2017. április 20., csütörtök

EGYÉVNYI KALANDOZÁS ÚJ-ZÉLANDON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.04.20.


Lassan hagyomány, hogy ilyenkor, április környékén a 35 év alatti kalandvágyó fiatalok beélesítik a gépet, és megpróbálnak lecsapni az új-zélandi working holiday vízumra, ami elég komoly lehetőség arra, hogy az ember egy évet töltsön a kiwik földjén. Túl sok feltétel nincs, de a gyorsaság feltétlenül köztük van – írta Orsi, aki korábban maga is eltöltött egy évet így (és aki erről blogot is írt Hortobágyi Rántott Vombat címen).

„2014 júniusában gondoltam egyet (jó, igazából néhány évvel korábban gondoltam ezt már), és nekivágtam egy hátizsákkal a világ másik felének. Meg sem álltam egészen Új-Zélandig.

Korábban csak könyvekben és filmeken láttam ezt a varázslatos országot, de egyből lenyűgözött. Azúrkék tavak, fekete homokos tengerpartok, kősivatagok, esőerdők, retinaégető zöld mezők, egzotikus madarak és a helyiek végtelen kedvessége. Akkor még csak ennyit tudtam a Nagy Fehér Felhők Országáról, de hajtott a kíváncsiság, hogy felfedezzem.

A working holiday vízumnak köszönhetően lehetőségem volt egy évet eltölteni Új-Zélandon, amelynek során utazhattam és dolgozhattam 12 hónapig az országban.

Biztonságos és barátságos

Szerencsés kombináció ez, ugyanis a magyar kis spórolt pénzem elég gyorsan elfogyott volna: Új-Zéland nem egy olcsó ország, főleg nekünk. Bár korábban én nem voltam egy nagy hátizsákos utazó, egyedül meg aztán főleg nem mentem sehová, a lehető legjobb helyen feszegettem a határaimat.

Down Under ugyanis alkalmas az ilyen fajta utazási módra: mind Új-Zéland, mint Ausztrália nagyon biztonságos és itt nagyon elterjedt a hátizsákos, campervan-es (kvázi lakóautós) utazgatás.

Bár én nem vettem autót, gyakran betársultam másokhoz, illetve kipróbáltam az ingyenes autóbérlési lehetőséget is, és volt olyan is, hogy barátnővel stoppoltam. Összesen a két országban olyan 15 ezer kilométert utaztam 10 hónap alatt.

A kint létem idején próbáltam olyan munkákat végezni, amelyeket itthon sosem csináltam és vélhetően egy darabig még nem is fogok. Önkénteskedtem szállásért és ellátásért, ami arra igazán ideális, hogy helyieknél lak
jon az ember és testközelből nyerjen bepillantást a kiwik, esetleg a maorik életébe, kultúrájába..." 

ITT OLVASHATÓ

33 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.