nem kívánatosnak minősített két Soros-alapítványt, és az uszítás olyannyira működik, hogy Vorkutában már Soros-alapítványok által kiadott könyveket égetnek.
Egy 2015-ben elfogadott törvény értelmében a Kreml felfüggesztheti azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek megítélésük szerint veszélyt jelentenek az állam biztonságára, alig néhány hete pedig bezárattak egy Soros támogatásával (is) működő szentpétervári egyetemet.
Az autoriter politika nem tűri meg a függetlenség látszatát sem. Vagy barát vagy, vagy ellenség.
Orbán Viktor is ebbe az irányba indlt el. Az IMF, a multinacionális cégek és Brüsszel már az előző ciklusban is külső fenyegetésként jelentek meg a magyar kormány kommunikációjában, ami ellen minden eszközzel harcolni kell. Ez akkor sikerült is: a kormány szerint a pénzügyi hatalmak által magasan tartott rezsi megsemmisítő vereséget szenvedett a 2014-es választásokon.
A választások után az EU mellé felzárkózott Amerika, a külföldről pénzelt civilek, és a konspirációt árnyékból irányító „háttérhatalmak”. A narratíva szerint kezükben rezsi helyett már migráns és betelepítési kvóta van, erőforrásaik pedig szinte végtelenek.
Orbán szerint a civil erők ma már nagyobb veszélyt jelentenek az országra, mint a komplett magyar ellenzék, a Soros György által támogatott civil szervezetek pedig egy láthatatlan hatalom érdekeit érvényesítik az országban.
A kommunikáció továbbra is az elnök amerikai főtanácsadója, Arthur J. Finkelstein kottáját követi, és az emberek félelmeire és előítéleteire játszik rá. Finkelstein már begyakorolta ezt a taktikát: egy másik prominens ügyfele, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusban fogadtatott el egy törvényt az izraeli parlamentben, ami szorosabb ellenőrzés alá vonja az ottani civileket.
Az amerikai kampányguru 3-4 havonta jár Budapesten, hogy a miniszterelnökkel egyeztessen, és a most zajló civilellenes kampányba is aktívan besegít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.