MIK AZOK A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK? - KRITIKAI ALAPOZÓ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2017.02.19.

A társadalmi osztályok újabban egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. De pontosan miről beszélünk, amikor a középosztály eltűnéséről, a fehér munkásosztály elégedetlenségéről, vagy az uralkodó osztályokról beszélünk? Mik az osztályok és miért olyan fontosak a baloldal számára? Vajon az osztálypolitika valódi törések, valódi szembenállások mentén osztja fel a társadalmat, vagy a faji politikához hasonlóan képzelt ellentéteket generál, amelyek mentén nem fogalmazhatók meg napjaink társadalmi problémái?

Osztályon általában olyan társadalmi csoportot értünk, amelyet gazdasági helyzete választ el a többitől, nem például presztízse, jogi státusza vagy etnikuma. Ez persze még nem sok mindent mond el az osztályokról. A „szegények” vagy a „gazdagok” például két külön osztály? Hát a „felső tízezer”? A „munkanélküliek”? A gazdasági helyzet melyik elemei fontosak egy osztály meghatározásakor, a jövedelem, a vagyon, az adósság mértéke?

Hogy ezekre válaszoljunk, osztályelméletekhez kell fordulnunk. A legkidolgozottabb ilyen elméleteket ma a marxista hagyományban találjuk, azonban meg kell jegyezni, hogy az „osztály” egyáltalán nem kizárólagosan marxista fogalom. Központi helye van olyan nagyon nem marxista gondolkodóknál is, mint Max Weber vagy Émile Durkheim. Ugyanakkor a kortárs társadalomelméletben általában, és a baloldalon különösen érdemes a marxista osztályelemzéseket kiindulópontul választani.

Marxnál egy osztályt nem a jövedelem, vagy az életesélyekhez való hozzáférés határozza meg – mint például Webernél –, hanem a termelésben betöltött szerep. Egész konkrétan: az ember attól függően tartozik egyik vagy másik osztályba, hogy birtokolja-e azokat az eszközöket, amelyekkel a termelés folyik, vagy sem. Ez a különbség két osztályt jelöl ki a kapitalista társadalomban: a tőkésekét és a munkásokét. Hogy melyik csoportba tartozol, alapvetően meghatározza, hogy milyen szerepet fogsz betölteni a társadalomban, hogyan fogsz élni és milyen kilátásaid vannak.

A marxi osztályelmélet másik fontos eleme, hogy az osztályviszony antagonisztikus: munkások és tőkések érdekei szemben állnak egymással. A munkások helyzete a kapitalista társadalmakban nem egyszerűen más, mint a tőkéseké, hanem szükségképpen rosszabb – kiszolgáltatott és elnyomott, ezt pedig a tőkések (a kapitalista termelési mód sajátosságai miatt) muszáj, hogy kihasználják. Ha ez a kihasználás, kizsákmányolás megszűnik, maguk az osztályok is megszűnnek létezni – az igazságos társadalom ezért egy osztály nélküli társadalom.

Persze Marx is nagyon jól tudta, hogy a korabeli társadalmakban (a 19. században mármint) nem csak munkások és kapitalisták voltak. Voltak parasztok, kisiparosok, boltosok, könyvelők, egyetemi tanárok és ezer másféle ember is. Mi a helyzet velük, hol helyezkednek el ők az osztályszerkezetben? Marx szerint ezek részben feudális maradványok, részben a kapitalizmus belső fejlődésének melléktermékei, amelyek hosszú távon eltűnnek majd, és végül teljesen széttagozódnak tőkés- és munkásosztályra...

ITT OLVASHATÓ