Szerző: prima.vera
2017.04.20.
A megerősített jogi határzár március 28-án lépett életbe a déli határon, amelynek célja, hogy tisztázatlan státusú migránsok ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. Így az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható egészen a jogerős ítéletig, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak, ám ez szembemegy az európai uniós jogszabályokkal. Jelenleg Brüsszel még csak vizsgálja a helyzetet, ám a kormány a már természetessé vált harcra készül a „brüsszeli bürokratákkal”.
A Belügyminisztérium szerint a határzár célja, hogy tisztázatlan státusú migránsok ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A menekültügyi eljárásokat a határon folytatják majd le.
Eszerint az ország területére csak a 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyermekek léphetnek, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el. A tranzitzónába érkezőket beléptetés előtt átvizsgálják, és anyanyelvükön, vagy az általuk értett más nyelven tájékoztatást kapnak az őket megillető jogokról, illetve a kötelezettségeikről, valamint napi 24 órában elérhető egészségügyi és a szociális ellátást is biztosítanak számukra.
Már eddig is problémás volt
Ezzel a szabályozással lehetővé vált az, hogy az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható egészen a jogerős ítéletig, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak. A Helsinki Bizottság közleménye szerint az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, hiszen a 14 éven aluliak kivételével mindenkit tranzitzónába zárnak legyen az veszélyeztetett terhes nő, vagy tinédzserek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt azonban megtiltotta, és folyik annak a vizsgálata, hogy a tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás, illetve a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek.
A tranzitba zárással már korábban is voltak problémák, akkor a strasbourgi emberjogi bíróság a magyar kormány ellen döntött. Ez a per két bangladesi férfiről szólt, akiket az elsők között zártak a tranzitzónába, és ahogy a bíróság is kimondta, a genfi menekültügyi egyezménnyel és az EU 2013-as menekültügyi irányelvével is szembe ment, hogy a magyar hatóságok érdemben nem vizsgálták személyre szabva kérelmüket, a tranzitzónában őrizetben tartották őket, és automatikusan mondták ki, Szerbia biztonságos a számukra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.