2017. május 21., vasárnap

ÚT A VILÁG VÉGÉRE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.05.21.


Helyszínben és tematikában is abszolút változatos történeteket ajánlok ma nektek, járunk majd Európában, Dél-Amerikában és Kínában is, miközben szó szerint megjárjuk a világ végét, és az is kiderül, mennyire drágák a lakások egy kínai nagyvárosban. (Előzetesen annyit: borzalmasan.)

Ám mindenekelőtt kezdjünk Spanyolországban, méghozzá a Portugáliához közeli északnyugati csücsökben, ahová januárban költözött Kata, akivel a KultúrTapas oldal beszélgetett.

„Eddig csak Barcelona környékén jártam, de ez a vidék teljesen más. Egyrészt azért, mert a kasztíliai mellett a portugálhoz hasonló galíciait beszélik – ez eleinte okozott néhány zavarba ejtő pillanatot számomra, például amikor vásárláskor kétségbeesetten lapozgattam a spanyol szótárt, és próbáltam kitalálni, mi a bánat lehet az, amit a kezemben tartok, vagy amikor a kasszánál érdeklődtek, hogy kérek-e szatyrot, én viszont csak harmadszorra értettem meg, akkor is inkább a testbeszédből.

Másrészt a régió városainak hangulata nagyon egyedi. Vegyük csak Santiago de Compostelát, az El Camino végpontját – itt élek jelenleg. (…) Nem én választottam Santiagót, ő választott engem.

Az óváros már régóta az UNESCO világörökség része, szívében helyezkedik el a leírhatatlanul gyönyörű katedrális – itt őrzik Szent Jakab apostol maradványait, és zarándokok tízezrei látogatnak el ide.

Jelenleg a zarándokfogadó iroda (La oficina de acogida al peregrino) önkéntese vagyok és a végcéljukhoz elérő zarándokokat fogadom kollégáimmal együtt.

Felvesszük a beérkező zarándokok adatait, hogy statisztika készülhessen különböző kritériumok alapján. Nevükre kiállítjuk a személyesen nekik szóló Compostelát, lehetőségük van szuveníreket és más oklevelet is vásárolni, valamint válaszolunk a kérdéseikre, eligazítjuk őket, segítünk, amiben tudunk. (…)

Nemzetközi kapcsolatok szakon végeztem, ennek lényege, hogy emberekkel foglalkozz, kapcsolatokat építs. Ebből a szempontból idevág. Illetve azért is, mert folyamatosan nyelveket gyakorolhatok, tanulhatok.

De ennél mégis sokkal többről van szó, hiszen ez egy másik iskola. Itt folyamatosan új kultúrákkal, habitusokkal, szokásokkal találkozom testközelből – nemcsak az irodában, hanem a munka után is, mikor hazamegyek.

Az önkéntesek jönnek-mennek, mindig újabb és újabb lakótárs érkezik. Így laktam már együtt olasszal, mexikóival, spanyollal, jelenleg pedig egy brazil lakótársam van. Ez nagyfokú nyitottságot és rugalmasságot igényel mindenki részéről, de én nagyon élvezem ezt a fajta tanulást is.

Nagyon sokat lehet épülni nemcsak tudásban, hanem személyiségben is. A többi önkéntes, akivel dolgozom az irodában, szintén a világ minden tájáról érkezik, a teljesség igénye nélkül: voltak már az USA-ból, Hollandiából, Belgiumból és Angliából is.

Folyamatosan ingerek és hatások érnek – és ez gyakran nagyon fárasztó, de igazán megéri. Szóval egy részről kapcsolódik a szakmámhoz, más részről nagyfokú kiegészítés, hiszen az iskolapadban nem tanítják meg, hogyan alkalmazkodj emberekhez és helyzetekhez. (…)

A régió leginkább a borairól híres, igazából akármit levesztek a polcról, finom. Én inkább a vörösbort kedvelem, de ők a fehér boraikra büszkébbek. A legjobban keresett sör pedig az Estrella Galicia, ezt is érdemes kipróbálni.

Az ételek pedig… empanada. Erre nagyon büszkék errefelé – töltött tésztát képzeljetek el, a legelterjedtebb változata a tonhalas, de kapható csirkés vagy más húsos változatban is.

Egyébként a régió azért is különösen vendégszerető, mert ha bementek egy bárba, egy sör, vagy bármilyen ital mellé, több helyen elég gazdag tapákat (kis falatkákat) szolgálnak fel ajándék gyanánt.

Sőt, van olyan hely, ahol emellett választhattok egy kicsi adag meleg ételt, vagy salátát is. A tapas-kínálat általában spanyol tortillából, kagylóból és krokettből áll (ez utóbbit itt ízesített besamellel töltik meg, nagyon finom!).

A másik, amit nagyon fontos megemlíteni, ha ide érkeztek, a varázsszó: pulpería. A polip legkülönbözőbb formáit készítik el, frissen, különböző fűszerezéssel, ne féljetek tőle, higgyétek el, hogy értik a dolgukat!”

A teljes posztot is érdemes elolvasni, itt találjátok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.