Szerző: KAPELNER ZSOLT
2017.02.11.
A baloldal számára az egyik legfontosabb probléma a társadalmi egyenlőtlenség. A világot elképesztő egyenlőtlenségek uralják. A világ összvagyonának fele a leggazdagabb 1% birtokában van. Más felmérések szerint a helyzet még rosszabb, a leggazdagabb 8 ember vagyona akkoraösszesen, mint a világ szegényebbik felének együttvéve. Magyarországon is egyre növekszik a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között; a leggazdagabbak jövedelme az elmúlt másfél évtizedben négyszeresére nőtt, miközben egyre többen élnek mélyszegénységben. De miért olyan fontos mindez, miért tartják a baloldaliak lényegesnek az egyenlőtlenségek felszámolását?
Elvégre gondolhatnánk, hogy a probléma nem az egyenlőtlenség, hanem a szegénység. Az a baj, hogy rengeteg embernek nélkülöznie kell, nem az, hogy másoknak eközben sokkal több jut. Az egyenlőtlenségnek persze vannak problémás következményei: számos kutatás szerint az egyenlőtlenebb társadalmakban az emberek kevésbé egészségesek, az egyenlőtlenség árt a gazdasági stabilitásnak és növekedésnek, illetve a demokráciának is, hiszen a gazdagok aránytalanul nagy politikai befolyásra tudnak szert tenni a szegényekkel szemben.
Sok baloldali gondolja továbbá úgy, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek társadalmi igazságtalanságok jelei. Egy amerikai nagyvállalat vezérigazgatója nem azért keres 354-szer annyit, mint egy átlagos alkalmazottja, mert ennyivel több illetné meg – például mert 354-szer több e-mailt tud elküldeni egy nap, 354-szer összetettebb feladatokat lát el (már csak azért sem, mert egy japán vállalatvezető csak 67-szer annyit keres; japán vállalatokat vezetni könnyebb, vagy mi?).
Az, hogy ekkora különbségek léteznek az emberek jövedelme és vagyona közt, azt mutatja, hogy a társadalomban a javak nincsenek igazságos módon elosztva: teljesen véletlenszerű, esetlegesen körülményeken múlik, hogy kihez mennyi pénz kerül. Puszta véletlen kérdése, hogy ki születik egy gazdag New York-i befektető családjába, és ki mélyszegénységbe egy leszakadó magyarországi faluba.
Míg az elsőnek lehetősége van a legjobb egyetemekre járni, szülei kapcsolatai, társadalmi tőkéjerévén bebocsájtást nyerni a legfelsőbb körökbe, addig a másodiknak bármennyire keményen is dolgozik, mérhetetlenül kisebb az esélye arra, hogy elérje az első életszínvonalát. Ez a különbség igazságtalan, hiszen önhibáján kívül hátrányos helyzetbe utalja őt milliárd társával egyetemben, míg másoknak meg nem érdemelt kiváltságokat, előnyöket juttat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.